Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-14 / 12. szám

Békéscsaba, 1920. április lé. Szerda I. évfolyam 12. szám m # 9 @ Szerkesztőség és kiadóhiuatal: Békéscsabán, Szent lstuán~tér 18. sz. Hi?d"tések naponta 3 óráig adhatók Jel. mat^uma—Mini— miHiia—g—a—a MM o ttiflgynrsiígfcoz! "írta: Di*. Raffay Sándor ev. püspök. Vérezik, magyarok! Amit óhajtva s féltve várt a meggyötört magyar nép, im' itt tan : Megjött a Béke ! Ugy hittünk e szó megváltó szentségében, mint a bubánatban összetört lélek a bocsánat Ígéretében, Fájó szivvel látjuk, hogy ebben is csalódtunk. És mostantól fogva a béke sem lesz előttünk más, mint orcapiritó hazugság és gyalázat. Hazugság as ellenfél által hirdetett elvekkel szemben, gyalázat az emberi jogokkal és a történelemmel szemben. E gyalázat keserűsége a mienk, de szégyene örök időkre azoké marad, akik ezt az embertelen békét hazugságokkal kijárták, gaJádsággal kiérdemelték, szivtölenül reánk erőszakolják. De mi appellálunk a történelem fonalát szövő isteni hatalomra, amely nem engedheti, hogy megtévesztett hatalmasok oktalan bosszúja egy ezeréves országot puszta vak szeszélyből darabokra tépjen. Apellálunk a hazájukat féltve szerető nemzetek belátására, amelyek szivének meg kell borzadnia attól a gondolattól, hogy ha ők is a vak hatalmasok kezébe esnek, akiknek gőgje még az igazság puszta meghallgatásától is elzárkózik, ugyanazon sors várhat rájuk is, amely most a magyar nemzetre oly mérhetetlen gyászt borit. Appellálunk a történelem géniuszára, amely a Magyar Béke láttára szégyenében gyászfátyollal takarja be könnyező orcáját. Appellálunk a hősi megállás tusáin elhullott véreink szent emlékezetére, hogy emberséges szivvel vitéz ellenfelet igy megalázni bosszút kiáltó igazságtalanság. És mi ezt az embertelen, megalázó békét isten és emberek előtt a történelem szégyenének nyilvánítjuk, példátlan erőszakosságnak tekintjük, amely ellen lelkünk megborzadásával tiltakozunk és utolsó leheletünkig küzdeni fogunk. A tiltakozáson tul — sajnos — mai nyomorúságos, összetörött és kirabolt állapotunkban nem mehetünk. Megkötöztek, tehetetlenek vagyunk. De ősi szent hazánkról le nem mondunk soha! Mi össze vagyunk törve, de azért kétségbe nem esünk. Határainkat elrabolhatják, de igazaink megmaradnak és igazaink vissza fogják szerezni határainkat. Megfeszíthetnek és sírba zárhatnak, de a feltámadásba vetett hitünket és akaratqnkat el nem vehetik. Az éhes kulturátlanságot ránk szabadithatják, de lelkünk szárnyait ki nem téphetik. A szabadság ősi nemzetét letiporhatják, de meg nem ölhetik. Ez a nemxet élni fog, mert élni akar. Ez a nemzet talpra fog állani és fáradtan, ingadoiva, vérző s fájó tagokkal ugyan, de megindul az uj ezerév elé ! Véreink, magyarok! A rajtunk ma Ítéletet tartó népek és nemzetek nagyobb része még csak az ébredező akarás bábjában szunnyadozott ikkor, midőn mi már e haza ősi határai között alkotmányos államot alkottunk. Megadja nekünk a népek Istene azt a dicsőséget, hogy mi még mindig itt fogunk élni e haza ősi határai között, mikor igaztalan bíráink és a rajtunk most tehetetlenné hizó államocskák már rég ámulták homályába fognak hanyatlani. Ezzel a hittel nézünk bátran a keserű jévőbe Közülünk senki ne essék kétségbe. Rázzuk le magunkról a kishitüséget, intsük félre a lemondást: megtaposott hazánk ma erős lelket követel minden tisztességes fiától. Munka verejtékével, hazaszeretet egységesitő erejével, vállat vállhoz vetve, a krisztusi erkölcs fegyverével induljunk neki az uj honfoglalásnak ! Egy fájdalomba keseredett sziv akaratos kemény hitével esküre hívok minden igaz magyart: A magyarok Istenére esküszünk, Esküszünk, hogy rabok soká nem leszünk! Endrőd felszabaditász: az oláh megszállás alól. Március 10 óta zászlódiszben várta Endrőd hazafias lakossága a felszabadító magyar csapatokat. Nagy megnyugvást keltett az is már, hogy a magyar nemzeti hadsereg egy el-őőrse Veress Árpád főhadnagy vezetésével március 14-én bevonult Endrődre, ahonnan ők kergették ki formálisan azt a Qyomáról átmerészkedett 2 oláh katonát, akik — bár hozzá joguk nem volt — még mindig requirálni akartak itt 20 máísa zabot, főzelék félét, zsirt stb. Ettől fogva nincs Endrődön több oláh, s lakossága epedve várta a hivatalos felmentő csapatot. Végre március 29-én kapta a község elöljárósága Szarvasról az értesítést, hogy a felszabadító csapat 30-án délelőtt EndrŐdre érkezik. A csapat fogadására het«kkel ezelőtt már lázasan készült a község. A határnál 30 tagu lovasbandéritim fogadta a csapatot, melynek vezetője Kalmár Bálint meleg szavakkal üdvözölte Hammerl századparancsnokot s kecskeméti fiukból álló századát. A diadalkapunál Moldvay h. főjegyző mondott köszönetet azért, hogy ezen »multat s jöv«ni dőt« igazán megszenvedett község végre nyugodtan hajthatja fejét álomra. A piactéren Zelinka János apát mondott ünnepi beszédet a község nevéban, maid az endrődi leányok selyemzászlót adtak át Hammerl századparancsnoknak s virágcsokrot Veress főhadnagynak. Az ünnepély alatt szem nem maradt szárazon. Ezután 200 teritékes bankett volt, melyen dr. Kovács Pét«r mondta az első felköszöntőt Horthy kormányzóra s a derék hadseregre, melyre Hammerl százados mondott igen szép beszédet. A közönség vendégszeretetét természetesen a század legénysége sem fogja egyhamar elfelejteni. Délután egy órakor vonult át a század Qyoniára, ahová a 30 tagu lovasbanderium s mintegy 4—5000 főnyi ünneplő közönség is hangos nótázással kisérte át a derék magyar fiukból álló századot. Előfizetési árak: Egy hóra 12 K, negyedéure 36 K. Egye; szám ára oasárnap 1K, hétköznap 50 fülé Miért uolt sziiRséja pénziebélyejzésre' Minduntalan halljuk a kérdést, hogy ugya miért is kell lebélyegeztetni a pénzt? Sok lelkiis meretlen és hazafiatlan ember a tudatlan nép elő' egészen hamis feleletet ad e kérdésre, beszél pénz felének elvételéről, természetesen azért, hog a hiszékenyek naivságát kihasználva jó üzletet kös sön velük az ő rovásukra. Pedig minden értei mes ember tudja, hogy szükség volt erre a pénz ügyi műveletre egyreszt az állam, másrészt a pol gárság szempootjából. Csak a lebélyegEéssel küzd het a magyar állam a bankjegy álldndó beözön lése ellen. Ha nem bélyegeznénk le a bankot, min ideözönlene az a sok milliárd pónz s ezzel Csá romlana értéke. De szükség volt a lebélyegzésr azért is, mert csak ezen az utón lehet újra a köi gazdasági élet forgatagába bevonni azt a so ládafiában szenvedő bankjegyet. Szükség volt a le bélyegzésre főként azért, mert ezen az ütőn javh hatjuk valutánkat. Lám Csehországban is majd nem duplájára emelkedett a korona értéke a Se bélyegzés után. Nálunk is ugy lesz, jobb lesz pénzünk, nagyobb lesz vásárló ereje. A visszatat tott 50°/o pedig nem vész el, meri azért az állat felel s mig vissza nem fizeti addig kamatot a utána. Ne zúgolódjon hát senki a lebélyegzés el len! Lehet, hogy látszólag háttányos ez sokakrí de végeredményben ugy az államnak, mint rhinde polgárnak hasznára válik. Jtizamtbft fajta francia uéleKedés. Az »Essais critiques* cimü párisi folyóirí legutóbbi száitiáb'an erősen hangsúlyozza, h'og hihetetlenül közönyösen bánik 'Franciaország külpolitikai kérdésekkel. A Németországg?' foly tátott tárgyalásokról beszámoltak ab ujságo.:, d Magyarországról hallgatnak, pedig mindenkme tudnia kéne, hogy Magyarország megcsonkítás lehetetlenség. Ha laknak is

; az élszaTcításra szár területeken más nyelvűek, aíek ném hóditásUI ján kapcsoltattak Magyarországhoz. Erdélyt és Po zsonyt elszakítani IVÍagyarországtól épp annyi tesz, mintha Franciaországtól elvennék Bourges és Berryt a spanyolok javára. tz pedig igazságtalanság volná.' ÜdtxWöljük ez első fénysugarát, s reméljük megvirrad végre Franciaországban i? egéáSéh ! ~~ Közérdekű rendeletek. fl közszolgálati alkalmazottak anyagi hely zetének jauítása. A 2000/1920, M. E. sz. rendelet szerint legfontosabb élelmi cikkekből bizonyos mennyisé get természetben szándékozik aÖní akőí-mány mind aioknak a közalkalmazottaknak, akik háborms se gélyben részesülnek. 1920. márciuS-r-jíinius hóna pókra lisztet, burgonyát, zsirt, cukrot és tüzelő anyagot kapnak. Kenyárlisztet fejcnk. és havonként 6 kg-ot 70 fillérjévé fSzőlisztet „ \ „ 2-4 „ l-öO burgonyát „ „ 12— „ 50 zsirt „ „. 08 „ 16 — cukrot ,. „ 0-8 „ 3-40 ha nincs elegendő, egyenlő értékű más §íelmicikke pótolják a hiányt, mint hüvelyes^ tojás, hus, méz stfc Minden háztartás havonként 1 q. kemény tűzi fát, vagy ennek megfelelő puhafát és szenet kap A tűzifa ára mázsánként 20 K- A háztartás nél küliek fél annyit kapnak. A ruházati és lábbeli szükséglet fedezésér a kormány olyan üzemeket fog felállítani, amelye önköltségi áron dolgoznak Mint érte .ültünk ezek a árak némileg emelkedtek a rendele: Kff ocsájtása óta