Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-14 / 12. szám

Békéscsaba, 1920. április lé. Szerda I. évfolyam 12. szám m # 9 @ Szerkesztőség és kiadóhiuatal: Békéscsabán, Szent lstuán~tér 18. sz. Hi?d"tések naponta 3 óráig adhatók Jel. mat^uma—Mini— miHiia—g—a—a MM o ttiflgynrsiígfcoz! "írta: Di*. Raffay Sándor ev. püspök. Vérezik, magyarok! Amit óhajtva s féltve várt a meggyö­tört magyar nép, im' itt tan : Megjött a Béke ! Ugy hittünk e szó megváltó szentsé­gében, mint a bubánatban összetört lélek a bocsánat Ígéretében, Fájó szivvel látjuk, hogy ebben is csalódtunk. És mostantól fogva a béke sem lesz előttünk más, mint orcapiritó hazugság és gyalázat. Hazugság as ellenfél által hirdetett elvekkel szemben, gyalázat az emberi jogokkal és a történe­lemmel szemben. E gyalázat keserűsége a mienk, de szégyene örök időkre azoké ma­rad, akik ezt az embertelen békét hazug­ságokkal kijárták, gaJádsággal kiérdemelték, szivtölenül reánk erőszakolják. De mi appellálunk a történelem fona­lát szövő isteni hatalomra, amely nem en­gedheti, hogy megtévesztett hatalmasok ok­talan bosszúja egy ezeréves országot puszta vak szeszélyből darabokra tépjen. Apellálunk a hazájukat féltve szerető nemzetek belátására, amelyek szivének meg kell borzadnia attól a gondolattól, hogy ha ők is a vak hatalmasok kezébe esnek, akik­nek gőgje még az igazság puszta meghall­gatásától is elzárkózik, ugyanazon sors várhat rájuk is, amely most a magyar nemzetre oly mérhetetlen gyászt borit. Appellálunk a történelem géniuszára, amely a Magyar Béke láttára szégyenében gyászfátyollal takarja be könnyező orcáját. Appellálunk a hősi megállás tusáin el­hullott véreink szent emlékezetére, hogy emberséges szivvel vitéz ellenfelet igy meg­alázni bosszút kiáltó igazságtalanság. És mi ezt az embertelen, megalázó bé­két isten és emberek előtt a történelem szégyenének nyilvánítjuk, példátlan erősza­kosságnak tekintjük, amely ellen lelkünk megborzadásával tiltakozunk és utolsó lehe­letünkig küzdeni fogunk. A tiltakozáson tul — sajnos — mai nyomorúságos, összetörött és kirabolt álla­potunkban nem mehetünk. Megkötöztek, tehetetlenek vagyunk. De ősi szent hazánk­ról le nem mondunk soha! Mi össze vagyunk törve, de azért két­ségbe nem esünk. Határainkat elrabolhatják, de igazaink megmaradnak és igazaink vissza fogják szerezni határainkat. Megfeszíthetnek és sírba zárhatnak, de a feltámadásba vetett hitünket és akaratqnkat el nem vehetik. Az éhes kulturátlanságot ránk szabadithatják, de lelkünk szárnyait ki nem téphetik. A szabadság ősi nemzetét letiporhatják, de meg nem ölhetik. Ez a nemxet élni fog, mert élni akar. Ez a nemzet talpra fog ál­lani és fáradtan, ingadoiva, vérző s fájó ta­gokkal ugyan, de megindul az uj ezerév elé ! Véreink, magyarok! A rajtunk ma Ítéletet tartó népek és nemzetek nagyobb része még csak az ébre­dező akarás bábjában szunnyadozott ikkor, midőn mi már e haza ősi határai között al­kotmányos államot alkottunk. Megadja ne­künk a népek Istene azt a dicsőséget, hogy mi még mindig itt fogunk élni e haza ősi határai között, mikor igaztalan bíráink és a rajtunk most tehetetlenné hizó államocskák már rég ámulták homályába fognak hanyatlani. Ezzel a hittel nézünk bátran a keserű jévőbe Közülünk senki ne essék kétségbe. Rázzuk le magunkról a kishitüséget, intsük félre a lemondást: megtaposott hazánk ma erős lelket követel minden tisztességes fiától. Munka verejtékével, hazaszeretet egysége­sitő erejével, vállat vállhoz vetve, a krisztusi erkölcs fegyverével induljunk neki az uj hon­foglalásnak ! Egy fájdalomba keseredett sziv akaratos kemény hitével esküre hívok minden igaz magyart: A magyarok Istenére esküszünk, Esküszünk, hogy rabok soká nem leszünk! Endrőd felszabaditász: az oláh megszállás alól. Március 10 óta zászlódiszben várta Endrőd hazafias lakossága a felszabadító magyar csapa­tokat. Nagy megnyugvást keltett az is már, hogy a magyar nemzeti hadsereg egy el-őőrse Veress Ár­pád főhadnagy vezetésével március 14-én bevonult Endrődre, ahonnan ők kergették ki formálisan azt a Qyomáról átmerészkedett 2 oláh katonát, akik — bár hozzá joguk nem volt — még mindig requirálni akartak itt 20 máísa zabot, főzelék fé­lét, zsirt stb. Ettől fogva nincs Endrődön több oláh, s lakossága epedve várta a hivatalos fel­mentő csapatot. Végre március 29-én kapta a község elöljárósága Szarvasról az értesítést, hogy a felszabadító csapat 30-án délelőtt EndrŐdre ér­kezik. A csapat fogadására het«kkel ezelőtt már lá­zasan készült a község. A határnál 30 tagu lo­vasbandéritim fogadta a csapatot, melynek veze­tője Kalmár Bálint meleg szavakkal üdvözölte Hammerl századparancsnokot s kecskeméti fiuk­ból álló századát. A diadalkapunál Moldvay h. főjegyző mon­dott köszönetet azért, hogy ezen »multat s jöv«n­i dőt« igazán megszenvedett község végre nyugod­tan hajthatja fejét álomra. A piactéren Zelinka János apát mondott ünnepi beszédet a község ne­véban, maid az endrődi leányok selyemzászlót adtak át Hammerl századparancsnoknak s virág­csokrot Veress főhadnagynak. Az ünnepély alatt szem nem maradt szárazon. Ezután 200 teritékes bankett volt, melyen dr. Kovács Pét«r mondta az első felköszöntőt Horthy kormányzóra s a derék hadseregre, melyre Hammerl százados mondott igen szép beszédet. A közönség vendégszeretetét természetesen a század legénysége sem fogja egyhamar elfelejteni. Dél­után egy órakor vonult át a század Qyoniára, ahová a 30 tagu lovasbanderium s mintegy 4—5000 főnyi ünneplő közönség is hangos nótázással ki­sérte át a derék magyar fiukból álló századot. Előfizetési árak: Egy hóra 12 K, negyedéure 36 K. Egye; szám ára oasárnap 1K, hétköznap 50 fülé Miért uolt sziiRséja pénziebélyejzésre' Minduntalan halljuk a kérdést, hogy ugya miért is kell lebélyegeztetni a pénzt? Sok lelkiis meretlen és hazafiatlan ember a tudatlan nép elő' egészen hamis feleletet ad e kérdésre, beszél pénz felének elvételéről, természetesen azért, hog a hiszékenyek naivságát kihasználva jó üzletet kös sön velük az ő rovásukra. Pedig minden értei mes ember tudja, hogy szükség volt erre a pénz ügyi műveletre egyreszt az állam, másrészt a pol gárság szempootjából. Csak a lebélyegEéssel küzd het a magyar állam a bankjegy álldndó beözön lése ellen. Ha nem bélyegeznénk le a bankot, min ideözönlene az a sok milliárd pónz s ezzel Csá romlana értéke. De szükség volt a lebélyegzésr azért is, mert csak ezen az utón lehet újra a köi gazdasági élet forgatagába bevonni azt a so ládafiában szenvedő bankjegyet. Szükség volt a le bélyegzésre főként azért, mert ezen az ütőn javh hatjuk valutánkat. Lám Csehországban is majd nem duplájára emelkedett a korona értéke a Se bélyegzés után. Nálunk is ugy lesz, jobb lesz pénzünk, nagyobb lesz vásárló ereje. A visszatat tott 50°/o pedig nem vész el, meri azért az állat felel s mig vissza nem fizeti addig kamatot a utána. Ne zúgolódjon hát senki a lebélyegzés el len! Lehet, hogy látszólag háttányos ez sokakrí de végeredményben ugy az államnak, mint rhinde polgárnak hasznára válik. Jtizamtbft fajta francia uéleKedés. Az »Essais critiques* cimü párisi folyóirí legutóbbi száitiáb'an erősen hangsúlyozza, h'og hihetetlenül közönyösen bánik 'Franciaország külpolitikai kérdésekkel. A Németországg?' foly tátott tárgyalásokról beszámoltak ab ujságo.:, d Magyarországról hallgatnak, pedig mindenkme tudnia kéne, hogy Magyarország megcsonkítás lehetetlenség. Ha laknak is ; az élszaTcításra szár területeken más nyelvűek, aíek ném hóditásUI ján kapcsoltattak Magyarországhoz. Erdélyt és Po zsonyt elszakítani IVÍagyarországtól épp annyi tesz, mintha Franciaországtól elvennék Bourges és Berryt a spanyolok javára. tz pedig igazságtalanság volná.' ÜdtxWöljük ez első fénysugarát, s reméljük megvirrad végre Franciaországban i? egéáSéh ! ~~ Közérdekű rendeletek. fl közszolgálati alkalmazottak anyagi hely zetének jauítása. A 2000/1920, M. E. sz. rendelet szerint legfontosabb élelmi cikkekből bizonyos mennyisé get természetben szándékozik aÖní akőí-mány mind aioknak a közalkalmazottaknak, akik háborms se gélyben részesülnek. 1920. márciuS-r-jíinius hóna pókra lisztet, burgonyát, zsirt, cukrot és tüzelő anyagot kapnak. Kenyárlisztet fejcnk. és havonként 6 kg-ot 70 fillérjévé fSzőlisztet „ \ „ 2-4 „ l-öO burgonyát „ „ 12— „ 50 zsirt „ „. 08 „ 16 — cukrot ,. „ 0-8 „ 3-40 ha nincs elegendő, egyenlő értékű más §íelmicikke pótolják a hiányt, mint hüvelyes^ tojás, hus, méz stfc Minden háztartás havonként 1 q. kemény tűzi fát, vagy ennek megfelelő puhafát és szenet kap A tűzifa ára mázsánként 20 K- A háztartás nél küliek fél annyit kapnak. A ruházati és lábbeli szükséglet fedezésér a kormány olyan üzemeket fog felállítani, amelye önköltségi áron dolgoznak Mint érte .ültünk ezek a árak némileg emelkedtek a rendele: Kff ocsájtása óta

Next

/
Oldalképek
Tartalom