Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-29 / 48. szám

2 Bejelentette, hogy az Orsz. Evang. Szövet­ig julius hó 4-én alakul meg Budapesten. Erre s alkalomra meghívják a vidéki egyházakat is, sabát most személyesen. A Szövetség prog­immját részletesen nem ismerteti, de inditvá­yozza, hogy küldjenek ki már e gyűlésből egy izottságot, mely előkészíti a Szövetség itteni legalakulását s azt a budapesti nagygyűlés után rnyleg meg is alakítja. Hz egybegyűltek nagy lelkesedéssel mond­ík ki, hogy szükségesnek tartják a Evang. Sző­etség megalakítását s a szervezés munkájának itelére kiküldték : dr. Szeberénvi Lajosnét, dr. )zurik Józsefnét, Uhrin Károlyt, dr. Rell Lajost, feiffer Istvánt, Vidovszky Kálmánt, Korosi Lászlót, 'siros Andrást, Szeberényi Gusztávot, Zahoran ínost. A gyűlést Raffay püspök.ur szavai fejez­k be. Szemle. (F.) Feloszlik a Qok és ilyenformán sok a laditerményből malmossá átvedlett zsidó hoppon narad. Nagy megnyugvásunkra szolgál ez a tény, nert ezzel a lépéssel ugy a gazdaközönség, mint ok más közéleti szerv megszabadul az örökös aklatástól. Amilyen kérlelhetetlen szigorral ült agyatádi Szabó István eme inkviziciőszerü intéz­nénye a termelők nyakán, olyannyival könnyebb esz elviselni, ha ez a szerv a zsidók kezéből ke­esztény kezekbe csúszik át. A nagyatádi Szabó is néhai titkára, Szemző mester közötti nexus lyenformán csorbát szenvedett. Sok bün terheli )ket. Magam tudok rá példát, hogy mily ember­elenül bántak el néha állást kereső keresztények­éi odafönn. Egy rokkant tiszt személyesen kereste el Térffy államtitkárt, hogy vegye fel egy ürese­désben levő malomellenőri állásba. A kormány­biztos ezt megígérte, kérvényét elvitte Pestre. A szegény tiszt várt, várt, kinevezés, sőt válasz sem ött és végül helyébe kineveztek egy — zsidót. Az jset a Dunántulon történt és akkoriban kínos fel­ünést keltett. Igy dolgoztak föntröl lefelé a jó urak. Hía nagyatádi annyira 'szereti a zsidókat, hogy Szemzőt ki tudta neveztetni a Gazdák Biztosító Intézetének ügyvezető igazgatójává, vájjon miféle támaszt nyerhetett volna nála keresztény kérvé­nyező ? Tudjuk, hogy a közélelmezési minisztérium isztikarának bevásárló és átvevő közegeinek 90 százaléka zsidó. Ezek az urak persze hogy szíve­sen álltak ily állásba, mert itt biztosítva van a >rozent és gseft. A malomellenőrök is jó pénzeket ceresnek, tehát — ha itt nem is — de általában 'alóságos gyülekezeteket találhatunk izraelitákból. Ő üzlet az, felszámitani az útiköltségeket és gya­og megtenni az utat . . . Egy bánt bennünket a Gok feloszlatásával kapcsolatban: az, hogy sok alkalmazott menekült tisztviselő kenyér nélkül ma­rad. Remélhetőleg ezeket elhelyezik majd más állásba. * Mégis csak érdekes valami az a választás. Különösen ha a jelöltek igyekeznek minél nagyob­bakat állítani és elhitetni magukkal, hogy feltétle­nül övék a győzelem. Valóságos élvezet megfi­gyelni, hogyan publikálják, kínálják, oktrojálják magukat a választóközönségre a jelölt urak. Balla például tudatta egy helybeli hivatallal, hogy meg­választása biztos, a szavazatok 50 százaléka az övé. Még kért is vagy 40—50 ajánlati ivet. Szép az öntudat és a valótlanságnak önmagával való elhitetése, dehát csak a közönséget ne akarnák igy tévútra vezetni. Egy mandátumért igazán nem ér­demes ily eszközök felhasználásával ártatlan (vagy ártalmas ?) vicceket megcsinálni. * A Népszava május 27-iki számát ugylátszik felületesen cenzúrázták. A szocialisták folyton meg­kísérlik kommunrokon elveik hangoztatását és új­ságjukkal több munkát adnak a cenzornak, mint a többi összevissza. A „Szakszervezetek alkotmá­nyáról" szóló cikkben a következő érdekességeket irja a Népszava: K. Gy. nagyon helyesen rámutatott arra a tényre, hogy a szakszervezeti vezetők az utóbbi időben vajmi keveset változtak. És ha itt-ott voltak is változások és netalán „fiatal elemek" kerültek is be a vezetőségbe, azoknak legtöbbje megállta helyét a közelmúltban is és megállja ma is. Szóval megállták helyüket az elvtársak a kommün alatt és megállják most is? Ez teljesen fedi a valóságot. Népbolonditó eszméiknek meg­van az a sajátságuk, hogy a demokratizmus meg-­nyitja nekik az utat az elnyomottak szivéhez. De ma már kikopott ebből a közönség és hisszük, hogy véglegesen. Itt a Népszava egy másik bolond­gombája : De nincs is semmi szükségünk arra, hogy csak egyetlen lépést is tegyünk visszafelé. Ne segítsük az antidemokráciát visszaállítani, hanem menjünk előre a magunk utján. A Népszava nem képes belenyugodni abba, hogy kissé más most a helyzet, mint volt a bolsevizmus idején. Igy, észrevétlenül plántálják tovább az ilyen lapok a mételyt. A hatóságok pe­dig tehetetlenül nézik a Népszava szép szavát és nem tesznek ellene semmit. Hja, keresztény kur­zusban élünk . . . A gyermekekért, R Hadviseltek Országos Gazdasági Szövet­sége gyermekmentő akciója kiáltványt indított útnak, mely megérdemli a legmesszebbmenő figyelmet és maga az akció a legnagyobb támo­gatást. R kiáltváuy igg szól : Mig a becsületes férfiak világbámulta ön­feláldozással védték szent hazánkat, addig itthon a hazaárulók szervezett hada, a lógósok alatto­mos szövetsége rombadöntötte ezeréves ho­nunkat Méltó haraggal tekint a nemzet Budapest felé, itt gyártották a mérget, itt taposták sárba mindenét a magyarnak, mi előtte szent volt. Tudjuk, hogy jogos az, hogy megcsonkított ha­zánk csak annak teremjen, aki hü volt hozzá. Mégis ennek az ellentéte áll ma itt Budapesten. R haza védelméből magukat minden esz­közzel kivont, ellenállásunkat lelketlen kufárko­dással gyöngítő s hazánk alkotmányunk, Istenünk meggyalázói ma is bőségesen élnek, dorbé­zolnak. R kenyérbódék előtt kopott, sápadt asszo­nyok, vérszegény, rongyos gyermekek állanak, ezek a Hadviseltek hozzátartozói. Négy és félév hadisegély fillérei után, más­félévi rettenetes idő a véggel fenyegeti a pol­gári munkába visszatérni nem tudó Hadviseltek gyermekeit. Itt nincs segítség, foltozgatás, leplezgetés, ettől nem riad meg a nagy Kaszás, mely lesben áll a gyenge testű, vérszegény magyar gyerme­kek százezreinek háta megett. Szövetségünk egész munkát akar végezni s ez csak ugy lehet, ha az éhező gyermekeket a most következő rettenetes napok elöl el tud­juk vinni Budapestről. Aszeretetre, a szívre appelálunk, a ti szi­vetekre, a ti szeretetetekre, akikkel százszor áll­tunk a halállal szemben azért, hogy megvédjük ezt a hazát, biztosítsuk szeretteink nyugodt ott­honát. önfeláldozásunkért szenvedés, nélkülözés jutott nekünk s szeretteinknek. Hozzátok fordulunk jómódban élő falusi bajtársak, mentsétek meg gyermekeinket. R ti becsületes, jó, magyar szivetek meg fog dobbanni arra a hírre, hogy a magyar gyer­mekeket éhhalál fenyegeti. Idegen államok ezrével viszik a biztos pusztulás elől a magyar gyermekeket. R nemes magyar sziv ne dobbanna meg e vészkiáltásra, hogy éhen halnak a gyermekek ? R törekvés annyira humánus, nemes, hogy kitérni előle nem lehet, de nem is szabad. Egy a jövőnek megmentendő generációról van szó, melynek elvesztése örökös gyászt és átkot hozna a magyar népnek úgyis elárvult fejére. Támo­gassuk hát az akciót teljes erőnkkel és fogadjuk szívesen azokat a kis ártatlan gyerekeket, kiket kivetett a boldog gyermekiességböl egy-két elté­velyedett ember megbocsáthatatlan baklövése. Turáni átok címen megírtuk a közelmúltban vezető cikkünk­ben a keresztény, keresztyén kisgazda és föld­mives párt békéscsabai képviselő-jelölésének tár­gyilagos történetét. Ugyanezt kívánjuk megtenni a keresztény nemzeti egyesülés pártjának jelö­lése után. R keresztény nemzeti egyesülés pártköz­pontja két egyént jelölt meg olyanokul akiket szívesen látna a nemzetgyűlésen. Rz egyik Ro­zenberg Auguszta az orsz. nővédő szövetség al­Békéscsaba, 1920. május 29. elnöke, a másik Vidovszky Kálmán lapunk fő­szerkesztője. Midőn a pártszervező bizottság megalakítására megjelent dr. Lipták Pál állam­titkár és kísérete, csupán annyit és semmi többet nem mondtak a jelölésről, ellenben gondoskod­tak a pártszervezet kereteinek megteremtéséről és felkérték a szervező bizottságokat, hogy mi­előbb ejtsék meg a jelölést és annak eredmé­nyét közöljék a központtal. R jelölötségre ajánlottak mit tettek ? Mielőtt a jelölés eredményét csak sejtették és az elfo­gadásról nyilatkoztak volna, elsőlkötelességüknek tartották, hogy egymást biztosítsák a Iegmesz­szebbmenő támogatásról, bárhogyan döntsön is a jelölő bizottság és bárhogyan határozzanak ők maguk a jelölés elfogadásáról. Ezután közös erővel megszervezték a pár­tot. Kiküldették a jelölő bizottságot. És amidőn dr. Polner Ödön fellépése uj helyzetet teremtett és helyi jelölt felkérése a választók egy részé­ben lelki válságok félidézésével fenyegetett, a helyi jelölt sietett kinyilatkoztatni a jelölő érte­kezlet határozathozatala előtt, hogy a jelölést nem vállalja, mert nagyfokú szerénytelenségnek tartaná, ha egy olyan országos hirü tudós és közismert tekintéllyel egyszerű tanár létére fel­venné a harcot. Kérte a bizottságot tekintsen el az ő személyétől és jelölje egyhangúlag Rozen­ber Augusztát, kit ő teljes erejéből támogatni fog a küzdelemben. Eddig tart a jelölés története. Döntse el a szíves olvasó, melyik párt vallja magát méltán kereszténynek, melyik alkalmilag a keresztény-keresztyén kisgazda és földmives párt, vagy a keresztény nemzeti egyesülés pártja. És döntse el azt is, hogy melyik párt sze­replő személyeinek tetteiben érvényesül a keresz­tény erkölcs a keresztény eszme gyakorlati meg­valósulása. Dr. Csekey István életrajza. A szeghalmi kerület képviselőjelöltje ősi református papi családból született Szolnokon 1889. február 2-án. Ott végezte középiskolai ta­nulmányait is jeles eredménnyel. Majd a kolozs­vári, strassburgi. heidelbergi és berlini egyete­meken tanult. 1911. junius 24-én a legnagyobb kitüntetéssel (summa cum laude) avatták fel az államtudományok, 1913. május 24-én pedig a jogtudományok doktorává. Közben állami kikül­detésben egy évet Berlinben és Londonban töl­tött, beutazta Európa nyugatát. Beszél a klasszi­kusokon kivül németül, angolul, franciául. Hu­szonhárom éves korában a kecskeméti ref. jog­akadémia egyhangúlag professzorává választotta. 1918-ban a budapesti egyetem magántanárává fogadta. A miniszterek felkérésére részt yett több közjogi törvénytervezet szerkesztésében. Hírne­ve azoban az ország határán is tul emelkedett, amikor 1914. tavaszán országos levéltári buvár­latai közben nyilvánosságra hozta a magyar pragmatica sanctiót is tarlalmazó 1723. évi tör­vénycikkeknek rég elveszettnek hitt és szaktu­dósaink által is hiába keresett, irott eredeti példá­nyát. E szenzáció akkor belekerült az európai sajtóba. Idáig tiz önálló müve jelent még ma­gyar és német nyelveken. Felyóiratokban és hír­lapokban közölt cikkeinek száma pedig egész légió. Tudományos munkássága főleg az alkot­mányjog nagyfontosságú kérdéseire és az agrár­szociálizmusra irányult. Épen ezért helyez súlyt a kisgazda- és földmives párt központi vezető­sége arra, hogy Csekey nagy munkaereje és szaktudása a nemzetgyűlésben az ország segít­ségére lehessen. HIREK. — Sajtóbizottsági ülés. Sajtóbizottságunk junius hó 4-én, pénteken délután 3 órakor ülést tart, amelyre kérjük a tisztelt sajtóbizottsági tagok szives megjelenését. Az ülés helyét később ponto­san közölni fogjuk. — Békésmegyei birák mint választási biztosok. A tegnapi hivatalos lap közli a Bé­késrnegyéből idegen kerületekbe kirendelt vá­lasztóbiztosok névjegyzékét. Igy a biharm^yei bíharkeresztesi kerület választóbiztosául Kurz An­tal gyulai törv. bírót és helyetteséül Gedeon Já-

Next

/
Oldalképek
Tartalom