Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-29 / 48. szám

2 Bejelentette, hogy az Orsz. Evang. Szövetig julius hó 4-én alakul meg Budapesten. Erre s alkalomra meghívják a vidéki egyházakat is, sabát most személyesen. A Szövetség progimmját részletesen nem ismerteti, de inditváyozza, hogy küldjenek ki már e gyűlésből egy izottságot, mely előkészíti a Szövetség itteni legalakulását s azt a budapesti nagygyűlés után rnyleg meg is alakítja. Hz egybegyűltek nagy lelkesedéssel mondík ki, hogy szükségesnek tartják a Evang. Szőetség megalakítását s a szervezés munkájának itelére kiküldték : dr. Szeberénvi Lajosnét, dr. )zurik Józsefnét, Uhrin Károlyt, dr. Rell Lajost, feiffer Istvánt, Vidovszky Kálmánt, Korosi Lászlót, 'siros Andrást, Szeberényi Gusztávot, Zahoran ínost. A gyűlést Raffay püspök.ur szavai fejezk be. Szemle. (F.) Feloszlik a Qok és ilyenformán sok a laditerményből malmossá átvedlett zsidó hoppon narad. Nagy megnyugvásunkra szolgál ez a tény, nert ezzel a lépéssel ugy a gazdaközönség, mint ok más közéleti szerv megszabadul az örökös aklatástól. Amilyen kérlelhetetlen szigorral ült agyatádi Szabó István eme inkviziciőszerü intéznénye a termelők nyakán, olyannyival könnyebb esz elviselni, ha ez a szerv a zsidók kezéből keesztény kezekbe csúszik át. A nagyatádi Szabó is néhai titkára, Szemző mester közötti nexus lyenformán csorbát szenvedett. Sok bün terheli )ket. Magam tudok rá példát, hogy mily emberelenül bántak el néha állást kereső keresztényekéi odafönn. Egy rokkant tiszt személyesen kereste el Térffy államtitkárt, hogy vegye fel egy üresedésben levő malomellenőri állásba. A kormánybiztos ezt megígérte, kérvényét elvitte Pestre. A szegény tiszt várt, várt, kinevezés, sőt válasz sem ött és végül helyébe kineveztek egy — zsidót. Az jset a Dunántulon történt és akkoriban kínos felünést keltett. Igy dolgoztak föntröl lefelé a jó urak. Hía nagyatádi annyira 'szereti a zsidókat, hogy Szemzőt ki tudta neveztetni a Gazdák Biztosító Intézetének ügyvezető igazgatójává, vájjon miféle támaszt nyerhetett volna nála keresztény kérvényező ? Tudjuk, hogy a közélelmezési minisztérium isztikarának bevásárló és átvevő közegeinek 90 százaléka zsidó. Ezek az urak persze hogy szívesen álltak ily állásba, mert itt biztosítva van a >rozent és gseft. A malomellenőrök is jó pénzeket ceresnek, tehát — ha itt nem is — de általában 'alóságos gyülekezeteket találhatunk izraelitákból. Ő üzlet az, felszámitani az útiköltségeket és gyaog megtenni az utat . . . Egy bánt bennünket a Gok feloszlatásával kapcsolatban: az, hogy sok alkalmazott menekült tisztviselő kenyér nélkül marad. Remélhetőleg ezeket elhelyezik majd más állásba. * Mégis csak érdekes valami az a választás. Különösen ha a jelöltek igyekeznek minél nagyobbakat állítani és elhitetni magukkal, hogy feltétlenül övék a győzelem. Valóságos élvezet megfigyelni, hogyan publikálják, kínálják, oktrojálják magukat a választóközönségre a jelölt urak. Balla például tudatta egy helybeli hivatallal, hogy megválasztása biztos, a szavazatok 50 százaléka az övé. Még kért is vagy 40—50 ajánlati ivet. Szép az öntudat és a valótlanságnak önmagával való elhitetése, dehát csak a közönséget ne akarnák igy tévútra vezetni. Egy mandátumért igazán nem érdemes ily eszközök felhasználásával ártatlan (vagy ártalmas ?) vicceket megcsinálni. * A Népszava május 27-iki számát ugylátszik felületesen cenzúrázták. A szocialisták folyton megkísérlik kommunrokon elveik hangoztatását és újságjukkal több munkát adnak a cenzornak, mint a többi összevissza. A „Szakszervezetek alkotmányáról" szóló cikkben a következő érdekességeket irja a Népszava: K. Gy. nagyon helyesen rámutatott arra a tényre, hogy a szakszervezeti vezetők az utóbbi időben vajmi keveset változtak. És ha itt-ott voltak is változások és netalán „fiatal elemek" kerültek is be a vezetőségbe, azoknak legtöbbje megállta helyét a közelmúltban is és megállja ma is. Szóval megállták helyüket az elvtársak a kommün alatt és megállják most is? Ez teljesen fedi a valóságot. Népbolonditó eszméiknek megvan az a sajátságuk, hogy a demokratizmus meg-nyitja nekik az utat az elnyomottak szivéhez. De ma már kikopott ebből a közönség és hisszük, hogy véglegesen. Itt a Népszava egy másik bolondgombája : De nincs is semmi szükségünk arra, hogy csak egyetlen lépést is tegyünk visszafelé. Ne segítsük az antidemokráciát visszaállítani, hanem menjünk előre a magunk utján. A Népszava nem képes belenyugodni abba, hogy kissé más most a helyzet, mint volt a bolsevizmus idején. Igy, észrevétlenül plántálják tovább az ilyen lapok a mételyt. A hatóságok pedig tehetetlenül nézik a Népszava szép szavát és nem tesznek ellene semmit. Hja, keresztény kurzusban élünk . . . A gyermekekért, R Hadviseltek Országos Gazdasági Szövetsége gyermekmentő akciója kiáltványt indított útnak, mely megérdemli a legmesszebbmenő figyelmet és maga az akció a legnagyobb támogatást. R kiáltváuy igg szól : Mig a becsületes férfiak világbámulta önfeláldozással védték szent hazánkat, addig itthon a hazaárulók szervezett hada, a lógósok alattomos szövetsége rombadöntötte ezeréves honunkat Méltó haraggal tekint a nemzet Budapest felé, itt gyártották a mérget, itt taposták sárba mindenét a magyarnak, mi előtte szent volt. Tudjuk, hogy jogos az, hogy megcsonkított hazánk csak annak teremjen, aki hü volt hozzá. Mégis ennek az ellentéte áll ma itt Budapesten. R haza védelméből magukat minden eszközzel kivont, ellenállásunkat lelketlen kufárkodással gyöngítő s hazánk alkotmányunk, Istenünk meggyalázói ma is bőségesen élnek, dorbézolnak. R kenyérbódék előtt kopott, sápadt asszonyok, vérszegény, rongyos gyermekek állanak, ezek a Hadviseltek hozzátartozói. Négy és félév hadisegély fillérei után, másfélévi rettenetes idő a véggel fenyegeti a polgári munkába visszatérni nem tudó Hadviseltek gyermekeit. Itt nincs segítség, foltozgatás, leplezgetés, ettől nem riad meg a nagy Kaszás, mely lesben áll a gyenge testű, vérszegény magyar gyermekek százezreinek háta megett. Szövetségünk egész munkát akar végezni s ez csak ugy lehet, ha az éhező gyermekeket a most következő rettenetes napok elöl el tudjuk vinni Budapestről. Aszeretetre, a szívre appelálunk, a ti szivetekre, a ti szeretetetekre, akikkel százszor álltunk a halállal szemben azért, hogy megvédjük ezt a hazát, biztosítsuk szeretteink nyugodt otthonát. önfeláldozásunkért szenvedés, nélkülözés jutott nekünk s szeretteinknek. Hozzátok fordulunk jómódban élő falusi bajtársak, mentsétek meg gyermekeinket. R ti becsületes, jó, magyar szivetek meg fog dobbanni arra a hírre, hogy a magyar gyermekeket éhhalál fenyegeti. Idegen államok ezrével viszik a biztos pusztulás elől a magyar gyermekeket. R nemes magyar sziv ne dobbanna meg e vészkiáltásra, hogy éhen halnak a gyermekek ? R törekvés annyira humánus, nemes, hogy kitérni előle nem lehet, de nem is szabad. Egy a jövőnek megmentendő generációról van szó, melynek elvesztése örökös gyászt és átkot hozna a magyar népnek úgyis elárvult fejére. Támogassuk hát az akciót teljes erőnkkel és fogadjuk szívesen azokat a kis ártatlan gyerekeket, kiket kivetett a boldog gyermekiességböl egy-két eltévelyedett ember megbocsáthatatlan baklövése. Turáni átok címen megírtuk a közelmúltban vezető cikkünkben a keresztény, keresztyén kisgazda és földmives párt békéscsabai képviselő-jelölésének tárgyilagos történetét. Ugyanezt kívánjuk megtenni a keresztény nemzeti egyesülés pártjának jelölése után. R keresztény nemzeti egyesülés pártközpontja két egyént jelölt meg olyanokul akiket szívesen látna a nemzetgyűlésen. Rz egyik Rozenberg Auguszta az orsz. nővédő szövetség alBékéscsaba, 1920. május 29. elnöke, a másik Vidovszky Kálmán lapunk főszerkesztője. Midőn a pártszervező bizottság megalakítására megjelent dr. Lipták Pál államtitkár és kísérete, csupán annyit és semmi többet nem mondtak a jelölésről, ellenben gondoskodtak a pártszervezet kereteinek megteremtéséről és felkérték a szervező bizottságokat, hogy mielőbb ejtsék meg a jelölést és annak eredményét közöljék a központtal. R jelölötségre ajánlottak mit tettek ? Mielőtt a jelölés eredményét csak sejtették és az elfogadásról nyilatkoztak volna, elsőlkötelességüknek tartották, hogy egymást biztosítsák a Iegmeszszebbmenő támogatásról, bárhogyan döntsön is a jelölő bizottság és bárhogyan határozzanak ők maguk a jelölés elfogadásáról. Ezután közös erővel megszervezték a pártot. Kiküldették a jelölő bizottságot. És amidőn dr. Polner Ödön fellépése uj helyzetet teremtett és helyi jelölt felkérése a választók egy részében lelki válságok félidézésével fenyegetett, a helyi jelölt sietett kinyilatkoztatni a jelölő értekezlet határozathozatala előtt, hogy a jelölést nem vállalja, mert nagyfokú szerénytelenségnek tartaná, ha egy olyan országos hirü tudós és közismert tekintéllyel egyszerű tanár létére felvenné a harcot. Kérte a bizottságot tekintsen el az ő személyétől és jelölje egyhangúlag Rozenber Augusztát, kit ő teljes erejéből támogatni fog a küzdelemben. Eddig tart a jelölés története. Döntse el a szíves olvasó, melyik párt vallja magát méltán kereszténynek, melyik alkalmilag a keresztény-keresztyén kisgazda és földmives párt, vagy a keresztény nemzeti egyesülés pártja. És döntse el azt is, hogy melyik párt szereplő személyeinek tetteiben érvényesül a keresztény erkölcs a keresztény eszme gyakorlati megvalósulása. Dr. Csekey István életrajza. A szeghalmi kerület képviselőjelöltje ősi református papi családból született Szolnokon 1889. február 2-án. Ott végezte középiskolai tanulmányait is jeles eredménnyel. Majd a kolozsvári, strassburgi. heidelbergi és berlini egyetemeken tanult. 1911. junius 24-én a legnagyobb kitüntetéssel (summa cum laude) avatták fel az államtudományok, 1913. május 24-én pedig a jogtudományok doktorává. Közben állami kiküldetésben egy évet Berlinben és Londonban töltött, beutazta Európa nyugatát. Beszél a klasszikusokon kivül németül, angolul, franciául. Huszonhárom éves korában a kecskeméti ref. jogakadémia egyhangúlag professzorává választotta. 1918-ban a budapesti egyetem magántanárává fogadta. A miniszterek felkérésére részt yett több közjogi törvénytervezet szerkesztésében. Hírneve azoban az ország határán is tul emelkedett, amikor 1914. tavaszán országos levéltári buvárlatai közben nyilvánosságra hozta a magyar pragmatica sanctiót is tarlalmazó 1723. évi törvénycikkeknek rég elveszettnek hitt és szaktudósaink által is hiába keresett, irott eredeti példányát. E szenzáció akkor belekerült az európai sajtóba. Idáig tiz önálló müve jelent még magyar és német nyelveken. Felyóiratokban és hírlapokban közölt cikkeinek száma pedig egész légió. Tudományos munkássága főleg az alkotmányjog nagyfontosságú kérdéseire és az agrárszociálizmusra irányult. Épen ezért helyez súlyt a kisgazda- és földmives párt központi vezetősége arra, hogy Csekey nagy munkaereje és szaktudása a nemzetgyűlésben az ország segítségére lehessen. HIREK. — Sajtóbizottsági ülés. Sajtóbizottságunk junius hó 4-én, pénteken délután 3 órakor ülést tart, amelyre kérjük a tisztelt sajtóbizottsági tagok szives megjelenését. Az ülés helyét később pontosan közölni fogjuk. — Békésmegyei birák mint választási biztosok. A tegnapi hivatalos lap közli a Békésrnegyéből idegen kerületekbe kirendelt választóbiztosok névjegyzékét. Igy a biharm^yei bíharkeresztesi kerület választóbiztosául Kurz Antal gyulai törv. bírót és helyetteséül Gedeon Já-