Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-28 / 47. szám

Békéscsaba, 1920. május 28. Péntek I. évfolyam 47. szán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 l A magyar békeszerződés katonai határozmányairól. A békeszerződés tervezete a következő indokolással vezeti be a katonai határozmányokat: „Hogy az összes nemzeteknél a fegyverkezések általános korlátozása előkészíthető legyen, Magyarország kötelezi magát az alább felsorolt katonai hajózási és légi határozmányok pontos betartására." Ezen általános határozványok kimondják, hogy a békeszerződés aláírását követő három hónapon belül az előirt leszerelést foganatosítsuk, szüntessük meg az általános védkötelezettséget és állítsuk föl az önkéntes (toborzott) haderőt. De hogy honnan vegyük azt a rettenetes pénzt, amibe a toborzott hadsereg kerül, azt a tervezet már ránk bízza. A békefeltételek 35,000 főben állapítják meg a magyar nemzeti hadsereg összlétszámát, beleértve a tiszteket és a pótkeretekbe foglalt csapatokat is. Jegyezzük meg azonban, hogy nekünk a belsőrend fenntartására és a határok védelmére oly kiváló hadseregre van szükségünk, melynek létszáma az összes lakosságnak legalább 1 százaléka legyen. De ez is csak akkor felelhet meg teljesen hivatásának, ha egy bizonyos tekintélyes számú tartalékja is van. A tisztek aránya az összlétszám egyhuszadában van megállapítva. Ez öt százalék, holott nekünk minimum az összlétszám 10—12 százalékára van szükségünk. Altiszteknél pedig 6—7 százalék van megengedve. Ezen számokat nem kell pontosan betartani, de túllépni semmiesetre sem szabad, igy mondja a békeszerződés tervezete. Egyébként minden szervezés, amely esetleges háború előkészitesére, vagy a csapatvezetésre irányul, szigorúan tilos. Ugyancsak tiltva van minden olyan intézkedés megtétele, amely a mozgósításra állatok, vagy szállítási eszközök rekvirálására vonatkozik. Gondoskodnak arról is, hogy nekünk a nem szorosan vett katonai szervezetek keretében se álljon rendelkezésünkre tőlük megengedettnél nagyobb fegyveres erő. Igy a csendőrök, vámőrök községi rendőrök számát is az 1913-i létszámra csökkentenék. Tudjuk azt, hogy a világháború óta mennyire megváltozott a helyzet. Különösen belső viszonyaink, a közrend fenntartása, a vámvonalnak megnagyobbodása stb. Épp a változott viszonyok következtében ezen karhatalmi szervezeteknél legalább két-háromszoros létszámemelésre van szükségünk, de szerintük szaporítani ezen szervezeteket csak a népnövekedéssel, tehát a népszaporulat arányában lehet. Arról pedig hallani sem akarnak, hogy ezeket, vagy esetleg a vasutasokat bármiféle katonai gyakorlatban való részvételre behívhatnánk. Most pedig hogy országunk népe ezen oly szük keretek között se legyen katonailag kiképezhető. ránkhuzzák a paragrafust, hogy minden tisztnek hivatásos tisztnek kell lennie és 40 évi szolgálati kötelezettséget kell vállalnia. Rz altisztekre és legénységre 12 évi szolgálati időt írnak elő, ebből legalább 6 évet ténylegesen. Hogy a tisztképzést is meggátolhassák, elrendelik a feltételek, hogy csak annyi tisztet lehet kiképezni, amennyi az üres állások betöltésére szükséges. Így azután a fölös katonai iskolákat be kell zárni. Kimondja a tervezet azt is, hogy a sport és egyéb egyleteknek katonai kérdéssel foglalkozni egyálta'^n nem szabad! De ők csinálhattak Narodna Obranákat és Szokolokat, ahol az ö tisztjeik képezték és gyakorolták az ifjúságot a „jobbra át"-tól kezdve a kézigránát dobásig. Egymásután alakultak céllövő egyesületeik, ahol a katonai fegyelem legszigorúbb betartásával nevelték ifjaikat a harcászatban szükséges lövészetre. Ellenben nálunk a fiatalság sportszerű gyakorlását is elakarja tiltani, megakarja bénítani a szerződés! Tehát az ő nézetük szerint nem kívánatos, sőt tilos, hogy a magyar ifjak edzettek legyenek és fegyelmezett katonás szellemben nevelkedhessenek. Ezek után a fegyverzetet is meghatározzák! Ezer ember után szabad tartani 1150 fegyvert, illetve karabélyt egyenkint 500 lövedékkel! 15 gépfegyvert, 4 aknavetőt, 3 könnyű (tábori, hegyi, vagy tarack) ágyút. Nehéz ágyút, tehát amely 105 miliméternél nagyobb kaliberű még tartanunk se szabad. Akik megjártuk a háborút, tudjuk azt, hogy az ilyen „felszerelés" mennyit ér! Muníciót csak egy gyár készíthet, de csak a megengedett mértékben és mennyiségben. (Talán a könnyebb ellenőrzés miatt gondolják.) R többit be kell csukni és kereskeáer*.: —átlókra átalakítani. Rz összes .fölösleges" fegyvergyáraknak személyzetét is el kell bocsátani és a megengedett fegyverkészleten tul levő összes hadianyagokat be kell szolgáltatni az ántántnak. Persze arról nem vesznek tudomást, hogy az oláh hordák ittjárta után nemhogy fölösleg volna, hanem a legnagyobb hiány van mindenben! Ezen rendeleteiket betetőzik azzal, hogy Magyarországra betiltanak mindennemű hadianyag, fegyver, lőszer stb. szállítást. R tengeri haderőre vonatkozólag pedig kimondja a szerződési papiros, hogy az összes hadihajókat sőt a dunai flottilánk összes monitorjait, torpedójait ki kell szolgáltatnunk a szövetséges és „társult" hatalmak részére. De azt mégis nagy kegyesen megengedik, hogy a Dunán folyamrendészeti célokra 3 felderítő »jármüvet« tarthassunk, de ezeket is az ő szövetségi bizottságuk jelöli ki. Tudjuk jól, hogy nem a mi előnyünkre! Igy tehát a gyönyörű dunai flottilánk teljesen ellenségeink kezébe megy át, s igy a tenger után még a Dunáról is le akarnak szorítani bennünket. Igy akarják kereskedelmünket előmozdítani! R 128. cikk szerint repülő szolgálatunk egyáltalában nem lehetséges és az összes anyagot az esetleg meglevő gépekkel saját költségünkön ki kell szolgáltatnunk. Mindezen rendelkezések végrehajtását úgynevezett szövetségközi felügyelő bizottságok fogják ellenőrizni. Ezen intézkedések célját nem is kell magyarázni, beszélnek azok önmagukért! Magyarországot katonailag teljesen semmivé akarják tenni. Azt hiszem, hogy még ők is jól tudják, hogy azzal a haderővel, azokkal a katonai eszközökkel sem a határainkat megvédeni, sem pedig a belső rendet fönntartani nem tudjuk és nem is lehet. Pedig kelet felől lehetséges még, hogy nagy szüksége lesz Európának a magyar védőbástyára, és akkor azután nagyon is elkelne egy erős, jól felszerelt és a legalaposabban kiképzett magyar hadsereg! De ugy látszik, hogy a győzelem vakká tesz mindenkit! Ugyanúgy bánnak velünk a békeszerződés többi pontjai is. Ellenségeink minket ezzel a békével a dantei pokolba akarnak taszítani, amelynek kapujára föl van írva a zord itélet: Mondjatok le minden reményről! Kegyetlen sorsi Hát ez a jutalma egy diElőfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér csőséges ezeréves múltnak ? Európa igy fizet nemzetnek nagy erényeért, mellyel védte a ni gat kulturáját a pusztító hordák ellen ? Hol y az igazság ? hol a jog ? hol az Isten ? — ho vétót kiáltson, menydörgö szavával: eddig és tovább! Ne bántsd a magyart! De szűnjön m a panasz, ne háborogjon a sziv! E nemzetr csak egy bűne volt: az erény; hogy hős v< hogy hü volt, hogy árulásra nem adta becsül ben megőszült fejét! Ébredj magyar! Emeld magasra nyilt tek teted, bátran nézhetsz biráid szemébe: nem g nem orv, nem áruló, de becsületes, nemes, vi nemzet felett mondanak majd itélelet. Ellenségeink ugy látszik nem tudják, hc a magyar lelket a mohácsi ütközetek, a szatni békék, a világosi fegyverletételek, a kufstc szenvedések, az aradi vesztőhelyek edzet meg, s hogy rajta — az érzelmeknek pillanat háborgásán kivül — a kétségbeesés úrrá n válhat. Nevelőeszköz legyen számunkra az az i most is, melyet békeszerződésnek csufoln amellyel Európa rabbilincsekbe iparkodik kötni elárvult turáni magyart! Ez a kegyetlen irás neveljen bennünk szilárd nemzeti öntudatot, fejlesszen benni olyan dacos nemzeti erőt, amely, ha kell, eg Európával képes szembeszállni s amely a egész Európa akarata ellenére is határozott c magyar életet tud teremteni e pusztulásra sz helyen. R müveit nyugatnak ez a barbár* ir élessze, táplálja szüntelenül minden magyar sí ben a soha bele nem nyugvás, az örök bét lenség szentséges érzelmeinek örök tüzét! Hirdesse mindenki rendületlen hittel, h< e nemzetnek élni kell! És élni fog, mert élni 1 mert élni akar, mert mindegyiknél legkülönb a magyar. R nagy ősök ragyogó szelleméből merit kiki uj erőt, hogy a csüggedés egy lelket r ne szálljon, hanem kinnal, Ínséggel, szenvec sel, szükséggel bátran szembeszálljon,.mert c igy győzhetünk minden akadályon, poklon halálon! Torna J. Gá Dr. Raffay Sándor püspök Békéscsabán, Ünnepi vacsora. — Iskolalátogatás. — Isko• ünnep a Vigadóban. Tegnapi számunkban megemlékeztünk ; a meleg, kedves fogadtatásról, amelyben Bé csaba város közönsége — élén az evang. házzal és főgimnáziummal — részesítette ívSándor dr. evang. püspököt, ki a Rudolf-főj názium látogatására érkezett városunkba. Az evangelikus egyház szerdán este he terítékű ünnepi vacsorát rendezett a főpá: tiszteletére, meiyen ott voltak a budapesti ve geken kivül a ref. és róm. kath. egyház viselői, a katonaság, a város és közhivatalok zetői, a főgimnázium és az egyháztanács k döttei, Pollner Ödön s más notabilitások. A tanácskozó termet az evang. nőe asszony és leánytagjai, dr. Szeberényi Laj elnök vezetésével gyönyörűen feldíszítették e: kalomra. Az evangelikus hölgyek végezték a gyon Ízléses terítést is, az asszonyok ügyelte a konyhára, mig a felszolgálásban szebbnél-s; főként magyar ruhába öltözött evangelikus leá buzgólkodtak. Mindannyian kitettek < magi Nemcsak a vacsora volt pompás, hanem a felszolgálása is gyönyörűen ment. Olyan t