Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-27 / 46. szám

Békéscsaba, 1920. május 27. yC&rS öggL&jtz fontos ütereket már-már kizárólagosan kezükbe ragadták. Még nem is olyan régen a maggar Alföldön csak snapszos zsidók léteztek s egy emberöltő elteltével ma már a zsidó nagybirto­kok, gyárüzemek, kereskedelmi vállalatok egész sorával állunk szemben. Egyik-másik keleti nép felismerte a veszélyt, mely őt a zsidóság gazdasági felülkerekedésben fenyegeti s a mult század 2-ik felében véde­kezni próbált a zsidóveszedelem ellen. Akkor mi átkos gavallériánkkal országszerte az „üldözött zsidó nép" védelmére keltünk s dörgő vezércik­kekben lebarbároztuk ezeket a népeket, világgá kürtölve, hogy hazánk a jogegyenlőség hazája. Mi sem természetesebb, hogy a beáramlás nagyobb hullámai erre az időre esnek. Más népek gaz­dasági túlsúlyúk érdekében védekeztek, minden­féle jogszabályokat dolgoztak ki s jogi hátrányo­kat alkalmaztak a zsidóság gazdasági túlsúlya ellen. Mi tüntetőleg a keblünkre öleltük ezt a nemzetiséget, — hisz nem volt már nálunk elég, — s törvényekkel is körülbástyáztuk őket. 1895. óta az lett a helyzet, hogy a beáramlás közép­pontja Magyarország lett, ahová mint asylumba tódul a zsidóság a szélrózsa minden irányából. Ma már Európában Magyarország az az állam, ahol a zsidóság relatív többségben lakik. Védekeznünk kell hát a zsidó nemzetiség ellen, gazdasági monopol helyzetünk érdekében. Ne becsüljük le ezt a kérdést, mert az ő erejük épp abban rejlik, hogy senki sem törődik velük. Védekezésünk ne merüljön ki útszéli kiabálás­ban, hiszen ők fölényesen mosolyognak ezen s mig mi viharágyukkal durrogunk, ők a vihar­ágyu alá fúrnak aknát s hangyaszorgalommal dolgoznak, gyűjtve a tökét a territaralizmus cél­jainak megvalósitására. Védekezésünk legyen erős és intenzív és terjedjen ki a gazdasági védelmen kívül a köz­élet minden ágára egyaránt. —h —a. Szemle. Amerre én járok, még a fák is sírnak... Nem csodálom. Hogy is ne sírnának! Hisz amerre én járok, csöndes alkonyatkor, amikor már csak a szelíden szunnyadó hold és a tündöklő csilla­gok pislogatnak reád őriző szemükkel óh nyugovó Városom, a néma kis zug-utcákon előoson egy­egy fejszés ember, kalapja a szemére húzva, sze­mét beleszúrja az este ködpalástjába és háttal a falnak lapulva iramodik saroktól-sarokig, mígnem eléri az utolsó házat. Kiáll az országút széléhez és hallgatózik. Milyen romantikus ... Az ember azt hinné, hogy egy feltámadt Rózsa Sándor és valami rakott postakocsit vár Gyula felől. Vagy összetört szivü szerelmes, aki csalfa kedvesének légyottjára jött, vérbosszút venni a csábitón . . . Pedig dehogy. Az én sétapartnerem nem vár postakocsit, sem csalfa szeretőt, csak azt várja, amig én bekanyarodok egy sövény mögé, aztán neki lendíti csinos kis fejszéjét az útszéli cöve­keknek és . . . lenditi újra, meg mégegyszer, amig homlokán kiüt a verejték, aztán összeszedi a for­gácsot és megindul haza a zsákmánnyal. Eleinte bántott a fejszés ember társasága és elhatároztam, hogy nem járok többet a gyulai ut felé. A liget szélénél mentem ki azután a körös parti tanyák felé. Hát nem ott is megtalált a fej­szés ember? ... A parti fák formáját nemesitette, amelyek balzsamos könnyekkel búcsúztak szeretett ágaiktól. Másnap egészen más irányba: a Céldomb felé vettem utamat. A fejszés ember már ott ült a céldomb pa­lánkjának a tetején és súlyos csapásai alatt csak ugy nyöszörögtek a hatalmas deszkák . . . * Istenem, Erdélyben azokban a végtelen er­dőkben, ahol annyi nefelejts nyílik a csermelyek partján, most condrás havasi oláhok a magyar er­dőket irtják s mi magyarok a kerítésünket tü­zeljük fel. A felmentettek fizessék az éremdijakat. A „Hadviseltek Lapjából" értesülünk arról, hogy a Hadviseltek Országos Gazdasági Szövet­sége javaslatot nyújt be a honvédelmi miniszter hez és a nemzetgyűléshez a vitézségi érmek já rulékainak fizetése ügyében, A javaslat szőve géből idézzük a következőket: „Tudjuk, hogy hazánk jelen helyzete nem alkalmas arra, hogy anyagi áldozatokat követel­en tőle egy fia is. Éppen azért a következőket ajánljuk : Rendelje el a kormány azonnal az arany az I. és Il-od osztályú ezüstérem-tulajdonosok összeírását és pedig községenként. Amelyik ér­demtulajdonos elfogadható módon nem tudja igazolni érme tulajdonjogát, az egy vármegyén­ként felállítandó igazoló bizottsághoz utasítandó. Az igazoló bizottságnak módjában fog állani bi­zonyítási eljárás után is igazolni az érem való­diságát. Ugyanegy időben elrendelendő azoknak az összeírása, akik üzleti érdekből kértek és kap­ták meg felmentésüket. Ezen adatok birtokában, azonnal megcsinál­ható az érempótdijak megváltása. Olyanformán, hogy a megváltási összeg erejéig nem az éremdij tulajdonosa, hanem egy vele egykorú, a nyilván­tartásba felvett felmentett lenne biztosítva, azzal a kötelezettséggel, hogy az előlegül felvett érempót­dijösszeg kamatait és a biztosítási dijat ő mint köztartozást tartozik adó alakjában befizetni. Ez egyszerű módja az érempótdij megváltá­sának és a hősök megbecsülésének. Amennyiben pedig az üzleti célból felmentettek száma feltétle nül több, mint a magyar éremtulajdonosoké, lehet válogatni közöttük s a legvagyonosabbakra hárí­tani ezt az aránylag kis terhet, amit testi épsé­gük, kényelmük megvédéséért igazán örömmel fizethetnek. Mi csak azt fűzhetjük ehhez a javaslathoz, hogy a rokkantak és a hadiözvegyek nyugdiját is azokra kellene hogy hárítsa az állam, akik „üzleti érdekből" kérték és kapták meg felmen­tésüket. Ez volna a legszerényebb módú megbe­csülés a háború hős nyomorultjaival szemben a felmentettek részéről. HIRE K. — Női választók figyelmébe. Ma, azaz 27-e az utolsó nap, melyen mindenki felszólal­hat, ha kimaradt volna a választók névjegyzé­kéből. A névjegyzékek a szavazatszedő helyi­ségekben ki vannak téve, azért hogy mindenki megtekinthesse, hogy neve bent van-e a név­sorban. Senki se mulassza el ezt megtenni, mert ha nincs bent a jegyzékben, akkor nem szavazhat. A névjegyzékek a következő helyeken vannak: 1. Zsilinszky-utca 34. (iskola.) 2. Ujkigyósi-utca 15. (iskola.) 3. Ledény-utca 11, (iskola.) 4. Andrössy-ut 19. (Keres, bank.) 5-6. Szarvasi-ut 25. (iskola.) 7. Luther-utca 1. (iskola.) 8. Berényi-ut 28. (isk la,) 9. Gyulai-ut 16. (Vadász-vendégl5.) 10. Erzsébethely, Rosenthal-féle árvaház. 11. Orosházi-ut 49. (iskolaj 12. Nagymegyer 255. Kitha-tanya. 13. Soprony 608. tanysszám. 14. Gerendási-telek 816. (Iskola.; 15. Nagygerendás községi iskola. 16. Fürjesi elemi iskola. 17. Kerekegyháza 1782. ^iskola,; 18. Fényesi községi népiskola 2040. 19. Sikkonyi állami elemi iskola. Kivált a nöi választóknak hivják fel a fentiekre figyelmüket, mert vonakodásukat később már jóvá nem tehetik. — A „Hangya" Orosházán. Orosházán minden környékbeli községet, várost megelőzve, ma-holnap megalakul a „Hangya" ottani fiókja. Az előkeszitö-bizottságnak nem nagy munkájába került 1950 tagot összetoborozni, akik összesen 400,000 korona értékben jegyeztek üzletrészt. — A Friedrich párt azonositja magát a kisgazdák érdekeivei. Nagy Lajos, a Friedrich párt csabai jelöltje táviratilag értesítette a kis­gazdákat, hogy a választási küzdelembe ker. nemzeti földmives és kisgazdapárti programmal megy bele és azonositja magát a kisgazdák ér­dekeivel. Nagy Lajos pénteken ismét lejön Csa­bára. — Vitézek. A Hadviseltek Lapja arról szá­mol be, hogy Meskó Zoltán belügyi államtitkár kihallgatása alkalmával Horthy Miklós kormányzó hangoztatta, hogy mindazok, akik a háborúban arany vagy ezüst vitézségi érmet kaptak, a föld­osztásban elsőbbségben fognak részesülni és nevük elé a „vitéz" megjelöltkapják. — A világ legdrágább városa a pár Journal" szerint Konstantinápoly. Egy háromsz bás lakásért alku nélkül megadnak 10—12 ez frankot. Egy piszkos padláslakás Pérában egy h napra 1100 frankba kerül. A hotelekben mind zugot kiadnak. Étel-ital borzasztóan drága, ped azelőtt a török fővárosban jól és olcsón Iehete élni. A kenyér és cukor ára 2500 percenttel eme kedett. A cukor kilója 13 frank, a kenyéré 22 p aszter, ami körülbelül három franknak felel me Egy tyúk, amely ezelőtt nyolc piaszter volt, mo ötszázba kerül. Elég, hogy egy gazdag meneki érkezzék Bakuból vagy Odesszából és a hus á felszáll nyolcvan piaszterről százhatvanra. Egy tözet, amely Párisban 300 frank, itt 1200 frank kerül A hírlapok is nagyon drágák; kétoldalnyi két piaszterbe kerül. Egy pár selyemharisnya 300 frank. A legnagyobb fényűzés szomszédos a legnagyobb nyomorral. — Átlagárakat szabnak az oláhok ál elvitt jószágtárgyakra. A statisztikai híva közölte az illetékes hatóságokkal, hogy az á tánt hatalmak jóvátételi bizottságának Budape ten működő albizottsága azt a kifogást emel az elébe terjesztett kárbejelentésekkel szembe hogy az egyes bejelentett jószágtárgyak átlac árai között még szűkebb területekeu belül feltűnő eltérések vannak. Minthogy vélemény szerint a kár anyagát képező jószágtárgyak ár? nak megállapítása nem egyéni ügy, hanem álla feladat, felhívta a statisztikai hivatalt, hogy min den megszállás alatt volt járásra és városra álla pittasson meg közepes forgalmi árakat. A sta tisztikai hivatal intézkedése értelmében ezen . dékenkénti középárak megállapítása az 1919-11 augusztus-október havi árak alapján fog megtör ténni. — Fainség. Elvették Erdélyt, el a Felvidé ket, oda minden erdőnk. A nyáron még csak el leszünk, ha ínségesen is, de a télre majd az ölük ben fogják hordani, ha kell egyenesen a kamránkb; az oláhok egy-egy falat kenyérért. Mert hiába < sok erdő, ha nincs gabona. Fakérget csak nen ehetnek. Addig azonban még megritkulnak a keri tések, az ütmen ti fák sőt — gyalázat! — még i sírkeresztek is. Jellemző egyes elemek elvetemült­ségére, hogy még a kegyeletet sem respektálják Tegnapelőtt éjjel egy Erdős József nevü 22 éve: asztalossegédet (III. ker. Mokri-ut 27. sz.) értei tetten, amint a róm. katholikus temetőben egy fejf. kitörésén fáradozott. A rendörségre különben na ponta érkeznek olyan panaszok, melyek a fainsi get jellemzik. Elég érdekes példa ezek közül Ambn Gergely II. Andrássy-ut 7. sz. alatti lakos panas Ambrus kapuja elé 3 méter széles kocsiátjáró hi dat építettek s egy szép reggelen arra ébredt, hoi a híd középsö deszkáját „ismeretlen tettesek" el emelték. -- Eltüntetett lapok. (Kolozsvár) A „Ro­mania" egy cikk keretében támadja a nemzeti pár tot, hogy íjiegakadályozza az Averescu-párti lapol Erdélybe való jutását. Különösen mindent elkövet nek, hogy a párt hivatalos lapja, a Renasterea Ro mane ne juthasson be Erdélybe, vagy ha be is jul mindig elkésve érkezik. A közönség köréből érke zett számos panasz arra indította a hatóságoka hogy a legszigorúbb vizsgálatot rendelje el. — Szén, petróleum, benzin és olaj be szerzési forrásai. A kormány körrendeletben ér tesiti az érdekelteket, hogy 1. Szénkiutalását a szé kormánybiztosságtól (Budapest, VIII., Erzsébet körút 43. szám) kell kérni s hatósági igazolás mel lett be kell jelenteni mindazoknak a mezőgazda sági gépeknek lóerejét, melyekhez a szénre szük ség van. 2. Benzint a magyar kir. földmivelésüg; minisztérium oszt szét. A szétosztást az emlite minisztérium XII. B. 1. ügyosztálya végzi (Buda pest, V. Országház-tér 11.) s a kérelmeket is od kell intézni. Itt is be kell jelenteni a motor lóere jét, szerkezetét és teljesítő képességét és a kér vényt hatósági záradékkal kell,ellátni. 3. Petróle­umot égő és nyers olajat az Ásványolajipari Szö vétség (Budapest, V. József-tér 1.) utal ki a fent feltételek mellett. — Lopások. Klenk István (II., Orosházi-u 60. sz. alatti lakos) Botyánszky Jánoshoz 60 kik lisztet vitt azzal, hogy Hugyecz János nevü isme rőse majd elszállítja azt hozzá. Botyánszkyho: azonban egy előtte ismeretlen ember állított be aki Klenk megbízottjának mondta magát és a liszt tel kereket oldott. A rendőrség nyomozza. Fajó András (Nagylegelö 135. sz. alatti la kos) panaszt tett a rendőrségen, hogy f. hó 25-én • virradó éjjel 8 darab 2 hónapos libáját lopták e ismeretlen tettesek az udvarán levő szinből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom