Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-27 / 46. szám

Békéscsaba, 1920. május 27. iszterházy Móricot kizárták <r magyar Lovaregyletből. Budapest, május 27. A Magyar Lovargylet vizsgálatot folytatott le (iszterházy Vlóric gróf ellen a proletáráiktatura idején anusitott magatartása miatt. T\ vizsgálat cgnap nyert befejezést, amelynek eredmélyeképen Eszterházy Móricot a Magyar „ovaregylet kizárta kebeléből azzal az inlokolással, hogy a saját birtokain termeési biztos volt, holott semmi sem kényizeritette rá, hogy a proletárdiktatúra alatt negbizatást vállaljon. Eszterházy Móric gróf a határozat értelmében bejelentette az 5sszes egyletekből való kilépését. R Nemzeti Kaszinó azzal fogadta a kilépését, hogy ugy is kizárta volna tagjai sorából Javul a korona. Paris, május 27, A korona értéke a kül:öldí piacokon jelentékeny emelkedésnek indult, aminek következtében a font és a Napoleon esett, jgyszintén egyes értékpapírok is. Lebélyegzik a leit. Bukarest, május 27. A román hivatalos táirati központ közli, hogy a bukaresti kormány :lhatározta, hogy az összes lei-bankjegyeket, igy a Romániában levőket valamint a külföldi :ézen forgókat, lefogja bélyegezni. A hivatalos özlés értelmében a lebélyegzésre kerülő leimkók értékének 40 százalékát kapják meg a mutatók, a bélyegzésre benyújtott összeg 60 :ázalékát pedig kényszerkölcsön cimén az állam fogja visszatartani. fl német helyzet Berlin, május 27. A németországi helyzet ma ugyanaz, ami a Kapp-féle puccs előtt volt. A jobboldali pártok óvatosan dolgoznak. A csapatok fö gyűjtőhelye Paderbornban van. Javul a francia köztársasági elnök állapota. Paris, május 27. A francia köztársaság elnöke vasúti szerencsétlenség következtében szerzett sufyos sérüléseiből már annyira felgyógyult, hogy a tegnapi tanácskozásokon már személyesen meg akart jelenni, hogy a fontos tárgyalásokon elnökölhessen. Az elnököt az angol, az olasz és a román uralkodók táviratilag üdvözölték állapotának javulása alkalmából. Szerb mintára. Bukarest, május 27. Oláh miniszterlanács foglalkozott a magyarhatáron fennálló viszonyokkal és elhatározta, hogy minden intézkedést megtesz a fenyegető veszélylyel szemben (?) Tőzsde. Valuták: Lei 400—415, Márka 580—560, Frank 800, fr. Frank 1400—1450, Sv. Frank 3250 , Dollár 170—180, Napoleon 680—700, Lira 1150—1200, Rubel 320—330, Sokol 420—440, Kor. Dinár 360—380, Fr. Dinár 750—765, Léva 380—390. Devizák: Amsterdam 7200—7700 K, Német 550—560, Olasz 1250—1220, Prága 4200—4400, Sveici 4300—4650, Bécsi kifizetés 105—110, Koppenhága 3200—3500, Stokholm 4500—4580, Krisztiánia 3500—3800. Raffay Sándor dr. evang. püspök látogatása Békéscsabán. Előkészületek. Békéscsaba városának, különösképen a hatalmas evangelikus egyháznak nagy ünnepe van. Folyó hó 26-án délután 3 órakor érkezett falaink közé dr. Raffay Sándor bányakerületi ev. püspök, aki a Rudolf-főgimnázium meglátogatására utazott le Békéscsabára. Már a kora délutáni órákban meglátszott az utcákon, főként a Szent István-téren, hogy rendkívüli nap van. Fellobogózott házak, a templom környékére s a főtérre gyülekező ünneplőruhás iskolásgyermekek, hatóságok, egyesületek s nagy közönség széles rétegének felvonulása jelezte, hogy nagy, kedves vendéget várunk. Két óra után hosszú kocsisor robogott végig az Andrássy-uton, amely a vendéget váró küldöttséget vitte. A fogadtatás. A budapesti vonat pontosan 2 óra 50 perckor robogott be. Az első Pullmann-kocsi ablakában megjelent a nagy vendég, Raffay püspök alakja. Elsőnek dr. Bertóthy Isfván polgármester üdvözölte a főpásztort Békésvármegye és Békéscsaba közönsége nevében. Ezután Korosy László, a békéscsabai ev. egyház, majd dr. Sailer Vilmos főgimn. felügyelő, a Rudolf-főgimnázium felügyelő bizottsága nevében köszöntötték a bányakerület püspökét. Dr. Raffay Sáudor püspök mind a három szónoknak beszédére külön válaszolt rövid, de igen súlyos szavakkal. Nyilatkozataival mély tiszteletet, közvetlenségével meleg rokonszenvet ébresztett a megjelentekben. Bevonulás. Az üdvözlések után hosszú kocsisorból álló harangzugás közepette impozáns menet kígyózott végig az Andrássy uton. A város gyönyörűen feldíszített négyesfogata hozta a főpásztort a lobogódiszes utak a Szent István téren magyarruhás lányok, §z összes iskolák evangelikus növendékei fejezték ki lelkes éljenzéssel örömüket a nagy vendég érkezésén. A nagy templom előtt az evang. egyház lelkészi kara, az egyháztanács, az evang. nőegylet tagjai, az evangélikus leányok küldöttsége, a főgimnázium ifjúsága, s a felsőbbleányiskola evangelikus növendékei s nagy közönség fogadta a püspököt. Az egyház nevében Szeberénvi Lajos Zs. dr. köszöntötte az ev. lányok nevében pedig Galgóczy Margit adott át gyönyörű rózsa-csokrot dr. Raffay Sándornak. A nagytemplomban a hivek ezrei várták a püspök áldását. A hatalmas orgona zugó harsonájának üdvözlő és Istent dicsőítő himnuszának elhangzása után dr. Raffay Sándor mély vallásosságtól áthatott, gyönyörű beszédben fordult hivei seregéhez s a mélyen meghatott gyülekezetet megáldotta. Üdvözlések. Igen sok küldöttség jelentkezett, amelyek mind tiszteletüknek óhajtottak kifejezést adni a bányakerület püspöke előtt, akit nemcsak mint főpásztort, hanem mint a nemzeti megújhodás egyik legkiválóbb harcosát, az újjáépítés vezérférfiát ismer és bámul az egész nemzet. Lapunk terjedelme — sajnos — nem engedi meg, hogy leközöljük azokat az igazán szép beszédeket, amelyek a küldöttségek vezetőinek ajkain elhangzottak s azokat a fontos, nagysúlyú kijelentéseket, amelyeket dr. Raffay Sándor püspök tett, minden válaszában lebilincselve a küldöttségek tagjait s ha lehet, még nagyobb tiszteletet teremtve azok körében, akik eddig is, mint az ország egyik legkimagaslóbb egyéniségét ismerték őt. Csupán a küldöttségek és az azokat vezetők névsorát adjuk a következőkben. Az evang. esperesi hivatalban egymásután járultak dr. Raffay Sándor püspök elé : Az arad-békési egyházmegye, a békéscsabai evang. egyház és a Rudolf-főgimnázium fenntartó testületének képviselői dr. Szeberényi Lajos Zs. esperes vezetésével. A békéscsabai ref. egyház vezetősége és presbitériuma Koppányi Gyula lelkész vezetésével. A róni. kath. egyház képviselőit, Beöthy György s. lelkész vezette. A mezőberényi II. ker. ev. egyház presbitériuma élén Jeszenszky Károly lelkész, a mezőberényi I. ker. ev. egyház élén Bárdy lelkész. A békéscsabai neolog izr. hitközség háromtagú küldöttségének dr. Silberfeld Jakab főrabbi volt a vezetője. Az ev. nőegylet impozáns küldöttségét az elnök, dr. Szeberényi Zs. Lajosné vezette. Békéscsaba r. t. város tanácsa és tisztikara nevében dr. Bertóthy István polgármester üdvözölte a püspököt. A békéscsabai állami tisztviselők küldöttségének szónoka Berényi járásbiró volt. A magyar kir. tanfelügyelőség és a békéscsabai áll. iskolák tanitókarának küldöttségét Mikler Sándor m. kir. tanfelügyelő vezette. Az evangelikus tanítók hatalmas küldöttségének élén Uhrin Károly igazgató állt. A Rudolf főgimnázium tanári karát Rell Lajos dr. igazgató vezette. Végül az ipartestület küldöttsége tisztelgett. Szónokuk Horváth Mihály ipartestületi jegyző volt. A tisztelgések után még a szülök öt tagu küldöttségét vezeti Sailer Gyuláné, akik kérték a püspök urat, hogy illetékes helyen támogassa abbeli kérelmüket, hogy a békéscsabai felsőleányiskolában teremtsék meg a gimnáziumi tagozatot is. Este 8 órakor vacsorát adott az evang. egyház a püspök ur tiszteletére, melyről legközelebbi számunkban irunk. A zsidó nemzetiség. Közkeletű tévedés a manapság oly sokat vitatott zsidókérdésben, hogy azt általában vallási szempontból nézzük, s a zsidó népben mint fogalomban a vallást látjuk a faji tulajdonságok figyelmen kivül hagyása mellett. A közfelfogás is keresztény és zsidó között felszínre került differenciáknál a vallást helyezi előtérbe, és maga a zsidóság is felekezeti üldözést lát minden ellene irányuló akcióban. Pedig éles határvonalat kell huznunk a zsidó vallás és a sémita faj közé, mert ez a kettő teljesen különböző fogalom. Következésképp a zsidó kérdés nem felekezeti kérdés, hanem nemzetiségi kérdés. E sokat szenvedett, a világon szétszórt, államéletétől megfosztott népben épp eme speciális tulajdonságánál fogva legalább is olyan erős a nemzetiségi érzés mint azokban a népekben, melyeknek nemzeti államuk van, hiszen neki is van múltja és dicsőséges története. Hogyne élne hát a müveit zsidó népben is minden nemzeti erény, s hogyne vágyakoznék zárt határokkal biró önálló államterület, a „Haza" után. Nincs," és nem lehet tehát szó magyar, német vagy orosz zsidóról, annak magyar, német, orosz érzelmeiről, mert ha ezek az érzések a hosszú együttélés folytán fel-fellobbannak ís, egy távolabbi cél után törekszik valamennyi: zsidók hazája után. Ezt a célt szolgálja a ma már hatalmas szervezetű, vagy szellemi és anyagi tőkével, nemzetközi összeköttetéssel rendelkező cionista világszövetség is, melyről már szólottunk. A háború okozta evolúciókból nyilván látható, hogy csak az az állam erős, melyben a nemzetiségek elenyésznek vagy eggyé olvadnak. Minden államnak elsőrendű létérdeke tehát a mult példáin okulva küzdeni a nemzetiségek ellen a XX. sz. szellemének megfelelő eszközzel és fegyverrel. A zsidóság az uj államalakulatok után is még a helyén maradt nemzetiség. Szétszórtsága miatt nemzetiségi céljait áttelepítéssel kívánja megvalósítani majdan egy olyan területen, melyen a gazdasági túlsúly előbb már biztosítva lesz. Hiszen támogatásra alig számithat, magától, maga erejéből kell dolgoznia. A nyugati nagy népeknél megközelítőleg nem szaporodott el oly mértékben a zsidó nemzetiség mint a keleten. Ennek oka a nyugati kulturáltabb nemzetek nagyobb ellenállóképessége ugy a beáramlással szemben, mint nemzetgazdasági téren. (Angliában él a legkevesebb, Galíciában a legtöbb zsidó.) A nyugati népek nagy gazdasági fejlettségük, ipari-kereskedelmi szervezettségük folytán önmaguk is képesek arra, hogy a termelő erőket a kezükben tartsák s idegen befolyást érvényesülni ne engedjenek. Addig a keleti országokban, — hazánkat is beleértve — a zsidók a termelő foglalkozások egyes ágai a