Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-20 / 41. szám

2 Értekezlet a kisgazdaegyletben Szokás szerint szerdán is szépszámú kis­gazda párttag jött össze a kisgazdaegyletben, ahol közvetlen beszélgetést folytattak a békeszerződés aláírását illetőleg. Azután Aradszky György be­szélt a lapok átvételéről. Szerinte az illetékes faktorok nem elég intenziven körözték az erre vonatkozó rendelkezéseket, mert a falragaszok olvasásához, a dobosokhoz nem juthat a mezőn tartózkodó gazdanép. Javasolja, hogy ezentúl az iskolákban, templomban publikálják az ilynemű rendeleteket. A jelenlevő kisgazdák tömegesen mentek azonnal szavazólapokért. Ezután szóba került egy a gazdákra elég kellemetlen ügy. Ugyanis a vasutak díjszabása szerint fizetendő menetár rendszerint nem kerek összeget tesz ki, ugy hogy az amúgy is sokat zaklatott utazó közönség a pénztárnál sokszor abba a helyzetbe jut, hogy nem kap jegyet, mert nincs apró pénze. Ezen aztán ugy segit, hogy kikerekíti az összeget, persze magasabbra és a fölösleget a pénztárban hagyja. Ezek az apró összegek naponta elég nagy summára rúgnak. Ha már igy vagyunk, az illető maradványokat a vasutigazgatóság jótékony célokra adhatná. Ezenfelül célirányos volna a menetárakat olykép megváltoztatni, hogy azt a közönség aka­dékoskodás és veszekedés nélkül is meg tudná fizetni. Lakásügyi káté. Miiyen esetekben jogos a felmondás? A 4288—1919. M. E. sz. miniszteri rendelet 8. §-a értelmében lakásoknak bérletét a bérbeadó, vagy az, aki az ingatlan elidegenítése, vagy más körülmény folytán helyébe lépett, (a minisztérium további intézkedéséig) felmondással csak a követ­kező esetekben szüntetheti meg: 1. ha a lakásra saját maga részére amiatt van szüksége, mert vele szemben történt felmon­dás, vagy rekvirálás következtében önhibáján kívül hajléktalanná vált; 2. ha a lakásra az ingatlan tulajdonosának vagy leszármazóinak életbevágó fontos érdekből van erkerülhetetlenül szükségük és az átköltöz­ködés költségein felül gondoskodnak arról, hogy a bérlő az eddigieknél nem terhesebb feltételek alatt viszonyainak megfelelő más alkalmas lakást bérelhessen; 3. ha a bérlő a bér fizetésével vétkesen ké­sedelmeskedik; 5. ha a bérlő a bérlet tárgyát jelentékenyen rongálja s a sérelmes használatot a bérbeadó fel­hívására meg nem szünteti; 6. ha a bérlő a többi lakókat, a háztulaj­donost vagy általában a házirendet ismételten súlyosan sértő, tűrhetetlen, megbotránkoztató, vagy egyéb- súlyos kifogás alá eső magaviseletet tanúsított. A felmondás az 1. és 2. pont esetében csak a felmondási idő betartásával történhetik. Üzleteknél mikor jogos a felmondás? A nem lakásul (üzlet, raktár, iroda stb. cél­jára) bérelt helyiségek bérletét a bérbeadó, vagy az, aki az ingatlan elidegenítése, vagy más körül­mény folytán helyébe lépett, csak a fennebb em­iitett (1. 8. §.) esetekben mondhatja fel. Ha ilyen helyiség lakással együtt tárgya a bérletnek, az egész bérletre a nem lakással bérelt helyiségek bérletére megállapított szabályok irányadók, ameny­nyiben az ilyen helyiség a vele együtt bérelt lakás­nál lényegesen fontosabb tárgya a bérletnek; ellenkező esetben a bérlet tekintetében a lakás­bérletre megállapított szabályok nyernek alkal­mazást. (Folytatjuk.) Az udvarias Gok. Egy felvilágosító kérés története. — Utazás a gabonáleszállitás körül. — A Rosenthal-malom zsákjai. Tegnap délután több oldalról érkezett fel­kérésre a malmok lezárásával kapcsolatban fel­világosításért fordultunk a Gabonagyüjtés Orszá­gos Kormánybiztosság helybeli kirendeltségéhez. Tettük ezt azért, mert jogosnak éreztük magun­kat arra, hogy a városban elterjedt futóhirekkel szemben a gazdaközönséget megnyugtassuk és elvégre azért is, hogy mint eleven újság meg­emlékezzünk egyről-másról, amit a közönség tisztán nem lát. Munkatársunkat a GOK. hivatalában a le­hető legudvariatlanabb formában fogadta két alighanem zsidó tisztviselő. Több jelenlevő előtt oly és úriemberekhez nem méltó hangon „imformációztak" munkatársunkkal, hogy az a zsurnalisztika történetében páratlan, A ki­rendeltség tudtunkkal nem török minaret, hova keresztény embernek bemenni nem szabad, kü­lönösen mikor felvilágosításról van szó. fl jó urak elfelejtik, hogy nemcsak kötelességük meg­adni az imformácziókat, hanem kötelességük amúgy is megelőzni bennünket a gazdaközön­ség megnyugtatásában. Abszurdum, hogy a fe­lekkel az illető urak ilyen hangon tárgyalnak. Térffy kormánybiztos ur aligha tud arról, hogy itt még újságírókkal szemben is ily állapo­tok uralkodnak. Maga a kormánybiztos ur, kihez minden újságírónak mindenkor szabad bejárása van és aki kissé magasabb polcon áll, mint egy­két zsidó alkalmazottja, mindig szivesen állt ma­gamnak is rendelkezésemre. Kálmán ur maga is azonban ugylátszik, vagy gyűlöl bennünket, vagy fél tőlünk, hogy ily eléggé meg nem bélyegezhető szivélyességgel állt szintén rendelkezésünkre. Fe­renczy alispán ur annál készségesebb formában informált bennünket és ki fogjuk járni, hogy alkalmazottainak hangja kissé meglágyuljon, mert annyinak legalább is képzeljük magunkat, mint ideiglenesen alkalmazott matadorai a búzának. De térjünk a tárgyra. — A vármegyében levő malmokat központi utasításra lezárták. Hogy miért, — ezt akartuk megtudni, de sajnos hiába. Nyitva felejtették azonban a helybeli Rosenthal­malmot azzal az indokolással, hogy ott gyűjtik össze a Budapestre szállítandó készleteket. Nem értjük, hogy miért pont a „zsidó malom" része­sült ebben a kivételben, holott a gazdáknak ki­zárólagos bizományi joguk van. Megtudtuk, hogy a Gabonagyüjtés Országos Kormánybiztosságátől oly értelmű utasítás jött, hogy a Csabán és a csabai járásban beszolgáltatandó gabona fölösle­geknek gyűjtése és felszállitása közvetlenül kell, hogy történjék és a rendelkezésben a Rosenthat­malomról semmi szó nem volt. Ilyenformán el­sősorban hogy került a kérdéses malom a já­tékba és ha már malom utján akarták lebonyo­lítani az ügyet, miért nem keresztény malmot bíztak meg vele ? Az ismert kifogások, iparvágány, üzemké­pesség stb itt elesnek és el nem fogadhatók. Hogy a Rosenthal-malom tényleg szerepel ez ügyben, álljon itt a G. 0. K, látszólagos szán­déka ellenére néhány távirat hiteles szövege: Békéscsabai Kisgazdák Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetének­Tisztelettel igazoljuk, hogy átvettünk Önöktől a Rosenthal—Haraszti kamuti gazdasága által leszállított 40U47 kg. nettó sulyu búzát és vagyunk teljes tiszte­lettel : Besabai Gőzmalom Rosenthal—Malom R.-t. A gabonát persze nem is látták, Rosenthal őrölte és mint lisztet szállitoUa Pest környékére. A másik távirat; Békéscsabai Kisgazda Szövetkezet Bcsaba. Gécs és társa helybeli malomban tároló bu/.a rozs, kétszeres és árpaterményeket azonnal szállítsák lílső tícsabai Gőzmalom Rosenthal Márton lí.-t. hely­beli nagymalomba. Tengeri készletet utasítás sztí#iut Budapestre szállítsák. Gabonagyüjtés kirendeltség. A Rosenthal-malom szerepe tehát kétség­telen. Aztán van itt egy más ügy is. A kisgazdák­nak nem engedték meg a gabonának ömlesztett állapotban és zsákokban való szállítását. ARosenthal­malom azonban kaphatott zsákot, amennyi éppen kellett, mint ezt az alábbi irás bizonyítja: Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete Bcsaba. Kéi jük jelen soraink vételével az Önöknél meg­jelenő Bcs. E. G• R. M. R. t. (ez ugyanis a Rosen­thal-őröldo címe) alkalmazottjának 180, azaz egy­száznyolcvan darab zsákot részünkre nyugta elle­nében kiadni szíveskedjék. Tisztelettel Gok ki­rendeltség. * Egyszáz, azaz (!80) darab zsákot a Rosenthal­malom részére átvettem. Békéscsaba, 1920. április 30. Andó János. Békéscsaba, 1920. április 116. Hát igy. A Rosenthal-malom nyereségével szemben Gécs László és társa, mint keresztény­cég 150 q. búzát felajánlott a románok kivonulása után és csupán az őrlésre kért engedélyt. Nem kapta meg. Amint a szívélyes G. O. K. láthatja, nélküle is belelátunk a kirendeltség lüktető életébe. Go­rombaságuk elnyeléséhez azonbán hozzászokva nem vagyunk és nem is vagyunk hajlandók eltűrni, fő­leg, ha zsidók gorombáskodnak velünk. Mi raj­tunk a sor ebben a tekintetben. Azonban jó szo­kásunk, hogy publikálás előtt az illetékesekkel el­beszélgetünk a kényes ügyekről és lehetőleg simán intézzük el azokat, kiket más városokban vitriollal kenegetnek a lapok. Ez a zsidókra vonatkozik. Hát ezentúl kissé más formát és hangot használunk mi is ép ahogy a Gok. emberei tették. Ami pedig a tárgyat illeti, igyekszünk, hogy rövid időn belül személyesen felhívjuk Térffy őméltósága figyelmét arra, hogy mikor mi a kö­zönség megnyugtatásán és a szenvedélyek meg­fékezésén fáradozunk, ugyanakkor néhány ur ismeretlen okokból, talán faji (?) álláspontból ki­indulva megtagad minden feívilágositást. Ugy hisszük, akad helyükbe majd keresztény ember is és akad keresztény malom is Rosenthalék helyett. (F) LEGÚJABB. Tőzsde. Valuták: Lei 430—435 K, Márka 515—545 K, Font 920—940 K, fr. Frank 1600—1700 K, Sv. Frank 4000—4160 K, Dollár 230—240 K, Napo­leon 845—865 K, Lira 1309—1310 K, Rubel 340—365 K, Sokol 400—430 K, Fr. Dinár 660—670 K, Korona 340—- 60. Devizák: Amsterdam 7800—8600 K, Német 480—510, Olasz 1170—1220, Prága 400—430, Wieni kifizetés S9—105"5, Sveici 3250—4250, Koppenhága 3600—3900, Stokholm 4500—4800, Krisztiánia 4000—4300. Szerződés Ausztria és Magyarország ^ közöst. Budapest, május 20. Ausztria és Magyar­ország között tárgyalások folynak egy ujabb, 3 hóra terjedő kompenzációs szerződés megkötése tárgyában. HÍREK. Győztünk! Legyőztünk minden akadályt és lehetővé tettük, hogy a „Körösvidék" mától fogva már a reggeli órákban az u fcán legyen, ami nem keve­sebbet jelent, mint uzt, hogy Békéscsabán és a Körös vidékén ugyanakkor jelenik meg minden kiil- és belföldi hírrel és helyi vonatkozású köz­leménnyel gazdagon felszerelt négyoldalas újság, mint Pesten. Egyszóval a mi rikkancsaink már korán reggel ugyanazokkal a szenzációs hírekkel kiabálják fel a várost, amivel ugyanakkor a pes­tiek! A „Körösvidék" tehát minden újdonsággal megelőzi a pesti újságokat. Ugy érezzük, hogy ezzel a ténnyel megint közelebb jutottunk a kitű­zött célunk eléréséhez ts egy okkal több van bir­tokunkban ahoz, hogy olvasóink mentől erősebb érdeklődése támogasson további utunkon. — A nagy rabláu. Az államilag szerve­zett oláh rablóbandák ténykedését hozzávelőle­gesen sem ismerhettük. Elképzelni sem mertünk volna akkora summát, amekkorával az oláhok minket károsítottak meg, Minimális számítás sze­rint 821688.648 korona értékű az a gabona, állat, fehérnemű s egyéb holmi, amit lakkcsiz­más puderos képű „hőseink" elemeltek! Csoda-e ha koldusbotra jutottunk V Nem akasztani való egy Szák, egy Hrabovszky s a többiek, akik segitő társul szegődtek melléjük? — Olvasóink figye mébe! Lapunk ezután rendszeresen fogja hozni a valutákat, devizákat és tőzsdei árfolyamokai, hogy olvasó közönsé­günket minden téren tájék Dztassuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom