Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2005 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-23 / 6. szám
mének elterelésére kellett ez. de nem terel el semmit, ha nem lesz nézője. Rettenetes volt, csak arra emlékszem, semmi másra. (...) A szegény partizánt leszámítva jó volt a tábor, a legjobban a Szép szó irodalmi színpadának előadása tetszett, Gágyor Péter rendezte, és elsők lettek vele a Jókai Napokon. Hát nem is csodálom.” (II, 151-153-) A kor és a hely szellemének érzékeltetésére persze nem feltétlen szükséges a teljes ólomkatonagyűjtemény felsorakoztatása, és a harctérnél jóval szűkebb terület is megteszi. A hetvenes évek végének abszurd báját nyelvileg adja vissza a következő másfél mondat: „október 14. / Megint kommunista szombat! A keddi órarend szerint tanultunk...” (1,123.) Van azonban a műnek egy a naplóíró Lilláéval szembeni, azzal ellentétes irányú olvasata is, amely éppenséggel a hitelesség elbizonytalanításában, a külső valóságmegfeleltetések és referenciaelemek felszámolásában érdekelt, egyáltalán abban, hogy eltörölje a határt valóság és képzelet között. Ennek a fikciós játéknak az első, szembetűnő jele a szerzői név már említett hiánya a könyvek fedéllapján. Az életrajzi szerző eltüntetése nemcsak a könyv címének kiemelését, hangsúlyosabbá tételét eredményezi, hanem előrejelzi az életrajzinak, a visszakereshetőnek az eltűnését is. Míg Lilla minden figyelmet magának követel, magára von és irányít, ennek a fiktív szerzőnek, aki a szövegben képződik meg, éppen ellenkezőleg az a célja, hogy a szövegre mint nyelvi képződményre, mint irodalomra és játékra terelje a figyelmet. Míg Lilla az őszinteség gyűjtőfogalom alá sorolható, etikainak minősíthető kategórián belül mozog, a Cs. Liszka Györgyi teremtette elbeszélői szituációban az irodalmiszöveg-jelleg mint esztétikai írja felül a szerzői nevet. E fikció-vonal másik feltűnő jegye a tulajdonképpeni naplórészek elé iktatott figyelmeztetés: „Az itt olvasható események, szereplők mind a képzelet szülöttei. A valósággal való bárminemű vélt azonosság vagy hasonlatosság a véletlen műve. A kiadó.” Ez az egyébként szabványszövegnek minősíthető formula azon kívül, amire szolgálni szokott (tehát hogy elejét vegye mindennemű azonosításnak, ráismerésnek - és a szerző beperelésének), arra is felhívja az olvasó figyelmét, hogy pontosan most készül átlépni a képzelet tartományának határát. A poétikai funkciót erősítik rendre a minden évszámhoz tartozó versidézetek is, összesen hat fejezetnyitó helyen, valamennyi Kosztolányitól. Az első kettő a Mák című kötet Akarsz-e játszani c. versének soraiból áll össze, a következő idézet A bús férfi panaszaiból származik (a Beírtak engem mindenféle Könyvbe c. versből), a második kötet három Kosztolányi-mottója A szegény kisgyermek panaszaibó\ való, konkrétan az első kettő A játék című versből, míg a sorrendben utolsó A rút varangyot véresen megöltük kezdetűből. E versrészleteknek a kötetekben önmagukban véve is kiemelt és kitüntetett szerep tulajdonítható, hiszen a lehető legelitebb szépirodalmat képviselik, ezenfelül azonban magával az irodalommal oltják be a törzsszöveget, az olvasót pedig bevonják az alkotás, a teremtés, a játék, a szórakoztatás örömébe. Annak gyanúját, hogy a napló a maga egészségesen valószerű felszíne alatt valójában a nyelv játéka által fertőzött, már a naplófolyamot kezdő sorok is elhintik: „Vettem ezt a jó formájú kis füzetet. Először arra gondoltam, hogy mottókat írok majd bele, de aztán elvetettem az ötletet, hiszen annyi mottós könyvem van már, s a legutóbbi sem telt még be.” (1,7) Ki tudja, vajon nem mégis „mottós könyvet” olvasunk-e. Mindenesetre nem zárható ki, hogy a Lilla naplója is olyan könyv, melynek lapjain nemcsak az a szöveg látszik és válhat olvashatóvá, amelyet közvetlenül arra az oldalra írtak, hanem az előző oldalakról áttűnő írás nyoma is. Ezt a feltevést erősítheti a második kötet végén az a rész is, mely felsorolja az érettségi írásbeli témákat (irodalomból, mind a magyarokat, mind a szlovákokat) - az idézetként funkcionáló tételek akár mottónak is tarthatók, és úgyszintén a játékot, a szórakoztatást és a valóságtól való idegenkedést példázzák, különösen ha figyelembe vesszük közhelyszerűségüket és mesterkéletlen idiotizmusukat: „1. Előttetek az élet, ne feledjétek, hogy ezután a ti munkátok eredményétől függ népünk jóléte és hazánk további felvirágzása (Elmélkedés az ifjúság küldetéséről a fejlett szocialista társadalomban); 2. Minél gazdagabb az ember tudása, a kulturális színvonala, közösségi aktivitása és a mindennapi alkotó munkája, annál biztosabban jut előbbre az életben (Felszólalás a SZISZ-gyűlésen az érettségi előtt); 3- A CSKP forradalmi útjának ábrázolása a hazai irodalmunkban (Fejtegetés)” (II., 187-188.) Kétségtelen, hogy ha a Kosztolányi-idézeteket az írásbeliség magas szintjébe soroljuk, emezek az alacsonyba tartoznak. Funkciójuk azonban ugyanaz: általuk, a szövegben elfoglalt helyükön keresztül egy másik szövegkörnyezetre nyílik kilátás. Hogy milyen kilátásra számíthatunk, az az illető szövegrész milyenségétől függ. Jól szemléltethető ez a Lilla naplóját nyitó idézeten, mely „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni” kezdetű Kosztolányiversnek ezzel a részletével szólítja meg az olvasóját: „Akarsz-e együtt a sötétbe menni, / Gyerekszívvel fontosnak látszani, / Nagykomolyan az asztalfőre ülni, / Borból-vízből mértékkel tölteni, / Gyöngyöt dobálni, semminek örülni, / Sóhajtva rossz ruhákat ölteni?” (L, 7) E sorokat - noha nincsenek idézőjelek közé fogva s Kosztolányi neve sincs alattuk feltüntetve - az olvasók egy része szépirodalomként azonosítja, a kezdősort megszólításnak érzi, az olvasást játékba invitálásnak, együttjátszásnak. S ha egy könyvismertetésnek tulajdonítható vállalt céljain kívül egyéb feladat is, akkor legyen ez úgyszintén az olvasás játékába szóló invitálás. Csanda Gábor (Elhangzott2005. április 28-án Érsekújváron, a Lavazza Kávéházban, a könyv bemutatóján.) Van azonban a műnek egy ellentétes irányú olvasata is, amely a hitelesség elbizonytalanításában érdekelt. Cs. Liszka Györgyi (1963) szerkesztő Pozsony LILLA NAPLÓJA 1977-1979 V LILLA NAPLÓJA .éjf Cs. Liszka Györgyi Lilla naplója Nap Kiadó Fűzve, 240 és 216 old., 11x15 cm bolti ár: 180 Sk kedvezménnyel: 160 Sk