Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2005 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-25 / 8. szám
IfoMMjELZŐ 5 A 17. század végétől aztán mások (geológusok, geográfusok, utazók stb.) is felfedezték a Magas-Tátrát, ahol az első turistaszállások a pásztorkunyhók voltak. A nagy érdeklődés a 19. és 20. század fordulóján egész sor üdülőtelepet hívott életre, egyre-másra épültek a jobbára ma is látható, kipróbálható szállodák Csorbatón, Tátraszéplakon, Tátrafüreden stb. , Scheirich László könyve számba veszi azokat a hírességeket is, akik megfordultak a Magas-Tátrában. Megemlíti, József főherceg 1806-ban, szepességi körútja alkalmából járt erre, Rudolf trónörökös (Ferenc József császár-király fia) a Nefcer-rétén 1880-ban vadászházat építtetett, amely azóta, sajnos, leégett. Jirí Wolker a Felkai-völgyben gyógyíttatta magát Guhr Mihály orvossal, annak házában, és a verseit is felolvasta neki. Mint már említettem, a könyv rendkívül gazdag ismeretanyagot közvetít, számos érdekességre lelni olvasás közben. Kiderül például, hogy igencsak kelendő volt a 19. és 20. század fordulóján a Csorba-tó jege: kitermelték és vasúton Budapestre, Bécsbe, Berlinbe, Boroszlóba szállították. Az első nemzetközi tátrai síversenyt 1911-ben rendezték, egy évvel később épült meg az első tátrai síugró sánc a Felkai-völgy bejáratánál. A sokak által ismert, látogatott és a hegyek áldozataival sajnos jól megtelt Szimbolikus Temetőt 1940-ben adták át ünnepélyesen a látogatóknak, a szentmisét Jozef Tiso celebrálta. A könyv olvasása közben gondoltam csak bele igazán, milyen emberfeletti erő, munka kellett ahhoz, hogy a magas-tátrai építkezések megvalósuljanak. A tereppel, az időjárással dacolva szinte egyenként szállítottak föl a málhahordók minden követ, építőanyagot a menedékházak megépítéséhez. 1895-től elég gyakran jelentek meg cikkek egy meteorológiai állomás és egyben menedékház megépítéséről valamelyik tátrai csúcson. A Kő-pataki-tónál végül is csillagvizsgáló épült a szlovák állam idején. A nagyobb kupolájába egy kalandos sorsú távcső került, amely eredetileg az ógyallai csillagvizsgáló műszere volt, és 1938-ban előbb Eperjesre, majd ide szállították. A Magas-Tátra a hegymászók paradicsoma is. A hegyek szerelmesei sorra hódították meg csúcsait általában valamely tapasztalt hegyi vezető, kalauz társaságában. A 2360 m magas Hegyes-tornyot (Ostry stít) a 19- század végéig megmászhatatlannak hitték. A három évig tartó küzdelmet a csúcs meghódításáért egy fiatal krakkói diák. Englisch Károly kezdte 1900-ban, társa anyja, Antónia volt. Lebilincselő az a részlet, amelyet Scheirich könyve Englisch visszaemlékezéseiből közöl (a 175. oldaltól). Englisch a mászáskor 21, az egyik vezető, az idősebb Hunsdorfer János 52 éves volt. Velük tartott még Englisch édesanyja és az ifjabb Hunsdorfer is. A szállásukról való elindulásuktól a visszaérkezésükig 22 óra telt el, az út legalább tíz órai legmegfeszítőbb kúszást követelt. Englisch Károly aZ út szépségeinek •és borzalmainak részletezésén túl (potenciális forgatókönyvvázlat lehet valami kalandfilmhez) azt is leírja, hová hogyan jutottak, bemutatja a hegymászó-felszerelésüket és azt, milyen mászótechnikát és -taktikát használtak abban az időben. Millenniumi emlékművet álmodott „a haza legmagasabb oltárára’*, a Gerlachfalvicsúcsra a budapesti Egenhoffer Teréz kisaszszony, aki a női hegymászás és sízés úttörője volt a Tátrában. Az emlékművet felállították, a király pedig a „legkegyelmesebben megengedni méltóztatott”, hogy a csúcs, melyen állt, a Ferencz József-csúcs nevet viselje. Az emlékművet már 1900-ban megrongálták, 1920-ban pedig végképp lerombolták. A továbbiakban — mivel már más szelek fújtak 2655 m magasságában is — egy újabb „csúcspolitikus", Sztálin 70. születésnapja alkalmából Sztálin-csúcs lett, és csak 1956-ban kapta vissza hivatalosan a nevét. Scheirich László A mi Magas-Tátránk című munkáját a könyvben előforduló földrajzi nevek magyar—szlovák és szlovákmagyar kifejezései, valamint a felhasznált irodalom jegyzéke zárja. A terepen való tájékozódást a szöveg közé ékelt, széthajtható, magyar nyelvű térképek segítik. Megkönynyíthette volna a „felhasználó" dolgát egy személynévmutató és az egyes földrajzi nevek előfordulásának helyét tartalmazó jegyzék. Az én példányomban van ilyen — magam készítettem. A könyv szerzőjének és olvasóinak is jó (csillag)vizsgálódást kívánok .„völgyvidéken és hegygerincen át” virtuálisan vagy a valóságban. B. Mánya Ágnes Scheirich László A mi Magas-Tátránk Map Kiadó Fűzve, 316 old., 11,5x20,5 cm bolti ár: 290 Sk kedvezménnyel: 250 Sk
