Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)

2004-01-22 / 1. szám

Kinek a Hodzája? Hodza-könyvet ma kiadni akkor van értelme, ha az megnyugtatóan tisz­tázza az államférfiról újabban ki­alakult „legnagyobb szlovák politikus” képet. ''' Világosabb, ugyanakkor árnyaltabb Hodza­­portréra természetesen elsősorban a szlovák társadalomnak van szüksége — de nem árt ne­künk se. Sőt lehetséges, hogy esetében a ma­gyar szempontú megközelítések (értve ez alatt Hodza minden irányú magyar recepció­ját 1918 óta) segítséget tudnak nyújtani ahhoz, hogy a kétségtelenül tehetséges filozófus-po­litikus végre megtalálja helyét a higgadt szlo­vák történelmi tudatban. Ezért is volt okos lé­pés a Kalligram részéről 1997-ben előbb szlo­vákul, s most magyarul is megjelentetni Milan Hodza Szövetség Közép-Európában című po­litikai visszaemlékezéseit. Pusztán gyakorlati szempontból persze a Szövetség Közép-Európában teljesen haszon­talan mű. Hodza számos téves és naiv megál­lapítását egyrészt a történelemben mindig kötelező forráskritika, másrészt az 1945 után bekövetkezett helyzet, különösen az európai integráció jelenlegi történései teszik hitelte­lenné. Londoni emigrációjában Hodza nem­csak Közép-Európa 1941 után várható jövő­jét mérte föl minden tekintetben rosszul, ha­nem a már megélt időszakot is, holott egy kö­zép-európai ország hosszú ideig szolgáló fe­lelős politikusaként legalább saját jelenjével tisztában kellett volna lennie. Értelmezésé­ben a közép-európai államszövetség stratégi­ai alapja a nagyhatalmaktól való megszüntet­­hetetlen függés, ideológiai közös nevezője pedig a szomszédos nagyhatalmak elleni kényszerű védekezés — más szóval a kis nemzetek csakis a nagyok érdekhálójának determináltjai lehetnek. Hodza egyéb tekin­tetben sem az egyes országok szabad és gaz­daságilag eredményes kooperációja végett képzelte el a föderációt, pedig a mai EU ép­pen ezt testesíti meg: sok kis egység (ország, országrész, régió) sokszínű kvázi konföderá­cióját, amelyet szinte kizárólag gazdasági ér­dekek tartanak össze. A hazájától távol előadásokat tartó és politi­kai háttéranyagokat író Milan Hodza tévedési­re csak részben lehet racionális magyarázato­kat találni. Tény, hogy írásának első megjele­nésekor (a Federation in Central Europe-oi. 1942-ben adták ki angolul) Hodza sok min­dent nem sejthetett Európa háború utáni fejle­ményeiből. Mégis érthetetlen, miért vett be Közép-Európa-víziójába olyan elemeket, ame­lyeket 1938-at követően — fölvértezve fasiz­mus, revizionizmus, appeasement stb. tapasz­talataival - igazi reálpolitikus nem mert volna megkockáztatni. Föderalizációs eszméje a kis és közepes szláv népek összefogásán alapul, abból a teljesen hamis tételből kiindulva, hogy „az önkéntes együttműködés ezen or­szágok népe között már erősen gyökeret vert sok ember gondolkodásmódjában és érzel­meiben”. Hodza abszolút figyelmen kívül hagyta a modern nacionalizmusok agresszív működési mechanizmusát (saját hazájának megalakulásakor „demokratikus nacionaliz­musról” beszél), valamint azt, hogy a Nyugat a történelem során mindig csak akkor és azért szorgalmazta a térség egyesülési folyamatait, hogy csökkentse saját felelősségét Közép-Eu­­rópa iránt. Ennek megállapításához nem kel­lett megérni 1945-öt, csupán némi történelmi szintézis képessége szükségeltetett. A hatásos szónok és jó tollú Hodza szöve­gein a stilisztikai elemzés pontosan kimutat­ja egyrészt a politikai demagógia és pamflet­­zsurnalizmus stílusjegyeit, másrészt elfogult­ságát a magyarok iránt; mint minden tömeg­politikus, ő is kész volt fölhasználni bármi­lyen érvet, akár egymással össze nem férő­ket is, hogy célközönségét hatás alatt tartsa, így kerül ha nem is egy lapra, de közös feje­zetbe a közép-európai economie dirigée Maynard Keynes módra, a vagyoni viszo­nyok új leosztása ä la F. D. Roosevelt, eszme­­futtatások a liberalizmus hiányosságairól, már-már szovjet típusú osztályharcos szem­pontok jog nélküli tömegekről, kultúrák jó szándékú egymásra hatásába vetett jámbor hit és így tovább. Tévedései természetesen nem indokolják, hogy összes politikai gon­dolatát sutba dobjuk. Számos ponton ép­penséggel originális gondolkodó áll előt­tünk, aki újfajta nemzetszemléletével tény-SZÖVETSÉG K őz 60 - E u ropao a n Mltan H0Ö2A Hodza, Milan Szövetség Közép-Európában Kalligram Fűzve, 320 old., 13x20 cm bolti ár:'320 Sk kedvezménnyel: 289 Sk leg a korszak egyik nagy formátumú politi­kusa. Az európai agrárium helyzetével (az ő szóhasználatában „agrárdemokrácia”) kap­csolatos programja valóban életszerű — azt viszont Hodza-előismeret nélküli olvasói nem tudhatják, hogy agrárpolitikája tulaj­donképpen magyar örökség: Hodza még ki­csi gyerek volt, amikor 1879-ben (az övéhez nagyon hasonló) erőteljes agrárius szervez­kedés indult gróf Károlyi Sándor és Dessewffy Aurél kezdeményezésében. Hodza sajátos politikai nézeteit, tévedéseit, de ugyanakkor szellemes, ésszerű érveit is cá­folni, pontosítani vagy megerősíteni csak egy másik könyv tudná. A mű alkalmas is, méltó is lenne rá. Történelmi tévedései azonban hatá­rozott korrekcióra szorulnak. Sajnos, Hodza a szlovák-magyar viszály legrosszabb hagyo­mányait folytatta, sztereotip képet ismételget­ve az elmaradott magyar dzsentriről, tenden­ciózus álhistorikusi megállapításokat téve a huszita mozgalomról mint a csehszlovák de­mokrácia fejlődésének útján tett lényeges lé-Egyet fizet, kettőt kap! Azaz: kedvez­ménnyel vásárol­hatja meg a re­gényt, s ajándékba kapja hozzá a szer­zőről szoló mo­nográfiát! A Kalligram Könyvkiadó rendkívüli ajánlata Kukorelly Endre l TündérVölgy Kötve, 376 old., I 16,5x22,4 cm .... Farkas Zsolt Kukorelly Endre Fűzve, 224 old., 12,5x18 cm bolti ár: 190 Sk A két könyv most együtt csak 289 Sk Könyvjelző 1/2004

Next

/
Oldalképek
Tartalom