Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-22 / 4. szám
Forgassuk hát e pompás kivitelezésben, 2001-ben megjelent monográfiát, Hushegyi Gábor munkáját. Mert egy művész értékeléséhez természetesen ez is hozzátartozik — az sem akárkinek adatik meg, hogy nem egész negyvenéves korára ilyen átfogó monográfia szintetizálja eddigi munkásságát. A Hushegyi-monográfia pozitívumai három dimenzióban láthatók. Az első természetesen a nagyméretű, színes reprodukciók. Hisz még klasszikus mesterek munkáit is csak nagyrészt kicsi, fekete-fehér reprodukciókban élvezhetjük — ellentétben ennek a könyvnek a kivitelezésével. A második dimenzió: a szinte enciklopédikus részletesség. Lépésről lépésre, alkotásról alkotásra kísérhetjük Hushegyi jóvoltából a művésznő munkásságát, s érthetjük meg mi, laikusok is képeinek, installációinak értelmét — hiszen a modern képzőművészet korántsem pihentető szórakozás természetesen. S ez a monográfia harmadik dimenziója. A Németh Uona-kortárs művészettörténész, Hushegyi Gábor tisztában van a modern képzőművészet legújabb irányzataival, s e nézőpontból értékeli és mutatja be monográfiája tárgyát. S még egy ráadás: a könyv margóján sorakozó idézetek a Németh Ilonáról és művészetéről szóló hazai és nemzetközi kritikákból, tanulmányokból. Ez maga fölér az előbbi három dimenzió pozitívumaival. Mindent összevetve: nemcsak kiváló, nemzetközileg is jegyzett szlovákiai magyar művészt ismerhetünk meg e könyvből, hanem pompás művészeti albummal is gazdagíthatjuk könyvtárunkat. Cselényi László Nyerteseink Márciusi rejtvényünk helyes megfejtése: M. Csepécz Szilvia (meseregényének címe: Hess-hegy titka és a fapapucsok). A helyes válaszok beküldői közt a Méry Ratio mesekönyveit sorsoltuk ki. Dénes György A tüsszentős király című könyvét Berek Zsókának küldjük Lévára, Kovács Magda Titokzatos tücsökzene című könyvét Halasi Ildikónak Zselizre, Kövesdi Károly Verses ábécé című könyvét Száraz Szilviának Bátorkeszire. A Könyvről könyvre rovat szerzőinek az általuk megjelölt kiadványokat postázzuk: Cerovsky Erzsébetnek Kis József Vámbéry nyomában (a Lilium Aurum ajándéka). Szmutko Máriának Csicsay Alajos Királyok, fejedelmek, kormányzók (a Lilium Aurum ajándéka). Jó olvasást! Várjuk új slágerlistáikat: szavazzanak a Könyvjelző legutóbbi számaiban bemutatott kötetekre, s könyvet nyerhetnek. A könyvkiadók jóvoltából esetenként az Önök által kiválasztott könyvet is ajándékba kaphatják, ha bekapcsolódnak a Könyvről könyvre könyvismertető-versenybe. Áprilisi feladványunk: Munkácsy-díjas szlovákiai magyar képzőművész. Ki ő? Segítség: Legutóbb Brünnben és Besztercebányán nyílt kiállítása, mindkettőről beszámolt az Új Szó Kultúra rovata, a brünniről a lap március 24-ei, a besztercebányairól az április 7-ei számában. Détta GySriy A tüsszentős Kovács Magda Titokzatos tücsökzene góbén... azon munkáim közé tartozik, amely már inkább a múlt. Tavaszi impresszió. Újraéled a természet, érezhető a változás kezdete, így a kép is érzelmi túltelítettséget közvetít. A természetes anyagokból létrehozott tárgyak anyagáról úgy vélekedtem, hogy annyi tartalmat hordoznak önmagukban is, hogy elegendő csupán a puszta fölmutatásuk, úgy is sok mindent kiválthatnak a nézőben. Végigvettem hát ezeket az anyagokat, s fölmutattam őket. Ezzel szemben például a kés, amelyet szintén ebben az időben használtam a természetes anyagokkal együtt, számomra nem a külvilágot jelentette, hanem az egyénen belüli egyik és másik oldalt. Tehát nem a természet és a civilizáció ütközése érdekelt, hanem a bennünk meglevő kettősség, a szelídség és a vadság, a női meg a férfioldal egyazon dolgon belül. Az érzelm i túltelítettségtől és a kötet elején szereplő festményeidtől a mai munkáid meglehetősen távol esnek. Igen, mert bár képzőművésznek készültem, Pesten iparművészeti főiskolára jártam, s ott megtanultam, mi az iparművészet. Hogy mennyire másfajta gondolkodás kell ahhoz, hogy az iparművészetnek a megrendelőt — s ezt most pozitív értelemben kell érteni — kell szolgálnia. Példát mondok: egy katalógus vagy egy lap nézzen ki jól, de azért elsősorban információt közvetítsen. Amikor elvégeztem a főiskolát, el sem tudtam képzelni, hogy fogok még újra képzőművészettel is foglalkozni. A felgyülemlett feszültséget festettem ki magamból a főiskola utáni öt évben, gátlás nélkül. S nyilván hatott rám a nyolcvanas évek stílusa, a drámai expresszivitás, az új szenzibilitás s mindaz, amit abban az időben főként Budapesten láthattam. Az 1999-es „sárga szalmás képek” című kiállításomon kerültek először a festmények mellé tárgyak és videó, s az utána következő installációkban már nem szerepeltek képek, csak tárgyak. De hogy így történt, az nem elhatározás kérdése volt, hanem folyamat. Festettem tovább is, de azokat a képeket már soha nem fejeztem be. Teljesen mégsem távolodtál el sem a festéstől, sem a rajzolástól, hiszen könyvművészként számon tartanak, végzettséged szerint is az vagy. Számos gyermekkönyvet és alsó tagozatos tankönyvet illusztráltál. A könyvkiadó is pozitív értelemben vett megrendelő... Az elmúlt két évben nem illusztráltam könyvet, sajnálom is, de rajtam múlt, nem a megrendelőkön: egyszerűen nem győztem. Kiállításaim voltak, tanítottam. Azért bánom, mert nyilván kijöttem a gyakorlatból. Amíg a gyerekeim kisebbek voltak, a kötődésem is közvetlenebb volt a gyermekkönyvekhez, s mindig akadt illusztrálnivaló. Főiskolás koromban kezdtem, az akkori Nőben jelentek meg illusztrációim versekhez, mesékhez. Nagyon megszerettem. Simkó Tibor és Barak László gyermekversei vagy N. Tóth Anikó meséi nagyon közel álltak hozzám, azért illusztráltam őket. Majd ha megint megszólít egy könyv, akkor elvállalom. De persze rajzolni azért mindig szoktam, például a kiállítások terveit. (cs) E Könyvjelző 4/2004
