Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)

2004-03-18 / 3. szám

Acta Ethnologica... 4. A rendkívül dinamikusan dolgozó komáromi Etnológiai Központ az Acta Ethnologica Danubiana ne­gyedik számát a következő rovatokban jelen­tette meg: Tanulmányok, Anyagközlés, Kisebb közlemények, Szemle, Fórum, Krónika, és saj­nos az In memóriámban is volt kikről írnia. Az Évkönyv összesen 32 írást tartalmaz szép kivi­telben, gondos szerkesztéssel. Az Acta Ethnologica Danubiana kötetei nem kizárólagosan tematikusak, azért az ed­dig megjelenteknek (1. és 2—3.) mindig volt egy-egy tárgyköri vezérfonaluk. A jelenlegi 4. kötetnek vallási néprajz a fő témája. Ezen be­lül is szakrális (kis)emlékek néprajzi, művelő­déstörténeti kutatása. Az első tanulmány Nepomuki Szent János ikonográfiáját gazda­gítja konkrét, a szerkesztő-szerző Liszka József által jórészt elsőként felkutatott tényekkel. A szerző a szlovákiai Kisalföldön 105 szobrot és 7 kápolnát talált, illetve fedezett fel s doku­mentált Nepomuki Szent Jánosról, egy temp­lom esetében pedig védőszentként teljesedett ki a szent kultusza. Az objektumok a XVIII. és a XIX. századból származnak, legtöbbjüket földesurak jóvoltából, illetve kívánságára állí­tották. A szent kultuszával kapcsolatos szoká­sok, cselekedetek, legendák vonatkozásában is számos új ismeretről szól a tanulmány. Lukács László egy levéltárban talált, vándor­ló templomokról szóló monda nyomába eredt, és azt az élő néphagyománnyal vetette össze. Végül a gazdag analógiákat felsorakoz­tató dolgozat egy tág nemzetközi teret rajzol fel az elemzett monda kapcsán. AzActát megjelentető komáromi székhelyű Etnológiai Központ már több ízben bizonyí­totta magas szintű tudományos-szervezői ké­pességét. 2002. május 10—12. között rendezte meg a Kisemlékkutatók XV. Nemzetközi Kon­ferenciáját neves osztrák, német, belga, szlo­vák, magyar kutatók részvételével. Liszka Jó­zsef és társa, L Juhász Llona ezt a feladatot is nagyszerűen oldották meg, annak ellenére, hogy világosan látják, a magyar néprajztudo­mány még ma sem érzi, nem látja tisztán azt az utat, melyet e témakörrel kapcsolatban a valósághoz és tudományhoz méltóan kell be­járniuk a kutatóknak. A konferenciához kap­csolódó írások világos képet adnak a kisemlé­­kek kategóriájához tartozó objektumok típu­sairól, a kutatásuk nemzetközi történetéről s közép-európai helyzetéről, archívumokról, vé­delmükről, fórumairól. Majd Klaudia Buganová Kassán és környékén található ke­reszteket, kápolnákat, Danter Izabella Nagy­­födémes község szakrális kisemlékeit bemu­tató előadásait közli az Évkönyv. L. Juhász Ilo­na nálunk újszerűnek tűnő témával csatlako­zott a konferenciához. Emlékoszlopok és kop­jafák mint a nemzeti identitás kifejezői cím­mel elemezte azt a folyamatot, amint reformá­tus temetők fejfáit kopjafákká, majd történel­mi emlékhelyet jelölő művészeti alkotásokká, később, így Szlovákiában 1977-től nemzeti szimbólumként állított emlékoszloppá alakí­tották a magyar kultúra szereplői és ünneplői. E témacsoport végén egy rövid, de nagyon fontos és követésre méltó bemutatkozó tájé­koztató olvasható a Komáromban létrehozott Szakrális Kisemlék Archívum felállásáról, do­kumentációs anyagáról. Az Anyagközlés című rovatban a gömöri Tornaiján lakó Pusko Gábor egy szűk helybeli munkacsoport mindennapi beszédében felfi­gyelt a szólások, közmondások sokszínűségé­re. Alig több mint egy év alatt 354 országszer­te ismert szókapcsolatot jegyzett le. Érdemes követni gondos és pontos adatgyűjtését. A Kisebb közlemények rovatban Juha Pentikdinen a Kalevala mint mítosz és törté­nelem, a finn tudatvilág formálódásáról szól, miközben egy új tudományos fogalom, a mitográfia meghatározását adja. Klaus-Jürgen Hermanik az ausztriai Stájerországban lakó szlovén kisebbség gazdasági, politikai, egyhá­zi és oktatásügyi tényezők miatt kialakult rej­­tettség-szindrómát összegzi: etnikai, váltakozó identitás, mi és a többiek, szupra- és mikro­­régió, kétnyelvűség, generációk közötti szaka­dék szempontjai alapján. Varga Lídia a csalló­közi népi táplálkozási kultúra XX. századi földrajzi tagolódásáról ír. A Szemle rovatban 10 terjedelmes könyvismertetés és 78 kiad­vány annotált bibliográfiája található. Az Acta Ethnologica Danubiana 4. kötete tág horizontú, komparatív távlatokra mutató kiadvány, melyből szinte minden magyar néprajzi kutató hasznos tanulságokat von­hat le. Bődi Erzsébet Liszka József szerk. Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 Lilium Aurum Fűzve, 250 old., 16,5x23,5 cm bolti ár: 250 Sk kedvezménnyel: 200 Sk Kik és mivel szerepelnek a kötetben; vagyis minek a fóruma ez az évkönyv? Az az igazság, hogy évkönyvünk a néprajztudománynak nem egy „szlo­vákiai magyar” fóruma kíván lenni. Földrajzi elhelyezkedésünkből is adódóan egy közép-európai, ha úgy tetszik, Duna menti publikációs or­gánum, ezt már maga a címe is jelzi (Acta Ethnologica Danubiana), illet­ve munkatársaink összetétele, a köz­zétett dolgozatok „soknyelvűsége” is kifejezésre juttatja. Azon kívül, hogy természetesen helyet adunk a hazai magyar szakemberek jó írásainak,' magyarországi, szlovák, cseh, oszt­rák, német, vajdasági magyar, sőt — tovább tágítva a „Duna mentét” — lengyel, finn, francia stb. szerzőktől is közöltünk már anyagot Alapel­vünk az, hogy a magyar szerzők munkáit valamilyen idegen nyelven (szlovákul vagy németül, esetleg an­golul) adjuk közre, magyar és egy másik idegen nyelvű összefoglalás­sal kiegészítve, míg a külföldi, más nyelvű szerzők munkáit magyarul (idegen nyelvű összefoglalásokkal) publikáljuk. Ezzel hazai szerzőink nemzetközi megismerését szeret­nénk egyengetni, illetve a magyarul olvasók számára a külföldi kollégák írásait közelebb hozni. Az évkönyv a tanulmányokon kívül tartalmaz ku­tatási beszámolókat, konferencia­híradásokat közreadó rovatot, vala­mint egy egyre terjedelmesebbé váló könyvismertetés-blokkot Ezek ma­gyarul olvashatóak, és ezzel is hazai pályatársaink és az érdeklődők szá­mára szeretnénk a legújabb magyar és nemzetközi néprajzi szakiroda­­lom információs bázisát létrehozni. A legutóbbi számban a recenziós ro­vat például több mint ötven oldal és kereken kilencven hosszabb-rövi­­debb könyvismertetést tartalmaz! Az Acta Ethnologica Danubiana 5. száma várhatóan még a tavasz folya­mán megjelenik. Könyvjelző 3/2004

Next

/
Oldalképek
Tartalom