Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-08-19 / 8. szám
KITEKINTŐ rok. Nagyon jó választása volt tehát a kötet összeállítójának és szerkesztőjének, Miklósi Péternek, hogy a gyűjtemény első darabjául Szalatnai Rezsőnek Petőfi Pozsonyban című, 1954-ben írt dolgozatát sorolta be; Szalatnainak mellesleg az idén ősszel ünnepeljük születése százéves évfordulóját — a tudományos ismeretterjesztés igényével, mégis az élményszerűt és az életművet előnyben részesítő terjedelmes munka úgy idézi fel Petőfi alakját s pozsonyi kötődéseit, hogy bőven idéz költészetéből is. A korabeli dokumentumok, háttéranyagok és források közreadása már a Petőfi-szobor sorsával kapcsolatos, gyorsan pergő és változatos eseménysorozat része. Ennek előzményeihez tartoznak a szoboregyüttes kivitelezésének anyagi és művészi vonatkozású részletei és a felavatáshoz kötődő közlemények is. A sorozat első fejezete a városi színházzal szemben játszódik, a valamikori Sétatéren; itt leleplezik le a szobrot 1911 szeptemberében. A hatvan évvel ezelőtt elhunyt Rumlik Emilnek a Szalatnaiéval azonos című dolgozata ebből, a felállított Petőfi-szobornak a távlatából fogant. A szobor 1921. évi eltávolítása és harmincöt éves raktározása már az új államalakulat kereteinek nem éppen felemelő színhelyét láttatja — Reszeli Ferenc verse (A bedeszkázott Petőfi) 2003-ból tekint vissza ezekre az állapotokra. A szobortól megfosztott Pozsony a feléledő Petőfikultusz színtere - amit az e fejezetben olvasható tanulmányok és visszaemlékezések (Turczel Lajos, Szalatnai Judit, Mayer Judit és mások) híven közvetítenek, hasonlóan azokhoz, melyek a ligetfalui parkban újraállított szobor koszorúzásához kötődnek (például Emil Boleslav Lukác ünnepi beszéde). A szobor felújításának és a Medikus-kertben történő felállításának minden egyes szakaszát képes riport rögzíti. A könyv a tavaly március 15-ei szoborleleplezési és koszorúzási ünnepélyen elhangzott beszédek szövegével zárul. A szépen és ízlésesen tördelt kötet az olvashatóan tagolt szövege s nemkülönben a több száz kép (fénykép, képeslap, meghívó, újságcímoldal, lapszélen futó versek, dokumentumtöredékek, színes, kihajtható várostérkép 1910-ből stb.) révén kapta meg igazi belső formáját. Az Emlékek és dokumentumok a költő pozsonyi szobráról alcímű képeskönyv tartalmában és küllemében is vetekszik hajdani romantikus elődeivel, a múltidéző és hagyományápoló, egykor oly népszerű, reprezentatív albumokkal. Ilyen könyv szándéka ellenére is alkalmas arra, hogy az ember a ténylegesnél szebbnek lássa a múltat. (cs) ÚJ KÖNYVEINK ÚJ KÖN1 Csütörtöki László Esszencium KT Kiadó A Hétköznapi Vetületek (RT Riadó, 1999) című első önálló kötete után, melyben huszonnyolc versét adta közre, a szerző ezúttal egyetlen versbe sűrítette vallomását. Az igényes kiállítású kötet ezt a hosszúverset tartalmazza. Kötve, 54 old., 15,5x15,5 cm egyezményes ára: 108 Sk Rendkívül igényes kivitelben jelentette meg a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság a Clara Design Studio gondozásában az idén A mi Petőfink című kötetet; a krétapapírra nyomott, színes képekkel gazdagon illusztrált, 196 oldalas könyv tekintélyt parancsoló mérete (22x30,3 cm) és súlya nem leplezetten tartalmának fontosságára hivatott felhívni a figyelmet: a pozsonyi Petőfikultuszra s ezen belül a költő pozsonyi szobra sorsának történetére. A kezdetektől napjainkig. A kezdeteket esetünkben a Szalay Ödön királyi tanácsos vezette Petőfi-szoborbizottság 1904. évi felhívása jelentette, ennek a pályázati felhívásnak a nyertes alkotása a pozsonyi születésű szobrászművész, Radnai Béla ismert Petőfiszobra. A napjainkat pedig az ezredfordulótól lehet számolni, amikor is megalakult az újkori, öttagú Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság (tagjai: Csütörtöki András restaurátor, Duka Zólyomi Árpád parlamenti képviselő, Miklósi Péter újságíró, Staudt Mihály restaurátor és Szabó Rezső jogász) azzal a céllal, hogy a sokat próbált szobrot az utókornak megmentsék, azaz helyreállítsák s neki megfelelő, illő — kellő védelmet nyújtó és egy belvárosi, könnyen megközelíthető — környezetben felállítsák. A könyv olvasóit megszólító bevezetőjében Miklósi Péter abbéli derűlátásának ad hangot, hogy ha a múltnak, múltunknak jó ismerői vagyunk, a jelen kevesebb meglepetést okozhat számunkra. Nos, ennek a múltunknak, a régmúltnak és a közelmúltnak a megismeréséhez a hagyományápolásnál, s történetesen Petőfi örökségénél kézenfekvőbb s alkalmasabb fogódzót aligha találhatnánk, mi, pozsonyi és nem pozsonyi magya-Csáky Károly A Dunától a Szitnyáig KT Kiadó Az író, költő, helytörténész szerző újabb gyűjteményes munkája, melyet Zalabai Zsigmond honismereti olvasókönyvnek nevez, alcíme szerint Településtörténeti barangoló. A művelődéstörténeti kalauz járások szerint térképezi fel Hont megyének és településeinek gazdag múltját. Sok fényképfelvétellel, helynévtárral. Fűzve, 354 old., 14,8x21 cm egyezményes ára: 399 Sk Könyvjelző 8/2004
