Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-10 / 7. szám
Ady költészetének újraértelmezése az ezredfordulón talán a legnehezebb feladat azok közül, amelyeket a magyar modernséggel foglalkozó irodalomtörténész kitűzhet magának. A szakma hallgatólagos konszenzusa szerint ezen a feladaton áll vagy bukik a modern magyar irodalom történeti feldolgozásának (periodizációjának, rekanonizációjának, poétikai tipológiáinak stb.) sikere. Az utóbbi években nem kevés kísérlet történt Ady — ezeket a téteket is szem előtt tartó — új ráolvasására, melyekből H. Nagy Péter is kivette a részét, sőt — mint azt a Kánonok interakciója c. könyvében vagy legutóbb az Ady-értelmezések címen általa kiadott tanulmánygyűjteményben olvasható dolgozatai tanúsítják — kezdeményező szerepet is vállalt. Az újraolvasásra tett kísérletekről elmondható, hogy — némiképp sarkítottan fogalmazva — lényegében megerősítik azt a hiányt, amely létrehívta őket: ma, a modern magyar líra kutatásának aktuális fejleményei tükrében egyre jobban látszik, hogy itt (ellentétben pl. a romantikakutatás meglepő eredményeivel) nem Ady újraértelmezésén áll vagy bukik a korszak újrakoncipiálása, s ennek megfelelően paradox az a kép, amelyet az Ady újráolvasását célzó vállalkozások nem is mindig lepleznek magukról. Mindez nem a mai Ady-értelmezések kudarcát, mint inkább agy automatikusan használt történeti konstrukció bukását jelenti, s mintha látensen H. Nagy Péter most megjelent, Ady-kollázs címet viselő kötete is ezt igazolná vissza, amennyiben éppen olyan perspektívákban világítja meg kedvelt tárgyát, amelyeket bizonyos értelemben Adyt kikerülő líratörténeti modellek nyitottak meg. Az ilyen, sajátosan vigasztalan recepciós feltételrendszerek általában arra kényszerítik az irodalomtörténészt, hogy felülvizsgálja azt a metodikát, amelyet irodalomtörténet-írásként a magáénak tud vagy akar tudni. Ez a revíziós szükséglet nem ritkán magával vonja e módszertani keret meghatározta műfajok kérdését, ahogyan az az utóbbi évtizedben rendre megfigyelhető volt — leglátványosabban éppen a Kalligram Kiadó egyik vállalkozásában - a monográfia műfajának sajátos tovább- (vagy utó-)életén: ebben a könyvben H. Nagy — jó érzékkel — amellett érvel, hogy a periodizáció vagy az irányzati besorolás történeti kérdései helyett az Ady-szövegek olvashatóságának problémája kínálja egy olyan feldolgozás horizontját, amely nem vagy nem a megszokott formában tesz eleget a monográfia műfaji igényeinek. Ez a döntés a maga performativitásában nagyon is történeti marad, hiszen a kötet mindegyik tanulmánya arra tesz kísérletet, hogy — valamely értelemben — utat nyisson az időben előre vagy visszafelé, a kiválasztott szövegek és az általuk megvilágított interpretációs dilemmák lehetséges vagy ismert olvasataihoz. A kötet első, Adypartitúrák címet viselő része négy, eltérő módon bár, de egyaránt kanonikus státuszú Ady-vers magyarázata köré épülve (A vár fehér asszonya, A fekete zongora, Sípja régi babonának, Az eltévedt lovas) járja körül Ady poétikájának lényegi kérdéseit, a második rész pedig (Ady-palimpszesztek), az intertextualitás viszonylag tág fogalmával dolgozva, Ady textuális megidézéseinek, vagy még inkább utóéletének négy példáját vizsgálja József Attila, Domonkos István, Kovács András Ferenc és Orbán János Dénes verseit a középpontba állítva. Az iménti értelemben történeti feladat a fenti megfogalmazásnál sokkal konkrétabb formában jelentkezik H. Nagy könyvében: nem (csak) arról van szó ugyanis, hogy az értekező oly módon akarna megfelelni maga támasztotta feladatának, hogy bármely áron új értelmezéseket igyekezne közreadni, hanem a szövegek azon szintjét tárja fel (bár, valójában, ez az egyetlen szintje annak, amit valóban szövegnek lehet nevezni), amellyel az olvasásnak valójában dolga van s amely — amint azt a szerző A vár fehér aszszonya lehetséges önreflexivitását mérlegelve sejteni engedi — bevési magát a művek fenomenális önreprezentációjába is. Ez H. H . N U.Y Pl I Mt ADY-KOLLÁZS H. Nagy Péter Ady-kollázs Kalligram Az Ady költészete iránt érdeklődők kézikönyve lehet a kötet, mely bepillantást nyújt a 20. század egyik legjelentősebb költészeti teljesítményének újraértelmezési munkálataiba. Kötve, 248 old., 12x18 cm bolti ár: 190 Sk kedvezménnyel: 169 Sk Nagy értelmezéseiben elsősorban a nyelv grammatikai szövevényét, a hangzóság vagy az írás materialitásának effektusait, az intertextusok eredet nélküli, olykor nyelvi törmelékek formájában megjelenő viszonylatait jelenti, amelyeknek az a legnagyobb, történeti és recepciótörténeti hasznuk, hogy olvasás eredményeként, szövegolvasásként mutatja fel azokat a kanonikus koncepciókat, amelyek meghatározó módon járultak hozzá Ady értelmezéstörténetéhez, mint ahogyan azokat is, amelyek ezek revíziójára tesznek kísérletet. A tét tehát nagyon is történeti természetű: teljesen világos, s mint az ilyen összefüggé-A KT Kiadó rendkívüli ajánlata Dobi Géza Martosi népdalok Fűzve, 122 old., 14,8x21 cm bolti ár: 99 Sk BOII Ott* mikor enqem besoroztak Dobi Géza Mikor engem besoroztak 77 katonadal Fűzve, 80 old., 12,5x20,5 cm bolti ár: 98 Sk Dob Géza SIÉLkíVOGATÓ Dobi Géza Szélhívogató Szlovákiai magyar költők megzenésített versei Fűzve, 48 old., 12,7x20,5 cm bolti ár: 89 Sk három könyv most együtt csak 186 Sk Könyvjelző 7/2003