Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-16 / 1. szám
elmúlt napokban észleltem, hogy könyvespolcomról szőrén-szálán eltűnt egy könyv. Fontos, szinte hetenként kezembe vett, újra és újra fellapozott, mindig szellemi izgalmat, művészi élményt adó. Eleinte magamat kezdtem gyanúsítani hanyagsággal, rendetlenséggel. Arra gondoltam, hogy valahová elraktam, olyan helyre került zsúfolt könyvespolcomon, ahol már csak hosszabb kutatás után találom meg. Egyik szabad délutánomon hozzáláttam a kereséséhez. Hiába. Végérvényesen el kellett fogadnom: eltűnt egy könyv. Persze ez nem megy olyan könnyen, mint ahogyan a gondolat megszületik. Talán mégis szórakozottságomban bepakoltam a vándortarisznyaként örökké vállamon lógatott fekete táskámba.? Sorra vettem, hol, kinél fordultam meg az elmúlt napokban. Képzeletemben újra és újra autóbuszokra, villamosokra szálltam fel, árnyas fák alatti padokra ültem le. Sajnos így sem jöttem rá, mi módon történhetett: eltűnt egy könyv. Sökáig űztem a gondolatot, kitalált és valós indokokat sorakoztattam fel ellene. Nem, az mégsem lehet. Ők nem olyanok, maguk is szeretik a jó könyvet, tisztelik a jövedelmük egy részéért könyvet vásárló embereket. A szót nem mertem kimondani, a tettet nem mertem tudatosítani... Szó nélkül zsebre vágni egy ritkaságszámba menő első kiadást? Ráadásul fittyet hányva arra, hogy a szerző névre szóló ajánlása növeli értékét? Elfeledve, hogy tulajdonosa esetleg órákon át állt sorba a könyvesbolt előtt? Lekicsinylőén semmibe venni a sokszor elmesélt élményt, mely a dedikálás perceit idézi? Nem, mégsem gyanúsíthatom meg a barátaimat! Letagadhatatlanul él bennem a gyanú, de konkréten senkit sem gyanúsíthatok. Csupán szomorúan állapítom meg: eltűnt egy könyv. Azt hiszem, végleg elbúcsúzhatom tőle. Vagy talán mégsem? Biztosan csak kölcsönvette, és elfelejtett szólni. Beleolvasott, és őrá is olyan hatást tett, hogy szórakozottan, gondolataiba merülve vitte haza. Talán mégsem az történt, amit még előbb hittem. Van remény, hogy visszakerül hozzám az eltűnt könyv. Sajnos, mivel én nem nélkülözhetem, újra megvettem — a második kiadását. A gondolatok, az élmények ugyanazok. Szinte naponta fellapozom, termékenyítő szellemi erőforrásaiból merítek.. De ez már nem az a könyv. Vele már más emlékek járnak. Csak közvetetten kapcsolódnak hozzá az író személyiségét, barátságos szavait őrző emlékek. Egy eltűnt könyvet idéz, benne az ajánlást. S azt, hogy eltűnt egy könyv. (1981) Dusza István Kedves Olvasó! Mellékletünk második évfolyamának első számában tizenegy új könyvet mutatunk be. Valamennyi még a tavalyi év végén jelent meg, s az áruk sem túlságosan borsos - a Könyvjelző kedvezményes árkínálatának köszönhetően, írja meg, melyik kötetről szeretne részletes könyvismertetést olvasni, s mi eleget teszünk kérésének. Ezenkívül: a javaslatok beküldői közt értékes könyveket sorsolunk ki! Csicsay Alajos Iskolatörténet Lilium Aurum „Ez a könyv nem egyszerű iskolatörténet. Vezérfonala a magyar oktatáspolitika története az államalapítástól napjainkig” - olvasható a kötet hátsó borítóján. Mindenekelőtt azonban nélkülözhetetlen művelődéstörténeti adalék a szlovákiai magyar iskola- és oktatásügy történetéhez. Fűzve, 276 old., 15x21 cm bolti ár: 196 Sk kedvezménnyel: 176 Sk Fábián Nóra A nagyváros meséi Kalligram Nyolc, egymással lazán összefüggő mozaikból áll össze annak a londoni környezetben zajló közösségnek az élete, melyet fiatalok alkotnak. A kényszerű kirekesztettséget és kiszolgáltatottságot mind másként élik meg — ami összeköti őket, az a mesemondás (és az elbeszélő) személyes varázsa. Fűzve, 200 old., 11,4x18 cm bolti ár: l60 Sk kedvezménnyel: 149 Sk Mindig örömmel veszem kézbe a Könyvjelző című mellékletet, sok segítséget nyújt az újdonságok megismerésében. Érdeklődve olvasom el a műveket bemutató írásokat. Örülnék neki, ha még több könyvet bemutatnának bővebben. A decemberben ismertetett könyvek alapján felállítottam saját slágerlistámat: 1. Archleb Levicky Dániel: Aua és Atua 2. Monoszlóy Dezső: A halálom utáni napon 3. Ardamica Ferenc: Hedvig sír 4. Fábry Zoltán Összegyűjtött írásai 12 5. Z. Németh István: Rulett Ebből is látni lehet, hogy nagyon szeretem a XX. és a XXI. századi prózát, de a verseket is szívesen olvasom. Még csak 18 éves vagyok, tehát az iskolai kötelező olvasmányok után csak most ismerkedem igazán a könyvekkel, de az irodalmat már az iskolában megszerettette velem az irodalomtanárom. Szabadidőmben szeretnék megismerkedni a szlovákiai magyar Írók műveivel. a Tisztelettel: Szántó Krisztina Könyvjelző 1/03
