Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2002 (1. évfolyam, 1-8. szám)
2002-06-27 / 2. szám
t A nagy leszámolás Kezemben a csehszlovákiai magyar irodalom legtöbbször elsiratott kritikusának és legnagyobb reputációjú helytörténészének, Koncsol Lászlónak a legújabb kötete. Keménytáblás, agresszív, fekete-vörös kötés, a cím a mindkét háttérszínnel jó kontrasztot adó fehérrel: Vallató. Interjúk, cikkek 1968-2001. S ha végigtekintünk a szegényesnek rosszindulattal sem nevezhető életműn, azt kell tapasztalnunk, hogy a tizenhat önálló kötet közül ez az első olyan jellegű, melyben a szerző - végre - nyíltan vállalja, hogy önmagával fog foglalkozni. (Persze csak akkor, ha eltekintünk a Koncsol-kritikákban is manifesztálódó látens hermeneutikai okfejtéstől, mely szerint minden irodalmi alkotás önéletrajz, minden szövegért/elmez/és elsősorban önért/élmez/és). A 271 oldalas kötetbe az előszón túl harminc írás került, s az egész kötet ■ rendkívül tudatos, koncepciózus szerkesztésről tesz tanúbizonyságot. A kötetet Koncsol klasszicitás iránti vonzalma jegyében két latin címmel ellátott szöveg zárja szigorú keretbe. A harminc szövegből a második és a huszonkilencedik, azaz elölről és hátulról a másodig interjú; a negyedik és a huszonhetedik, azaz elölről és hátulról a negyedik vers. A harminc írásnak éppen egytizede vers. S noha a nyolc interjú terjedelmi szempontból kevesebb, mint az egyéb publicisztikai szövegek — hacsak a gigantikus Pezlár-levelezést nem fogjuk fel öninterjúként —, mégis úgy véljük, ez a százegynéhány oldalnyi interjú adja a kötet gerincét, így a továbbiakban - tekintettel a szűkös terjedelemre — csak ezekkel foglalkozunk. Miként azt a kötet budapesti bemutatóján is elmondtuk, a hetven felé közelítő Koncsol intellektuális imposztor: reménytelenül orruknál fogva vezeti kérdezőit, akik még örülnek is ennek. (Ha zárójelben is, de meg kell jegyeznünk, nem mindegyik kérdező egyenrangú partnere Roncsolnak.) Ha végigtekintünk ezeken az interjúkon, láthatjuk, Koncsol László — szinte a feltett kérdéstől függetlenül — mindig ugyanazt mondja, de úgy, hogy ez soha nem unalmas. E sorok írója például valahányszor újraolvasta az interjúkban rendre előkerülő Koncsol-családfát, az minden alkalommal egy tévés családsorozat feszült izgalmával pergett végig. S azt gondoljuk, a család lehet Koncsol-értelmezésünk egyik kulcsszava. Mert a Roncsolok népe mindvégig e bús kelet-közép-európai tájon élte le az életét, szerzőnk sem ment el, pedig megtehette volna, de nem tette, mert — mélytengeri halként — úgy érezte, szükséges a nyomás ahhoz, hogy teljes alkotói életet tudjon élni. Ezért tágul egyetemessé ez a (meg nem írt, s Koncsol László munkapreferenciáit ismerve soha el sem készülő) családregény, e kelet-közép-európai kataklizmák közti desperáció, úgy, hogy bármelyikünk magáénak érezheti, aki ifjúságát/életét a múlt rendszer nyomasztó évei közt volt kénytelen leélni, akinek családját hátrányosan érintette az erőszakos kollektivizáció, vagy a vidékünkön oly gyakori főhatalomváltások valamelyike, s a nyomában fellépő állami szintű nacionalizmus. De — azt kell mondanunk: természetesen — sor kerül a kötet lapjain Koncsol László nagy leszámolására az irodalommal és a kritikával is. Ezek a kötet legkeserűbb passzusai: a bús férfi az interjúforma szigorú normativitásának engedve rendszerezi, harminc évi irodalmi szolgálat után hogy verték ki a — ma is köztünk élő, szép nyugdíjat kapó — pártkufárok az irodalom templomából; úgy, hogy oda többé ne legyen visszatérése. De a reneszánsz ember túl az ötödik ikszen is tudott új pályát kezdeni, viszont az irodalomtudományról, kritikáról végleg lemondott. Nem lesz genovai éjszaka. Koncsol egy alkalommal azt nyilatkozta: „életem folytonos veszteségekkel és félelmekkel telt.” Abban bizonyosak vagyunk, hogy jelen kötete a magyar művelődéstörténet nagy nyeresége. Mert nagy íróink asztalfiókjaiból nem kerültek elő azok a sokat emlegetett nagy művek, s a felvidéki magyarság körében Koncsol az első, aki a maga sajátos módján koherens dokumentációt tett le az elmúlt hat évtizedről. A csehszlovákiai magyar művelődéstörténet egyik nagy dilemmája, hogy a kritikus vagy a helytörténész Koncsol „volt-e nagyobb”, nos az majd eldől a kéllő történelmi távlatból. Kocur László Koncsol: László VALLATÓ Koncsol László Vallató Interjúk, cikkek 1968—2001 AB-ART Az elmúlt negyven év — a hallgatás időszakának — legjava terméséből válogat, másrészt a fordulat óta eltelt időszakban született esszéit, társadalmi kérdésekben elhangzott felszólalásait, interjúit, gondolatait adja közre a szerző, „írás közben mindig két dologra: hitelre és pontosságra törekedtem” — írja a szerző. Kötve, 272 old., 14,8x21,6 cm bolti ár: 250 Sk kedvezménnyel: 225 Sk Baranyay József Nagyobb munkái Csallóközi Kiskönyvtár Kalligram Baranyay József (1876-1952) Komáromban élt, s többféle szellemi munkakörben dolgozott. Kötetünkbe nyolc könyvét gyűjtöttük, melyekben a régi Csallóköz életével foglalkozik: az aranymosással, egyszerűbb halandók és koronás fők Komárom megyei utazásaival, a komáromi nyomdászat és sajtó, a helyi magyar színjátszás hagyományaival, az első Csehszlovákia két évtizedében átélt próbáival. Kötve, 600 old., 13x20 cm bolti ár: 349 Sk kedvezménnyel: 309 Sk Czeslaw Milosz Ahogy elkészül a világ AB-ART Válogatás a Nobel-díjas költő lírájából az Angliában élő Gömöri György fordításában. Fűzve, 72 old., 14,5x21 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 139 Sk Vajkai Miklós Saison morte Nap Kiadó A szerző legújabb regénye transzcendens próza, amely a mágikus realizmussal is rokonítható. Mindez azonban csak semmitmondó kategorizálás, egészen addig, amíg az igényes olvasó nem szembesül a szöveg megindító és elgondolkodtató világával. Aki megrendeli, az egyetemes magyar irodalom remekművét kapja kézhez. Fűzve, 171 old., 10x18 cm bolti ár: 159 Sk kedvezménnyel: 119 Sk Hajdú István Hadonászó emberek Méry Ratio A tehetséges prózaíró harmadik könyve. Kötve, 159 old., 13,5x21 cm bolti ár: 180 Sk kedvezménnyel: l6l Sk SAISON MORTE Czeslaw Milosz Ahogy elkészül a világ — Csallóközi Kiskönyvtár Baranyay József Nagyobb munkái ■ Könyvjelző 2/02
