Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-04-11 / 15. szám
HaSvanharmadik évfolyam 15. szám Szombat. 1942 április 11 Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzoltószöveíség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre ÍO pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. Alapította: néhai TUBA JANOS. — Főszerkesztő: DR. GAAL^jÍtJLA Felelős szerkesztő: DB. KALLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BÁRÁNYAY JÓZSEF. Főmunfcalársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC A szegénység két kategóriába osztható. Az egyikbe tartoznak azok, akik a mostoha munkabérviszonyok miatt nélkü őznek, vagy-A vármegye rendkívüli bizalmat szavazott az új Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor utca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. közgyűlése kormánynak 230.009 P kölcsönt vesz fel az állattenyésztést alap részére a vármegye Komárom vármegye törvényhatósági bizottsága néhány halasztást nem tűrő kérdés elintézése céljából április 4-én, nagyszombaton- rendkívüli közgyűlést és A rendkívüli kisgyűlés d. e. g órakor kezdődött és elsősorban a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának előkészítésével foglalkozott. Erről a közgyűlésre vonatkozó alábbi közleményünkben számolunk be. Saját hatáskörben jóváhagyta a kisgyűlés Dunaalmás község határozatát, amelyet a községháza és jegyzői lakás felépítése és e célból amortizációs kölcsön felvétele tárgyában hozott, majd évi 950 P hozzájárulást szavazott meg ahad-Közgyűlés A rendkívüli közgyűlés fél 11 órakor kezdődött csekély érdeklődés mellett, aminek az oka a szokatlan időben keresendő. A mai korlátozott közlekedési viszonyok mellett kevesen tudták elhatá-* rozni, hogy közvetlenül hm vét eh"tt egy egész napot otthonuktól távol töltsenek. Az elnöklő főispán megnyitójában elnézést is kért az összehívás szokatlan idejéért, de a sürgősség mellett más megoldás nem volt található. Bejelentette az elnök, hogy Vida Jenő lemondott törvényhatósági bizottsági tagságáról s helyette, a póttagok közül KipricH András alsógallai lakost hívta be. A közgyűlés a bejelentést helyesléssel vette tudomásul. Bejelentette továbbá, hogy dr. Böszörményi László biz. tagnak engedélvt adóit, hogv személyes megtáinadtatás címén a gyűlés végén, napirend után felszólaljon. Végül bejelentette, hogy Kovács Károly biz. tag beérkezett önálló indítványát csak a rendes közgy ülés tárgyalhatja. A bejelentéseket a közg; üktudomásul vette. Napirendre térve a közgyűlés illő hódolattal vette tudomásul a Kormányzóhelyettes úr leiratát, melyben megköszönte a vármegye üdvözletét, melyet megválasztása alkalmából küldött. Kállay Miklós miniszterelnök leiratban közölte a vármegyével kormányelnökké történt kinevezését és az új kormány megalakítását. A közgyűlés felirati határozatában örömmel veszi tudomásul a kinevezést és a kormány megalakítását és úgy a kormányelnök, mint az egész kormány iránt teljes bizalmát fejezi ki, mert azt látja, hogy e változással a kormányzás szelleme nem változik, ez a korábbinak minden vonalon továbbezt megelőzően rendkívüli kisgyűlést tartott vitéz Nagy Nándor főispán elnöklése mellett. test területén megszervezni szándékolt Bajtársi szolgálat céljára. A vármegye levéltárát a szlovák hatóságok Komáromból évekkel ezelőtt Pozsonyba szállították. A kölcsönös iratcsere során most kerültek vissza az iratok a vármegye birtokába. Ezek átvételénél dr. Fára József, Pest vármegye főlevéltárnoka igen értékes szolgálatokat tett Komárom vármegyének, miért is a kisgyűlés részére 700 P tiszteletdíjat szavazott meg a háztartási alap terhére. folytatását jelenti, ami a mai nehéz viszonyok között az általános megnyugvásnak legbiztosabb záloga. Közsó;.; .számvizsgáló .e'nökökké a.köz-, gyűlés egyhangúan megválasztotta azokat, akiket a kisgyűlés erre kijelölt. Ezt a kijelölést annakidején lapunkban részletesen közöltük. A szabályok értelmében a vármegye szolgálatában álló segélydíjas közigazgatási gyakornokokat, valamint a kisegítő munkaerőket az OTI-nál kell biztosítani, ami azonban a háztartási alap jelentékeny megterhelésével jár. Ettől a vármegye csak akként szabadulhat, ha ezeknek az alkalmazottaknak betegség esetére fél évig teljes fizetést biztosít.' Minthogy az evvel járó megrerheltetés korántsem éri el a biztosítási költségeket, a közgyűlés kimondta, hogy a nőtlen joggylkornokok és k segí őerők részére betegségük esetén hat hónapi fizetést biztosít. Au akidéjén ugyancsak egész terjedelmében ismertettük a kisgyűlés azon javaslatát, me!;vei a családvédelem ügyét kívánta szolgálni a kormányhoz intézendő felirattal. A közgyűlés a kisgyűlés javaslatát teljes egészében elfogadta, kimondta, hogy a határozati javaslat értelmében felirattal fordul a kormányhoz és megkeresi az összes társtörvényhatóságokat, hogy hasonló értelmű felirattal támogassák ezt a feliratot. KünÖndta a közgyűlés a kisgyűlés javaslatára, hogy az elavult vármegyei szabályrendeleteket hatályon kívül helyezi és az érvényben levő szabályrendeletekei összegyűjtve könyvalakban kiadja is akik lelkiismeretes munkával sem tudnak annyit keresni, amennyire lisztes séges megélhetésükhöz szükségük volna, a másik kategória tagjai pedig hzok, akik akár testi vagy lelki fagyatékosságuk, akár előrehaladott koruk miatt képtelenek a maguk eltartásáról gondoskodni. Az első csoportba tartozó szegénységen szociális intézkedésekkel kell segíteni, a második csoport szegényeinek megsegítése ezenfelül a társadalom karitativ támogatását is igénybe veszi. Magyarországon a szegénység mindkét fajtájával fölös mértékben találkozunk, a mind sűrűbben megszülető szociális törvények és rendeleiek azonban remélni engedik, hogy az első csoportba tartozó szegények száma fokról fokra csökken, sőt a kötelező öregségi biztosítás általánosításával, tehát az egész ország területére kiterjesztésével a második kategória helyzetében is javulás várható. A kormányzat tehát megteszi a szegénység megszüntetésére mindazt, amit az ország gazdasági ereje megenged és bizonyára.még többet is megtesz, ha a nemzeti jövedelem és nemzeti vagyon a többmunka és a többtermelés révén a jövő Magyarországában gyarapodik. De vájjon teljesíli-e a társadalom is kellő mértékben az e tekintetben reá háruló kötelezettséget? A második csoportba tarlozó szegények eltartására nézve az egri norma nyomán kialakult magyar norma az irányadó. E norma lényegében egy tilalomból és egy parancsból áll. Eltiltja a koldulást és kötelességévé teszi a városoknak és községeknek, hogy saját elhagyóit szegényeikről gondoskodjanak éspedig a társadalom segítségének az igénybevételével. Ámde a koldulástól való eltiltás csak szemfényvesztés mindaddig, amíg a szegények eltartása biztosítást nem nyer. Szemfényvesztés, mert az idegen nem lát koldust az utcán és így azt hiheti, hogy valóban nines szegénység nálunk. Mi azonban — sajnos — jól tinijük, hogy az idegen téved. Az egri norma szerint a város felhívja a társadalmat, hogy mindenki ennyit fizessen be a városi szegénypénztárba, amennyit a szegények támogatására fordítani szokott. Ezt az összeget azután a város a szükséghez képest kiegészíti és az ellarLásra szoruló szegények között igazságosain, tehát tekintet nélkül arra, melyik városrészben lakik a rászorult, telosztja pénzben vagy természetbeni adományok formájában. Ennek a rendszernek azonban az a legnagyobb hibája, hogy a társadalom tetszésére bízza, vájjon részt kíván-e venni a szegények segítésében és mily mértékben, mert így csak az ad, aki akar és annyit, amennyit akar. S minthogy a jószívűek rendszerint maguk sincsenek a legkifogáslalanabb anyagi viszonyok között, a társadalmi kötelezettség alól éppen azok vonják ki magukat, akik szívtelen kapzsiságuk, könyörtelen fösvénységük és garasoskodásuk révén vagyonokat gyűjtenek össze, vagyis akik anyagi helyzetüknél fogva legtöbbet és legkönnyebben adhatnának. Ez az önkéntes adózás tehát a legigazságtalanabb teherviselés és eredménye az, hogy a városok és községek mind nagyobb és nagyobb összeggel kénytelenek az önkéntes adományokat a szükséghez mérten kiegészíteni. Ezt látjuk például Komárom város 1942. évi költségvetésében is, ahol a szegényügyi kiadások a múlt évihez képest 25.000 P szaporodást mutatnak, holott az adományok csupán 6000 P-vel emelkednek. Ez az igazságtalanság emlékezetünk szerint a múlt évi, sőt az azt megelőző évi költségvetés tárgyalása során is szóba került a városi közgyűlésben, sőt indítvány is hangzott el ennek megrendszabályozása érdekében, s ezt az indítványt a közgyűlés el is fogadta. Ez az indítvány úgy hangzott, hogy a társadalmi hozzájárulás két formában valósuljon meg éspedig önkéntes adomány és kényszeradomány formájában. Azt kívánta ugyanis az indítvány, hogy az eddigi önkéntes adakozás tartassák fent továbbra is, de azokra, akik ez alól kivonják ma gukat, vagy nem vesznek abban részt vagyoni helyzetük arányában, külön szegénysegélyezési pótadót vessenek ki és azt közadók módja a hajtsák be. Mi lett az elfogadott, indít' uiy sorsa, nem tudjuk, csak annyit tudunk, hogy a helyzet még mindig a régi. E és ezt az összes vármegyei hatóságoknak és hivataloknak megküldi. Eszerint 51 régi komárommegyei és 6 egyesített esztergom-komárommegyei szabályrendeletet helyeztek hatályon kívül. A határozat ezekből a hatályon kívül helyezett rendeletekből önérzettel állapítja meg, hogy Komárom vármegye mindenkor tanúságot nyújtott szociális érzéséről, mert már a régmúlt időkben is igen sok olyan szociális kérdést megoldott, ame•* lyek csak az utóbbi években nyertek országos rendezést. A vonatkozó törvény értelmében a vármegye szabályrendeletet alkotott az állattenyésztésről, mely szerint a tenyészállatokat ezentúl a vármegye szerzi be a községek részére. E célból a szabályrendelet állattenyésztési alap létesítését is előírja, amely főként az egyes állattenyésztő gazdáktól befolyó díjakból alakul. Ámde ezek a díjak csak az év végén folynak be, az apaállatokat azonban már most be kell szerezni, amihez pénz kén. "A* vármegye ezt az átmeneti idői kölcsön segítségével kívánja . megoldani, miért is javasolja a kisgyűlés, hogy vegyen fel a vármegye e célra 250.000 P kölcsönt, melynek kamataiból a íöldmívelésügyi kormány 4—-50/0-ot. magáravállal. Patzenhoffer Herbert és Jankó József biz. tagok felszólalása után a közgyűlés elfogadta a kisgyűlés javaslatát és felhatalmazta az alispánt, hogy az OKH- nál, vagy valamely pénzintézetnél 250.000 P folyószámla természetű kölcsönt vegyen igénybe, szükség szerint ebből fedezze az apaállatok bevásárlási költségét, a kölcsön kamatait az időközi bevételeiből rendezze, a kölcsöntőkét pedig az év végén befolyó tenyésztési díjakból törlessze. Végül a közgyűlés felhatalmazta az alispánt, hogy az 1942. évi háztartási alap költségvetésében tisztviselők és kulturális egyesületek támogatására előirányzott segélyösszeget legjobb belátása szerint használja fel, illetve ossza ki az arra rászorultak és érdemesek között. Néhány kevésbé fontos ügy elintézése után dr. Böszörményi László biz. tag személyes megtámadtatás címén szólalt fel. A legutóbbi közgyűlésen akadályoztatása miatt nem volt jelen s így csak) hallomásból értesült arról, hogy Pataky László biz. tag, orsz. képviselő a házhely-akcióval kapcsolatban személyével is foglalkozott és őt ténykedése miatt meg is támadta. Az ügy tisztázására előadja, hogy még a házhelyrendelet megjelenése előtt a járási nyilaspárt több mellett a helyzet mellett pedig azt láttuk, hogy bármennyire fokozza is a város a maga hozzájárulását, ez még mindig nem elég ahhoz, hogy joggal követelhessük a koldusok eltűnését s ha hol itt, hol ott felénk nyúlik egy reszkető tenyér, nincs szívünk azt ridegen viszszaulasítani, vagy pláne rendőrnek átadni. Ne folytassuk tehát tovább is a szemfény vesztést, hanem nyúljunk bele a kére és darázsfészkébe bátor kézzel s oldjuk meg azt radikálisan és igazságosan, annak a jobb sorsra érdemes indítványnak a szellemében.
