Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-03-28 / 13. szám
6. «Hak UmMUtiU LAPOK 1942. március 28. VÁRMEGYEI ÉLET A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara pályázata kisgazdák részére A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara pályázatot hirdet kisgazdák részére olyan mezőgazdasági vonatkozású tanulmányra (cikkre', amely gyakorlati tapasztalatok alapján elért eredményt ismertet. Résztvehet minden kisgazda, aki a Kamara működési területén gazdálkodik. Résztvevők szerint a pályázat három csoportra tagolódik; a) aranykalászos, b) ezüstkalászos, cVegyéb kisgazdákra. Azok a kisgazdák pályázzanak, akik az életben és saját gazdaságukban végzett kísérletekről, tapasztalatokról kívánnak beszámolni. Csuk önálló munkákat vesznek figyelembe. A pályamunkákat az alábbi csoportokba osztják; 1. általános növénytermesztés; 2. növénytermesztési kísérletek; 3. általános állattenyésztés; 4. állattenyésztési kísérletek; 5. tapasztalatok a szilózásról; 6. baromfitenyésztés; 7. méhészet; 8. gyümölcstermesztés.; 9. trágyakezelés. Ezeken a csoportokon belül 3 3 munkát díjaz a Kamara és hivatalos lapjában, a Kisalföldi Gazdában leközli. ezért külön írói tiszteletdíj is jár. A • pályamunkák jutalmazására — az összes csoportokra vonatkozóan — a következő díjakat tűzte ki a Kamara: I. díj 20 pengő, II. díj 15 pengő, III. díj 10 pengő. A pályamunkákat olvasható kézírással, vagy gépelve, de mindenkor csak a lap egyik oldalára írva kell beküldeni a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarához Komárom, Ferenc József rakpart 16). Néhány adat a Kis Magyar Alföld állattenyésztéséről Trianonban a Kis Magyar Alföld északi részét elszakították az anyaországtól és a nemzeti vagyon egy jelentős része, főként az Aranykert, azaz a Csallóköz került idegen uralom alá és ontotta gazdagságát akarva, népi akarva az idegen hódítóknak, kik ■ valóságos irányított rablógazdálkodást végeztek ezen a földán. A felszabadulás után a magyar kormány elsőrendű feladatának tartotta a visszacsatolt részek gazdasági újjáépítését. A Kisalföldön azonnal felállította a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarát, amely Rázgha Károly kormány főtanácsos elnök és dr. Sztrázsik Andor Dénes gazdasági főtanácsos igazgató vezetése és irányítása mellett valóban nagyszerű és eredményes munkásságot fejt ki. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara nagyszerűen megszerkesztett és pompás (érképekkel összeállított jelentéséből vesszük az állattenyésztési adatokat. A szarvasmarha állomány törzskönyvezése igen szép eredményeket mutat fel. A Kisalföldön összesen 12.815 tehenet törzskönyveztek, amelyekből 5972 az uradalmi és 6S43 a kisgazdák ellenőrzött teheneinek a száma. Ez utóbbi igen örvendetes tény, mert az irányításra leginkább rászoruló kisgazdák a szükséges támogatást és szakfelvilágosítást megkapják. A Kisalföld öt vármegyéjében s azoknak is visszacsatolt területi részén a földmívelésügyi kormányzat állami támogatással ötven állattenyésztő községet létesített. Ezzel párhuzamosan kiterjesztették az üsző- és tehénakciót, amelynek keretében az elmúlt évben 407 darabot, a borjúakció keretében pedig összesen 2133 darabot osztottak ki. Ez évben a Kisalföld szarvasmarhaállománya jelentősen megnövekedett úgy mennyiségileg, mint minőségileg s minden bizonynyal a Kisalföld rövidesen az ország állattenyésztő vidékeinek legjobbjai között fog szerepelni. Nagyszerű eredménnyel folyik a Kisadóidon a lótenyésztés: az angol félvér és a Nonius tenyésztési irány van bevezetve. Úgy a belföldi, mint a háborús viszonyok miatt mérsékelt külföldi lóvásárlások nagy sikerrel folyfhk le és a zsidó lánckereskedelem kikapcsolásával a jogosítvánnyal ellátott keresztény lókereskedők bonyolították le a forgalmat s így az értékesítés megfelelő mederben folyt le. A Kisalföldön igen jó talaja van a sertéstenyésztésnek, különösen a mangalica sertés és a német nemes hússertés tenyésztése van elterjedve a gazdák között. Most folyik a sertésállomány törzskönyvezése, egyelőre hatvannégy tenyészetben, de a jövőben a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében jelentősen , fokozódni fog. Az elmúlt évben 5o0 tenyészkocát osztottak ki a kedvezményes mangalica koca-akció kapcsán. A keresztény' sertéskereskedők az értékesítés kérdését már reálissá tettek s így a gazdaközönség nagyobb kedvvel foglalkozik a sertés tenyésztésével, amely a takarmányhiány megszűnésével nagyobb hizlalás! kedvet eredményez majd. A juhtenyésztés terén a Kisalföld öt vármegyéjében az utóbbi években örvendetes fejlődés tapasztalható. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy évente kb. 600 jerkebárányt oszlottak ki kedvezményes áron a népies juhászat fejlesztése, céljából. De fontos itt' is az állatállomány törzskönyvezése. Eddig nyolc községben van törzskönyvezett juhászat. E felvetett rövid adatokból ás ismertetésből is világosan látni azt a megdönthetetlen tételt, hogy ahol a termelés és értékesítés teljes összhangban van, ott örvendetes fejlődés indul meg. A magyar és keresztény állatkereskedők becsületes, lelkiismeretes munkájukkal biztosítják a gazdaközönség részére a nyugodt termelési lehetőséget és az értékesítés zavartalanságát, ami mindig, de különösen .most, a mai megnehezült időkben rendkívüli fontossággal bír. (d. e.y Magyarország eddig legnagyobb ezüstkalászos gazdatanfolyamát rendezték meg Nyékvárkonyban J lehi tudósítónktól.) gazda kmuló f< Jg vizsgi tzni. Me .jérUJíék a Máreiu s (j-ika na g) űli nepe volt Nyékgazda le az idő v szav át és a köz el 2000 lelvárkony községnek. 11 ánor ihónapos ínegfaket s zámláló kőzsé >1 87 ga zda tanult szí’elt in un ka eredr ié nyél ől adtak számot báron i hónapé :i kér ‘SZ tűt, hogy tudásukat a Tiyékv; irt onyi te' i gazt as ági tanfolyam gyara pítsák és azt ; /Z i .1 s agukban ko 11 o?i hallgatói. felhas ználják. Anna! l remény ének adott Zászlóé is íhen vái ta a község lakossága kifej e zést kész éíiéne lefejezés ében, hogy a nagy n ap ot. A ka: a déh láni órákban tőez a tanulás mcgcsen élkezdek a ;azu ik a szövetkezet új utakra - v szí a gazditár-adaimat, elő helyiségé be amely a ün népség-.és vizsga fpg a mozdi fatal a többíem».:1 lés lehetőszínhelye \ olt. Ke \ óra vor megérkezett ség ét és így minő Kt hallgató gazdasági Dóka 8 ál dór jár. isi fő. zolgabíró, Csatért-m is hoz zá fog jé ! ruÜni Magyarország bor Mái yt s gazda,« áí i fe ügyelő, Bari ofsh irágozia' á áhos s i k Béla g azdásági is sola igazgatő, a vizsgabizoüs i'í elnöke, • lóvá )ba N i r s c h y Az üdvözlés után B-írlo s i v Béla gaz-Ferenc, ■ a ■Kisalföl ii Me «tógazdasági Kahasáé i iskolai igazga íó megnyit jtta-a vizsmara kik ül dőlte. gát. C iyorsau követte k egymást a kérdések C s er i í y án szk y Istv nn körjegyző üd-és m Ilidén ké /dósra h i'. árazott válaszként vözöltc a megjele ni eket Hangsúlyozta, palló golf a ft lelet. M nden ga zda a lcghogy ez az avatási öi llK’.p ség különb minszaks zerübbo ■álasz" a dia a 1 gnehezeb!) den eddi él, mert s eoka ikul nagy számú kérdé ,u-e is, új ;yhogy a jeleni év 3k meggyöződhettek arról, senki nem kap érdemtelenül ezüstkalászt. A jól sikerült vizsga befejezése után a Gazdakör gyűlést tartott. Méhes Vilmos közs. bíró, a Gazdakör elnöke nyitotta meg a gyűlést és üdvözölte magyaros szeretettel a megjelent vendégeket. IIj. Kosa József kisgazda szakelőadást tartott a Telkesítésről«, majd Csapiár Mihály kisgazda elszavalfa Sértő Kálmán »Oltáron álltok« c. versét. Végh György kisgazda az olajosmagvak termesztésé!-;') tartott jólsikerüit előadást, majd Méri Gyula kisgazda »Egyesülésben az erő« c. szavalatával értek véget a magánszámok. Utána Tv i ss Nándor kántortanító vezényletével magyar nótákat adtak elő a gazdák. A gyűlés befejezte után sor került az oklevelek és ezüstkalász jelvények kiosztására. Rartosik Béla vizsgaelnök intézeti értékes beszédet a gazdákhoz. Felhívta a gazdák figyelmét, hogy továbbra is avval a szeretettel műveljék a magyar földel, mini eddig tették. Hangoztatta, hogy betegséggé vált már az a tünet, hogy a jobbmódú gazdák is olt akarják hagyni a falul és városba igyekeznek különböző állásokba. Pedig a gazdánál nagyobb úr nincs, meri ha a törvényeknek engedelmeskedik és adóját megfizeti, nem parancsol neki senki. G a á 1 Ferenc r. k. esperes szólalt utána fel. Hangsúlyozta, hogy nagy munka voll ez a három hónap, de eredményes és hasznos volt, így a nagy fáradságot megérte. Köszönetét mondóit Kubinyi Ödön oki. gazda, lanfolyamvezetőnek, továbbá Kováts Menyhért s. jegyzőnek, dr. Pirovist Kálmán körorvosnak, Sági János állatorvosnak és R e Uorovs z k v Rezső ig. tanítónak, akik a tanfolyam előadói voltak. Külön megköszönte Csernyánszky István, körjegyzőnek a tanfolyam felállítása körül szerzett érdemeit és az egész tanfolyam menete alatt a tanfolyam érdekében végzett hasznos munkáját. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Dóka Sándor járási főszolgabíró tartotta meg nagy érdeklődéssel kísérve záróbeszédét" Az ünnepély komoly- része a Himnusz eléneklésével ért véget. Boldog, kipirult arcú, öreg és fiatal gazda egyformán ölelte magához a díszes oklevelet, amit a tanfolyami vizsga után nyert. Este közös vacsora volt a hallgatók é a vendégek részére, ahol víg poharazás közben meleg testvéri, magyaros szeretettel tárgyalták le a nagy nap eseményét és mindenki boldog' volt, mindenki örült, mindenki érezte, hogy nagyon jó magyalnak lenni! Ezüstkalászos gazda A földnek hűséges szeretője, Bár testét ekével hasogatja, Mégis ezért él, küzd és fárad Az ezüstkalászos magyar gazda! Az ősi rögöt már másképp szántja, Brett kalászát másképp aratja, Ugart már nem hagy — zölddel trágyáz Az ezüstkalászos magyar gazda! Tanulni vágyik, deres fejével Jókedvűn ül az iskolapadba, Büszkén felel, ha kérdik a vizsgán, Az ezüstkalászos magyar gazda! A kard és eke mellé könyv kerül, így készül jel a legnagyobb harcra, Ezekkel védi ősi örökét Az ezüstkalászos magyar gazdal Molnár Béla oki. gazda. g«TM»!a»TM wartmmstmenrMam MAUTHNER-MAGGAL BIZTOS 1 s Ä JÓ TERMÉS • — A madárvédelem országos megszervezése. Egyes lapokban cikkek jelentek meg, melyek szerint a visszatért területek madárvédelmét a Mecsek Egyesület . szervezné meg a fökbnívelésügyl .minisztériumtól kapott megbízás alapján. Illetékes helyről közlik, hogy az .említett egyesület ilyen megbízást nem kapott és a visszatért területek madárvédelmét is természetesen a in. kir. Madártani Intézet, mint -hivatalos szerv saját hatáskörében intézi. — Rab magyar lányok üzenete volt a címe annak’ a három felvonásom hazafias, drámának, amit a vértesszöllősi leventeleányok március 22-én este nagy tetszés mellett adtak elő a község kultúrházábin. Reiner. Anna üdvözlő szavai után a kitűnő szerepi*.< Herman Teréz, Jenéi Mária, Gombás Margit, Magala Katalin, Mohai Erzsébet, Herman Mária, Vaczula Jolán, Gombás Anna, Szileszki Mária, Műk Paula, Bohács Anna, Anderlá Mária, Forisek Ilona hűen idézték vissza az elnyomatás alatt síny lődő magyarok életét. Az. előadásból befolyt tiszta jövedelmet, 65 pengőt Perlaki Jánosné, a mindig fáradhatatlan vezetőnő leventelányai egvenruhaköjtségére . fordította. — Gazdasági előadások a tatai honvédeknek. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara kétnapos előadássorozatot rendezett a polgári életben mezőgazdasággal foglalkozó tatai honvédek részére. A Kamara szakelőadói mindkét alkalommal kb. 120 honvéd előtt tartottak előadásokat. Ismertették a mezőgazdasági törvényes érdekképviseleti szervezetet és a Kamara gazdaérdekű működését, a helyes takarmánytermesztést, legelőgazdálkodást, szilógazdálkodást, az olajosmagvak kötelező termesztését, a helyes ló- és általában állattenyésztés alapelveit, végül a szovjet gazdasági rendszerét. Az előadások keretében keskenyfilmeket mutattak be az olajosmagvakról, a ló-, baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, végül -a juhtenyésztésről. — Kamarai negyedóra. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara a gazda társadalom érdekeinek képviseletében azzal a kérelemmel fordult a Rádió igazgatóságához, hogy nemcsak a Kamara, de az összes kerületi Kamarák általános érdekű híranyagának minél szélesebb körben való terjesztése és az ország közvéleményének tájékoztatása céljából havonta vagy ennél is sűrűbb időközökben úgynevezett kamarai negyedórát« iktassanak be a műsorba. A Kamara ennek végrehajtását legcélszerűbben úgy gondolja, hogy a földmívelésiigyi rádióelőadások után következnének a kamarái hírek. A Kamara a maga részéről szívesen küldi meg esetenként, vagy ha jobb, időközönként csoportosítva a maga javaslatait. — Előadások. Változatos műsorral rendezte meg 'az éberhardi helyi népművelési, bizottság a március 15-i előadását, melyen Dieskó József igazgatótanító a kőolaj szerepéről, Barczi József tanító pedig a kémektől való óvakodásról tartott értékes előadást. Az előadásokat iskolásgyermekek és. leventék szavalatai s énekszámai élénkítették. — A csilizradványi helyi népművelési bizottság is értékes előadást rendezett március 12-én, amelyen Vass Ilona tanítónő-A gyermek mint népesedési tényező« címen tartott értékes, nemzetépítő előadást. Szavalatok gyönyörködtették még a nagy számú közönséget. - Számoló- és mérőtanfolyam fejeződött be az iskolánkívüli népművelés keretében Csúfolván a kisgazdák számára, melynek lelkes vezetője Mérv Vince igazgatótanító volt. Működik az a játékfaragó-üzem is, mely olyan sok gyakorlati és gyermekjátékot küldött a különböző piacokra. — Meleg ünneplésben részesítette a Tata és Vidéke Ipartestület a fodrász szakosztállyal együtt Ányos Mihály, elnök, fodrászmestert és Jeleségét. Kettős ünnepélyvolt ez, mert 50 éve lett Ányos Mihály önálló iparos és 50 éve annak is, hogy feleségével házasságot kötött. Megható beszédek kíséretében adták át az ipartestület szép ajándékát és virágcsokrát. — Mit kell tudni az olajleuveíőmagot vásárló gazdának? A rendkívüli vetőmagszükséglet miatt az olajlenvetőmag fémzárolását átmenetileg módosították. Eddig csak olyan olajlenvetőmagot láttak el mintavételi és minősítő jeggyel, valamint kettős .fémzárral, amelynek zsirázóképessége és tisztasága legalább 94 százalékos volt. A mostani vetési idényben azt az olajlenvetőmagot is fémzárolják, amelynek csirázóképessége és tisztasága 90 -94 százalék között van. Ezek a tételek arról ismerhetők fel, hogy mintavételi és minősítőjegyük csak egy fémzárral van ellátva. Végül előfordulnak majd olyan tételek is, amelyeknek csak mintavételi jegyük és egy fémzáruk van: ezeknek vizsgálata a fémzűroláskor még folyamatban volt, de időnyerés céljából, hogy a szétküldés késedelmet ne szenvedjen, már forgalomba kerültek. Ezeknek a tételeknek vizsgálati eredményét — csiraképességét és tisztaságát — a gazda díjmentesen megtudhatja a szegedi Országos Kender-, Len- és; Olajnövénylermesztési Kísérleti Intézettől, ha .pontosan közli az illető tétel mintajogyére- vezetett csoportszámot.
