Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-03-21 / 12. szám
6. KOMAROMI LAPOK 1942. március 21. VARMEGYEI ÉLET Község — Szövetkezel — Állnltenyészlés — Közgazdaság Kóborcigányok Nap-nap után zörgetnek életerős aszszonyaik, férfiaik alamizsnáért. Nem tudunk szabadulni tőlük. Tehetetlenek vagyunk velük szemben. Elóbégatnak a kapuk előtt félórákig, bekiabálnak, ha zárva találják. Ha pedig nyitva van az ajtó vagy kapu, tódulnak be gyerekestül, amíg markukban nem érzik a kenyeret, vagy miegymást, a konyhaajtó elől nincs mód elűzni őket. Ha a házőrző kutya megharapja őket, zsarolásra vetemednek, egyenesen fenyegetően lépnek fel. Tudják, hogy nyert'ügyük van, az orvos kiadja a látbizonyítványt és azzal nyaggatják a hatóságot, hogy sérelmüket orvosolja. Szivesen keresik fel a házakat vasárnap, mikor a háznépe templomban van, és akkor a baromfiakra vadásznak. Ügyesen elcsípik, egy-kettőre a szoknya alá kerül. Kukoricaszemeket átfúrnak, azon áthúznak vékony fonalat és így szétszórják a szemeket. A baromfi kap a szem után, lenyeli már meg is van a zsák-, mány, mert a fonal másik vége a cigánv kezében van, szépen odahúzza magához s a baromfi minden hang nélkül megy, mert a fonál a torkán, azaz a begyéből vezet ki. Mire hazaér a háznépe, ők már a másik falut boldogítják. Az elhullott állatokat is összeszedik, vagy a dögtérből kiássák, viszik haza és nagy lakomát csapnak. Hogy ennek dacára makkegészségesek, arról az orvosok diskuráijanak, értekezzenek. Magam elintéztem ezt azzal: a szervezet alkalmazkodik, illetve kitermeli magából a védekezést. Sok papírt megemésztett a kóborcigányok ügyének rendezése. Rendeletek is jelentek meg, dehát nem bírnak ezzel az élősködő, lusta fajzattali Nem lehet dologra fogni őket, röhögnek, amikor izzadni látják a népet munkájában, sőt gúnyos megjegyzéseket is tesznek. Én munkatáborba raknám őket, a férfinépjét. Munkájuk keresetéből bizonyos részt az otthon maradt családnak juttatnék. Az itthon maradottakat pedig gyámság alá fognám, állandó szemelőtttartással. Csak így lehetne zöldágra vergődni velük és megszűnne a mai állapot.) Nincs békességünk tőlük, sem a vagyonkánk biztonságban. Piszkosak, rongyosak, ruhájuk, azaz rongyaik tele tetüvel, széthurcolják boltokba, kocsmákba, házakba. Mert ezek mindenhová odafurakodnak, idejükből kitelik. A semmittevésnek netovábbjai. A vonatokon utaztukban egész szemétdombot hagynak maguk után. Semmi, de semmi haszon nincs életükből sem az államnak, sem a társadalomnak. Miért vannak ránkszabadítva ? Miért nincs a csendőrségnek szabadkéz adva, hogy leszoktassa őket az örökös koldulásról? Ez egy Íratlan adó rajtunk, mit a nagyobb városok lakói nem ismernek, mert a rendőrség útjukat állja. Csak egyszer egy esztendőben ráeresztenék az élősdieket metropolisunkra, ízelítőt adnának magukról, — vélem: rögtön megértenék panaszunkat és jönne a radikális intézkedés. Tudom, panaszaimnak eredménye nem lesz, de hangot kell adni, mert még azt hinnék az illetékesek, hogy a falu népe beletörődött a kóborcigányok zaklatásába, sőt, nem is tiltakozik érzéke e szutykos-mocskos nemzetség láttára, házaiba betolakodására. Szociális szemszögből nézve: emberek ezek is, de ha sehogy sem akarnak beleilleszkedni a társadalmi rendbe, Íratlan paragrafusaik rabjai, úgy méltán elvárhatja a falu népe elkülönítésüket, vagy egyelőre kóbor életükben megszorításukat, férfiaiknak munkárafogását. Ne felejtsük: a notórius .munkakerülés ragadós nyavalya, és fajtánk között is akad nem egy, aki inkább eltartatja magát, mintsem megfogná a dolog nyelét. Nagyon jónéven vennénk mi falunélők, ha már megmenekülhetnénk kóbor füstöseinktől. Felsőpatony. Vitéz Antal Árpád. Szabályrendelet a trágyatelepekről Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a vármegyei kisgyülés szabályrendelettervezetet készített a trágyatelepek kötelező elkészítéséről és kezeléséről s ezt a tervezetet a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés elé terjeszti elfogadás végett. Minthogy ez a szabályrendelet a többtermelés fokozását kívánja szolgálni, tehát napjainkban különös fontosságú és mert a közgyűléseken egyszeri és első hallás után az ilyen szabályrendeletek kevésbé mérlegelhetök, a szabályrendelettervezetet egész terjedelmében leközöljük, hogy vármegyénk gazdaközönségének módot adjunk annak alapos áttanulmányozására. A szabályrendelettervezet szövege a következő : . Szabályrendelet a trágyatelepek kötelező elkészítéséről és kezeléséről. 1- §A vármegye területén mmdenki, aki oly építmény tulajdonosa, vagy haszonbérlője, amely építmény állatok elhelyezésére szolgál és azt valóban erre a célra is használják, köteles az alábbi szakaszokban részletesen leírt trágyátelepét létesíteni. A rendelkezés célja: megfelelő kezelés útján veszélytelenné tenni úgy közegészségügyi, mint állategészségügyi szempontból a szabad levegővel állandóan érintkező fertőző, bomló szerves anyagokat: megóvni az istállótrágyában előforduló értékes tápanyagokat az értékcsökkenéstől; végül ez utóbbiak felhasználásával a talaj tápanyagvisszapótlását fokozni. 2. §■ A trágyatelep méretéi tekintetében a gazdaságiján. vagy' telepen tartott számosállatokat kell alapul venni. Egy-egy számosállatnak számít egy felnőtt szarvasmarha, vagy ló, vagy 500 kg. élősúlynak megfelelő kisebb állatok (sertés, juh stb.) csoportja. A trágyatelepnek számosállatonként 4 négyzetméter területtel és 1 méter mélységgel, tehát 4 köbméter térfogattal kell bírnia. Amennyiben a kötelezett fejlettebb kivitelű, költségesebb telepet nem létesít, úgy azt legalább is legegyszerűbb alakjában, agyagdöngöl éssel kell elkészíteni. Ez" esetben a telep alját és rézsutosan lefaragott oldalfalait arasznyi vastagságban agyaggal úgy le kell döngölni, hogy átszivárgás ne következhessen be. Az esővíz befolyásának megakadályozása érdekében a telepet ugyancsak ledöngöit körtöltéssel kell körülvenni. Ahol a terep- és talajviszonyok megengedik, ott a telepet annak szélétől 1—1.50 m. távolságban ajánlatos jó lombozatú fákkal körül ültetni, hogy azt a nap hevéjől s így a kiszáradástól óvjuk. 3. §• I A trágyatelep helyét lehetőleg magasabb fekvésű ponton kell kijelölni, iható, főzéshez és mosakodáshoz használható vizet tartalmazó kúttól a telepet legalább 10 méter távolságra kell elhelyezni. 4- §• Az istállóból kihordott trágyát szakszerűen el kell teríteni. A telepen a trágyát állandóan nyirkosán kell tartani, forró nyári napokon meg is lehet öntözni, de sohasem trágyalével. 5. §. E szabályrendelet végrehajtását elsősorban a községi elöljáróságok, ezeken kívül pedig a járási főszolgabírók tartóznak ellenőrizni. A községi elöljáróság a helyi viszonyok gondos mérlegelésével a telep elkészítésére vonatkozó részletes szabályok egyike, vagy másika alól felmentést adhat ott, ahol azok alkalmazása elháríthatatlan nehézségekbe ütközik. A felmentésre vonatkozó határozatot a félnek írásban kell kiadni. 6. §• E szabályrendelet életbelépte után a községi elöljáróság egy, vagy két kiküldött elöljáró útján udvarról-udvarra ellenőrizni tartozik, hogy az előírt telepet mindenki elkészítette-e, illetve meglévő régi telepét megfelelően átalakította-e. A mulasztókat a járás főszolgabírójához haladéktalanul be kell jelenteni. A főszolgabíró a mulasztókat rövid záros határidő kitűzése mellett írásban szólítja fel a telep létesítésére, illetve átalakítására azzal a figyelmeztetéssel, hogy a határidő eredménytelen eltelte után ellenük a kihágási eljárást meg fogja indítani. 7- §■ Kihágást követ el és az 1929 :X. te. rendelkezései szerint pénzbüntetéssel kell büntetni azt: 1. aki az előírt trágyatelepet a 6. §-ban előírt írásbeli felszólítás dacára a kitűzött határidőn belül nem létesíti, illetve a meglévő telepét nem alakítja át; 2. akinek trágyatelepe nincsen állandóan a 2—4. §§-ban előírt állapotban; 3. akinek trágyatelepéről a trágyalé az utcára folyik; 4. aki a trágyát az előírt trágyatelepen kívül (istállóban, ólban stb.) összegyűjti, vagy összegyüjteti, vagy elszórva hagyja. 8. §. A kihágás miatt az eljárás: elsőfokon a járási főszolgabíró, másodfokon a vármegye alispánja, hannadfokon a balügyminisztériumban szervezett kihágási tanács hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek a m. kir. földmívelésügyi miniszter urat kell tekinteni. A kihágási eljárás során a járási gazdasági felügyelők szakközegként működnek közre. 9. §• Ez a szabályrendelet kormányhatósági jóváhagyás után a vármegye hivatalos lapjában közzétett erre vonatkozó értesítési keltétől számított hat hónap múltán lép életbe. Életbeléptével minden e tárgyban esetleg előzőén alkotott szabályrendelet hatályát veszti. A községi elöljáróságok kötelesek már a hivatalos lapban fentebb említett értesítés közzététele után az életbelépés napjáig legalább havonta egyszer a szabályrendelet lényeges rendelkezéseit községükben a szokásos módon, legszélesebb körben közhírré tenni, oly célból, hogy a rendelkezések! kellő időben átmenjenek a köztudatba. — Érdekes népnevelő munkát végez a sárrétpusztai helyi népművelési bizottság. A legutóbbi népművelési estjén is a szép kísérőműsor között Iván Imre tanító tartott előadást »Szabadság és fegyelem a nevelésben« címen, amit a jelenlevők nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgattak. A leventék ének eután Windmühl Mária tanítónő tartott érdekes előadást a Dúcéról és a Führerről. — A gellei helyi népművelési bizottság szépen sikerült népművelési estet rendezett a róm. kát. iskola tantermében, melyen a mai háborúban oly nagy szerepet vivő kőolajról tartott szép előadást! Vén Ferenc tanító. Az előadás mellett népies irodák) mismertetést tartott Petrik Árpád tanító. — Kisbér község helyi népművelési bizottságának március 9-én megtartott népművelési előadásán Hill Béláné a magyar asszony hivatásáról tartott, előadást. A kiváló képességű előadó a mai nehéz időkben megfelelő oktatást adott a figyelmes hallgatóságnak. — A tatai népfőiskola február hó 8-án fejeződött be igen szép eredménnyel. Az eddig elért eredmények arra ösztönözték vármegyénk vezetőségét, hogy ezt a nagyjelentőségű, nemzetépítő gondolatot állandósítsák vármegyénkben s a tatai állandó népfőiskola számára intemátust építtetnek. Az építkezés — melyhez a Hangya is jelentős összeggel járult hozzá — már a tavasszal megindul. — Villamosítás. Gúta község elhatározta, hogy a Komáromi-utcát villanyvilágítással látja el. — Községfejlesztési terv. Tata község fejlődésének szabályozása és rendszerhez kötése céljából elhatározta, hogy elkészítteti a község fejlődésének a tervezetét és evvel egy helybeli mérnököt bízott meg. A kisgyülés a határozatot jóváhagyta. —■ Ugyancsak kiadta a község a Iíossuth-tér vízrendezési műszaki munkálatait is. — Közvágóhíd Kisbéren. Kisbér község bátor léptekkel halad a városiasodás felé. A képviselőtestület elhatározta, hogy közvágóhidat építtet 100.000 pengő költséggel. Az építési költséget OTI kölcsönnel kívánja biztosítani. A kisgyülés a közegészségügyet szolgáló határozatot jóváhagyta, a kölcsön jóváhagyása azonban a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, miért is azt e célból! felterjeszti. — Uj községháza. Nemesabony község már korábban elhatározta, hogy új községházát épít. Az építés kiírására azonban csak most kerülhetett sor s az anyagbeszerzési árak emelkedése folytán 1000 P többletköltség merült fel. Ezt az összeget a község magáráváilalta. — Iskolaépítési költség átvállalása. Eberhard községben új r. kát. iskola épült 38:500 pengő költséggel, amelyet kölcsön útján biztosítottak. A község most ezt a kölcsöntartozást magáravállalta. A határozatot a kisgyülés némi módosítással jóváhagyta. „HORMOCITH B“ krém egyetlen nap alatt megszünteti az arcbőr kellemetlen húzódásál! „HORMOCITH B“ krém • megakadályozza az időelőtti ráncok keletkezését és \isszaadja az arcbőr fiatalos rugalmasságát! Még ma vegye meg illatszer- és JL# EÜuP foloszaküzleiéhen KOMÁROM, VÁRMEGYE-UT A 9. TELEFON 210. Móri ezerjó fajborok 144 1939. évi 13%-ori felüli 1940 évi 11 %-os 1941. évi 12 %-os Legelőnyösebben beszerezhető móri nagytermelők pincészetéből, „Commerz“ borbizományi vállalat által. Törköly-, seprő-, szLlvapálinkák legjobb minőségben ! Komáromi érdeklődések STEINER GYULA cégvezető Kertész-u. 10. címre kéretnek. Mintázott árajánlattal készséggel szolgálok! STEINER GYŰLJ Komárom vármegye alispánjától. 39C9/1942. ai. sz. Tárgy: Az »önellátás« biztosítása. Felhívás Komárom vármegye gazdáihoz és földmíyeléssel foglalkozó lakosaihoz: A világháború következtében az ellátás terén mind gyakrabban előforduló nehézségek lehető kiküszöbölése végett felhívom vármegyém gazdálkodással foglalkozó közönségét, de ezen túl mindenkit, aki hacsak kis kerti földdel rendelkezik is, hogy minden talpalatnyi területet vessenek be. Amennyiben termő területek megmunkálatlanut hagyatnának, azok tulajdonosai ellen nemzetellenes cselekedet folytán az eljárás meg fog indulni és a legszigorúbb büntetésben részesülnek. A gazdaságok és a földmíveléssel foglalkozó falusi lakosság is mindgyakrabbam keresi fel a hatóságokat olyan kérelemmel, melyben állatai részére erőtakarmányt (kukoricát, árpát, korpát) kér. A hatóságoknak a kéretem teljesítése csak a legritkább esetben áll módjában. A mai reúdkívüli viszonyok következtében az országok kényszerűségből is az önellátás alapjára helyezkedtek, mert szükségleteiket külföldről biztosítani nem tudták. Az önellátásra, a lehetőség határain belül, kényszerítve van az ország minden polgára. Hogy a jövőben a maihoz hasonló esetek elő ne forduljanak, felhívom az őstermeléssel foglalkozók figyelmét arra, hogy földjeiken a gazdaságuk és állatállományuk szükségleteit biztosító mindennemű terményt termeljenek, ne számítsanak arra, hogy például meghizlalandó sertéseik részére szükséges árpát, vagy kukoricát majd meg fogják vásárolni, hanem; a saját és gazdaságuk terményszükségletét már a vetés beállításánál mindenki biztosítsa. Tapasztaltam azt is, hogy a szérüskérték (cséplőhelyek) részére a gazdaságok a tényleges szükségletet meghaladó területeket használnak. Ezekből számottevő területek átmenetileg jennés alá vonhatók. A községekben sok építő telek üresen, parlagon hever, ezek burgonya beültetésével hasznosíthatók. Tartsa minden földdel rendelkező lakosa vármegyémnek szemelőtt azt, hogy a föld bírása a magyar nemzet érdekében súlyos és felelősségteljes kötelességgel jár, a földdel rendelkezőknek kötelessége az ország lakossága élelmi cikkekkel való ellátásának biztosítása. Az ellátás nehézségei a zsírellátás terén is fokozott mértékben mutatkoznak. Törekedjen tehát minden család arra, hogy zsírellátását saját hizlalású sertéssel biztosítsa. Hogy a földmunkás lakosság js a hizlaláshoz szükséges kukoricát megszerezhesse, felhívom a gazdaközönséget, hogy kukoricavetését részben való megmunkálásra adja ki, ezzel tegye, lehetővé, hogy nincstelen polgártársaink a részkukoricával saját szükségletükre sertést hizlalhassanak. Megvagyok győződve arról, hogy most, amikor a keresztény Európa küzdelmében a rabszolgasorsha süllyesztő, a végtelen nyomort és elállatiasodást rendszeresíteni akaró kommunizmus kísérlete ellen, létünk védelmében — mind nagyobb mértékben, veszünk részt, vármegyém hazafiasán érző és a közjó érdekében mindig önfeláldozó közönsége tisztában van felhívásomban foglaltakkal és minden erejét és tudását megfeszítve rajta lesz, hogy önmaga és a köz ellátásának biztosítására minden emberileg tehetőt el fog követni. Komárom, 1942. március 11. Reviczky s. k. alispán. A kiadmány hiteléül: 174 Lipóth Cs/St. vm. irodaigazgató. Becserélném vagy kiadnám 3 szobás kertes vidéki házamat 2-3 szobás lakással városban. esetleg 10 hold príma szántóval együtt. Ugyanott egy alig használt 13 soros vétőgép is eladó. Cím a kiadóhivatalban, (i62)
