Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-01-17 / 3. szám

2. «Mal. KOMÁROMI LAPOK 1942. január 17. — Rheumntikus fájdalmaknál, idegfájdal­maknál, fejfájásnál, izületi- és tagfájdalmak-» nál, valamint meghűléses betegségeknél, gyorsan és biztosan hatnak a TÜGAL- tablelták. Orvosok ezrei ajánlják a TOGAL-t, tehát Ön is bizalommal vásárolhatja. Te­gyen még ma egv kísérletet. Kérje kifeje­zetten a kiváló hatású TOGAL-t. Kérdezze meg orvosát. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban 1.60 pengő. (40) Értekezletet tartott a MÉP komáromi választmánya A Magyar Élet Pártjának komáromvárosi szervezete hétfőn, január 12-én választmányi értekezletet tartott Deák Ferenc-utcai he­lyiségében. Az értekezleten a választmányi tagok teljes számban megjelentek, köztük vitéz Nagy Nándor főispán és A1 a p y Gáspár polgármester. Fehérváry Gyula központi titkár a szervezéssel kapcsolatos munkáról számolt be s ismertette a bel- és külpolitikai hely­zetet. A választmányi tagok közérdekű kér­désekben szólaltak fel, amelyekre Alapy Gáspár polgármester válaszolt megnyugtató­­lag. Bachorecz Nándor a munkások cipő- és falpellá'á'-a ügyébenszólalt fel. Sérel­mezte, hogy a kiosztást aránytalanul vég­zik. A polgármester a cinőhiány tényleges okaira hivatkozott s hangsúlyozta, hogy a szűkre méretezett mennyiségből elsősor­ban a gyermekek lábbeli igényét kívánja kielégíteni, hogy azok zavartalanul láto­gathassák az iskolát. V á 1 y Lajos a leven­ték számára sürgetett több cipőtalp-kiuta­­lást. Balogh Miklós a városi nyomtatvá­nyoknak zsidó cégnél való megrendelését tette szóvá, Zechmeistcr Sándor pe­dig azt indítványozta, hogy a keresztény kereskedők verseny-árajánlatát még abban az esetben is fogadja el a város, ha azok árajánlata kedvezőtlenebb volna a városra nézve, mint a zsidóké, meri ezzel is a helybeli keresztény kereskedők s iparo­sok érdekeit szolgálná. — A polgármester kijelentette, hogy ebben az ügyben a városi kisgyülése lesz hivatva dönteni. Áz értekezletet ezután az elnöklő P r ó - n a y Aladár dr. bezárta. Rendes mederbe terelődik az ország cipőolKátósa A kormány illetékes szervei az őszi hóna­pokban gondoskodtak a megszabott típus­­cipők előállításáról s e célból hatalmas arányú rendeléseket juttattak a cipőgyárak­nak és a ' cipészipnrosoknak: A megrendelt uierinyisések leszállítása országszerte időst yan folyamatban. A Lábbeli Központ utasítása szerint a polgármesterek és a íőszolgabírák gondoskodnak arról, hogy a fel­osztási tervezetnek megfelelően a típuscipőket mielőbb átvegyék a kijelölt kereskedők. Az első szállítmányokat természetesen jegy nélkül szolgáltatják ki. azonban a további szállítmányok kiutalása csupán megfelelő számú utalványok ellenében történhetik meg. A típuscipők ára 40 és 50 pengő közt Váltakozik. Ez az ér teljes egészében tisztái böranyagból készült cipőkre vonatkozik, míg a munkásbakancsok és más készít­mények jóval olcsóbbak. A közellátási minisztérium máris gon­doskodott, hogy a kijelölt cipőgyárak és kisiparosok a jövőben kizárólag típuscipő­ket állítsanak elő. Ennek érdekében olyan intézkedéseket vittek keresztül, hogy az egyes gyárak és kisiparosok kizárólag egy­­számú cipőket állítsanak elő. Nagyarányú megrendelésekhez jutottak a kaptafagyárak is, amelyek most látják el a kijelölt cipő­gyárakat és kisiparosokat az egyfajta cipő előállításához szükséges segédeszközökkel. A szétosztás és forgalombahozatal mun­kája országszerte nagy apparátussal folyik, úgyhogy rövidesen az ország cipőellátása normális mederbe fog terelődni. Kérelem Háziezredünk, n 'ni. kir. 22. honv. gyalog­ezrednek az orpsz harctéren küzdő alaku­latai részér© a város közönsége nevében 30.000 drb. cigarettát küldtem. Felkérem ti város érdemes közönségét, hogy a ciga­retták vételárának kiegyenlítése céljából ön­kéntes készpénzadományát hozzám eljut­tatni szíveskedjék. A készpénzadományo­kat hírlapikig fogom nyugtázni. Alapy Gáspár, polgármester. DR' MEZEY SZANATÓRIUM szülészeti magángyógyintézet KOMÁROM Deák Ferenc-u. 17. TELEFONSZÁM 141. 19 ca Ülést tartott a város közigazgatási bizottsága Komárom város közigazgatási bizott­sága január 13-án, kedden délután 5 órakor tartotta rendes havi ülését vitéz Nagy Nándor elnöklete mellett, a vá­rosháza tanácstermében. Az ülésen a bi­zottság tagjai teljes számban megjelen­tek. Alapy Gáspár polgármester jelentésé­ben beszámolt a városi közigazgatás de­cember havi eseményeiről, megemléke­zett a Kormányzó úr névnapjának meg­ünnepléséről, a december 6-tól 29-ig* rendezett nagysikerű Művészeti Hetek­ről, valamint a »Falu« Magyar Gazda és Földműves Szövetség komáromi vándor­­gyűléséről, amelyen Bánjfy Dániel báró földmívelésügyi miniszter is megjelent s beszédet mondott. A városi közkórház­ban, szeretetházban s árvaházban kará­csony faünnepségeket rendeztek. A köz­ellátás az elmúlt hónapban zavartalan volt. A középítkezések a rossz időjárás miatt szüneteltek. Az útalap 1942. évi költségelőirányzatát a kereskedelemügyi minisztérium részéről kiküldött szakbi­zottság felülvizsgálta, az úthálózatot be­utazta, a költségvetést a törvényhatósági közgyűlés letárgyalta. A közvilágítási lámpák légoltalmi okokból korlátozva voltak. A vízmű zavartalanul működött, a csatornahálózat rendszeres tisztítása folyamatban volt. A polgármesteri jelentéssel kapcso­latban Surányl Ferenc apátplébános szó­­vátette, hogy Koppánymonostoron a köz­­világítás 6 hónapon át szünetelt s az iránt intézett kérdést a polgármester­hez, milyen állapotban van a komáromi leányközépiskola ügye. A polgármester válaszában kifejtette, hogy a monostori közvilágítás szünetelése technikai okok miatt történt s a további zavar kiküszö­bölése érdekében már intézkedett. A le­ányközépiskolát illetőleg azt válaszolta a felszólalónak, hogy építkezésről egye­lőre nem lehet szó, ellenben minden re­mény megvan arra, hogy a minisztérium továbbra is engedélyezni fogja a leány­tanulóknak a bencésgimnáziumba való felvételét. Komáromi Miklós felszólalá­sára, amelyben a kenyérjegyek kiosztá­sának megkésését tette szóvá, Vizkelety Sándor dr. tanácsnok válaszolt megnyug­­tatóiag. Ezután Vizkelety Sándor dr. tanács­nok, a városi árvaszék vezetője, Jánosy Károly min. tanácsos pénzügyigazgató, Gáspár Árpád dr. kir. ügyész, Székely­­hidy György dr. t. főorvos, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, Kt'ausz Jenődr. gazdasági főfelügyelő és Bajor László dr. főállatorvos terjesztette elő havi je­lentését, amelyet egyhangúlag tudomá­sul vett a bizottság. PANNONJA SZÁLLÓ Budapest, Rákéczí-uí 5. (638) Központi fekvés. Korszerű kényelem. Egyágyas szobák 6 P-től Í2 P-ig, kétágyas szobák 9 P-től 18 P-ig. Éttermében Veres Károly és cigányzeuekura muzsikál. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak! Ma este 8 órakor lesz Haydn „Teremtés“ című oratóriumának előadása a Kultúrpalotában Haydn József örökértékű hatalmas oratóriuma, a »Teremtés« ma, szombaton este 8 órakor kerül előadásra a Kultúr­palotában. A nagyszabású hangversenyt nagy érdeklődés -előzi meg és előrelát­hatóan zsúfolt terem fogja hallgatni a klasszikus szép dallamokat, melyek Send­­lein János karnagy szakavatott karmes­teri pálcája nyomán csendülnek fel a szólisták, a Róni. Kát. Egyházi Ének­kar és a 22. honvédgyalogezred vendé­gekkel kibővült zenekarának együttesé­ből. A szopránszólót: Gábriel arkangyalt és a harmadik részben Évát Sivó Zsuzsa budapesti operaénekesnő, a tenorszóla­mot, Uriel arkangyalt Környei Imre, ki­váló hangú énekesünk, a basszusszólót, Ráfaelt és Ádámot pedig Littasy György, a m. kir. Operaház tagja énekli. Az ora­tóriumban előforduló elbeszélő részeket Kovács Gergely gimn. tanár kíséri zon­gorán. A Teremtés, mely nemcsak Haydnnek, a zenei klasszicizmus nagy mesterének legkiválóbb műve, hanem az oratóriumok között is előkelő helyet fog­lal el, Komáromban is igaz lelki gyönyö­rűséget fog szerezni a hallgatóknak. B lí­rásé ges áhítat és jámbor vidámság ab­szolút zenében kifejezve jellemzik a mű­vet. Haydn maga azt mondta, mialatt az oratóriumon dolgozott, hogy minden nap térdenállva kérte a jó Istent, ad­jon neki erőt a mű szerencsés befejezé­séhez és ez az oratórium tényleg mester­műve lett. A meg megmaradt néhány jegy, vala­mint állóhely 50 fillérért: az esti pénz­tárnál kapható. Kedden életbelépett az új húsrendelet Takarékossági és szociális szempont az ellátásban A hústalan napok újabb szabályozásáról szóló rendelet kedden, január 13-án már életbelépett. Félreértések elkerülése végett most közöljük, hogy a hét egyes napjain, a húsiparosok és vendéglátó üzemek milyen húsokat szolgáltathatnak ki a közönségnek: hétfő: marhahúst; kedd: semmit; szerda: semmit; csütörtök: 6ertés- és marhahúst; péntek: semmit; szombat: sertés-, marha-, borjú- és juhhúst; vasárnap: sertés-, marha-, borjú- és juhhúst. A korlátozás alá nem eső vad, baromfi, házinyúl, lóhús, hal, zsír, háj, szalonna és tepertő, hurka, disznósajt, belsőrész (nyelv, tüdő, szív, vese, máj, velő, mirigy, pacal és csont), valamint az ezekből, vagy ezek felhasználásával készült élelmiszerek és éte­lek árusítása, ületőleg a vendéglátó üze­mekben való kiszolgáltatása a hét minden napján szabad. A hústalan napok újabb szabályo­zása kétségtelenül szigorítást jelent. A kormány rendeletét kénytelen volt ki­adni, hogy az egész országban mindenkire egyformán érvényesítse a mai háborús idők­ben oly fpntos takarékoskodás elvét. De nemcsak a nyersanyagokkal való takaré­koskodásról van szó, hanem arról is, hogy lehetetlenné tegyék azoknak, akiknek eset­leg anyagilag erre módjuk lenne, a két­szeres vagy háromszoros ellátást. Ezt cé­lozza például a rendelkezésnek az a ré­sze, amely kimondja, hogy a vendéglátó üzemekben a vendégnek csak egy adag jár. A takarékoskodást célozza viszont az, hogy a kiszolgáltatható húsadagok mennyi­ségét pontosan megállapították. Csak ezen a módon lehet biztosítani, hogy mindenki hozzájuthasson a ,megfelelő élelmiszer adag­jához. A szociális szempontot szolgálja az, hogy a rendelet következtében az is kény­telen egyszerűbben élni, aki eddig fényűző módon mindent megengedhetett magának. Az ország közellátási viszonyait figyelembe véve, szükség volt ezekre a rendelkezések­re, hogy ne kelljen későbben kényszerű módon még súlyosabb intézkedésekét élet­beléptetni. Rövid ülést tartott a városi kisgyűlés Komárom város törvényhatóságának kis­gyülése január 13-án délután 4 órai kez­dettel tartotta rendes havi ülését vitézi Nagy Nándor főispán elnöklésével. A mindössze 4 pontból álló tárgysorozat során a kisgyűlés tudomásul vette, hogy a belügyminiszter felhatalmazta Alapy Gáspár polgármestert arra, hogy a tör­vényhatósági útalap terhére a szükséges utah ányozásokat eszközölje mindaddig, amíg az útalap költségvetése felsőbb jóváhagyást nem nyer, s ugyanilyen értelemben tesz javaslatot a közgyűlésnek. A városi levéltárosi állás megszervezése iránt a közgyűlés már korábban határozatot hozott, amely azonban mindeddig nem nyert felsőbb megerősítést. Ezért a kisgyűlés a levéltár vezetésével továbbra is Farkas Pé-> tért bízta meg mindaddig, míg a levéltárosi állás betöltést nem nyer. Évi tiszteletdíját a kisgyűlés 810 pengőben állapította meg. A jobbparti városrészen épült városi szék­ház házmesteri teendőivel a kisgyűlés Szom­bathelyi Lászlónét bízta meg és ezért a házmestert lakást neki engedte át. Végül a kisgyűlés felülbírálta a városi nyomtatványok szállítására beérkezett aján­latokat és e tárgyban a polgármestert az ajánlattevőkkel további tárgyalás lefolyta­tására kérte fel. KORUNK ÉS K0RTÁR5AIHK út A korról, kortársakról Ítéletet mon­dott minden idők figyelője. Mi ennek el­lenére sem öltjük fel az iléletmondók ünnepi komor palástját, sem »orcátlan vonásait«, ahogy a haragos polgár mon­daná, nem formálunk megfellebbezhe­tetlen szentenciákat a forrongó korról, sem a dühös, vagy békés, a rezignált vagy makacs és hűvös körtársról. Nem formálunk szentenciákat, mégis azzal az egyszerű ténnyel, hogy az elfutó kor napjainak történéseit, a kortársak életének futását, harcait, lázait és ko­mor elzuhanásait rögzítjük a minden­napok zúgó iramlásában — a jószemű kortárs előtt magától alakul ki egy tra­gikusan gazdagéletű és minden bonyo­lultsága ellenére is meglehetősen tiszta kép, mely végzetesen magában hordozza a kor és a kortársak Ítéletét is. Lehet* hogy a kép, melyet e grandiózus és fé­lelmetesen sötét napok arculatáról ka­punk, nekünk még nem mondja meg a tiszta igazságot, sem napjaink, sem hol­napjaink ragyogó igazságát, mégis a vclünkj áróknak jel, úimu atás lehet (Er­délyi, Kodolányi, Prohászka, Veres, Illyés stb.), az utánunk jövőknek példa, okulás, sőt sokszor szabály, megfelleb­bezhetetlen kánon lesz. (Zrínyi, Apácai Csere, Széchenyi, Ady, Prohászka stb.). Nehogy félreértsen valaki! Korunk és kortársaink« című rövid írásaink nem igényesek! Nem tartanak számot a mara­­dandóságra, sem a ma, sem a holnap alakítására. Nem akarunk mást, mint megfogni a kor vibrálásait, villanásait, kitapogatni előttünk alakuló meleg vo­nalait, szeszélyes formáit. — A kortár­sakról pedig szeretnénk majd elmondani, hogy még a legkiemelkedőbbek is min­den ténykedésükben végzetszerűen és megmásíthatatlanul emberek! Emberek, elkötelezettek, (ezek vannak a legkeve­sebben!) kiket rabjává tett a magyar szellem birodalma, akiknek lábát felse­bezte a kiégett magyar tarló, hősies erő­feszítéseit befújta a hó, léiket elcsigázz ták a vérivó éjszakák gyötrelmei. Még­is mindezeken túl ezek jelentették min­den időben és jelentik ma is a magyar múltat, jelent és jövőt! Vannak köztük olyanok is (a kortársak között!, még pe­dig ez a. fajta nagyon számos és nagyon fölényes), — akik csapdákat ásnak a tör­ténelem szekerének, a fejlődésnek, a ki­egyenlítődésnek, vagy makacsul, hűvö­sen, fehérkeztyűsen és ostobán beleka­paszkodnak a kor vágtató szekerébe! Ó! és ilyenkor olyanok a szerény és jó­zan figyelő szemének, mint a galacsin­­hajtó bogarak, melyek, teszem azt, az In­diai-Óceánba zuhanó Himaláját akarnák visszatartani. Vannak ismét emberek, akik közül nagyon sokan gyötrődnek testi és lelki nyomorúságban, lesik az új világ születését akár jobbról, akár bal­ról, s vannak aztán ismét olyanok akik kajánul várnak, ó nem az új vhág! születésére, hanem a múlt zab. ládán, erkölcstelen, de gazdag profittal bekö­szöntő feltámadására. Korunk és kortársaink . .. Korlátlan tárlatokat nyit meg e két szó. Korunk az újkor, ahogy' a történelem tanítja. Korunk a kalandok és kalandozók, sőt sokszor a kalandorok kora, ahogy mi neveznénk. Nem akar ez az elnevezés megbélyegzés lenni, de nem is az, mert hiszen a történelem a leglélekzetelállí­­tóbb kalandok sorozata, s a kalandok hőse az ember. Különösen a francia forradalom óta a történelmi kalandok, kalandozók és kalandorok (mekkora a különbség a kettő között?) meg nem szűnő hullámokban is szinte felmérhet tetlen arányokban jelentkeznek. Minket e világkalandból, a kor és kor­társak történelmi drámájából elsősorban a saját magyar életünk színeváltozása érdekel. A világdráma történelmi viha­rában millió és millió felvert lélek és félrevert liarang zúgását hallom. A bát­rak ilyenkor a gátakra állnak s a legna­gyobbak és legbátrabbak vezetésével új jövőt harcolnak ki, új történelmi formát alkotnak. Fogjuk össze mi is a magyar életrevalóságot, hogy a kor épülő új Magyarországán együtt építsen minden kortárs. Ebben az építésben, hacsak egy tég­lával is, mi is részt akarunk venni. \ Kossányi József. Előfizettél már a Komáromi Lapokra? — Megérdemli: bátran küzd a keres» tény magyar ügyért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom