Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-02-28 / 9. szám
Haivanharmadik évfolyam 9. szám. Szombat« 1942 február 28 Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzolíószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Alapította: néhai TUBA JANOS. — Főszerkesztő: DR. GAAL GYULA. Felelős szerkesztő: DR. KALLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BÁRÁNY A Y JÓZSEF. Fömunkatársak: SZOMBATHY YIKTOR és NEHÉZ FERENC. A polgármester a hóeltakarításról A város közigazgatási bizottságának ülése Komárom város közigazgatási bizottsága csütörtökön délután 4 órakor tartotta rendes havi ülését a városháza tanácstermében, vitéz Nagy Nándor főispán elnöklete mellett. Alapy Gáspár polgármester jelentését Csukás István dr. főjegyző terjesztette elő. A polgármesteri jelentés részvéttel emlékezik meg özv. Zsindely Ferencnének, Zsindely Ferenc államtitkár, országgyűlési képviselő édesanyjának, valamint Pajtás Gyula vk. ezredes, komáromi dandárparancsnok haláláról. A továbbiakban beszámol a városi közigazgatás multhavi eseményeiről. A közellátás az általános gazdasági helyzet által okozott beszerzési nehézségek ellenére zavartalan volt, a liszt- és kenyérjegy1 rendszerre való áttérés sem okozott zavart. A nagy havazás azonban közlekedési nehézségeket támasztott a város' területén. Olyan mennyiségű hó esett, hogy annak csak a legszükségesebb mértékben való eltakarítása is komolyan veszélyeztette volna a háztartási alap költségvetésének egyensúlyát. Ezért a hiteltúllépés elkerülése céljából nagyobb arányú munkát nem rendelhetett el a polgármester s intézkedései csak azt célozhatták, hogy a lehetőség korlátain belül — lia nem egészen kielégítő módon is — a közlekedést biztosítsa. A közvilágítás és a vízszolgáltatás terén zavarok nem voltak. A polgármesteri jelentéshez Balogh Miklós szólt hozzá s azt ajánlotta, hogy a hóeltakarítást végeztessék el a munkaszolgálatosokkal. A polgármester válaszában kijelentette, hogy erre már maga is gondolt, de érdeklődésére azt a választ kapta, hogy a munkaszolgálatosokat csak abban az esetben bocsátaná a katonai parancsnokság a város rendelkezésére, ha a városban erre alkalmas munkás egyáltalán nem volna. Balogh Miklós felszólalásában az építkezési engedélyek kiadásának megszigorítását is kérte, mert az engedélyeket igen sokszor már akkor adják ki, amikor a ház felépült. Ezután az egyes hivatalvezetők jelentéseit hallgatta meg a közigazgatási bizottság, majd az albizottságok üléseztek. Szcrkcszlőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Kék paradicsom Hiába borította lángba már az egész világot a háború, a német tudás a laboratóriumokban tudomást se vesz a külső világról. Dolgozik tovább és előállít kék paradicsomot, nikotinmentes dohányt, nerzszőrzetű házinyulat, meg évelő búzát. Aztán egymillió volttal atomokat bontanak szét, kísérleteznek, hogyan lehetne elkerülni a villanyáram következtében beálló szerencsétlenségeket. Ha mindezek egyelőre nem is szüntetik meg a háborút és nem is adnak' általános jólétet, mégis előbbre viszik az emberiséget. Üljünk lel egy kicsit a fantázia szárnyas szekerére és száguldozzunk be — nem is nagyon messze — a jövendőbe. Amikor a harcikccsikból szántógépek lesznek, ló helyett autón jár mindenki, mert az olcsóbb és csak akkor eszik, mikor dolgozik. Az autógyárak fogják kiköveztetni a dűlő útakat, mert ha nincs jó út, akkor nem vesznek az emberek autót, tehát a gyáros érdeke, hogy jó útak legyenek. Ha pedig a kaszálóm! a tengerim, a répám esőt kíván, csak megrendelem és repülőgépről szórja le a vállalkozói a 10 vagy 15 milliméteres esőt, ahogy rendeltem. A tanyák népe se él már kitaszítva a kietlen pusztaságba, mert mindenkinek a zsebében ott lesz a zseblámpa nagyságú rádió, aztán beszélhet akivel éppen akar. csak a megfelelő hullámhosszra kell hangolni a készülékei. Most pedig itt egy kis szünetet tartunk, hogy a hitetleneknek legyen idejük a fejüket csóválni és mosolyogni ennyi bolondság hallatán. Mert hiszen beszélhetünk még aiTÓl is, hogy a ruházat is más lesz. Valami papirszerü, vékony é: selymesen linóm, amit naponta váltunk és eldobunk, de újra feldolgozzák. Annyiba se kerül, mint ma a mosás. És nem izzad majd ránk, mint a jóféle vászonruha, hanem szellős, tiszta és egészséges lesz. Még a doktorok se a betegséget gyógyítják, hanem az egészséget védelmezik. Lakásunk dísze se a vastag szőnyeg, meg a porfogó függöny, hanem gumi padló és minél több napfény. Hogy mindez bolondság és lehetetlenség? Hát a rádió ötven évvel ezelőtt mi volt? A varrógép feltalálójára azt mondták, hogy kiveszi a szegény munkás kezéből a kenyeret. A gőzvasút feltalálóját meg nyíltan bolondnak mondták, mikor gőzmasinájával óránként 20 km. gyorsan akart szaladni. Azt mondta az akkori tudomány, hogy ilyen őrült sebesség lehetetlen! Ma meg már 400 km. is kevés. Mert a világ halad és a kék paradicsomnál nincs megállás. T TS húzzák cs Sisnor-zárda egész utcai frontját A kát. egyházközség közgyűlése A komáromi Szent András Egyházközség képviselete február 26-án tartotta folyó évi első rendes közgyűlését a Majláth fiúiskolában dr. Lestár István prépost-plébános elnöklése mellett. A közgyűlés fő tárgya a múlt évi zárszámadás volt, amelyet Makky Lajos pénztáros ismertetett. A zárszámadást 68.1988 P 52 f. bevétellel és 68.840 P 05 f. kiadással egyhangúan elfogadta a közgyűlés s a pénztárnoknak, elnökségnek és a számvizsgálóknak a szokásos felmentést megadta. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés a temetőpénztár zárszámadását is, amelyet Vaskó Imre bizottsági tag ismertetett a távollevő temetőgondnok helyett. Minthogy a Simor zárdaiskolában két tanterem nem felel meg az egészségügyi követel mén veknek s a hiányokat pótolni nem lehet, fölmerült a szüksége, hogy két tantermet újonnan építsenek fel? minthogy az építési költségek fedezetére államsegély, vallásalapsegély és egyéb támogatások kilátásban vannak, az elnökség megbízására Klug Lajos és Langschádl Lajos építőmesterek elkészítették az építési tervezetet és költségvetést. A terv szerint a két tanterem a zárda utcai frontjának földszintes része fölé épübie, miáltal az egész utcai front emeletessé válnék. A minden tekintetben kifogástalan és gyakorlatilag legmegfelelőbb tervezetet a közgyűlés egyhangúan magáévá tette s a tervezőknek munkájukért köszönetét mondott. Az építési költség a költségvetés szerint 87.000 P-t tesz ki. A tervet és a költségvetést jóváhagyás céljából az egyházfőhatósághoz terjesztik fel, jóváhagyás után pedig megindítják az államsegély iránti eljárást. Elhatározta a közgyűlés, hogy mindkét iskolában elkészítteti a légvédelmi szükségóvóhelyet s az erre vonatkozó terveket elfogadta. A pincék átalakítása 3649 P-be kerül. Ezután még folyóügyeket tárgyaltak és megválasztották a Katolikus Akció nagytanácsának megüresedett helyeire az új tagokat. Ä győri „Egyetértés” Dalkörének hangversenye a Kultúrpalotában Érdekes hangverseny lesz holnap, március 1 -én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Kultúrpalotában. A Jókai Egyesület meghívására a győri Vaggon- és Gépgyár »Egyetértés« Dalköre látogat el Komáromba, hogy egy népszerű hangverseny keretében megismertesse velünk magát s bebizonyítsa nekünk is, hogy nem méltatlanul tartják az ország egyik legkitűnőbb dalárdájának, amelyet sok ezüst- és aranyéremmel kitüntettek már. A hangversenyt a harctéren küzdő honvédtestvérek javára rendezi a Jókai Egyesület s hogy minél többen résztvehessenek rajta, egységesen mindössze 50 fillérben állapította meg a belépti díjat. A műsor a következő: 1. Zsolnay Béla, a Jókai Egyesület kulturális szakosztályának titkára megnyitót mond. 2. Halmos: Imádság a hazáért. Előadja az Egyetértés Dalkör. 3. Kacsóh: Rákóczi megtérése. Énekli vitéz Bart hatos Tibor. 4. Lányi: Szülőföldem, Boldis: Katonaének, Halmos: Paraszti nóták. Előadja az Egyetértés Dalkör. 5. Pohárnok Jenő, a Győri Nemzeti Hírlap főszerkesztőjének előadása: Olaszországi emlékek. 6. Strauss: Kék Duna keringő. Előadja az Egyetértés Dalkör. Jegyek az Unióban és a Jókai Egyesület főtitkári hivatalában kaphatók. Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. A kereskedői pályát is képesítéshez kívánja kötni az a törvénytervezet, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara készítőit el a többi kamarák és az öszszes kereskedelmi szakmák meghallgatása után. A tervezet részleteivel nem kívánunk ezúttal foglalkozni, csupán az eszmét üdvözöljük, mint n kialakulóban levő új Magyarországhoz vezető eszmék egyik legfontosabbikat. Nem kell külön hangsúlyoznunk a kereskedelem fontosságát általánosságban. A kereskedelem az állom gazdasági életének egyik legfőbb ágazata és mint ilyen, minden időkben nagy súllyal bírt az állami élei kialakulására, az állampolgárok jólétére, a mezőgazdaság és ipar fejlesztésére és fellendítésére. A közvetítő kereskedelem összekötő ütőér a termelő és a fogyasztó közölt, mérlegnyelve a kereslet és a kínálat egymáshoz való viszonyának, kiegyensúlyozója, közös nevezőre hozója a termelő és fogyasztó érdekeinek. De éppen azérí, mert két ilyen érdekeiben egymásra utalt, de közvetlen érintkezés tekintetében egymástól meglehetősen elválasztott gázdasági tényezői kői össze, a kereskedői feladat egyrészt igen sok ismerétet, tapasztalatot, tudást, érzéket igényel, másrészt igen sok alkalmat nyújt mások tudatlanságának, tájékozatlanságának a kihasználására és evvel együtt jelentékeny lehetőségei igér a gyors meggazdagodásra. ÁH ez a tétel a béke állapotában is. de főként áll a gazdasági élet egyensúlyát különösen próbára tevő úgynevezett konjunkturális megrázkódtatások esetén, mint amilyen például a háború. Ilyenkor a könnyű Ielkiismeret érzéketlenül gázol át úgy az egyesek, mint a köz érdekein, túlteszi magát emberi és isteni törvényeken, meghamisítja 11 kereslet és a kínálat mérlegét s vámpír módra szívja úgy a megzavarodott termelő, mint a megijedt fogyasztó vérét. Márpedig szabály, hogy éppen az ilyen megrázkódtatások idején minden érdeket megelőz a közfeladatok megvalósítása, vagyis a közérdek. Közérdek pedig ilyenkor a belső nyugalom s a külső erőkifejtés. Úgy a belső nyugalmat, mint a külső erőfeszítést pedig legjobban az élelszükségletek sima és pontos kielégítése biztosítja, miért is minden gazdasági erőnek, tehát a kereskedelemnek is nz általános hadigazdálkodás szolgálatába kell állania. Ámde sajnosán beigazolódott már, hogy e tekintetben az eddig követett utak a kereskedelem terén nem váltak be. Általánossá lett már békében is a hit, hogy csak az a jó kereskedő, aki másnak túljár az eszén, vagyis magyarán: aki mást be tud csapni. A kereskedői tisztességgel, a szerény, de biztos kereskedői haszonnal megelégedő, csak szolid árul forgalomba hozó, mégis előzékeny és udvarias kereskedői típussal mind ritkábban találkozunk s az a veszély fenyeget, hogy ez a szellem álülSetődik a most kialakulóban levő, illetve megerősödő keresztény kereskedő generációba is. Segíteni és támogatni kell tehál az át Öröklődés útján még nem terhelt új ^kereskedőt, hogy elfoglalhassa gazdasági életünkben azt a heiy.I, amelyet a kereskedelem más országokban már kivívott magának. Ennek a segítésnek két módja van. Egyik a nevelés. másik a jogosulatlan konkurreneiálól való megszabadítás. Nevelni kell az ifjú kereskedőt, hogy teljes hozzáértéssel és szakavat ottsággal kapcsolódhassák bele az európai gazdasági együttesbe. Ezért kívánja az új törvénytervezet a kereskedői tanoncidő szabályozását, a tanulók szellemi kiképzését és kereskedői szakvizsgák letételét. Másrészt végét kell vetni annak az állapotnak, hogy akárki, akinek megfelelő tőke áll rendelkezésére, máról holnapra kereskedő lehessen minden előzetes képzettség nélkül, csupán őseitől átöröklött érzékeire támaszkodva és így elvágja az életlehetőséget azoktól, akik kellő szakképzettség birtokában bár. de a szükséges tőke hiányában nem tudják magukat önállósítani és így kénytelenek idegen töke szolgálatában kulimunkán tengődni. A magyar kereskedelemre éppen a mai- háborús állapotban nagy feladatok várnák, nemzeti érdek tehát, hogy a magyar keresztény kereskedelem naggyá és ütőképessé legyen. Támogatni keli leháí nemcsak neveléssel és képesítéssel, hanem tőkével, olcsó kölcsönnel is, mert a kereskedői szellem őrségváltása életbevágó fontosságú a jövő Európa Magyarországára nézve is, ahol az egymás segítésének elve ki kell, hogy küszöbölje a kereskedelmi éleiből az úgynevezett piszkos konkurrenciát és ennek helyét a kereskedői tisztesség konkurenciájának, az egymás megbecsülésének, támogatásának és segítésének kell elfoglalnia.
