Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-12-26 / 52. szám
1 oldd KOMAROMI LAPOK 1942. december 2». A fiatal tekintetes asszony hőstette Veres, élet rc-luv álra szótő, kíméletlen háború folyik ma az egész viLá-j gon s a men izet színe-java ott hurcol kiút messze a keleti síkságom, hogy, biztosítsa nekünk jtthonmaradoilaknak nemcsak a létet, hanem' a jobb és szebb jövendőt is. A háborúban mindig akadnak nagy. hőstettek, mindig szú tettek nagy hősök, akiknek bátorsága, sokszor, áldozata biztosítja a győzelmei s ivele a ■nemzeti létet is. Nekünk magyaroknak mindig sok volt a hősünk, közöttünk sokan dicsőültek meg ott kint a harcmezőn. így volt ez mindig, amióta magyart hordoz a hátán ez a földgo-1 lyó. De nemcsak ottkinl a messze keleti küzdelemben születnek hősök, itt belül is vannak, akik vállalják nemcsak a feladatot, amelyet minden körülmények között teljesíteni kell, hanem legtöbbször a kockázatot is. Vagy a halált is hajlandók vállalni, csakhogy, a nagy, nemzeti feladatok ne maradjanak teljesítetlenül. Egy ilyen hős asszonyról szól az a megható történet, amelyet elmesélek. Tekintetes asszony, vidéki magyar fiatalasszony a hőse a történetnek. Vidéki tekintetes asszony, a középosztály egykés és egysés asszonyságokkal megvádolt osztályából. A tekintetes asszony, Halai, karcsú, az életből még alig élt valamit, kistisztviselő felesége, két éves asszony. És egyszer érezni kezdi, hogy a szive alatt megmozdul a boldog jövő. Az anyaság dicsfénye veszi körül a fejét. Férje örül, hiszen attól félt, ahogy lelkendezve várt erre a pillanatra, hogy a modern menyecskének majd »többféle ismert okból nem kell a gyermek. De kell a gyerek s a fialalaszszony szemében igazi boldogság ragyog. Orvoshoz mennek, -ahogy már az szokás. Az orvos azonban hímelhámol és ajánlja, hogy Pestre kell menni, mert fél, hogy baj lesz. A két fiatal teremtés megdöbben, a. férj kétségbeesve néz asszonyára. De az nem tágít, megyünk Pestre! A nagyhírű tanár véleménye lesújtó. A gyermek nem jöhet a világra, el kell venni, mert nagy a veszélye annak, hogy a fiatalasszony é elébe kerül a szülés. Az asszony elsápad, fogait összeszorítja, megfogja férje kezét és ennyit mond a professzornak: — A gyermeket nem adom, annak meg kell születnie! És én sem halok meg! A professzor meghatódik ennyi akarat előtt, de figyel mezlet i a fiatalaszszony urát is a nagy veszélyre. Hiába, az asszony nem enged! Mert Anya akar lenni! Kell a gyermek] S ami- ■ kor az kőzelgett, ismét Pestre jöttek. ! Az orvosi tanács ugyanaz, a gyerme- j két a szülés előtt el kell venni, mert j baj lesz. A fiatalasszony a legsúlyosabb műtétet is vállalja, hogy anya lehessen. És a jó Isten megsegíti azokat, akik bíznak benne.. A műtét kitűnően sikerült és a gyermek is élve jött a világra. Édesanya és kisfia jól érzik magukat. A tekintetes asszony hőstette semmivel sem kisebb, mint azoke a hősöké, akik ottkinl messze Keleten vívják a harcot a szebb és boldogabb magyar életért. És az a nemzet, amelynek iljien hősei vannak ittbent és ottkint is egyaránt, az a nemzet nem bukhatik el, annak a nemzetnek győznie kell minden áron! Duna Ervin. MILUS vegyileg fest, tisztit ruhákat KOMÁROM Nádor-utca 3. Telefon 292. AlapíUaloii 1905. Anyaghiány és takarékosság •Az anyaghiány a háború velejárója. Kevesebb a termelő munkaerő, kisebb a behozatal. s a meglevő készletet magasabb célok szolgálatába kell állítani. Az így előálló anyaghiányon a kormány nagyon helyesen kíván segíteni az anyacgazdálko-» dús szabályozásával és a takarékossággal. A rendelkezésre álló kevesebb készletei anyagelosztó bizottságok mérik ki, viszont a már használaton kívül helyezett, úgynevezett ócska anyagot összegyüjteti és újból használható állapotba helyezi. így összegyűjtik az ócskavasat, a papírhulladéktól, rongyot, fémhulladékokat, stb. Ámde nem szabad megállni ott, ahol az állami szervek ezt a takarékosságot abbahagyják. Mert mint már. többször hangsúlyoztuk ---• nem tehet mindent az államtér várni, magunknak is, akár társadalmi úton, akár a helyi hatóságok révén, folytatni kelt a takarékosságot a gazdasági élet egész vonalán. Sajnos azonban, e téren igen sok kívánnivalóval találkozunk, főként vidéken. Csak egy példát hozok fel. Idők folyamán meglehetős mennyiségű odolosüveget gyűjtöttem össze. Az üveg finomsága, fémkupakja ébresztették fel bennem a gondolatot, hogy takarékoskodjam vele. Most, hogy az üveg- cs fémhiány is jelentkezik már, felkerestem az egyik droguistát és felvetettem előtte a gondolatot: össze kellene gyűjteni ezeket az üvegeket ás vissza kellene juttatni á gyárhoz. Ha másnak hiányzik "az -üveg és a fém-anyag, biztosan hiányzik az odolgvárnak is. A droguista kapott az ötleten és írt a gyárnak. Néhány nap múlva megjött a válasz: a gyár nem veszi vissza az üvegeket, nincs szüksége rá. Azt hiszem azonban, hogyha hiány van az üvegben és fémben, úgy a gyár is köteles vele takarékozkodni, még ha bármily nagy késztet áll is a rendelkezésére, mert hisz itt nemcsak őróla, hanem nemzeti érdekről van szó. És így vagyunk inás sok-sok aprósággal. Rengeteg konzervdoboz kerül manapság énemétdombra. A (övárosban még nem minden vész ci. ami szemétbe kerül, hisz olt a szeméttelepek bányajoga igen nágv hasznot jelent, nem egy pénzdinasztia született már ebből. A vidéken azonban a "szemétdomb megsemmisülést jelent. Ez a sok konzervdoboz tehát kiesik a hiánypótlásból. Pedig milyen egyszerit volna a megoldás! Minden házban egy külön ládát kellene kitenni az udvarra a konzervdobozok és egyéb hasonló fémanyagok összegyűjtése céljából s amikor a városi szemétkocsj jön a szemétér!, egyúttal ejvihetné az öszs jegy ült fémhulladékot is. Ugyanígy össze lehet gyűjteni az orvosságos üvegekei, tőként a speciális orvosságok üvegfioláit, aszpirines dobozokat, skatulyákat, stb. Mindezt hatósági kézzel kellene megszervezni, mert a mi népünk magától nem képes erre, de nincs js érzéke* hozzá. Kényszeríteni kellene a gyárakat az ilyen tartályok visszavételére akként, hogy megszorítanák az általuk igényelt újabb anyagadagokat. Az ilyen orvossággyáraknak ugyanis a közegészségügy fontosságára való tekintette! minden megszorítás nélkül kiutalják az igényelt anyagot: így ezek könnyen veszik a dolgot s nem takarékoskodnak, a közönség megfizeti nekik az új anyag árát is, minek vesződjenek tehát használt anyaggal? Ócskavasat, papírhulladékot már gyűjtöttek leventéink. Azóta azonban sok házban újabb ilyen hulladékhatom gyűlt össze. Beszolgáltatnák szívesen,.de nem tudják.hova? Arról ugyanis a gyűjtés befejeztével nem történt gondoskodás, hogy a későbbi ilyen készletek részére gyűjtőhelyet létesítettek volna, vagy ha esetleg létesítettek is, elfelejtették ezt a közönség tudomására hozni. Így pedig igazán sok érlék megy veszendőbe. Nécsak prédikáljuk tehát a takarékosságot, hanem gyakoroljuk is. takarékos h*»i***ínt*T. A TATAI VÁR MÚLTJA Vármegyénk egyik legszebb és legnagyobb értékű műemlékéről, a tatai várról olvastuk egyik kultúrát!is folyóiratunkban a következőket : Tata gyönyörű várd ina tökéletesen el van zárva a nagyközönségtől'. Istállók és raktárak vannak bénne rendes körülmények között. A pompás mübihléket, mely az ország egyik legtündéribb tája közepén fekszik egy. 000 holdas melegvízül1 tónál, a Vértes halmaitól körülölelve, ma egyszerű polgári hatandó meg sem közelítheti, a lópárton magunkfajta ember villatelkél nem szerezhet magának. A hajdani tatái várkastély vagy ahogy Tatán hívják: Öregvár -----fennállásának ihat évszázados történetében legelőször —: a mohácsi vész utáni törökdúlások során történt megrongálásig — csak várkastély gyanánt szerepelt. Nemcsak első építőjének, Zsigmond. magyar királynak és német császárnak volt kedvenc tartózkodási helye, de Mátyás királyé is, aki a kastélyt fényűzően újjáépítette és az akkor sok tekintetben felülmúlta a visegrádi kastélyt is. Ezután az egykori pompás várkastély« a török háborúk beköszöntővel várerőddé alakították, illetve építették át és mint ilyen, a horvát határtól nagy ívben Egerig terjedő várrendszernek volt jelentékeny pontja. Birtokáért véres harcok folytak. Ez isméi olyan körülmény, amely a var első korszakából származtatható müemlékjellegét megsokszorozva domborítja . ki és teszi országos érdekű .kötelességgé. A várkastélyban a mai napig is . kitűnő karban meg vannak Vendéglősök 1 Figyelem! Kereskedők! ROZSNYÓIIMRÉNÉ elsőrendű és olcsó borairól elismeri bornagykereskedő —nallMllJIHeMiU'1 II, WIM» MIM—— Komárom. Klapka-tér 9. Telefon 204. Raktáron tart kiváló minőségű homoki és hegyi, valamint sejáitermésü Szekszárd vidéki borokat nagy választékban. — Különféle fehér és vörös csemege borok palackozva is, különböző kivitelben (adjusztá- 3 lásban) kapható! — Legkényesekk igéiyekit is kielégítő pontos és figydraes kiszolgálás, I Hum-, likőr I és pálinka 1 különlegességek i kicsinyben és nagyban legelőnyösebb beszerzési forrása FUHR T IVADAR ra«i- és likőrgyárábcm KOMÁROM Ferenc Jóméi rakpart 21. * . (az udvarban) Távbeszélő: 649 3-46. szivorvéget és hamut, a gomb* nyomósra működő UamuKtS* áj§| fiióbrwntíi -íuMuifzLttc ARA: 6'SOp- hknde hütf Kapható, az erődítmények, de a rilkáhecsü középkori váremlékrc egyetlen nyomorúságos tábla sem hívja fel a városba tévedt .idegenéi figyelmét, arról nein is beszélve, hogy úgyszólván még .csak meg sem közelíthető. A várat tartozékaival együtt 1727-ben az Esferházy-grófok vették nieg. Ebben az időben nagyrészt romokban bevert. \\ t'alarozási munkáknak a négy szögű vár* leginkább sérült három oldala áldozatul esett s ma már csak a halszázholdas lóra néző keleti- oldal áll fenn agyonreslaurált állapotban. A Várudvar felől ódon várkastélynak, a tó. felől inkább kioszknak látszik. Ezt nevezik a tataiak Öregvárnak. Háromszáz lépéssel odébb építették meg annakidején az Esterházyak új kastélyukat. Azóta mindenre használták az Öregvárt, csak éppen múltját nem értékelték. Ezzel kapcsolatban kuriózumképpen talán elmondhatom azt az esetéi, amikor áz egyik Esterházy gróf valamiért megneheztelvén a ina már Tatával egyesített Tó városra, annak egy különálló, tulajdonképpen jelentéktelen harangtornyát, melyet a község 1« akart bonlatni, egyszerűen műemlékké deklaráltatta, ugyanakkor azonban az ősrégi és valóban történeti becsű Öregvárat erődítmémieivel egyetemben sem neki, sem utódainak nem jutott még eszébe műemlékké nyilváníttatni. , Egyébkén! pedig Tatának Tóvárossal történt egyesítése kitűnő alkalom lelt volna arra, hogy a kastélyI közcélokra hasznosítsák. Községi hivatalok mellett múzeumot, vagy egyéb intézményt helyezhettek volna el benne. Valószínű, lrogy a közügyek iránt meleg érdeklődést tanúsító' özvegy grófné megtalálná a módját annak, hogy az öregvár jövőjét illetőleg a nemzeti kegyeletilek megfelelően rendelkezzék. N. Á.< Komárom városi GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ NYITVA : A kádfürdő kedd kivételével minden nap. ; A gőzfürdő nők részére hétfőn 12—19 óráig, pénteken 12—19 óráig. — Férf ak részére csütörtökön 12—19 óráig, szó - i baton 8—17 óráig, vasárnap 7—15 óráig Munkásfürdő szombaton 17—19 óráig, lshiás és reumásoknak iszappakelás. Szives látogatást kér TÓTH MÁRTON (406) fürdőbérlő. Vadospuszlán megszólallak a szívek... Megmozdult, 'az egész ország: nemcsak a városok, hanem a falvak és a kis puszták is megmutatták, hogyan lehet a belső frontot szolgálni. Példaképül szolgálhat a vadaspusztaiak nemes cselekedete. A puszta sokgyermekes és kivétel nélkül szegény, de áldozatkész asszonyai elhatározták, irogy szerény anyagi helyzetükhöz mérten, mindnyájan készítenek a sebesültek, valamint a harcterekre induló katonáinknak ajándékot. Rövid egy hét telt el azóta, máris rengeteg jobbnál-jobb sütemény gyűlt ösz- 6ze. Maga a mozgalom vezetője 1() kg süteménnyel cs 50 palack meggyes pálinkával gyarapította a szeretet adományát.' Néhány ügyes vadasi leányzó segítségévei karúcsonvfagallyal díszített és egy üveg meggyessel ellátott szcretetcsomagokat készítettek." Minden-egyes csomag örömet jelent majd egy magyar katonának. A nemes cselekedethez csatlakozott I) ar á n y i György földbirtokos elhatározása, hogy derek cselédei és- a harctéren küzdő családjának istápolásáí magáévá teszi. 50 derék munkás kap bőrtalpú meleg bakancsot ajándékba, a cukorrépa termelésben résztvevő cselédek és munkások között szétosztja azon több mint 200 kg cukrot, amelyet a termelt mennyiség ulán a gyártól kapott. A szeretet ünnepén, hogy a szomszédos örsujfalu szegényei se nélkülözzék a családi tűzhely meíeségét, szokásához híven ez évben is 6 szekér száraz tűzifát küldött a. faiu szegényeinek. Illés Lajos VII. o. gimn. tan.
