Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-10-24 / 43. szám

L A 1942. október 24. KOMAROMI LAPOK_________________________________________________________5- oldal. A „rohampékek“ között Hogyan készül a jó „prófunt" valahol a Dón mentén? (J/dJ 2 C^yHo a. é* LíJUié&e fCMv'h & TUNGSRAM Ni (OTTO KITT® Keleti front, 1942. okt. hó. A korareggel friss napfénye szétporük a kójós völgyecskében. Álmodó kis orosz la­hm gurulunk keresztül. Az átmentén elva­dult fák állanak őrséget lankadtan. Még al­szik minden, a természet, hányt szemmel álmodnak a szalmaviskók . . • Hirtelen frissensült kenyér linóm illata csap felénk. Lám... Itt egy sütöoszlop dolgozik. Megállunk. A fák alatt rejtve. Hatalmas sátor. A foghíjas kerítésen belül fiatal szakaszvezető jelentkezik. Naponta hétezer friss kenyér Gépvonlatásá tábori sütőoszlop. A ponyva alatt hét tábori kemence izzik méregvörö­­sen. Mintha a pokol dötornácán járnánk, parazslik a 'tűz. fullasztó a meleg. A vö­rösen izzó kemencék körül félmeztelen her­­kulesek. Lisztes, barnáráégett bőrük alatt játékosan feszülnek a kidolgozott izmok. Mintha csak Meunier bronzbányászai kel- 4ek volna életre ... — A gépvontatásü tábori sütöoszlop - magyarázza lelkesen a szalmaszinhajü sza­­kaszvezetönk nyolc óra alatt teljesen üzemképes. Hét kemencét fűtünk és a hét kemencében naponta hétezer darab kenyér sül. Ez a legnagyobb teljesítőképessége. De ilyenkor 98 ember dolgozik ám szaka­dásig, 12 órai váltással. A kemencékben egy.egy bicééi — egy vetéssel — 60 ke­nyér sül ki.... Tisztán emberi erővel dol­gozunk, kézzel dagasztjuk a tészlát. Nem éppen a legkönnyebb mesterség . . . Az ideális bombabiztos fedezék A pokoli hőségben ellepi testünket a pa­takzó verejték. A kemencék között nyers fadorongok száradnak. A derék pékek lázas tempóval dolgoznak. Nagyot csattan izmos kezükben a tészta, amint a deszkalaphoz vágják. Mindenki átérzi szerepének fon­tosságát, látszik a munkájukon, kezük igyek­vő szorgosságán a hivatástudat, minden munka igazi éltetőeleme. Nem messze in­nen dörögnek az ágyúk, véres csatákat vív a magyar. Háborúban, kemény harcokban nem-zabod, hogy kenyérgond ülje meg a csapatok lelkét. A jó és bőséges élelmezés s mindenek elölt a friss, ropogós kenyér nemcsak a fizikai teljesítőképességet, hanem a küzdők han­gulatát, harcikedvéi is növeli. — Bizony, a mai háborúban a pékek ij elöl dolgoznak — folytatja magyarázatát a fiatal szakaszvezető. — Nem maradhatunk el messzire a csapatoktól. Elölről ugyan nem fenyeget veszély, az arcvonalat ke­ményen tartják saját csapataink. De itt há­tul is akad veszedelem. Sok helyen ellen­séges érzelmű lakosság, messzi hátul ledo­bott ellenséges ejtőernyős osztagok, azután meg ... orvlövészek ... Volt olyan hét, hogy minden éjszaka kegyetlen légitámadást kap­tunk. Verték bombákkal a tábort. Eleinte kicsit megilletödtünk, de harmadnapjára már olyan óvóhelyet készítettünk, hogy fü­tyültünk a bombákra. Munkában a »rohampékek« Valamelyik kemence ajtaja kinyílik. Az égető hőségben Ínycsiklandó friss kenyér­illat árad hozzánk. A közelben puskák; állanak. Kéznél. Arról érdeklődünk, volt-e arra eset, hogy a sütölapát nyele helyett a a puskaagyat markolták át. — Éppen a múlt héten! — mondják töb­ben is. Éjszaka dolgoztunk, amikor eldör­dült néhány lövés... Riadó! Orvlövészek támadták meg a sütöuszlopot! Otthagytuk a tésztát és azon lisztesen rohantunk előre aa éjszakában. Nem tartott sokáig. Az orvlövé­szek azt hitték: munkaközben, álmunkban, sikerül meglepni bennünket. Megrohamoz­tuk őket. Néhány kézrekerült. a többi elfu­tott. Csak egyikünk sebesült meg könnyeb­ben, ö nekik halottjuk is volt. Azóta békén hagynak. Bennünket pedig elneveztek tréfa­Cserhát Gyula orgona- és zongorakészílő mester Komárom, Citrom-utca 1. az. Elvállal mindenféle szakszerű javításokat bőrözéseket és han­golásokat jutányos áron. Zongorák vétele és eladása 1 hói: :>rohampékeknek« ... — Mikor ott voltunk abban az összelőtt városban — fűzi tovább egy öregebb őrve­­zetö — akkor is riadó volt éjjel. Rohanni kellett előre, a csapatok után. ügy pakol-« tunk mindent a kocsira, ahogy volt. A félig­­gyúrl tésztát, a kovászt, a lisztet. . . Mikor ideértünk, minden este kilenc órától éjszaka kettőig légitámadás!... Körülraktak ben­nünket Sztalin-lámpásokkal. Olyan világos volt, hogy emellett olvastam el a hazai tá­bori lapot.. . Máskor úgy sincs időnk ol­vasni . . . Nincs párja a jó magyar kenyérnek Kilépünk a ponyva alól. Odakint valóság­gal hideg van. pedig a nyárutó minden he­vével ontja sugarait a nap. — Akkor akadtunk meg igazánbul, ami­kor orosz tiszte! kaptunk — mondja még búcsúzónak kisfiús vidámsággal a hirtelen­­szőke szakaszvezetönk. - Meg kellett mu­tatnunk, mit tudunk .. . Nem volt az liszt, nem volt kiötölve, uram bocsá’ — nálunk odahaza .a disznóknak adják így... Se rendes őrlés, se szilánk nem volt, hajtóerő hiányzott az élesztőhöz. Bizony megizzad­tunk mégis rendes, jó kenyeret adtunk a honvédeknek... Most már a liszt is jó. Volt aratás. Rendesen megőrlik. Mi őröl­jük, vagy a németek ... De az az orosk liszl . . . Nem is tudom, hogyan bírták enni a muszkák. Hej.. . nincs párja a jó ma­gyar búzakenyérnek! Elbúcsúzunk a mosolygós szakaszvezetö­­löl. Indulunk tovább. Sokáig kisér utun­kon a jó prófuntillat, halljuk a csattogást, a jókedvű kacajt. Aztán valaki rágyújt a nótára: Főhadnagy úr levelem jött, hogy a babám nagyon beteg utánam. Arra kérném, engedjen el, hogy még egyszer hadd lássam... Jól tudom, ha engem meglát, egyszeriben kigyógyul a bajából, Az ellenség meg sem tudja, hogy egy sütő hiányzik a csatából...«« Mi is felkapjuk a nótát, dúdoljuk vígan. Gurulunk tovább, az egyik harcbanálló hadosztály felé . . . Lassan elmarad mögöt­tünk az ének. Csönd lesz... A nap béké­sen rámosolyog a völgyecskére kiznk László főhadnagy. (Honvéd haditudósító szd.) Az autótaxik viteldíja Mint köztudomású, a komáromi bér­autókat az utóbbi időben taxaméterekkel látták el, ami a nagyközönség részére is, meg az autósok részére is megkönnyíti a helyzetet. Minthogy azonban a taxamé­ter. kezelésével a közönség legnagyobb része nincs tisztában, e szabályok ismer­tetésére felkértük a városi I. fokú ipar­hatóság előadóját, aki a következőket volt szives közölni: A taxaméter kezelésére vonatkozó sza-. Irályokat minden kocsiban ki keli függeszteni, hogy az a közönségnek akadálytalanul rendelkezésére álljon. Aki a kifüggesztést elmulasztja, szabályrendeletsértést köret el és aszerint büntethető. A komáromi taxaméteren két díjszabás vau. Az 1. számú díjszabás — amit a taxa­méter átállításakor automatikusan mu­tat, — nappal 1, 2 vagy 3 személy szállítására, a 2. számú díjszabás nap­pal háromnál több személy szálliiá­­iásóra, éjjel, továbbá esküvő, teme­tés, keresztelés alkalmával érvényes. Az éjjeli idő es!e » órától reggel 8 óráig számítandó. Az előbbi az első távolság díját 1000 ni.-re, a további változásokat 500 méterenként mutatja, az utóbbinál az első díjszabás 850 in-re, minden további változás 125 m.-re szól. — A mai drágaságra tekintet­tel a hatóság pótdíjat is engedélyezett, ami ezido szerint a vitelbér végösszegé­nek 24 »/o-a. Ez a taxaméter fölött fel­tüntetendő. A taxaméter a csomagok utáni és várakozó díjakat szintén mutatja. —- A város területén belül csak ezek a díjak fizetendők, Sokszor hallottuk a panaszt, hogy a kora reggeli órákban induló vonatok­hoz nem igen lehet bérkocsit kapni. Érdeklődtünk a dolog, iránt és kitűnt, hogy h kocsi hiánynak az az oka, hogy az éjjeli harmattól síkossá vált rliumi hidakon hullanak, mint a le­gyek, megcsúsznak, térdreesnek és nem egyszer veszedelmes, súlyos sé­rüléseket szenvednek. A komáromi bérkocsisok panasza csak elenyésző csekélység azokhoz a pa­naszokhoz mérten, amelyeket vidéki uradalmaktól, fuvarosoktól, gazdálkodóktól kapunk: ha eső szi­tál, akkor már a dunai hidak útteste rettenetes síkos lesz. Vannak, akik semmi pénzért nem szállítanak visszafelé (ehát az uias nem köteles a díjat mégegyszer megfizetni. Vidékre, tehát a város területén kívüli utazásra nézve a xitelbér szabad egyezkedés tárgya, legfeljebb azonban km-kivit 47 fillér. Ilyenkor az úlal visszafelé is meg kell fizetni. Aki azt hiszi, hogy a kocsivezető díj­­követelése jogtalan, erről előbb győződ­jék meg a kocsiban kifüggesztett szabály­­rendeletből s ha valóban jogtalanság esete forog fent, legyen jelentést az I. fokú iparhatóságnál és tegyen feljelentési a városi kihágási bíróságnál. ilyenkor, mert a nem nagy fuvar ellenében esetleg az igavonó állatok pusztulnak el mert annyira össze­zúzzák magukat. És ezeken a bajokon nagyon könnyű volna segíteni, amikor síkos az úttest, egyszerűen be kellene homokolni a kocsijárdát és megszűnne a veszedelmes síkos­ság. A homokot tartalmazó ládák ott is vannak a hídon, de a panaszo­sok azt állítják, hogy hiába panasz­kodnak, a homokot nem használják föl a rendeltetési célokra. A tömegesen hozzánk érkezett pana­szokra ime, mi helyt adtunk, kérjük az illetékes fórumot, hogy ezeken a bajokon segítsen, inert hiszen an­nak elrendelése, hogy síkos út ese­tén homokolják be az utat, igazán nem tartozik a nagy dolgokhoz. Egy nagybirtokosnővel beszéltünk, aki elmondotta, hogy egy ízben többször elestek állatai a síkos hidon, ez annyira rossz látvány volt, amint szegény állatok térdeiken vergődtek, hogy ezentúl in­kább gyalog megy át a hídon. Tudunk olyan szállító vállalatot, amely csúszós idő esetén nem vállal fuvarozást a hídon keresztül. Néha maguk a fuvarosok fogadnak valakit, aki a hidat kaviccsal, vagy ho­mokkal behinti. Erősen hisszük, hogy ezen a baj*u hamarosan segítve lesz és a pan« szak meg fognak szűnni. BAKÁCS BÉLA bomagykereskedő KOMÁROM, Eötvös^utca 11. Nagy választék elsőrendű balatoni, hegyvidéki, úgyszintén homoki borokban. Jutányos árak! Pontos és figyelmes kiszolgálási Lovak, ökrök esnek, hullanak a komáromi hidakon 4 fuvarosok, a kocsi- és lótulajdonosok nagy panaszai — inkább lemondanak a fuvarról, de nem veszélyeztetik állataikat T

Next

/
Oldalképek
Tartalom