Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-02-07 / 6. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK lilái, február 1. DR' MEZEY SZANATÓRIUM szülészeti magángyógyintézel KOMÁROM Deák Ferenc-u. 17. TELEFONSZÁM 141. 19 Jövő szombaton, 14-én: MANSzhangverseny Többször jelentettük már, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének komáromi csoportja jótékonycélú hangversenyt rendez a Kultúrpalotában. Eredetileg úgy volt, hogy ma, február 7-én lesz a hangverseny, azonban technikai akadályok miatt későbbi időpontra kellett halasztani. A MANSZ vezetősége, amely a kitűnő művészi szórakozási ígérő rendezési már teljesen előkészítette, sőt a jegyek egy részét már elővételben ki is árusította, úgy döntött, hogy a hangversenyt mához egy hétre, vagyis: február 14-én, szombaton délután 7 órakor tartja meg a Kultúrpalota nagytermében. A műsor változatlan: Farkas Márta és Király Józsefné kéthegedűs Vivaldi- és Mozart-száma mellett Péter József, a kiváló zeneszerző és karnagy lép fel, aki, mint ismeretes, az ősz óta a vármegye dalkulturája érdekében megbecsülhetetlen munkát fejt ki azzal, hogy sorra látogatja a községek énekkarait s helyben adja meg számukra értékes útbaigazításait. Péter József a Magyar Nemzeti Bank munkásaiból alakított férfi- és vegyeskórussal szerepel Komáromban. A hangversenyre szóló jegyeket a MANSZ vezetősége árusítja, de kaphatók az Unió könyvkereskedésben is. Nem vesznek fel többé leányokat a gimnázium első osztályába A pannonhalmi "főapát a napokban értesítette Alapy Gáspár polgármestert s a komáromi Szt. Benedek-rendi főgimnázium igazgatóságát, hogy a következő tanévtől, kezdődőkig nem engedélyezi a leánytanulók felvételét a főgimnázium első osztályába. Eszerint tehát 1942 őszén új rendszer kezdődik az egyetlen komáromi középiskolában. Amitől már régóta félni lehetett, bekövetkezett: a leányok középiskola nél-. kül maradtak. Itt tehát az ideje, hogy most már a legkomolyabb s a legsürgősebb intézkedés történjék a sokat emlegetett s már meg is ígért középfokú leányiskola létesítése érdekében. Kocs község és a kocsi Irta: dr. Baranya)- József (II. folytatás.) A könnyű kocsi magyar eredetére nézve nagyon fontos Brocquiere megjegyzése. Ő sokat utazott, sok földet bejárt és sok. járművet látott) s ha föltűnt néki a magyar kocsi, ez azt bizonyítja, hogy másutt nem voltak ilyen könnyű járművek, mert ha lettek volna, nem vesztegetett volna annyi dicséretet a magyar kocsira. Midőn Komárom szülöttje, V. László követsége 1457-ben Párisban járt, ott megbámulták a magyar jármüveket. Mátyásról tudjuk, hogy gyorskocsikon rövid idő alatt sokszor hihetetlen nagy útakat tett meg. Daineró Tamás, estei Herkules ferrarai herceg követe 1501-ben Magyarországon járt. Útleírásában szintén megemlékezett a magyar kocsiról (cocia), amelyen az utazást felette kényelmesnek és gyorsnak tartja, ö négy személyre való kocsit használt. A német Cuspinianus (Speshammar) 1515- ben szintén megerősíti a kocsi magyar származását: »A magyarok — írja egy helyt — szekereken jöttek, amelyeknek neve az ő nyelvükön kocsi«. Hasonlóképpen megemlékezik még Cuspinianus Beszédeiben is a kocsiról, amelyet a magyarok Kocs városáról kocsinak neveznek. Herberstein orosz követ, amidőn 1517- ben Magyarországon utazik, megfordul Kocs községben is. Bécsből indul ki. Első állomása Brack, a második Övár, a harmadik Győr. »A negyedik — írja Herberstein — a Győrtől 6 mérföldre eső Kocs község volt, amelytől a szekerek és vezetőjük a nevüket vették«. Herberstein többször is megfordult Magyarországon és értékes adatot jegyzett föl útleírásaiban a komárommegyei kocsiról. Az 1518-iki útjáról ezt írja többek között: »Bécsből kocsin Buda felé folytattam útamat. A kocsi neve a Isméi megkezdődik a lékei Egyesület szabadegyetemi előadássorozata Ismeretes, hogy a Jókai Egyesületbe tömörült fiatalság az elmúlt ősz folyamán egy szabadegyetemi előadássorozatba kezdett, amelynek első részét a Művészeti Hetek komáromi megrendezése miatt kellett befejezni. Az előadássorozatnak páratlan sikere volt s a rendezőség a rendkívül nagy érdeklődésre való tekintettel úgy ígérte, hogy a sorozatot január hónapban folytatni fogja. Sajnos, a rossz időjárás, a bizonytalan vonatközlekedés s a fűtőanyag-hiány miatt ez nem történhetett meg. Úgy értesülünk azonban, hogy a szabadegyetem májsodik része a legközelebbi jövőben megindul, kiváló helybeli és fővárosi előadók közreműködésével. A program kész s az a közönség, amely olyan nagy érdeklődéssel s lelkesedéssel vett részt az előadásokon, ismét a legnívósabb s az új Magyarország célkitűzései alapján elgondolt előadásokban gyönyörködhetik hamarosan. Az előadássorozat részletes programját legközelebb közölni fogjuk. Katonai munkafáborba utalják a notórius munkakerülőket Rendelet a mezőgazdasági munkaszerződések biztosítására Háborús -viszonyok között élünk, kötelességének teljesítését meg kell követelnünk tehát a nemzet minden egyes tagjától. Honvédeink sokszor igen nehéz helyzetben vitézül megállják a helyüket, önfeláldozóan teljesítik hazafias kötelességüket, az ő példájukat követni kell azoknak is, akik ilyenrendkívüli áldozatok nélkül vehetnek részt a békés termelő munkában. így elsősorban a mezőgazdasági munkásoknak, mert mezőgazdasági termelésünk folytonosságának fenntartása és fejlesztése ma a legfontosabb közérdek. Ezek a szempontok vezették a kormányt, amikor a honvédelemről szóló törvény alapján most rendeletet adott ki a mezőgazdasági munkaszerződések megkötésének biztosítása tárgyában. A kiadott rendelet szerint minden mezőgazdasági munkás, aki március 15-ig mezőgazdasági munkára le nem szerződött — elzárás terhével -— köteles a helybeli gazdasági munkaközvetítő hivatalnál, vagyis az elöljáróságnál legkésőbb március 31-ig jelentkezni. A munkaközvetítő hivatal a munkaszükségletnek megfelelően munkaalkalmat jelöl ki számára; s ha ezt alapos ok nélkül el nem fogadja, akkor a közigazgatási hatóság honvédelmi munkakötelezettként —. gazdasági munkák végzésére kirendelheti. Súlyosabb esetekben elrendelhető az is, hogy a munkavállalástól vonakodót katonai munkatáborba utalják. Az ország ellenségeinek érdekét szolgálná, ha a termelő munka zavartalanságát nem: biztosítanák, a jelenlegi rendkívüli helyzetben téhát gondoskodni kellett megfelelő rendszabályokról. A hazafias mezőgazdasági munkásság becsületesen dolgozó tagjai nem azonosíthatják magukat azokkal, akik kötelességükről megfeledkeznek. Ha akadtak'ilyenek, most azok is bizonyára belátják, hogy a munka rendjéhez aíkalimazkodniok kell saját maguk és az ország érdekében. Honvédeinkért A keleti harctéren küzdő hős honvédeink részére meleg ruházati cikkeket, vagy ezek beszerzéséhez pénzbeli adományokat kértem Komárom város közönségétől. Kérelmem visszhangra talált "azoknál, akik átérzik a magyar katona sorsát ott kint a hómezőkön, hiszen honvédeink a mi nyugalmunkért és jobb jövőnk biztosításáért küzdenek — családjukat itthagyva, az idő viszontagságaival dacolva — a közös ellenség ellen. Gyűjtésre vállalkoztak: Ipartársulat, Kereskedelmi Grémium, Délkomáromi Ref. Nőegylet, Szociális Missziótársulat, Vöröskereszt Egylet. Ne várjuk azonban, hogy helyünkbe jöjjenek az adományokért, hozzuk el jó .szívvel azt, amit a célra szántunk a városházára (I. em. polgármesteri titkári hiv.), hogy az adományokat minél hamarabb eljuttathassam illetékes helyre, hogy azok hasznát élvezhessék hős honvédeink. Hangsúlyozni kívánom, hogy filléres adományokat is a legnagyobb hálával fogadok. A fenti célra f. hó 5-ig (csütörtök) aZ alábbi adományok érkeztek hozzám: Kertésztársulat 140.04, Északkomáromi Prot. Jótékony Nőegylet 100, dr. Lestár István 50, Bartha János ny. pü. igazg. 20, Papp- Kovách Elemérné és Pick Richard 10—10, Budán innen 10 mérföldnyire fekvő koinárommegyei Kocs falutól ered. E jármű; elé 3 lovat fognak. Vasalása igen kevés, úgyszólván semmi sincs rajta. A kocsissal együtt 4 személy számára van rajta hely. Budától Bécsig, tehát 32 mérföldnyi útat egy nap és egy éjjel teszi meg. Útköze, ben azonban 5—6 méríöldenkint etetnek is, fele úton lovat váltanak. A kocsik igen kényelmesek, mivel élelmiszereket, ruhát, ágyat, italt, szóval minden szükségletet magukkal vihetnek rajtuk.« A kocsi szót — írja Prikkel — 1494 körül, sőt még 1526-ban is épp úgy használták a Kocsról származott híres fuvaros szekereknek, mint a könnyű fedett jármüvek megjelölésére. Csak a XVI. században lett a currus fogalmának általános jelzőjévé, amely értelemmel azután, mint nemzetünk dicsőségének egyik hirdetője, átvándorolt a többi európai nyelvekbe is. A kocsi magyar eredetét bizonyítja egy másik följegyzés is. Avila y Zuniga spanyol] történetíró 1546-ban azt írja Commentaries' című müvében: »V. Károly födött szekéren feküdt le aludni. Az ilyen jármüvet Magyarországon kocsinak nevezik, az elnevezés és a találmány ezen országból ered«. Avila spanyol történetírót, aki V. Károly császárt a németországi háborúba elkísérte, megerősíti Friedrich Hortleder, aki szintén arról értesít, hogy V. Károlyt podegra gyötörte, magyar kocsi-szekéren hált (in ein ungarisch gutschwagen). Ez a kifejezés, hogy magyar kocsi szekér, eléggé bizonyítja, hogy azok állítása, akik szerint a kocsi nem Magyarországból származott, meg nem állhat.10 Orio velencei követ, midőn 1530-ban Bakócz Tamás prímással Esztergomból Pozsonyba megy, bár nekik nem volt valami alkalmas szekerük, de azért megemlékezik 10 Szily Kálmán: A paraszt szekér magyar elnevezése. M. Mérnök és Ép. E. Közi., 1900. — Kropf Lajos: Még egyszer a kocsiról. Egy. Phil. Közi. XXI. özv. Kállay Tivadarné, dr. Pyber Kálmán és Vermes Lajos 5—5, Ferenczy Juliska 2 pengő, Billitz Jen,ö( 5 drb. hósapká, 2 drb. érmelegítő, Csukás Matild és Kállay Mária szőrme, Komáromi Textilipari Kft. 10 kg. gyapjúfonál, Pick Richárdné 5 pár kapca, 6 pár érmelegítő, Üdvhadsereg kapitánya 17 drb. kötött sál, Vermes Lajosné teveszőr hósapka, 2 drb. szőrmegallér. Az egyesületek és testületek gyűjtésének eredménye még nincsen lezárva, így az ott adakozóknak csak annak megtörténte után mondhatok köszönetét. Az eddigi szíves adományokért ez úton mondok nagyon hálás köszönetét és a további adományok lehető legsürgősebb felajánlását kérem. Komárom, 1942. február hó 5. Alapy Gáspár polgármester. Egy piemino 450 pengőért eladó. Megtekinthető: Mester-utca 3. a kényelmes, személyszállító magvar kocsikról.11 Az 1523. XX. te. kimondja, hogy a nemesség ne mint eddig kocsin, hanem lovon, menjen hadba (non in Kotsi). Broderithus azt írja Tomoriról. a mohácsi csata fővezéréről, hogy II. Lajoshoz repült *egy könnyű szekéren, amelyet mi Kots helységről kocsinak nevezünk«. Hasonló ehhez: »Felülvén hirtelen könnyű szekerekre, amelyeket mi a helyről kocsiknak nevezünk«.12 Fölemlíthetjük még Soiterust is, aki a magyar-török háborúról írván, szintén megemlékezik a magyar szekerekről, amelyeket hazájuk után »cotia«-nak mondanak. 1671-ből is van egy utazónk, Skimmer János, aki szintén említi a kocsit és annak magyar eredetét. Még a XVIII. században is nagy a különbség a (magyar kocsi és a külföldi jármű között. Eléggé bizonyítja ezt Hoffmannsegg gróf, aki 1793—94. években Magyarországon tartózkodott és többször keresztül utazott Komárom vármegyén. Élményeiről, tapasztalatairól levélben szokta értesíteni nővérét, aki Kleist porosz huszárszázados felesége volt. E levelekben nem győzi eléggé: dicsérni a magyar kocsi kényelmességét. A grófnak ez a véleménye annál fontosabb, mert mint világlátott ember, bejárta Német-, Francia-, Spanyolországot, Portugáliát, igy hát ugyancsak sokféle jármüvet használt és mégis nekünk adta e tekintetben az elsőséget. 1793. július 3-án Budáról kelt levelében ezt írja nővérének: »Mult (június) hó 23-án utaztam el Bécsből. Lehetetlen jobb, kényelmesebb, gyorsabb kocsipóstaszolgálatot kívánni, mint ebben az országban van. Csak ilyen intézmény mellett lehetséges két nap alatt és pedig reggel 11 Benich Arthur: Marino Sanuto Diarii- jának magyar művelődéstörténeti vonatkozásai. Bp. 1903, 47. 12Letenyei János: Második Lajosnak veszedelme. 60. Szamota—Zsolnay: M. oki. szótár. MILUS vegyileg fest, tisztít ruhákat KOMÁROM Nádor-utca 3. Telefon 292. Alnpíiiaioll 1905. Református Nap Komáromban A mátyusföldi és csallóközi Itef. Baráti Körök február 2-án, hétfőn »Református Napot« rendeztek a komáromi gyülekezetben. A helybelieken kívül Alistál, Csallóközaranvos, Apácaszakálias, Ekel, Érsekújvár, Imely, Délkomárom, Madar, Marcelháza, Nemeshodos, ószőny, Komáromszgntpéter, Tany és Tata reformátussága képviseltette magát igen nagy számban a Ref. Napon, amelynek keretében fél 9-től 10 óráig a bibliakörök gyűléseztek, majd 10 órakor előadás hangzott el a ref. egyház mai nagy problémáiról. Délután 2 órakor rendezték az ünnepélyt, amelyet Mokos Kálmán és Vágó; Ede lelkészek, a Baráti Körök elnökei vezettek. Végh Kálmán a templomkerülés okairól tartott előadást, Antal Gábor a hívő apák példájáról beszélt, Döbrössy József pedig »Kicsoda Krisztus?« címen értekezett. Szavalatok, majd pedig Földes Lajos és Virágh Vince imája egészítette ki a műsort. A résztvevők maradandó lelki élménnyel távoztak a Református Nap - ról, amely a környéki egyházaknak mintegy seregszemléje volt. Ma este 8 órakor: leveute-est a Turulban A Komáromi leventeegyesület ma, szombaton, február 7-én tánccal egybekötött műsoros estet rendez a TuraL-szálló színháztermében. Az új alapokra fektetett, megújhodott leventeintézmény komáromi egyesülete, . amely a közelmúltban annyi szép s figyelemreméltó rendezéssel lepte meg a várost, ezúttal is kitesz magáért s bizonyságát fogja nyújtani annak, milyen fontos munkát végez ez az intézmény az iíjóságnak nemcsak testi, de szellemi nevelését illetőleg is. A műsor keretében Kossányi József polg. isk. tanár, leventeegyesületi titkár megnyitóbeszédet mond, a prológot pedig Edenhoffer Nándor ifj. vezető szavalja. Csík János magyar nótákat énekel, Eőrv Szabó: Csaba Gyóni Géza »Csak egy éjszakára« ctmü versét adja elő. Fodor Ili énekszámai után a rajkózenekar játszik, majd Hajósi Maca és Radnóthy Károly énekel. Zachan Jmre a híres »Véd és vádbeszéd« címűi Mécs-költeményt szavalja, utána pedig a levente-mükedvelőgárda a »Süket levente« című vígjátékkal szerepel. 5 órától este 9 óráig tartó utazás után 36 mérföldnyi útat megtenni, mert ilyen messze van Buda Bécstől és mégis a második nap este már ottvoltam«.13 Érdekes, hogy a XVIII. századbeli angol Johnson ethymológiai szótárában Kocs község nevéből származtatja az angol coach (kocsi) szót.14 Ezek azok a fontos adatok, amelyek a kocsiról, erről a komárommegyei nevezetességről szólnak. Az ellentábor azzal is érvel, hogy nine» semmi okiratos emléke annak, hogy valamikor Kocson virágzó kocsnpar lett volna. Ennek könnyű okát adni. A Kocsról való szekér, vagyis a kocsi, hamar meghódította az egész országot, a híre, neve megmaradt akkor is, amikor Kocs községet porrá égették a törökök. A háborús forgatagban elpusztult minden emlékével a híres kocsi szekéripar. Amikor újra települt a község, hol voltak akkor már a híres kocsi szekériparosok! De csak magában Kocs községben szűnt meg ez az iparág, mert a kocsi szekér mintája megvolt az egész országban, utána csinálták. Már akkor nem volt fontos, hogy magában Kocs községben újra felvirágozzék a szekéripar. Voltak az országban akkor már híres szekérgyártó műhelyek, de bárhol készültek is ezek a könnyű szekerek, a nevét a komárommegyei Kocs község adta ezeknek a könnyű jármüveknek, amelyek előtt kalapot emelt egész Európa és annak jótulajdonságairól dicshimnuszokat írtak és erre mi, kornál rommegyeiek igenis büszkék lehetünk, hogy szükebí) hazánk és mi, sokak által barbároknak tartott magyarok, milyen kényelmes közlekedési eszközt adtunk a kultúrájára mindig büszke nyugati Európának!15 (Vége.) 13 Berkeszi István: Gról Hofímannsegg utazása Magyarországon, 2. 11 Komárom vármegye monográfiája, 76. 15 V. ö. Csánki Dezső: Magyarország földrajza a Hunyadyak korában, 111.
