Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-02-07 / 6. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK lilái, február 1. DR' MEZEY SZANATÓRIUM szülészeti magángyógyintézel KOMÁROM Deák Ferenc-u. 17. TELEFONSZÁM 141. 19 Jövő szombaton, 14-én: MANSzhangverseny Többször jelentettük már, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsé­gének komáromi csoportja jótékony­­célú hangversenyt rendez a Kultúrpa­lotában. Eredetileg úgy volt, hogy ma, február 7-én lesz a hangverseny, azon­ban technikai akadályok miatt későbbi időpontra kellett halasztani. A MANSZ vezetősége, amely a kitűnő művészi szórakozási ígérő rendezési már tel­jesen előkészítette, sőt a jegyek egy részét már elővételben ki is árusította, úgy döntött, hogy a hangversenyt má­hoz egy hétre, vagyis: február 14-én, szombaton délután 7 órakor tartja meg a Kultúrpalota nagytermében. A mű­sor változatlan: Farkas Márta és Ki­rály Józsefné kéthegedűs Vivaldi- és Mozart-száma mellett Péter József, a kiváló zeneszerző és karnagy lép fel, aki, mint ismeretes, az ősz óta a vár­megye dalkulturája érdekében meg­becsülhetetlen munkát fejt ki azzal, hogy sorra látogatja a községek ének­karait s helyben adja meg számukra értékes útbaigazításait. Péter József a Magyar Nemzeti Bank munkásaiból alakított férfi- és vegyeskórussal sze­repel Komáromban. A hangversenyre szóló jegyeket a MANSZ vezetősége árusítja, de kaphatók az Unió könyv­­kereskedésben is. Nem vesznek fel többé leányokat a gimnázium első osztályába A pannonhalmi "főapát a napokban értesítette Alapy Gáspár polgármes­tert s a komáromi Szt. Benedek-rendi főgimnázium igazgatóságát, hogy a kö­vetkező tanévtől, kezdődőkig nem enge­délyezi a leánytanulók felvételét a fő­gimnázium első osztályába. Eszerint tehát 1942 őszén új rendszer kezdődik az egyetlen komáromi középiskolában. Amitől már régóta félni lehetett, bekö­vetkezett: a leányok középiskola nél-. kül maradtak. Itt tehát az ideje, hogy most már a legkomolyabb s a legsür­gősebb intézkedés történjék a sokat emlegetett s már meg is ígért közép­fokú leányiskola létesítése érdekében. Kocs község és a kocsi Irta: dr. Baranya)- József (II. folytatás.) A könnyű kocsi magyar eredetére nézve nagyon fontos Brocquiere megjegyzése. Ő sokat utazott, sok földet bejárt és sok. járművet látott) s ha föltűnt néki a magyar kocsi, ez azt bizonyítja, hogy másutt nem voltak ilyen könnyű járművek, mert ha lettek volna, nem vesztegetett volna annyi dicséretet a magyar kocsira. Midőn Komárom szülöttje, V. László kö­vetsége 1457-ben Párisban járt, ott meg­bámulták a magyar jármüveket. Mátyásról tudjuk, hogy gyorskocsikon rö­vid idő alatt sokszor hihetetlen nagy útakat tett meg. Daineró Tamás, estei Herkules ferrarai herceg követe 1501-ben Magyarországon járt. Útleírásában szintén megemlékezett a ma­gyar kocsiról (cocia), amelyen az utazást felette kényelmesnek és gyorsnak tartja, ö négy személyre való kocsit használt. A német Cuspinianus (Speshammar) 1515- ben szintén megerősíti a kocsi magyar származását: »A magyarok — írja egy helyt — szekereken jöttek, amelyeknek ne­ve az ő nyelvükön kocsi«. Hasonlóképpen megemlékezik még Cuspinianus Beszédei­ben is a kocsiról, amelyet a magyarok Kocs városáról kocsinak neveznek. Herberstein orosz követ, amidőn 1517- ben Magyarországon utazik, megfordul Kocs községben is. Bécsből indul ki. Első állo­mása Brack, a második Övár, a harmadik Győr. »A negyedik — írja Herberstein — a Győrtől 6 mérföldre eső Kocs község volt, amelytől a szekerek és vezetőjük a nevüket vették«. Herberstein többször is megfordult Magyarországon és értékes ada­tot jegyzett föl útleírásaiban a komárom­­megyei kocsiról. Az 1518-iki útjáról ezt írja többek között: »Bécsből kocsin Buda felé folytattam útamat. A kocsi neve a Isméi megkezdődik a lékei Egyesület szabadegyetemi előadássorozata Ismeretes, hogy a Jókai Egyesületbe tömörült fiatalság az elmúlt ősz folya­mán egy szabadegyetemi előadássoro­zatba kezdett, amelynek első részét a Művészeti Hetek komáromi megrende­zése miatt kellett befejezni. Az elő­adássorozatnak páratlan sikere volt s a rendezőség a rendkívül nagy érdek­lődésre való tekintettel úgy ígérte, hogy a sorozatot január hónapban folytatni fogja. Sajnos, a rossz időjárás, a bi­zonytalan vonatközlekedés s a fűtő­anyag-hiány miatt ez nem történhetett meg. Úgy értesülünk azonban, hogy a szabadegyetem májsodik része a leg­közelebbi jövőben megindul, kiváló helybeli és fővárosi előadók közremű­ködésével. A program kész s az a kö­zönség, amely olyan nagy érdeklődés­sel s lelkesedéssel vett részt az elő­adásokon, ismét a legnívósabb s az új Magyarország célkitűzései alapján el­gondolt előadásokban gyönyörködhetik hamarosan. Az előadássorozat részle­tes programját legközelebb közölni fogjuk. Katonai munkafáborba utalják a notórius munkakerülőket Rendelet a mezőgazdasági munkaszerződések biztosítására Háborús -viszonyok között élünk, köte­lességének teljesítését meg kell követelnünk tehát a nemzet minden egyes tagjától. Hon­­védeink sokszor igen nehéz helyzetben vité­zül megállják a helyüket, önfeláldozóan teljesítik hazafias kötelességüket, az ő pél­dájukat követni kell azoknak is, akik ilyen­­rendkívüli áldozatok nélkül vehetnek részt a békés termelő munkában. így elsősor­ban a mezőgazdasági munkásoknak, mert mezőgazdasági termelésünk folyto­nosságának fenntartása és fejlesz­tése ma a legfontosabb közérdek. Ezek a szempontok vezették a kormányt, amikor a honvédelemről szóló törvény alap­ján most rendeletet adott ki a mezőgazda­­sági munkaszerződések megkötésének biz­tosítása tárgyában. A kiadott rendelet sze­rint minden mezőgazdasági munkás, aki március 15-ig mezőgazdasági munkára le nem szerződött — elzárás terhével -— kö­teles a helybeli gazdasági munkaközvetítő hivatalnál, vagyis az elöljáróságnál legkésőbb március 31-ig jelentkezni. A munkaközvetítő hivatal a munkaszükség­letnek megfelelően munkaalkalmat jelöl ki számára; s ha ezt alapos ok nélkül el nem fogadja, akkor a közigazgatási hatóság hon­védelmi munkakötelezettként —. gazdasági munkák végzésére kirendelheti. Súlyosabb esetekben elrendelhető az is, hogy a munkavállalástól vonakodót katonai munkatáborba utalják. Az ország ellenségeinek érdekét szolgálná, ha a termelő munka zavartalanságát nem: biztosítanák, a jelenlegi rendkívüli helyzet­ben téhát gondoskodni kellett megfelelő rendszabályokról. A hazafias mezőgazda­­sági munkásság becsületesen dolgozó tag­jai nem azonosíthatják magukat azokkal, akik kötelességükről megfeledkeznek. Ha akadtak'ilyenek, most azok is bizonyára belátják, hogy a munka rendjéhez aíkal­­imazkodniok kell saját maguk és az ország érdekében. Honvédeinkért A keleti harctéren küzdő hős honvédeink részére meleg ruházati cikkeket, vagy ezek beszerzéséhez pénzbeli adományokat kér­tem Komárom város közönségétől. Kérelmem visszhangra talált "azoknál, akik átérzik a magyar katona sorsát ott kint a hómezőkön, hiszen honvédeink a mi nyu­galmunkért és jobb jövőnk biztosításáért küzdenek — családjukat itthagyva, az idő viszontagságaival dacolva — a közös ellen­ség ellen. Gyűjtésre vállalkoztak: Ipartársulat, Ke­reskedelmi Grémium, Délkomáromi Ref. Nőegylet, Szociális Missziótársulat, Vörös­­kereszt Egylet. Ne várjuk azonban, hogy helyünkbe jöj­jenek az adományokért, hozzuk el jó .szív­vel azt, amit a célra szántunk a város­házára (I. em. polgármesteri titkári hiv.), hogy az adományokat minél hamarabb el­juttathassam illetékes helyre, hogy azok hasznát élvezhessék hős honvédeink. Hangsúlyozni kívánom, hogy filléres ado­mányokat is a legnagyobb hálával fogadok. A fenti célra f. hó 5-ig (csütörtök) aZ alábbi adományok érkeztek hozzám: Ker­tésztársulat 140.04, Északkomáromi Prot. Jótékony Nőegylet 100, dr. Lestár István 50, Bartha János ny. pü. igazg. 20, Papp- Kovách Elemérné és Pick Richard 10—10, Budán innen 10 mérföldnyire fekvő ko­­inárommegyei Kocs falutól ered. E jármű; elé 3 lovat fognak. Vasalása igen kevés, úgyszólván semmi sincs rajta. A kocsis­sal együtt 4 személy számára van rajta hely. Budától Bécsig, tehát 32 mérföldnyi útat egy nap és egy éjjel teszi meg. Útköze, ben azonban 5—6 méríöldenkint etetnek is, fele úton lovat váltanak. A kocsik igen kényelmesek, mivel élelmiszereket, ruhát, ágyat, italt, szóval minden szükségletet ma­gukkal vihetnek rajtuk.« A kocsi szót — írja Prikkel — 1494 körül, sőt még 1526-ban is épp úgy hasz­nálták a Kocsról származott híres fuvaros szekereknek, mint a könnyű fedett jár­müvek megjelölésére. Csak a XVI. század­ban lett a currus fogalmának általános jelzőjévé, amely értelemmel azután, mint nemzetünk dicsőségének egyik hirdetője, át­vándorolt a többi európai nyelvekbe is. A kocsi magyar eredetét bizonyítja egy másik följegyzés is. Avila y Zuniga spanyol] történetíró 1546-ban azt írja Commentaries' című müvében: »V. Károly födött szekéren feküdt le aludni. Az ilyen jármüvet Ma­gyarországon kocsinak nevezik, az elne­vezés és a találmány ezen országból ered«. Avila spanyol történetírót, aki V. Károly császárt a németországi háborúba elkísér­te, megerősíti Friedrich Hortleder, aki szin­tén arról értesít, hogy V. Károlyt podegra gyötörte, magyar kocsi-szekéren hált (in ein ungarisch gutschwagen). Ez a kifeje­zés, hogy magyar kocsi szekér, eléggé bi­zonyítja, hogy azok állítása, akik szerint a kocsi nem Magyarországból származott, meg nem állhat.10 Orio velencei követ, midőn 1530-ban Ba­­kócz Tamás prímással Esztergomból Po­zsonyba megy, bár nekik nem volt valami alkalmas szekerük, de azért megemlékezik 10 Szily Kálmán: A paraszt szekér ma­gyar elnevezése. M. Mérnök és Ép. E. Közi., 1900. — Kropf Lajos: Még egyszer a ko­csiról. Egy. Phil. Közi. XXI. özv. Kállay Tivadarné, dr. Pyber Kálmán és Vermes Lajos 5—5, Ferenczy Juliska 2 pengő, Billitz Jen,ö( 5 drb. hósapká, 2 drb. érmelegítő, Csukás Matild és Kállay Mária szőrme, Komáromi Textilipari Kft. 10 kg. gyapjúfonál, Pick Richárdné 5 pár kapca, 6 pár érmelegítő, Üdvhadsereg kapitánya 17 drb. kötött sál, Vermes Lajosné teveszőr hósapka, 2 drb. szőrmegallér. Az egyesületek és testületek gyűjtésének eredménye még nincsen lezárva, így az ott adakozóknak csak annak megtörténte után mondhatok köszönetét. Az eddigi szíves adományokért ez úton mondok nagyon hálás köszönetét és a to­vábbi adományok lehető legsürgősebb fel­ajánlását kérem. Komárom, 1942. február hó 5. Alapy Gáspár polgármester. Egy piemino 450 pengőért eladó. Megtekinthető: Mester-utca 3. a kényelmes, személyszállító magvar ko­csikról.11 Az 1523. XX. te. kimondja, hogy a ne­messég ne mint eddig kocsin, hanem lovon, menjen hadba (non in Kotsi). Broderithus azt írja Tomoriról. a mo­hácsi csata fővezéréről, hogy II. Lajoshoz repült *egy könnyű szekéren, amelyet mi Kots helységről kocsinak nevezünk«. Ha­sonló ehhez: »Felülvén hirtelen könnyű szekerekre, amelyeket mi a helyről kocsik­nak nevezünk«.12 Fölemlíthetjük még Soiterust is, aki a magyar-török háborúról írván, szintén meg­emlékezik a magyar szekerekről, amelye­ket hazájuk után »cotia«-nak mondanak. 1671-ből is van egy utazónk, Skimmer János, aki szintén említi a kocsit és annak magyar eredetét. Még a XVIII. században is nagy a kü­lönbség a (magyar kocsi és a külföldi jármű között. Eléggé bizonyítja ezt Hoffmannsegg gróf, aki 1793—94. években Magyarorszá­gon tartózkodott és többször keresztül uta­zott Komárom vármegyén. Élményeiről, ta­pasztalatairól levélben szokta értesíteni nő­vérét, aki Kleist porosz huszárszázados fe­lesége volt. E levelekben nem győzi eléggé: dicsérni a magyar kocsi kényelmességét. A grófnak ez a véleménye annál fontosabb, mert mint világlátott ember, bejárta Német-, Francia-, Spanyolországot, Portugáliát, igy hát ugyancsak sokféle jármüvet használt és mégis nekünk adta e tekintetben az elsőséget. 1793. július 3-án Budáról kelt levelében ezt írja nővérének: »Mult (június) hó 23-án utaztam el Bécsből. Lehetetlen jobb, kényelmesebb, gyorsabb kocsipósta­­szolgálatot kívánni, mint ebben az ország­ban van. Csak ilyen intézmény mellett lehetséges két nap alatt és pedig reggel 11 Benich Arthur: Marino Sanuto Diarii­­- jának magyar művelődéstörténeti vonatko­zásai. Bp. 1903, 47. 12Letenyei János: Második Lajosnak ve­szedelme. 60. Szamota—Zsolnay: M. oki. szótár. MILUS vegyileg fest, tisztít ruhákat KOMÁROM Nádor-utca 3. Telefon 292. Alnpíiiaioll 1905. Református Nap Komáromban A mátyusföldi és csallóközi Itef. Ba­ráti Körök február 2-án, hétfőn »Re­formátus Napot« rendeztek a komáro­mi gyülekezetben. A helybelieken kí­vül Alistál, Csallóközaranvos, Apáca­­szakálias, Ekel, Érsekújvár, Imely, Délkomárom, Madar, Marcelháza, Ne­­meshodos, ószőny, Komáromszgntpé­­ter, Tany és Tata reformátussága kép­viseltette magát igen nagy számban a Ref. Napon, amelynek keretében fél 9-től 10 óráig a bibliakörök gyűlésez­­tek, majd 10 órakor előadás hangzott el a ref. egyház mai nagy problémái­ról. Délután 2 órakor rendezték az ün­nepélyt, amelyet Mokos Kálmán és Vágó; Ede lelkészek, a Baráti Körök elnökei vezettek. Végh Kálmán a temp­­lomkerülés okairól tartott előadást, Antal Gábor a hívő apák példájáról beszélt, Döbrössy József pedig »Kicso­da Krisztus?« címen értekezett. Szava­latok, majd pedig Földes Lajos és Virágh Vince imája egészítette ki a műsort. A résztvevők maradandó lelki élménnyel távoztak a Református Nap - ról, amely a környéki egyházaknak mintegy seregszemléje volt. Ma este 8 órakor: leveute-est a Turulban A Komáromi leventeegyesület ma, szom­baton, február 7-én tánccal egybekötött mű­soros estet rendez a TuraL-szálló színház­­termében. Az új alapokra fektetett, meg­­újhodott leventeintézmény komáromi egye­sülete, . amely a közelmúltban annyi szép s figyelemreméltó rendezéssel lepte meg a várost, ezúttal is kitesz magáért s bizony­ságát fogja nyújtani annak, milyen fontos munkát végez ez az intézmény az iíjó­ságnak nemcsak testi, de szellemi nevelését illetőleg is. A műsor keretében Kossányi József polg. isk. tanár, leventeegyesületi titkár megnyi­tóbeszédet mond, a prológot pedig Eden­­hoffer Nándor ifj. vezető szavalja. Csík János magyar nótákat énekel, Eőrv Szabó: Csaba Gyóni Géza »Csak egy éjszakára« ctmü versét adja elő. Fodor Ili énekszámai után a rajkózenekar játszik, majd Hajósi Maca és Radnóthy Károly énekel. Zachan Jmre a híres »Véd és vádbeszéd« címűi Mécs-költeményt szavalja, utána pedig a levente-mükedvelőgárda a »Süket levente« című vígjátékkal szerepel. 5 órától este 9 óráig tartó utazás után 36 mérföldnyi útat megtenni, mert ilyen messze van Buda Bécstől és mégis a má­sodik nap este már ottvoltam«.13 Érdekes, hogy a XVIII. századbeli angol Johnson ethymológiai szótárában Kocs köz­ség nevéből származtatja az angol coach (kocsi) szót.14 Ezek azok a fontos adatok, amelyek a kocsiról, erről a komárommegyei neveze­tességről szólnak. Az ellentábor azzal is érvel, hogy nine» semmi okiratos emléke annak, hogy vala­mikor Kocson virágzó kocsnpar lett volna. Ennek könnyű okát adni. A Kocsról való szekér, vagyis a kocsi, hamar meghódította az egész országot, a híre, neve megmaradt akkor is, amikor Kocs községet porrá éget­ték a törökök. A háborús forgatagban el­pusztult minden emlékével a híres kocsi szekéripar. Amikor újra települt a köz­ség, hol voltak akkor már a híres kocsi szekériparosok! De csak magában Kocs községben szűnt meg ez az iparág, mert a kocsi szekér mintája megvolt az egész or­szágban, utána csinálták. Már akkor nem volt fontos, hogy magában Kocs község­ben újra felvirágozzék a szekéripar. Voltak az országban akkor már híres szekérgyártó műhelyek, de bárhol készültek is ezek a könnyű szekerek, a nevét a komárom­megyei Kocs község adta ezeknek a könnyű jármüveknek, amelyek előtt kalapot emelt egész Európa és annak jótulajdonságairól dicshimnuszokat írtak és erre mi, kornál rommegyeiek igenis büszkék lehetünk, hogy szükebí) hazánk és mi, sokak által barbá­roknak tartott magyarok, milyen kényelmes közlekedési eszközt adtunk a kultúrájára mindig büszke nyugati Európának!15 (Vége.) 13 Berkeszi István: Gról Hofímannsegg utazása Magyarországon, 2. 11 Komárom vármegye monográfiája, 76. 15 V. ö. Csánki Dezső: Magyarország föld­rajza a Hunyadyak korában, 111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom