Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-10-03 / 40. szám

1942. október 3.

KOMAROMI LAPOK

5. oldal.

Tudunk-e vizsgázni a gimnáziumban?

Irta: Szombathy Viktor

Nemrégen kezdődött az iskolai év: s az ismerősök családtagjai közül legalább Féltucatnyi akadt, akik most .lépték át először a középiskola küszöbét. Ki a gimnázium, ki a polgári iskola első osztályának reményteljes »hallgatóija lett, (■egy-két hétig inkább valóban hallgató, egy hónap múlva majd megjön a szava s ugyancsak lármázó lesz, ha kiereszti a hangját), és kezdi magába önteni azt a tudományt, amely nélkül manapság nehezen szerezhető meg akár egy erdőőri állás is a Mátra rengetegeiben.

Erről beszéltünk egy este, erről a sok tudományról, a vizsgákról, amelyek a bizonyítványt adják, s a bizonyítványokról, amelyek nélkül már egy tapodtat sem lehet lépni ebben az életben. Régen az volt az érett és vezetésre alkalmas magyar ifjú, aki ügyesen kezelte az íjjat, ■bátran megülte a lovat, erős karral forgatta a kardqt s lest tudott vetni besenyőnek, kunnak, tatárnak . .. Ma egy darab pecsétes papírral lépünk az érvényesülés küszöbére, ez a fegyverünk, íjjunk, lesvető-eszközünk az élet rengetegében.

Hogy ezt a papírt megszerezhessük, padokban kell ülni hosszas ideig s a pádban ülések végeztével vizsgázni szokás. A vizsgákról volt szó. Végiglapoztuk gondolatban a vizsgákhoz szükséges rengeteg tankönyvet, a .latint s a fizikát. a számtant s a történelmet, a természetrajzot és a görögöt. S kiderült, hogy, ha érettségit kellene tennünk, egyikünk sem tudna helytállani. Bizony, belebuknánk még a kísérletébe is.

— Mit, érettségit! legyintett valamelyikünk, — talán a hatodik, vagy éppen a negyedik osztály tantárgyaira sem emlékeznénk pontosan.

így szálltunk lejebb az időben, színvo* nalban, tudományban s egyikünk végül azt találta kijelenteni, hogy ha nagyon megszorítanák, talán az első gimnázir umi osztály évvégi vizsgáin sem tudna okosan helytállani. Gyorsan számba is t ettük a fontosabb tantárgyakat: a szám;tan talán még menne, de a mértani szar bályok. már nehezebben sikerülnének ... Igen: 'Hí kör egy olyan önmagába visz^ szatérö zárt görbe vonal... — no, ezt még tudjuk, de egy becsületes oktaéder, vagy éppen tetraéder köbtartalmának kiszámítása már nehezebben menne. Földrajz ? Az még igen. Nagyönis. Mi a régi Nagy-Magyarország földrajzát még akkor tanultuk, amikor Fiúmétól Brassóig a MÁV vonalain lehetett eljutni s az árvamegyei tótok felsegélyezésére harmadévenként gyűjtést indítottak. Igen, persze, ezt nagyon is ismerjük, büszkén és szeretettel. .. Krassó-Szörény megyeszékhelye Lugos, és Zsolnán szövik a legtartósabb posztó. .. De azttán a természetrajz! Itt. már legfeljebb csak elhullott latin . nevekre emlékszünk: zea mays és cucarbita pepo, a kukorica, meg a tök és valami csodálatos megrögzött* séggel a harmatkása glycerin fiai tans. Hogyan maradt meg emlékezetemben, éppoly rejtélyes, mint amilyen rejtélyes, cgy-egy régi, gyermekkori emlék a hegyek aljáról.

Mi van még? Verset tudsz-e mondani?

A gyöngyhöz hasonló íog

a természet ajándéka. Ápolja gondosan ezt az értéles ajándékot és használjon ehhez Chlorodont-fogpaszrát, amely fogalmat jelent a célszerű fogápolásban.

Felkelés után és lefekvés előtt

Chlorodont

fogpaszta

A Toldi hat . énekét, amelyet úgy szeret-, tél negyedikben, vagy a mulatságos, tréfás Petőfi-verseket Megyeriről, a színészről, vagy az elnáspágolt gyerekről, akit a szomszéd vert meg alaposan.? S. magyar nyelvtanból fel tudnád-e sorolni a jelzők, határozók fajait, és latinból végig tudnád-e ragozni az összes igealakokat ?

Hát nem. Valljuk be, nem menne sehogy s minél följebb érnénk az osztályokban, annál kevésbbé tudnánk helytállni egy alapos vizsgának. Tudományunk hézagos, egy-egy szebb algebrai képlet levezetését talán még halálbüntetéssel sem tudnánk táblára írni. Sokat feledtünk.

Ez persze ne rémítse pieg a diáktársadat mat. Van egy nagy, átfogó kép, arnet lyet é hosszas tanulmányok végeztével kaptunk, magunkkal hordunk egész .életünkön keresztül. A nyelvek tanulására legjobb alap a" latin: ha olaszt, dánt'; vagy horvátot tanulsz is, sokkal ,köny;nyebben teheted, mintha nem tanulj tál volna latinul s nem ismernéd egy gyönyörűen felépített, logikusan hajlékony nyelv szabályait, szavainak ismerős csengését. Magaddal viszed egy világ képét, időben, térben, történelmi és földrajzi tanulmányok kapcsán. S verseket, ritmusokat, hosszú regényeket és fizikai alapismereteket teszel tarisznyádba életed végezetéig, — e tarisznya mélyén látszólag zűrzavaros összedobáltságban, valami módon mégis szilárd rendben, egy egészséges világkép szilárd és megbonthatatlan rendjében, — állanak az ismeretek, mintegy leszűrve; csak a lényege, az alapja, amely az életed továbbfolytatásához okvetlen szükséges.

Megszerezted az »általános műveltsé,get«, (ó, mi kezdetleges kifejezés), ha egyes tantárgyakból manapság már vizsgázni nem is tudsz: laz iskola s az élet tanulságai s tapasztalatai összhangzatos egésszé olvadnak benned s így leszel ember, keresztény és magyar. így olvadsz be az európai közösségbe, láthatatlan ereken s hajszálcsöveken, így, egy-egy latin szó, az actiumi csata idejének s a kovasav (összetételének, Odysjseus bolyongásának és az imaginárius számok sorának emlékeivel.

iN’yolcadíkos korunkban valamelyik szemfüles fizikusunk hallott szólani :S olvasott is Einstein relativitási elméletéről. Kihagyásosan, tökéletlenül, még u lényeget sem ragadva meg. De annyit megjegyzett, hogy »a fizikai szemlélet megváltozik« s ezután »más alapokra kell helyezni fizikai tanulmányunkat«. Üvölt - ve hirdette ki az osztályban ezt a »forradalmat« (más forradalmak is zajlottak akkor a dunai térségben, illő volt, hogy az időtlen idők s a tértéiért terek biroldalmában is legyen egy kis forradalom a diákok számára), és sikerült gyorsan azt következtetnünk ebből az újságból, hogy eltörülik a fizikát, vége a fizika1-Folyó hó 29-én tartották meg a helybeli téli gazdasági iskolában az aranykalászos gazdaavatás«-!.

Délelőtt 9 órakor kezdődött a felemelő ünnepség. Az iskola kultúrtermében szép szántban jelentek meg az érdekelt gazdaifjak hozzátartozói, valamint az érdeklődő közönség. Jelen voltak: Reviczky István alispán, dr. Vizkelety Sándor városi tanácsos, Somogyi István tanügyi tanácsos, Taróezi Herbert kamarai titkár, valamint a közintézmények kiküldöttei. K a p i t á n y -Géza szakoktatási igazgató, vizsgabiztos megnyitó szavai után S ü I 1 Jenő téli gazdasági iskolai igazgató tette meg jelentését a lefolyt tanévről, majd az ifjúsági »Gazdakör tartotta meg utolsó ülését. Minden tanuló ékes tanúbizonyságot tett arról, hogy két télen keresztül nem hiába jártak iskolába.

Ezután következett a terménybírálat. Az aranykalászos gazdaavalást megelőzőleg ugyanis minden végzett tanulónak saját terményeiből ki kell valamit állítania, u kiállított anyagot azután bizottság bírálja meg és az eredménynek megfelelően díjazza. A bírálóbizottság határozata értelmében Andrássy László, Cseh Gyuórák remegéseinek. A fénytantól a villamosság tanáig, Boyl — Mariottetól Edisonig.

Így menesztettünk követséget a fizikai laboratóriumba, ahol háborúból viszszatért fizikatanárunk éppen a következő óra kísérleti anyagát igyekezett összeszedni a megmaradt háborús anyagokból.

Tanár úr, közölte ünnepélyesen a szónok, — hallottuk, hogy eltörülik a fizikát, mert minden megváltozott, relatív lett s a világrend kibillent.

Tanárunk feljebb tolta pápaszemét s mivel a villamosáram orvul éppen meg is csapta, sebesült századosi hangján egyet kiáltott, megremegtek bele a falak :

— Eltörlik a fizikát ? Szamarak! Szeretnétek megszabadulni a szekundáktól, nem a régi világképtől! Majd adok én nektek, tantárgyat eltörölni!

Kissé lihegett, mert asztmás volt már, aztán nyugodtabban folytatta:

— A tudományt, ha egyszer megszereztük, nem lehet eltörölni, fiúk. Lehetnek változások, de az alap nem semmi - sül meg. Lehet, hogy valaki így magyarázza ma, lehet, hogy holnap máskép, De a magyarázatokon túl s innen, valahol a lelki világkép s a testi élet rejtelmes határán, ott áll mindig ennep lelkiismeretünk őre, az európai, a keresztény s a magyar ember lelkiismeretének custosa, amely minden lépéseteket őrzi s ha azt meg is engedi majd később, hogy a részleteket elfelejtsétek, az összefoglaló, nagy egész ismeretéből egy jottányit sem enged, a műveltségiek műveltség marad mindenképen, még akkor is, ha egy-egy alkotóelemétől menekülni igyekeztek, mint most a gázok törvényeinek ismeretétől. Hát csak menjetek vissza, fiam, nem »szűnik« meg a fizika s legyetek rajta, hogy a világkép, amit itt kaptok, szintén ne szűnjék meg soha.

Hát igen. Lehet, hogy a kamatoskamatszámítás az első tíz percben már nehezen menne, lehet, hogy a növények gyökerének élettani törvényeire bután emlékszünk, — de bizonyos, hogy megmarad. a világkép, bennünk él, ha jól megatnultuk, az egészséges világnézet s az emberi művelődésnek valami szép, sugárzó kis darabja, reszkető fénye, méla, Huba Árpád és Méhes Gáspár a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara oklevelei, Kiss József, Borján József első díjat nyertek. A többi kiállító tanuló is értékes díjat kapott. A terménybírálat eredményének kihirdetése után megkezdődött az avatás. A Földmívelési Miniszter Lr képviseletében Kapitány Géza vizsgabiztos, szakoktatási igazgató 21 gazdaifjút fogadott, illetőleg avatott aranykalászos gazdává. Ezek a következők: An dr ássy László, Cseh Gyula, Duba Árpád, Dúsa Béla. G re schner Pál, Csen key László, Fekete Imre, Fekete Ödön, H 0 r j á n József, Kiss József, K r i z s áii István, L ő r i n c z Géza, M éhes Gáspár, Mészáros István, Mikóczy Lajos, Németh István, Tóth Nándor, Vida Rezső, Web a József. Varga Tibor, T ó t h Zoltán.

A szép ünnepség a díjak kiosztásával és a Miniszteri Biztos zárószavaival ért véget.

Az ünnepély után Reviczky István alispán a megjelent érdeklődőkkel együtt megtekintette az iskola tangazdaságát, majd a szomszédos Háziasszonyképző iskolát látogatták meg.

lyet megadott nekünk a magyar iskola.

És ezzel, ezzel a bölcs, keresztény, magyar s európai iskolával vagyunk többek a partizánok népénél, a politrukok vad tömegeinél s mindennél, amely bennünket s őket a Volgánál, s az Uralnál elválaszt.

Lehet, hogy a negyedik gimnáziumi osztályban ősz fejjel már megbuknánk. De európaiságból, kereszténységből s elsősorban magyarságból: örökké s jól vizsgázunk. S ez a lényeges.

Komárom városi

GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ

NYITVA :

A kádfürdő kedd kivételével minden nap.

A gőzfürdő nők részére hétfőn 12—19 óráig, pénteken 12—19 óráig. — Féri ak részére csütörtökön 12—19 óráig, szó - baton 8—17 óráig, vasárnap 7—15 óráig Munkásfürdő szombaton 17—19 óráig, lshiés és reumásoki*ak iszappakelás.

Szives látogatást kér TÓTH MÁRTON

(406) fürdőbérlő.

10 évi {egyházra itéll egy gynjiogatól

a rögtöniül® bíróság

Egy hét leforgása alatt másodszor ült össze csütörtökön a komáromi kir. törvényszék rögtönilélő tanácsa. Ezúttal egy gyújtogató felett Ítélkezett, akinek megállapította bűnösségét, de a gyújtogatás bűntettéért ilyenkor járó halálbüntetést nem mondhatta ki. mert a vádlott még nem töltötte be huszadik életévét.

A megtévedt fiatalembert Farkas 1st vannak hívják, 19 éves időszaki napszámos. büntetve még sohasem volt. Szeptember 2t-én világos nappal felgyújtott a klosterneuburgi kanoiiokrend tulajdonát képező Almáspusztán egy árpaszalma-kazlat. amelynek értéke 2109 pengő volt.

Bűnösnek érzi magát? — kérdezte a megtört, különben becsületesarcú fiútól So ős Imre dr., a tanács elnöke.

Igen. felelte remegő hangon, lehajtott fejjel.

Hát miért tette?

Nem tudom, mi vall velem... Elmondta, hogy munkából igyekeztek a major felé, mikor az egyik társa ezt mondta: Mit gondoltok, hogyan lehetne öszszecsődíteni a népet?« Egy másik fiatal munkás így felelt: »Pénzt kellene osztani!« Egv harmadik: Vagy tűzesettel...« — Erre elkérte Farkas Ferenc nevű pajtásától annak gyufáját, s meggyujtóttá a kazlat. Mikor lobbot vetett a szalma, rádöbbent arra, mit tett, oltani is igyekezett társaival együtt a tüzel, de hiába.

A tanuk egyöntetűen azt vallották, hogy Farkas Istvánt becsületes és szorgalmas munkásnak ismerték s nem tudják elgondolni, mi vitte rá cselekedetére. A rögtöni télő tanács a staláriális törvény követelte legcsekélyebb büntetésben részesítette a fiatal vádlottat: 10 évi Egyházra Ítélte.

Farkas István könnyes- szemmel hallgatta az Ítélet kihirdetését. Könnyeivel talán nem is a maga sorsát siratta.

Az édesapjára gondolhatott, a becsületes, derék magyar munkásra, aki azokban a percekben is. amelyekben az ítéletei az elnök felolvasta, honvédként küzdött odakint az orosz fronton...

21 gazdaiffitf avattak aranykalászQS gazdává a iéli gazdasági iskolában