Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-09-19 / 38. szám

1 Hqivanharmadik évfolyam 38. szám. Szombat, 1842 szeplember 19 Politikai.társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2,50 pengő. ' -Egyes példány ára 0.20 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. - Főszerkesztő: DB. GAAL GYULA. Felelős szerkesztő: DB. KALLLAY ENDRE. Szerkesztő: DB. BARANYAY JÓZSEF. I-»munkatársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor uccu 29. sz. Telefon: 8#. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Utol fara figyélniezteíte a közéllátási miniszter a feketepiac kúfárjáit és a zugforg.i­­lom hiénáit, hogy meglelt a pohár, több már nem fér bele, a kormányi­­zat türelme fogytán. Elég ideje volt mindenkinek arra, hogy megértse és bármily gyarló elmével is felfogja a belső front fontosságát. Alert, - amin! mondotta, — megszűnt a különbség a külső és belső front között, mind-Külön szabályozza az alispán a zsidók élelmiszer-ellátását Megszűnik a tánc Komáromban Illetékes hely a város tüzelőanyag-ellátásáról kettő egyformán az ország fennma­radásáért küzd. Alindkél frontnak egyforma kötessége van, kitartani, harcolni a végső győzelemig. A külső fronton nincs is hiba, a magyar honvéd az országért és a szebb jövőért feláldoz mindent, ké­nyelmét, jólétet, egészségei, életet. Kis Ízelítőt kapott az ország a múlt na­pokban a; légi támadásokból, ebből mindenki fogalmat alkothat magának arról, mit keli átszenvednie, mit kell tűrnie? a külső fronton küzdő katoná­nak, ahol az efajta légi támadás pi­henő, nyugalom számba megy csak. A külső front hőse állja a ráták hit­­órás bombázását, állja az ellenséges ágyúk végeszak adat lan pergőtüzét tűri a poklok bőségét s az orosz lét csontig ható fagyát, a hómezők lelkei­­áljáró szeleit s amellett szívesen le­mond a legelemibb kényelemről s el­látási igényeit is a minimumra redu­kálja csak azért, hogy a fegyverek győzelmét biztosítsa s evvel hazája jövőjét megalapozza. Ugyanakkor a közellátási miniszter kénytelen a legkíméletlenebb szigort kilátásba helyezni, sőt terminusra be­ígérni a belső front árulói, a zug­­forgalom szélhámosai s a feketepiac üzérei ellen, bizonyságául ann k, hogy hlég mindig vannak szép számmal, akik az ország megpróbáltatásából, a hadiözvegyek és árvák könnyeiből, a béna bősök szenvedéseiből is anyagi hasznot akarnak maguknak kisajtol­ni. Nagyon találóan ép oly liazaáru­­lóknak bélyegzi ezeket a miniszter, mint a katonai, vagy a vegyi titkok árulóit, avval a különbséggel, hogy amíg ezek életük kockáztatásával jut­hatnak csak a júdáspénzhez, addig a belső front áridói kockázat nélkül vágják zsebre mohóságuk bérét hon­fitársaik nehéz helyzetének gálád ki­használásával. A hazaárulón tk. legyen az katonai titkok kéme, vagy zugpiacok sze­mérmetlen rebacholója, egyformán halál a büntetése. Eddig azonban ezt az igazságot csak az előbbieknek szol­gáltatta ki a hatalom, a belső front árulóinak időt engedett arra, hogy magukba térjenek, belássák eljárásuk galádságál s önként szüntessék be az egész országra kihalóim ártalmas játékaikat. A próbaidő azonban leteli s amint) az alispán havi jelentéséből is lát­hatjuk, nem a kívánt eredménnyel. A feketepiacok sötét üzérei telhetet­lenek, csápjaikat még mindig nyúj­togatják áldozataik után. Eltüntették a közfogyasztás elől a takarmányté­­léket, süllyesztőbe lelték a legnélkü­­lözheletlenebb szükségleti tárgyakat, beszüntették a sertéshizlalást, meri az árpát sokkal jobban tudják érté­kesíteni meg nem engedett, fantasz­tikusan magas árakon, ellepték a va­rosok kapuit, hogy olt mindent ösz­­szevásároljanak és semmit be ne en­gedjenek anélkül, hogy a maguk vám­ját le ne szedjék róla, A lemondani Vitéz nemes Haynal ezredes katonái hősiességéről Vitézek! Tűzharcosok! Nemzetvédelmi keresztesek! Tűzoltók! Dalostestvérek! Minden becsületes Magyarok! A termelők egy részének mérhetet­len kapzsisága, s az anyagiakban dús­káló fogyasztók egy részének ama eléggé el nem ítélhető, bűnös törekvé­se, hogy mások kárára maguknak minél nagyobb mennyiségű elsőrendű szükségleti cikket halmozzanak fel, teremtette meg a feketepiacot. Szomo­rúan kell tapasztalnunk, hogy amikor véreink a külső fronton a nagyobb, szociálisát)!) Magyarországért, a hé­­kesseges jövőért áldozzák fiatalságu­kat, életerejüket, ugyanakkor lelket­len hazaérniük árdrágító aknamunká­jukkal a belső front egységét, szilárd­ságát iparkodnak megbolygatni, ők azok, akik a kormány minden intéz­kedését kritizálják és ellensúlyozzák, akik az ellenséges külföldi rádió pro­paganda-anyagot suttogva terjesztik, akik szabotálnak és szabolázsra hiz­lalnak, akik a kormány árpolitikáját konlrakarirozzák és akik termelőnél és nyiíl piacon, egyaránt mindig az előírtnál magasabb árat kínálnak és fizetnek s így megakadályozzák azt, bogy a keresztény s kevesebb anya­gival rendelkező fogyasztóközöiiség a kormány által megállapított áron vá­sárolhasson: Valóban tragikus, hogy ezek a ha­zaijaikul lélekkúfárok az egyébként nemzeti érzésű, becsületes, józan ter­melők bizony eléggé nagy számát meg tudták fertőzni. Állatában, de különösen háború idejében rendkívül fontos, hogy a belső front megszilárdítása s főleg a lelki egység dokumentálása érde­kében minden tekintetben aláves­sük magunkul az irányító központi kormányzat akaratának. Vonatkozik ez elsősorban a kormány árpolitikájára.' Tehát minden körül­mény között és minden eszközzel biz­tosítanunk kell azt, hogy a vásárlások és eladások a maxmális árakon bo­­nyolítlassanak le. A feketepiacnak, a zugkereskedelemnek meg kell szűn­ném tudó, áldozatot hozni nem haj­tandó fogyasztó pedig gerinctelenül hajbókol előttük s nemcsak megadja a hihetetlenül felsrófolt árakat, ha­nem még rá is ígér, csak hogy pók­hasát megtömhesse és tele gyomor­ral szánakozhassék a fronton küzdő katonák szenvedésén. nie, nemcsak azért, mert tiltott, liá­néin mert bazafiatlan és erkölcstelen. Ezen a törvényellenes .szégyen­­teljes, állapoton szerelnék javítani és kérem ehhez valamennyi Vitéz . Nemze.védelmi Keresztes«,' Tűz­harcos-': és Tűzoltó Baj társam ás Dalosleslvérem megértő és erőtel­jes közreműködéséi. Tudom, hogy említett bajtársakat (ma­gába tömörítő intézmények és egye­sületek tagjai azok, akikre igazolt íiemzelhűségük és feltétlen megbizlia­l.óságuk folytán számíthatok és akik tekintélyükkel kérdéses ügyben ered­ményesen is támogathatnak. Annál inkább tarlóm alkalmasnak kedves Baj társaimnak a kapzsiság és Icllic­­tellenség elleni közdelembe való be­vonását, mert mindannyian együtt él­nek azokkal a termelőkkel és fogyasz­tókkal, akiknek törvényellenes, liaza­­fiallan és erkölcstelen magatartását kívánón megszüntetni. Az állam, a társadalom ellen velők­kel szemben védekeznünk kell, azért felkérem Valamemiyiőket, hogy a hi­vatalos árak ismeretében nyílóit szem­mel járjanak, állandóan figyeljenek s ha azt észlelnék, hogy magúkról meg­feledkezett magyarok a köznek és ma­gánosoknak kárára a hivatalosan meg­állapított áraknál magasabb áron óhaj­tanak eladni, avagy vásárolni, úgy jó­akaratéi figyelmeztetéssel iparkodja­nak őket bűnös cselekedet üktől visz­­szalarlani. Lehetetlennek lartom4 hogy barátságos figyelmeztetésre, jóakara­té beavatkozásra a bűnösök lel kiis­mernie meg ne mozduljon, hiszen tud­ják ezek a bűnözők, hogy a termelők a mai hivatalos árak mellett is megkapják verejtékes munkájuk bőséges jutalmát, a más kárára gyűjtő kapzsi, elvetemült f;>­­gyasztókkai szemben pedig n.* gya­koroljunk kíméletet. Az egész vármegyére kiterjedő moz­galom szervezését és irányítását vá­Számíiásuk azonban most már rö­videsen csődöt mond. A közcllá ás­­ügyi miniszter élet-halál harcot hir­detett a zugforgalom elten. Bejelen­tette, hogy a kormány gondoskodni fog arról, hogy az árulóknak ezt a leggaládabb fajtáját kiirtsa a nemzet testéből. rom az említett szervezetek, egyesü­letek minden becsületesen gondolkodó s hazája sorsáért aggódó tagjától. Bízom abban, hogy kérésem megér­tésre talál. Bizonyára mindannyian érzik azi, hogy a társadalom meg­hízható rétegeinek erőteljes, céltuda­tos összefogása kell ahhoz, hogy ren­det teremtsünk. Az önök szervezeteiben uralkodó szellem és az azokban rejlő erő meg­nyugtató garanciát nyújt a tekintet­ben. hogy becsületes munkájuk meg­hozza a maga gyümölcsét. Ebben a nehéz, de elódázhatatlanul szükséges munkájukban segítse az Is­ten V a tani e i íny i ök e 1. Komárom, 11)42. évi szept. hó lő. Reviczky István alispán. Már most fel lehet mondani a zsidó haszonbérlőknek A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatla­nairól alkotott 1912. XV. te. lehetővé teszi,, hogy a nemzsidó ingatlantula jdonosok zsidó haszonbérlőiknek felmondhassanak s az élő és holt gazdasági felszerelést is átvehessék abban az esetben, ha az ingnllanoii a gaz­dálkodást maguk akarják folytatni, vagy az ingatlant kisbaszonbírletek alakítására szándékoznak felhasználni. A haszonbérletet 1912. évi november hó 5. napjáig bezáró­lag lehet felmondani á folyó, vagv a leg­közelebbi gazdasági év végére és ugyan­ezen időpontokra lehet megkívánni az élő és holt gazdasági felszerelés átadását is. Mivel a törvény a napokban hirdettetett ki, illetékes helyről figyelmeztetik az ér­dekelt keresztény birtokosokat, hogy ha a folyó gazdasági, év végére mondanak fel a zsidó haszonbérlőnek és az élő és. holt gazdasági felszerelést is át akarják venni, az élő és holt gazdasági felszerelés átvételére vonatkozó közlést és in­tézkedéseket a felmondással egy­idejűleg tegyék meg. Ha ugyanis ezt elmulasztják, az élő és holt: gazdasági felszerelést többé nem. szerezhetik meg, mert a törvény szerint ezt a közlést vagy a felmondással egyidejűleg, vagy a haszonbérleti jogviszony megszűnését lega­lább GO nappal megelőzően kell megten­ni. Az utóbbi lehetőség azonban a folyó gazdasági év végéig már nem áll fenn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom