Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-08-22 / 34. szám
2. oldaL. KOMÁROMI LAPOK 1012. augusztus 22. A közellátás háromszázba! új ellenőre lépett munkába a mull héten országszerte, hogy mint a fekete piac és zugke rés keddiem elleni küzdelem első frontbeli katonái megindítsák a döntőhadjáratot az ellen a lelkiismeretlen kapzsiság és önzés ellen, amely még mindig felburján zik ebben az országban. Szomorú jelenség, hogy még mindig a közellátás látszik nálunk az első és legfontosabb problémának. Egymást érik az újabb és újabb rendelelck és intézkedések, náp-napután olvasunk szigorú büntetésekről, internálásokról és lépten-nyomon hallunk visszaélésekről, amelyek azonban kikerülik a büntetőhatóság megtorló ítélkezését, mert nincs feljelentő. Csüggedten kell látnunk, hogy még minidig akadnak, akik más gyermekének, apjának, férjének hősihalálán gazdagodni akarnak, de még nagyobb számban vannak olyanok, akik inkább megfizetik a lelketlen árdrágító követelte túlzott árakat és így bűntársává lesznek a hazaárulásban, semhogy le tudnának mondani a megszokott jólétről, eszem-iszomról, kényelemről, divatról. Az ember azt hinné, bőgj’ nincs más életfontosságú kérdés, mint az evés, ivás és ruházkodás. Mintha minden más csak másodrendű fontosságú volna. Holott éppen megfordítva áll a dolog: az evés, ivás, ruházkodás ma igazán csak másodrendű ügyek. Legalább is azoknak kellene lenniök, hia nemzete lelkét igazán lelkén viselné minden magyar, akár az ország határain belül él, akár azokon kívül. A vaj, a kalács, a cukor, szappan és a textíliák nem dönthetik el egy nemzet sorsát. Az ételből-italból és ruházatból elégnek kell lennie annyinak, amennyi az élet fenntartásához nélkül özhctelenül szükséges. Valami máson fordul meg ma a dolog, amit a zugkereskedők, a spekulánsok és az eddigi jólétről lemondani nem tudó lelki szegények megérteni nem képesek. A bátor, hősies magatartás és a lelki erő azok az elemek, amelyek nemzetünk, országunk sorsát és jövőjét egyedül tudják ^biztosítani. Akinek csökken a hazafias lelkesedése a barna kenyér, a kisebb haszon, a mtíroslos ruha miatt, az hitvány ember és a köz ellensége. Aki nehéz időkben nem állja meg helyét, az értéktelen ember. Kiváncsiak vagyunk, mit tudna csinálni a kapzsi, harácsoló a honárulás piacán összecsalt vagyonával, ha történetesen az Komárom városi GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ NYITVA S A kádfürdő kedd kivételével minden nap. A gőzfürdő nők részére hétfőn 12—19 óráig, pénteken 12—19 óráig. — Férf ak részére csütörtökön 12—19 óráig, szó - baton 8—17 óráig, vasárnap 7—13 óráig Muiikásfürdő szombaton 17—19 Kóráig, lshiás és reumásoknak iszappakelás. Szives látogatást kér TÓTH MÁRTON (406) fürdőbérlő. Akkor még senki sem hitte, hogy igazán háború lesz. Szolgabíró voltam Szencen. Csendes unalomban teltek a napok; szinte szenzáció számban ment, mikor a csendőrök előállították Latta cigányt. Hosszú sora volt annak, amíg ideért. Kezdődött egy sorozatos lólopással, amelynek tettesei ismeretlenek maradtak, a lopott lovak nyoma elenyészett a Kis-Kárpátok híres Bazinperneki útszakaszán. Mintha elnyelte volna őket a hegység. A csendörség kereste a tetteseket. Lefülelt mindenkit, aki gyanús volt. Latta cigány is volt, lókupec is; világos, hogy vagy ö maga volt a tettes, vagy legalább is a lopott lovak elrejtő je. De hiába volt a vallatás, minden igyekezet megtört konok és érzéketlen tagadásán. így került hozzám; bűntett helyett valami egész csekély marhalevél-szabálytalanság miatt. Ez a vád is nagyon ingott; már azon a ponton voltam, bog.- elküldöm a derék, szépszál cigányt Isten hírével. Már az általános kérdéseknél megakadtunk. Az ipse nem tudta, hol orosz szovjet legyűrne bennünket és rátelepedne az egész Európára, — amint az Eden úr és lársai lelkiig jneretfurdalás nélkül már ki is tervezték? Mit csinálna ez esetben a falánk, ínyenc ember pókhasával és zsírpárnáival? Vagy úgy képzelik ezek az aljaemberek, hogy mások küzdenek, harcolnak és elvéreznek csak azért, hogy az ő összeharácsolt vagyonukat megmentsék, vagy hájrétegeiket kenegessék? Nem, ami ment a világháborúban, annak most nem szabad megismétlődnie. Nem lehet tűrni, hogy a könynyű fajsúlyú, tág lelkiismeretű emberek mások bőrére drágítsák az árakat, vagy ha ez már semmikép sem lehetséges, eltüntetik a piacról az árul. Nem szabad ölhetett kezekkel nézni, hogy idegen, hazafiatlan szellemtől megmételyezett emberek ront-Yitéz Horthy István 1904-ben, Bóléban született, atyja szándékai szerint a tcngercszliszti pályára kelleti volna lépnie, 1918 augusztusában az öszszeomlás Eriimében, mint a haditengerészeti akadémia növendékét érte. Attól a naptól kezdve, amikor vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzói székébe lépett, István fiának tanulmányait, fejlődését, -életét az egész nemzet érdeklődő szereidé kisérte. Horthy István beiratkozol l a Műegyetemre, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett, közben mint vakmerő motorkerékpáros versenyző európaszerte ismertté vált. 1926-ban önként jelentkezett a jászkun huszárezredhez, katonai szolgálatra, majd atyja beleegyezésével repülőiskoíába vezényelték. 1929-ben emléklapos repülőhadnagy, tíz év múlva lett repülőfőhadnagy. Gépészmérnöki oklevelének megszerzése után két esztendőt töltött a világ legkiválóbb motor-, autó- és repül őgépgy árain ak tanulmányo zásával. Amerikából visszatérve, 1930 november havában az Állami Vas!-, Acél- és Gépgyárak szerződéses főmérno e lett, 1933-ban műszaki tanácsos, 193.v ben helyettes igazgató, majd ugyanebben az évben vezérigazgatóhelyettesi, 1939-ben vezérigazgatói rangot ért cl. 1940 június elsején Magyarország kormányzója vitéz Horthy Istvánnak, akkor már az Állami Vasgyárak vezetésében és a magyarországi sportrepülés irányításában kitűnő vizsgát tett szervezőképességét az Államvasutak szolgálatába állította. Horthy István a MÁV elnöke lett, ebben a pozíciójában is rendkívüli sikerrel működött. A kitűnő pilóta, felismerve a repülés és a repülőképzés honvédelmi jelentőségét, a Horthy Miklós Repülő Alapon keresztül, amelynek intézőbizottsága élén állott, mindent meglelt, hogy fiatalságunk született, sem azt, hogy mikor. Az öregebbik szolgabíránk a tárgyalás során jött be a hivatalba. Talpig úriember, kötelességtudó, jó tisztviselő, okos, művelt. De ebben az időben már tökéletes roncs volt, s félév múlva halóit. Legyőzte az ital. Most is úgy jön be a hivatalba, ahogy nem kellene. Lépése bizonytalan, szeme vörös. Rámered az ott álló cigányra, s elkezd vele okvetetlenkedni. — Mikor voltál sorozáson? Hogy állsz? A cigány egy darabig állja, de aztán elvigyorodik. Keresztbe kancsalít a két szemével, úgy mutatja a kezével, ahogy isznak. Nagyon biztos lehetett, a dolga felől, amióta nem érezte a csendőrt a háta mögött. Az én kollégámról azt hittem, ott hal meg, vagy megöli a cigányt, anyucira bántotta a sértés. Főképen azért, meri érezte szörnyű gyengeségét. Valahogy betuszkoltuk a szobájába. Hanem, most aztán jaj neked, te rusnya cigány! A hatóság tekintélye mindennél fontosabb! sák azokal is, akiket jószándék vezet. Nem lehet engedni, hogy lelkiismcrel- Jen, önző kalmárszellem kapjon lábra azok között is, akik eddig távol estek tőle. Szerencsénk, hogy a nemzet többségét nem fertőzte meg ez a szellem, s bízunk benne, hogy érintetlen marad tőle a jövőben is. A tűz váltja ki az aranyat. A háború, á néiküíqizés, a szenvedések tüze teszi próbára a mai embert. A salak kiválik, de megmarad érintetlenül az arany, az igaz, tiszta érték. Becsüljük meg az aranyat, vessük meg a salakot, irtsuk ki a társadalomból azokat, akik romloülélekkel kényszerűik a hatóságot újabb és újabb intézkedésekre. Zárjuk ki a tisztességes emberek sorából azokal. akik szükségessé tették, hogy a közellátási ellenőr fogalmával szaporodjék a magyar szótár. figyelmét és érdeklődését a legmo;- ! »lernebb fegyvernem felé Irányítsa. 1940 április 27-én feleségül vette Edclsheim-Gyulai Ilona Mária grófnőt, Edelsheim-Gyulai Lipót gróf földbirtokos és Pejachevich Gabriella grófnő leányát. Házasságukból 1941 január 17-én fiúk születeti, ifjabb Horthy István. Ez év február havában Magyarország kormányzója azt az óhaját fejezte ki, hogy helyettesítéséről történjék gondoskodás. Bárdossy László, akkori miniszterelnök február 9-én nyújtotta be a Házba az errevonat)kozó törvényjavaslatot, amit másnap megszavazott a képviselőház, február 11-én pedig egyhangúlag elfogadta a felsőh.áz is. Horthy Miklós Kormányzó 1942. évi február 15-én kelt legfelsőbb kéziratával a törvényben meghatározott módon óhajának adott kifejezést, hogy az országgyűlés kormányzóhelyettest válasszon. Február 19-én, csütörtökön, az Országház kupolacsarnokában összeült az országgyűlés kél háza és vitéz Horthy Istvánt közfelkiáltással Magyarország kormányzóhelyeltesévé választotta. Az egész nemzet boldog lelkesedéssel vette tudomásul az országgyűlés egyhangú választását. Néhány hétlel ezelőtt vitéz Horthy István tényleges -katonai szolgálatra bevonult a vadászrepülőkhöz. Rövid ideig Szolnokon tartózkodott csapattesténél, azután a keleti harctérre ment. Mint egy vadászraj parancsnoka, kezdettől fogva rész ívelt köteléke minden harci vállalkozásában. Katonai tájékoztatás megemlékezett róla, hogy vitéz Horthy István összelőtt géppel érkezett haza egyik repülőútjáról. Csütörtökön érkezett a megrendítő hír, hogy Magyarország kormányzóhelyettese a fronton hősi halált halt. Vitéz Horthy István életrajza Tábori levelezőlap Irta: vitéz Földes György A Dózsa 593 VIGADÓ ÉTTEREMBEN balaton melléki, szentgyörgy-hegyi és csobánci fajborok kimérése. Minden pénteken halászlé! Alapítva 1907. Telefon 319. Ä gyász híre ICemáromban Komáromban a rádió első jelentése alapján futótűzként terjedi el viléz nagybányai Horthy István hősi halálának híre. Az utcákon, kávéházakban megdöbbenve tárgyalták az emberek a szomorú eseményt. A középületekre azonnal kitűzték a gyászlobogókat, a rendőrség intézkedett a szórakozóihelyek bezárása felől. A délkomáromi búcsú is a szomorú hír hatása alatt folyt le. Sehol sem szólt a zene s a közönség is csöndesen járt a sátrak közt. Este a mozik nem tartottak! előadást, a vendéglők és kávéházak 11 órakor bezárlak. Gyülekezési és szórakozási tilalom A Kormányzóhelyettes Űr hősi halálával az országot ért nemzeti gyászszál kapcsolatban a belügyminiszter az egész ország területére elrendelte, hogy további intézkedésig semmiféle tömegmozgalom, ünnepség, felvonulás, előadás (színház, mozi, hangverseny) sportverseny, gyűlés nem tartható. Nyilvános helyen a zene tilos. Ez alól kivételnek helye nincs. A zárórát este 11 órában állapították meg. FIGYELEM! 5,6 Kétségtelen, hogy lakásban, raktárban, pincében <*z egerek és patkányok mérhetetlen kárt okoznak. UJRENDSZERÜ GÁZZAL tökéletesen kiirtjuk Felvilágosítás és előjegyzés: TÓTA PÁL iéreg-, egér- és pntkányirió vállalata. Budapest. Révny-u. 25. Telefon: 125—980 és 1 0—829. a 72-es bakaezred legszigorúbb századához, mint katonaszökevényt és öncsonkítót 4 hosszú esztendőre. így lett Ferenc József hadseregének egygyeí több katonája, a szenei járásnak eggyel kevesebb lókötője. Ezt ugyan nem sajnálja senki! Kezdtük az egész esetet elfelejteni. Nagyobb dolgok következtek. 1914. Sebesülten hazakerültem. Jó dolgom volt, mindenki dédelgetett. A hivatalba csak be-benéztem, mert kö- Kel volt, két mankóval is. El is intéztem itt olt egyet-mást. Egy reggel egy toprougyos, poros, fáradt, vén cigány vár engem a hivatal kapujában. A szeme könnyes, olyan izgatott, olyan bőbeszédű, amilyen csak egy cigány lehet. A kezében tábori levelezőlap. — A Lajos írt! — mondta a sírástól elcsukló hangon. Kiderült, hogy az én besorozott cigányomnak az apja. \ Latta Lajosnak, aki a hetven ketteseknél katona már harmadik éve. Aki ezt a levelezőlapot írta. De nem - lehel elolvasni! Azért jött he az öreg, Csészéről Szencre — kis 40 kitornéter — gyalog, mezítláb. — Ezért ugyan kár volt annyit gyalogolnod! Hál nincs Csesztél! pap, jegyző, tanító, aki elolvassa? A marhalévá'-kihágás aprócska dolog volt. Nem telt volna belőle több egynéhány' korona pénzbüntetésnél, ami bőven kitelt a cigány pénzéből, amit vele együtt adtak át a csendőrök, Ennek pedig ülnie kell, amíg meg nem tanul keztyűben dudálni. Szerencsére van paragrafus elég. Most már én ismétlem vérig sértett kar társam kérdését: — Mikor voltál sorozáson? A cigány először azt hitte, tréfálok. Aztán vállat von. Azt teszi erre is, amit a keresztkérdésekre, mikor a csendőrök vallatták: Nem felel. Keményebben szólok rá. Végre oda: dörmögi: J — Cigányt nem hívják sorozásra! Nem volt egyszerű a dolog. A járásj orvos.1 állapította meg a korát a fogak, ; az Ízületek, a koponyavarratok alap- I ján. Amik közül egy sem volt olyan, j mint más emberé, mert a sátorlakói, 1 nomád életet élő kóborcigány anatómiája egész különös. Megegyeztünk az állílásköteles korban, s a. cigány letartóztatásba került a legközelebbi imTátlításíg A tömlőében puszta körmével olyan sebet ejtett a combján, hogy ennél kisebbe belehallak emberek, de azért besorozták fogyatkozás nélkül. Be is vitték, egyelőre a pozsonyi helyőrségi kórházba, onnét, &
