Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-07-25 / 30. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK let értelmében az egységes búz'akenyér, rozskenyér, rozsos búzakenyér és árpás búzakenyér legmagasabb fogyasztói ára kg-ként 42 fillér, viszonteladói ára pedig fig-ként 40 fillér. A rendelet augusztus i-én lép hatályba. A ZSÍR ÉS HÚSIPARI TERMÉKEK EJ ÁRA A közellátási miniszter rendelete szabályozza a sovány és hízott sertések, valamint a zsír, hús és egyéb húsipari termékek árát. A rendelet a sovány sertések árát kg-ként a következőképpen állapította meg: 25 kg-os 3.20 P, 40 kg-os 2.59 P, 55 kg-os 2.30 P, 70 kg-os 2.13 P, 85 kg-os 2.— P. Az új soványsertésárak némi csökkenést mutatnak a korábbiakhoz képest. A hízott sertések termelői ára az új árszabályozás szerint kg-ként a következő: 145 kg-os 2.10, 130 kg-os 2.05, sonkasüldő 1.98 P. A zsír, zsírszalonna és háj fogyasztói árát a rendelet az egész országban 40 fillérrel emelte fel. Tehát ezeknek árai az ország egész területén a következő: sertészsír 3.80 P, zsírszalonna 3.34 P, háj 3.60 P. A rendelet július 23-án lépett hatályba. A komáromi ref. egyházmegye lelkészeinek nesztora 82-ik születése napján, július 19-én meghalt. 57 évig volt az Ige szolgája, ebből 47-et a réthei gyülekezetben töltött el. Közel másfél éve ment nyugalomba. Lelkészkedése alatt megújult lelkiekben és anyagiakban a réthei gyülekezet. A templom kivételével a gyülekezet minden épületét újra építették, kezdve a modern kéttantermes és kéttanítólakásos iskolától, egészen a tágas, szép papiakig. Legnehezebb szolgálata a cseh megszállás idejére esett, mert mint a nyelvhatáron levő falut a csehek el akarták szlávosítani. Mindent elkövetett Réthe magyar jellegének megtartása érdekében. Emlékezetes lapunk olvasói előtt boldogemlékü dr. Alapy Gyula börtönbüntetése, melyet a magyarságnak ez a lánglelkü "apostola azért a gyújtó beszédéért kapott, melyet a réthei magyarok között tartott Galambos László kérő hívására, hogy jöjjön segíteni a magyar hitet megerősíteni a tótság nyelvhatárán. Ennek a magyar hitnek lett az eredménye, hogy a mindenkoron testvéri szeretetben élő réthei katolikusok és reformátusok egy időben építették meg az új iskolákat, pedig anyagilag kis existeneiákból tevődik össze mind a két felekezet a kis határmenti faluban. Elismerés kísérte munkás életét azért is, mert magas kora ellenére is megértette a haladó idők jelszavát és bele tudta magát élni a modern kor kívánta papi munkának új módszereibe. Még 80 éves korában is vezette a belmissziós papi naplóját s még nyugalomba vonulása előtti hónapokban is majdnem minden este tartott bibliakört, evangelizációt stb. a hívei számára. Galambos Lászlónak mély hit kísérte csendes munkáját elismerte az' egyházmegye is. amikor tanácsbírájává választotta. De legnagyobb elismerés a’ temetésén nyilvánult meg, amikor nemcsak a falubeliek kísérték el vallásfelekezeti különbség nélkül utolsó útjára, de ott volt a járás, a, környék sok számottevő egyénisége, a környező falvakból is többen, sőt a község; határánál kezdődő Szlovákiából is átjöttek néhány an, akiket engedtek, akik tudtak a gyászesetről. A család a gyászesetről a következő gyászjelentést adta ki: Özv. galamboki Galambos Lászlőné, ónodvári Ónody Jolán úgy a maga, mint gyermekei Zoltán és Szeréna nevében Isten akaratán alázatos hittel megnyugodva tudatja, hogy 49 éven át hűséges hitvestársa, a jóságos édesapa és nagyapa Galambos László, a réthei református keresztyén egyháznak 47 éven át lelkipásztora (másfél éve nyugalomban), istenfélő, kegyes hosszú élet után, 82 éves korában csendesen elköltözött az ő Urához és Megváltójához, Réthe—Komárom—Szap, 1942. július hó Csekes Béla veje. Galambos Zoltánné szül. Kiss Edith menye. Csekes Béla, Csekes Kató, Galambos Gedeon, Galambos Mártha, Galambos Lydia unokái. ■ Ha POLÁK f estist és tisztittat tökéletes munkát kap! Függönyök tisztítása és rámázása! KOMÁROM 1. Rákóczi Ferenc-utca 21 sz. Ki az oka, hogy a vágdunai strand föleit meghúzzák a lélekharangot? Ha egy kicsit törődnének vele, még hasznot is hozna Az illetékesek figyelmébe ! Hogy a városházán sok a dolog, az közismert. Betegség, bevonulás miatt a tisztviselők száma csökkent, ellenben a háborús idők miatt az ügyek nagyon is megszaporodtak. A nagy munkatorlódást legjobban bizonyítja, hogy még a helyi sajtót sincs idejük elolvasni. A város ügyeivel foglalkozó cikkek is nyomtalanul tűnnek el a feledés homályában. A közönség egyenes kívánságára írtunk a vágdunai strandról és rámutattunk, hogy mi segíthetne azon. Meg kell nyitni a Vágduna és a Nagyduna összefolyásához, az úgynevezett spitzhez a szabad utat és onnét csónakon mennének át a fürdőzők. Miért volt az előző években olyan nagy forgalma? Mert könnyű volt oda kifutni. Kellemes csavar gőzös-járat, majd motorcsónak és a spitzről csónak-közlekedés tette azt. Miért nem foglalkozik a város komolyan a spitzhez vezető út szabaddátételével ? A városnak csak van akkora súlya, tekintélye, hogy ezt meg tudná csinálni és akkor újra nagy forgalma lenne a strandnak, amelyet úgy látszik, halálra akarnak Ítélni. Hogy nem volt komoly pályázó a strandbérletre? Hát nem kellene bért kérni! Ebből nem szabad jövedelmet várni. A strandolás ma már nem szórakozás anynyira, mint inkább közegészség, a tisztaság biztosítása. Erre talán a városnak kellene áldozni, nem pedig jövedelmet várni. Ha pedig mindezek ellenére mégis eltemetik a vágdunai strandot és lebontják, nehogy eladják az anyagot! Tessék újra felépíteni a megmaradt faanyagból közelebb a városhoz, mondjuk a régi diákfürdő helyétől közelebb a vágdunai hídhoz. Ha közel lesz, forgalom is lesz. A háborús viszonyok miatt drága most a bérkocsi is és a mostani strandra igazán kevesen járnak ki kocsin. Áldozzon a város autóbuszra, akkor is meg lesz az eredmény. Ha reggel, délben és este menne és jönne az autóbusz, akkor a közönség nem hanyagolná el a fürdőt, de hát a messzeség miatt igazán kevesen mennek oda ki, de ezen a 1 ni jón a városnak többféle módja volna segíteni. Mindezt megírtuk a közönség kívánságára. Nehéz a város anyagi helyzete, azt tudjuk, de egy meglévő fürdőt beszüntetni és az áldozatoktól elzárkózni, mégsem lehetséges. Régi bundájából újat csinálok. alakítok, javítok. Most az idény elmúltával lényegesen olcsóbban elkészítem. Vadászok ügyeimébe Az összes vad- és szelíd állatböröket, természetes fejjel is, kidolgozom. Ágy elöszőnyeg stb. készítését vállalom. képesített szűcsmester KOMÁROM, NÁDOR-U. 2. evőit pSrisi cég} 200 A megrendelt m u n káka! díjmentesen me S0 rzöm molykár ellen. Látogatás Lehár Ferencnél Komárom világhírű zeneművész szülötténél Sokat gondol Komáromra, meleg üdvözletei küld és a komáromi látogatást még mindig tervei között tartja Keszegh Sándor, a mi kedves komáromi szülöttünk, volt pozsonyi, majd hágai magyar követségi tisztviselő, aki jelenleg a külügyminisztériumban teljesít szolgálatot, az alábbi levelet küldte dr. Baranyay József szerkesztőnknek, amelyben Lehár Ferenc, nagynevű zeneművész földinknél tett látogatását írja le. A kedves levél erre vonatkozó része így hangzik: Bármerre jártam is a nagyvilágban, szülővárosomra, Komáromunkra mindig szeretettel gondoltam. Ez a szeretet Íratta meg velem egykori háziezredünknek, a tizenketteseknek indulóját, amit Hágából küldtem meg Lehár Ferencnek megzenésítésre. A közvetítést Komáromnak egyik szintén hű fia, Bagoly Sándor emléklapos százados, a bécsi követség igazgatója, Lehár Ferenc közeli rokona vállalta. A jú-' niusi Tizenkettes-napon Komáromban felkeresett Bagoly .Sándor s közölte velem, hogy Lehár Ferenc üzenetét tolmácsolja: a zenei téma megvan, az induló rövidesen elkészül. Képzelheted örömömet. Lehár Ferenc most pár napig Pesten tartózkodik. Iparkodtam az alkalmat megragadni s Lehár Ferenc a Hungária-nagyszállóban lévő lakosztályában fogadott. Közöltem vele, hogy az induló címe és szövege annyiban módosul, hogy időközben a régi tizenkettes gyalogezredből huszonkettes ezred lett. Együtt átvettük a szöveget s a Mester kijelentette, hogy új operájának, a Garabonciásnak befejezése után a Huszonkettes induló megzenésítését is munkaprogrammjára tűzi. Beszélgetés közben megkérdeztem a Mestert, hogyan gondol Komáromra. Válaszát idézem: — Komáromból pár hetes koromban elkerültem, így sok emlékem nincsen, mégis sok szál fűz Komáromhoz. Többek között Antal testvérem ott volt katonai parancsnok. Megemlítettem, hogy emléktáblája leleplezésekor Komárom igen nagy szeretettél várta. — Sajnos, nem tudtam megjelenni, — mondotta. — Minden tervem az volt, hogy a Székesfővárosi Zenekarral tíz magyar városban hangversenyezni fogok s Komárom is ezek között ia városok között szerepelt volna. A tervet azonban nem adtam jel s ha a Garabonciással elkészülök, ami most minden erőmet ' leköti, ha Isten segít, tervemet meg jogom valósítani. Ha hazamegy Komáromba, mondja meg azoknak a fiúknak (itt bizonyára a katona-baj tár sakra gondolt) és ismerőseinek, hogy Lehár Ferenc szívélyesen üdvözli őket s mindig nagynagy szeretette’ gondol Komáromra. Az a. félóra, amit Lehár Ferenc, ez a végtelenül kedves, finomarcú ember nekem szentelt, életem egyik legszebb élménye volt. Végtelenül bájos, közvetlen művészember. Korára rácáfol, mert semmi jele megjelenésén a fáradtságnak. Szívemből kívánom, hogy még sok-sok tervét válthassa valóra, többek között Komárom meglátogatását is. Távozásom előtt a Mester sajátkezű aláírásával és meleghangú soraival ellátott fényképével ajándékozott meg. Szeretettel üdvözöl igaz híved: Keszegh Sándor. Ágyneműt sebesült honvédeinknek! A katonakórházban fekvő sebesült honvédeink irányában a szeretet,' hála és gondoskodás ezer meg ezer formában nyilatkozik meg Komárom társadalma részéről. A látogatók százai keresik fel bőseinket nap-nap után s senki sem akad, aki bármilyen kis ajándékkal ne kedveskednék nekik, hogy ezzel is enyhítse fájdalmukat. A látogatók legtöbbjének figyelmét azonban elkerülte az a körülmény, hogy a sebesültek fekhelye bizony elég szegényes. A kórház felszerelése nem éppen ilyen szomorú alkalmakra készült: az ágyak kemények, puha fekvőpárna pedig egyáltalán nincs rajtuk. Különösen a súlyosan sebesült katonák számára kényelmetlen ez. Nem hisszük, hogy Komárom társadalma ne tudna segíteni ezen a körülményen, amelyre, bevalljuk, éppen az egyik komáromi uriasszony hívta fel a mi figyelmünket is. Az illető hölgy mindjárt késznek nyilatkozott arra, hogy néhány vánkost kölcsönöz a sebesülteknek. Ezúton hívjuk fel tehát Komárom uriaszszonyait, hogy csatlakozzanak az illető hölgyhöz: akinek módjában áll, szintén adjon vagy kölcsönözzön fekvőpárnát vagy egyéb olyasmit, ami sebesült hőseink fekvőhelyét kényelmesebbé teszi s ezzel betegségüket, fájdalmukat enyhíti.Az adományokat a polgármesteri hivatal is szívesen továbbítja. Használt golyós vagy seréíes 46o vadászpuskát keresek megvételre. GYALÖKAY vaskereskedés Dél-Komárom. Ä' »nemzet özvegye« Hodzsávol levelezett A komáromi keresztény közvéleményt is joggal megdöbbentették azok az adatok, amelyeket városunk legnagyobb fia, Jókai Mór második házasságának csúnya titkairól közöltek a napilapok, az Egyedül Vagyunk c. folyóirat leleplezései nyomán. A Komáromi Lapok is kötelességének tartja, hogy ezt az ügyet, amely most már országos ügy lett, figyelemmel kísérje, annál is inkább, mert szinte naponként újabb s. újabb dokumentumok kerülnek felszínre arra nézve: milyen sötét munkát folytattak Grósz Belláék a halhatatlan mesemondó szellemi hagyatékával. A »nemzet özvegyéről'!. ■ — mint ahogy az egykorú gúny Grósz! Bellát elnevezte — kiderült újabban, hogy mialatt életjáradékot húzott a magyar államtól s élvezte Jókai hagyatékának busás jövedelmeit, a mindnyájunk számára legfájdalmasabb időben, elnyomatásunk legszomorúbb s legkeservesebb perceiben lelkesen levelezett Hodzsa Milán akkori csehszlovák miniszterelnökkel, a magyarság egyik legnagyobb és legravaszabb ellenségével. Hazaárulás volt, amit tett, valóban nem méltó arra, hogy Jókai Mór özvegyének nevezzék s hogy magyar állampolgárnak mondhassa magát. Grósz Bella ügyében ma már a magyar rendőrség is nyómozást folytat s nem kétséges, hogy újabb meglepő adatok kerülnek elő ennek a zsidó bábaasszony-ivadéknak viselt dolgai felől. Haliul | Figyelem! j. Ne mulassza el készletét I kiegészíteni, kitűnő fajborok párlatok és iikorküiönlegesséoekben még régi árban kaphatók, amíg a készlet tart. Komárom, Kiapka-tér 9, - Telefon 215.
