Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-07-04 / 27. szám
Haivanharmadik évfolyam. 27. szám. Szombat 1942 július 4. Politikai, társadalmi és a Vármegyei Tüzoltószövetség, közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: DR. GAÄL GYULA. Felelős szerkesztő: DR. KÁLLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BARANYAY JÓZSEF. Főmunkatársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadéhivatal: Nádor ucea 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Ponyvaregények Valóban, éppen ideje inár, hogy megrentíszabályozzák a ponyvaregényírókat s a ponyvaregények kiadóit. A kérdés megérett arra, hogy az országgyűlésen interpelláljanak ebben az égetően fontos szellemi kérdésben, hogy megyegyűlések foglalkozzanak az elszaporodott fércmüvekkel, hogy iskolák, nemzetnevelök és társadalmi egyesületek, közülelek és egyesek tiltakozzanak a szellemi bacillusok rohamos elterjedés® ellen s egyúttal orvosszeri is követeljenek, gyökeresen hatót. Alig akad ember, aki legalább egyet ne olvasott volna a hírhedt pifí-puff regények közül, ha egyébért nem, puszta kíváncsiságból, hiszen ulonutfélen, utcasarkon, trafikban, vasúti pályaudvaron és IBUSZ-pavillonban, cselédszobák asztalán és könyvkereskedésekben ezerszámra virít, tarkállik, piroslik a hazai ponyvaregényirodalom megannyi födéllapja. Kezdetben voltak iá pengős regények, aztán a félpengősök, majd a liúszíiHércsek s a tízfilléresek árasztották el az országok Utazás közben, nyaraláskor, autóbuszon, villamoson — ezrek számára ezek a szomorú fércművek, ezek a szellemtelen, fantázia nélkül kiagyalt s egymást másoló tákolmányok jelentik a lelki felüdülést, a belül s a menekülést valami más, izgalmasabb, de regényesebb és színesebb világba. Ali, akik nagyon jól ismerjük ezeknek a bús fércelményeknek keletkezési titkát, akik láttuk »fejlődését« s tisztában vagyunk a százezer számra piacra dobot! ponyvaregények jövedelmezőségével, — látjuk egyúttal azt a romboló hatást is, amelyet elsősorban a fiatalság körében végeznek ezek a ííz-húszfilléres, sőt olykor pengőssé, kéípengőssé emelkedett ponyvaművek. Tudjuk azt, hogy a különféle angol, amerikai és svéd, francia, dán nevek, — amelyeket mint szerzőket jelöl e sok borús kiadvány, — nem egyebek, mint álnevek, mögöttük rendszerint gyaníts írnokok, tömegtermelő irodalmi szegénylegények, kávéházi töltelékek, vagy tájvédelmi törvény paragrafusai alá tartozó »szellemóriások bujkálnak s úgy árulják a lömeggyilkosságok, tolvajbandák, idegenlégiós-rémségek kéziratait, kimérve és adagolva a revolverdurranásokat, mint kereskedő a kiló sót. Gyanús börze a ponyvaregényírók börzéje, gyanús az a világnézet is, amely ezeknek a ponyváknak legtöbbjéből füstölög, hamis az a világ, amelynek képével az olvasó megismerkedik, — minden hamis, rútul mázolt ezekben a regényeknek nevezett botránykrónikákban minden, valahány sora csak van. »Félpofáju Jim; és »Himlőhelyes Jack«, vagy »Fred, a titokzatos cow-boy«, és a sok idegenlégiós, arab, kínai, brazil hős vájjon mennyire használ a magyar nemzeti gondolatnak s mily mértékben építi azt a szellemi épületet, amelyet büszkén a Afagyar Lélek Házának nevezünk? S ezek a regénynek nevezett rövid, rosszul megírt, ádáz kis elbeszélések vájjon mennyire szerettetik meg majd a magyar irodalom kincseit azzal a réteggel, amelynek nincsen pénze többet adni ki könyvért, mint tíz-húsz fillért s amely réteg csupa kényszerűségből hajs«:ötödik bele ilyen ponyvaregények vásárlásába? Az Ízléstelen, buta, rémségeket Iiajhászó és idegen világokat hamisság-Tizenegy új szabályrendeletet alkotott Komárom vármegye közgyűlése Döntött a közgyűlés a tisztviselői lakások tervpályázata lelett Június hó 30-án. tartotta a vármegye törvényhatósági bizottsága rendes nyári közgyűlését. Ezt megelőzően a kisgyfílés tartott rendkívüli ülést, amely a közgyűlés tárgysorozatát készítette elő. A kisgyűlés 9 órakor, a közgyűlés fél 11 órakor kezdődött és mindkettőn vitéz Nagy Nándor főispán elnökölt. Vitéz Nagy Nándor főispán a közgyűlési megnyitó beszédében megemlékezett az orosz szovjet elleni háborúról, amely immár több, mint egy éve tart rendkívüli elkeseredéssel, de szövetségeseink sorozatos és biztos győzelmével, Büszkék vagyunk rá, hogy mi is ott vagyunk a küzdőtérén’, hogy elősegítsük az európai közösség megvalósítását s megvédj ük • határainkat és házi tűzhelyeinket. Büszkék vagyunk a magyar honvédre, aki értünk és helyettünk küzdve dicsőséget szerez a magyar hírnévnek s a magyar fegyvereknek. Honvéd cinkel nekünk is támogatnunk kel! több lemondással és áldozattal, meri csak úgy tudnak harcolni, ha meg van hátuk mögött a belső béke, a rend és a gazdaság zavartalansága. Teljesítenünk kell lehál nekünk is kötelességünkéi s a korlátozásoknál nem azt kell néznünk, hogy hol vannak kibúvók, hanem hazafias áldozatkészséggel be kel! tartanunk a rendelkezéseket. Elsőrendű kötelességünk ezenkívül a hadbavonultak itthonmaradt családtagjainak támogatása, tanáccsal, segítéssel, szeretettel. Az igények lecsökkentése sokszor vezet ugyan elégedetlenségre, de csak az a nemzet tud eredményeket felmutatni, amely le is tud mondani. Értsük meg tehát az idők szavát s égy hittel, egy akarattal, egy lélekkel álljunk hősen küzdő honvédőink háta mögött. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után az elnök kegyelettel emlékezett meg Győri fv Bengyel Sándor közellátási miniszter elhalálozásáról, aki a legnehezebb időkben önfeláldozó készséggel szolgálta az országot. Ugyancsak részvéttel emlékezett meg a törvényhatósági bizottság elhunyt tagjairól, dr. Beles ák Sándorról, dr. V a r j u Mihályról, Tőig y c s s y Jenőről, Tóth Miklósról, Pásztó Jánosról és K i p 1 i k Mihályról, akiknek érdemeit jegyzőkönyvében örökígal bemutató ponyvaregények áradásának egyszersmindenkorra véget kell vetni. Hogyan tudunk harcolni új, magaszt osaid) Magyarországért, ha az alapot, a fundamentumot ponyvára, laza szövésű zsákvászonra építjük ? Hogyan neveljünk majd büszke, öntudatos, magyar hagyományokon épült ifjúságot, ha titokban minden utcasarok cow-boy sületlenségeket kínál feléd? Bizonyos, hogy kell teremteni könynyű, szórakoztató és olcsó olvasmányt, minél többet, milliót is. Csakhogy ezek az olvasmányok ne Részeg Jimniyről, ne Piszkos Fredről és a Hétpecsétes Hullakamra Királyáról tette meg a közgyűlés. Megemlékezett ezután az elnök a kitüntetett törvényhatósági bizottsági tagokról, Király József orsz. képviselőről, akit kormányfőtanácsossá nevezett ki a Kormányzó úr, továbbá S u 1 a c s i k Lajosról és Király Miklósról, akik Signum Laudist kaptak. Üdvözölte az elnök Rázgha Károlyt, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara elnökét is abból az alkalomból, hogy a Mezőgazdasági Kamarák őt bízták meg képviseletükkel a felsőházban. Az elnöki előterjesztések után rátért a közgyűlés a tárgysorozatra s megelégedéssel vette tudomásul az alispán mindenre kiterjedő negyedévi jel «ütését, valamint a szám a nkérőszék jegyzőkönyvét, amely szerint a súlyos helyzet ellenére sein volt a vármegye közigazgatásában fennakadás, sőt a jelentékenyen csökkent tisztviselői kar még fokoz! a. teljesítményét. A társtörvényhatóságok átirataira térve hasonló szellemű felirattal támogatja a vármegye törvényhatósága Vasvármegyének egészségügyi minisztérium, egészségügyi körzetek létesítése és a törvényhatósági kórházak államosítása iránti feliratát. E tárgynál Ráz g h a Károly biz. tag szóvátette a mentőautók használata során felmerülő visszásságokat. A felszólalásra Reviczky István alispán válaszolt és kijelentette, hogy a jövő évi költségvetésbe bizonyos összeget fog beállítani a fedezetlen szállítási költségek biztosítására. Ugyancsak hasonló felirattal támogatja a közgyűlés Zala vármegye feliratát, melyben a féláru vasúti kedvezménynek a községi orvosokra, állatorvosokra és írnokokra leendő kiterjesztését kéri. továbbá ugyancsak Zala vármegye átiratát, mellyel a kinevezett községi jegyzők és vármegyei tisztviselők véglegesítését kéri, nemkülönben Bihar vármegyének a román agrártörvény okozta sérelmek orvoslása iránti felterjesztését és Vasúi egyének a korpaelosztás tárgyában készült feliratát. A Vármegyei Tisztviselők Orsz. Egyesületének igazgatótanácsa javaslatot dolgozott ki a vármegyei tisztviselők slátussérelmének orvoslása tárgyában s ez! megküldte a vármegye törvényhatóságának is letárgyalás és elfogadás végett. A közgyűlés a javasszóljanak, mert ezzel csak erkölcsöt rombolunk és szellemet butítunk. Legyenek az olcsó olvasmányok színvonalasak, szépek, nemesek, — talán kevesebb suhanc csábul a bűn útjára s kevesebb újsághír szól majd a ponyvaregényektől fertőzőit kamaszok tolvajbandájáról. És papírunk sincsen erre a célra! Sem most, háborúban, sem háború után. Soha. Ne legyen rá pénzünk, ne legyen papírunk, ne legyen kedvünk, ne legyen bátorságunk ilyen fércműveket árusítani, olvasni és halmozni. Tűzre az egésszel. Tűzre, hogy még a címüket is elfelejtsük! latot elfogadta és annak értelmében felirattal fordult a kormányhoz. A felirat kéri, hogy joggyakornokká abszolvált joghallgatók legyenek kinevezhetők, ezek előmenetele meggyorsíttassék, a személyi pótlékok helyett az arra jogosult lisztviselö előléptetése alkalmaztassák és a vármegyei t. ügyészekre nézve a bírói státus alkalmaztassák. Abaujtorna vármegye a káromkodás elleni állásfoglalás iránt kereste meg a törvényhatóságot. A közgyűlés magáévá tette a javaslatot és utasította az alispánt, hogy annak saját hatáskörében szerezzen érvényt. Ezután a közgyűlés nem kevesebb, mint 11 szabályrendeletet alkotott. Ez a legutóbbi rendes közgyűlés határozatának folyománya, amely az elavult szabályrendeleteket hatályon kívül helyezte és azoknak újakkal helyettesítését rendelte el. lg}7 megalkotta a közgyűlés az új fürdőszabályrendeletet,’ melynek erkölcsrendészeti rendelkezésein kívül figyelemre méltó intézkedése az, amellyel a zsidókat kitiltja a nyilvános közös fürdőkből és kimondja, hogy zsidó fürdőkben keresztények nem lehetnek alkalmazottak. Szabályrendeletet alkotott a közgyűlési a községi jegyzők és egyéb alkalmazottak szabadságidejéről, a gabonaüszög elleni kötelező védekezésről, a vasúti átjárók és kanyaroknál a szabad kilátás biztosításáról, a vármegyei várnagy (házgondnok) és hajdúk státusáról, trágyatelepek kötelező elkészítéséről, a közúti akadályok és közlekedési veszélyek elhárításáról, az iskolai rend védelméről, az útőrök szolgálatáról, a vármegyei faiskoláról és a kötelező luilottasházi ravatalozásról. E szabályrendeleteket a rendes havi kisgyűlésekről már közölt beszámolóinkban részletesen ismertettük. Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottsága megkereste Komárom törvényhatóságát, hogy a medvéi kompnál mutatkozó s mintegy 100.000 P hiány megtérítéséhez járuljon hozzá. A közgyűlés megtagadta a hozzájárulást, mert Komárom vármegyének nem voll beleszólása sem a komp kezelésébe, sem annak ellenőrzésébe. De egyébként is a komp nem szolgálta Komárom vármegye érdekét s ha történetesen haszonnal járt volna, ebben Komárom vármegye nem osztozhatott volna, miután annak kezelését és fentartását a miniszter Győr vármegyére hízta. Nagyobb vitát idézett elő Csiífáry Lajos kérelme magyar nemességének kihirdetése iránt. A főként közjogi természetű vita során többen felszólalta^ s végül is a közgyűlés a kérelmet levette a napirendről. Kovács Károly biz. tag írásbeli indítványt nyújtott be, hogy a törvényhatóság írjon fel a kormányhoz a ponyvairodalom megfékezése iránt, amely káros hatássall van főként az egyszerűbb népréteg lelki világára. A T
