Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-06-27 / 26. szám

1912. június 27. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal Komáromi Magyar Asszonylestvéreink! A nyári napközi otthon vezetőnői részére tartandó 3 napos értekezletet a komáromi vármegyeháza közgyűlési termében június 29-én 10 órakor ün­nepélyes keretek között nyitjuk meg. Felkérjük mindazon magyar asz­­szonytestvéreinké', társadalmi különb­ség nélkül, akikben él a magyar gyer­mek s ezeken keresztül a magyar baza iránti szeretet, jöjjön el a meg­nyitásra. Ismerjék meg azon lelkes magyar lányok szociális munkáját, akik nyári vakációjukat feláldozva ki­mennek a falvakba, s míg a földmű­ves anya a mezőn dolgozik — gyerme­kei jóléte s az egész haza jövője ér­dekében — addig szerető édesanya­ként ápolják, nevelik a falu kicsinyéit. Legyen ez a megmozdulás a város és a falu együttérzése. Kisérjék figye­lemmel a gyermekotthonok működé­sét, látogassák meg nyaralóhelyeiken a gyermekotthonokat, hogy lássa a falu népe az otthon vezetőinek meg-í becsülését s a város asszonyainak megértő szeretetét a falu gyermekei iránt. Megnyitásra szeretettel lát minden­kit az Egyesült Női Tábor. A Kai. Akció nagygyűlése A Katolikus Akció komáromi szervezete vasárnap, június 21-én, délelőtt 11 óra­kor tartotta beszámoló nagygyűlését a Máj« láth-iskola tornatermében, szép érdeklődés mellett. A nagygyűlésen Veszetővszky János dr. elnökölt, aki megnyitó beszédé­ben utalt a most folyó háborúra s azt hangoztatta, hogy a harcterek eseményei mellett fokozott érdeklődéssel kell viseltetni a lelkek frontján .folyó küzdelem iránt is. Faj a küzdelem csöndesebb, de talán veszé­lyesebb, mert ezen a fronton a legkevésbé vagyunk felkészülve. Nem szabad alulma­radnunk a világnézeti harcban, mert az igazi békét nemcsak a fegyverek, de a - lelkek győzelme hozhatja meg. Ezután Kovaly Béla a hitbuzgalmi, Pálos Ferenc dr. a kulturális. Nehéz Ferenc a sajtószakosztály, Józsa István pedig a szervezési szakosztály évi mun­kájáról számolt be, míg az egyik szociális' testvér a karitativ szakosztály működéséről tett jelentést. A beszámolók mind eredmé­nyes és szép munka tükörképét adták s. azokat nagy tetszéssel vette tudomásul a nagygyűlés közönsége. Horváth Eraz-. mus. Vaskó Imre, Balogh Miklós, S e n cl 1 e L n János és mások hozzászólása után L -e s t ä r István prépost-plébános a Kát. Akció központjának jövő évre szóló tervezőiét ismertette, majd Weszelovszky János dr. zárószavaival a nagygyűlés vé­gétért. Református nap Érsekújvárban A mátyásföldi ref. lelkészek és tanítók baráti köre június hó 29-én Érsekújvárod az ipartestület dísztermében egy egész na­pot kitöltő műsorral messze környék re­formátusainak részvételével, református na­pot rendez, bizonyságául annak, hogy ágyú­­dörgés, földmorajlás, árvíz és izzó szen­vedélyek korszakában és khaoszában is látnak és kiálltának az őrtállók a bástya-» tornyoknál. Nagy megnyugvás és remény­ség rejlik abban, hogy a keresztény anya­­szentegyház hajója, amelynek parancsnoka és kormányosa Krisztus, meg nem áll még a világháború közepette sem, hanem jmegy előre, Isten felé, kinél már készen áll az örök holnap, amelyben hitünk sze­rint a szebb magyar jövő hajnal-csillaga is teljes fénnyel ragyog. E gondola! jegyében állította össze a ba­ráti kör műsorát, mely részben délelőtt 9 órai kezdettel, részben délután 2 órai kez­dettel folyik le. A műsoron szerepelnek többek között Antal Gábor komáromi hit­oktató, aki imádkozik és igét hirdet. Meg­nyitó beszédet mond Soós Károly, a ko­máromi egyházmegye esperese, »En és az én házam? cjmen előadást tart Tárnok Gyula marcelházi lelkész, tool. akad. m. tanár. »Reformátusok a háborúban« címen előadást tart Nemcsók Béla hetényi ig. tanító. »Református egyház és a magyar­ság- címen előadást tart Zsemlye Lajos hetényi lelkész. Előadást tart még dr. Kcnessey Kálmán ógyallai csillagdái fő­igazgató. velejárója a háborúnak. Legalább mi ezt hisszük. Soibanálltnnk az első világháború­ban, sorltanállnnk ma is. Nemcsak nálunk juan ez így. megtaláljuk ezt a tömegjelen­­séget más hadviselő államokban is, még filckor is, ha valamely éleíszüksíglefi ciklc­­üen nincs is hiány. Mert be kell látni |léi­déiül mindenkinek, hogy kenyérellátásunk kielégítő és biztosra vehető, hogy kenyér­­adagját mindenki megkapja, mégis sorbán­­ól Inak az emberek a péküzletek előtt. Ku­pék így? kell lenni, mert jobban féltjük ai gyomrunkat, mint a harctéren küzdő kato­­háinkat. Hja, — mondják, — azoknak vall ínit enni! Mintha csak evésből és júllakás­­ból állna az élet. Hát igen, a katonáknak van — hála Is­tennek — elég, de ez így is van rendjén-. Fűteni kell a gépet, amelyik dolgozik. S ha valamiben nekünk iíthonmaradottaknak Nélkülöznünk is kell, ez elsősorban azért van. hogy legalább a katonáink ne nélkü­lözzenek. Ezt be kell látnia minden józan-' eszű embernek. S mert a. magyar ember1 közismerten józaueszű, be is látja és aki belátja, szívesen viseli is az esetleges nél­külözést. A józan, belátó ember is sorban« áll, mert így látja a többitől, de ha hiába állt sorban, csendesen megnyugszik a vál­­tozhaíaílanban. A hiba azonban ott van, hogy a boltok előtt nemcsak sorbanállőkat látunk, hanem gyanúsan ácsorgókat is, akik nem is akar­nak vásárolni semmit. Mert más a sorbán­­állás és más az ácsorgás. A sorbanálló vá­sárolni akar, míg az ácsorgó a zavarosban akar halászni. Ennek tehát a céjj'a a zavar­keltés. Ezek az ácsorgók azok, akiknek semmi sem jó. Ezek röpítik a levegőbe; hogy például »az urak nem állnak sorban«, de ha egy űrfélét mégis meglátnak a sor­­banállók között, ők csapnak le rájuk, bőgj* »nem szégyenli magát, a szegény- nép elől akarj® elenni a zsírt!« Ök azok, akik — ha kifogy valamelyik boltban az áru, — nyom­ban készek az indítvánnyal: »gyerünk a vá­rosházára!« Hol hangosan, hol suttogva iz­gatják az egyébként józaneszű és jóindu­latú népet az elégedetlenségre, mert nekik jez- a feladatuk, ez a céljuk, ez a rendelte* fésűk. S ami a legérdekesebb, soha nem. izgatnak az ellen, hogy például a zsidók a,r( első piaci vásárlók, ezek verik fel a piaci árakat a képtelenségig, ezek vásárolják ösz-Segífsen Komárom város a fürdőzőknek! Ha uszodát nem lehet építeni, azért volna mód a fürdőélet fellendítésére 1 Ismerjük városunk súlyos anyagi -Hely­zetét, tehát nem is adunk helyet azoknak a hozzánk beküldött cikkeknek, amelyek azt sürgetik, hogy a város építtessen uszo­dát a Vágdunán is. meg a Nagydunán is. Még kincsekben bővelkedő város se tudná ezt megtenni most, amikor az épületanya­­g-ok forgalma korlátozva van. Komárom helyzete pedig még. épületanyag bőségben sem engedné meg az uszoda építését. Komárom városunk azonban mégis föl kell lendíteni á für.dcéietel, amit igazára könnyen megtehet. Van Komáromnak pompás fürdője: a vágdunai strand, amely nemcsak szórako­zást, üdülést nyújt, hanem gyógyít is, :nert a pöstyéni, trencsóni gyógyvizek bő­ségesen varainak »ennek a strandnak hullá­maiban. De' mit ér a pompás fürdő, ha messze esik a várostól, ha nincs odavivő jármű és ha az -odavezető út poros. Vissza jövet a szegény fürdőző akár újra megfürdethetne, hogy a portól és az izzadtságtól megtisz­tuljon: Hogyan lehetne a bajon segíteni? Egy­szerűen ! A város minden erejével hasson oda, bogy a Vágduna és a Nagyduna összefo­lyásánál levő úgynevezett spitzet ne zárják d a közönség elől. Hadd sétálhasson. ;dáig, -olt aztán csónakon pár perc alatt átkelhet a strandfürdőre. A cseh megszál­lás -előtt -szabad volt . az arra való járás, i csehek tiltották el. Miért tartjuk lenn azt az érthetetlen intézkedést, mini cseh maradványt most is? Úgy tudjuk, hogy i em a katonaság zárta el, hanem a lci­­kötqparancsn-okság. Es miért? Nincs o.tt semmi értékes dolog. De megoldható a kérdés, hogy az odavezető • utat a villany­gyártól a vízig kerítéssel határolják el a fizíei a libát, a kacsáik a zöldfőzeléket a sze­gény, kis fizetéses, vagy kisjövedelmű nép elől. Ök azok, akik ebilijük a városi bejá­rókat, a hidakat, a városkapukat és mán ott összevásárolják a falusiaktól azt, amit a piacra szántak, hogy azután láncoljanak vele, vagy maguk közt szétosszák, illetve elvonják a közfogyasztás elől. Ezek ellen az ácsorgóknak nincs szavuk, sőt inkább leplezik őket, mert hisz a céljuk azonos: zavart, elégedetlenséget kelteni! fis csodálatos, mintha maguk az elárusí­tók is egy húron pendülnének velük. Lát­ván látják a szegény sorbanállők baját, mesterségesen felizgatott lelkiállapotát, nél­külözéstől legyengült véznaságát, s ahelyett, hogy csitítanák szép szóval, jó akarattal, még inkább tüzelik őket bánásmódjukkal, fenhéjázó kijelentéseikkel. Szemtanúja vol­tunk a napokban, hogy a sorbán-állók az egyik zsírelosztó előtt már reggel 5 óra óta­­várához taff s Mm 10 órakor a jómódjában ruháját kinőtt üzlettulajdonos úr kijelenti, hogy nincs zsír. Pedig ő ezt már reggel 5 órakor is tudta. Nagyon természetes, hogy a sok várakozásban agyongyötört tömegből erre kitört az elégedetlenség. Hát nem az volna a legbecsületesebb és legegyszerűbb eljárás ilyenkor, ha az az üzletes úr már korán reggel kiírná az üzletajtóra, hogy »ma nincs zsírosztás!«? Ebben az esetben elmaradna -a hiábavaló sorbanálJás, és el­maradna egy indokolt elégedetlenség. Ehhez is csak józan ész kellene és egy kis.jóaba-i rat. Úgy látszik azonban, hol az egyik, hol a, másik, hol mindkettő hiányzik. Polgármesterünk a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen kijelentette, hogy a sorbán­­állást megszünteti, a várost ellátási körze­tekre osztja s minden egyes ellátatlannak ia vásárlási könyvére rányomatja, hogy me­lyik elosztóüzleíben vásárolhat. Máshol nem szolgálhatják ki. Gondja lesz arra is, hogy elsősorban az úgynevezett szegény­negyedekben történjék az áruelosztás, mi­által a népet nem vonja el mindennemű munkájától, örömmel üdvözöljük a feltét­lenül helyes és jószándékú tervet. Csak arra kérjük polgármesterünket, legyen gond arra is, hogy a hivatásos elégédetlenségkél­­tők ne férkőzhessenek be a vásárolni szán« idékozók soraiba és hogy az elosztó üzlete­­sek bánjanak emberhez méltóan az amúgy is gonddal-bajjal küzdő néppel. kikötő területétől, hogy» az úton szaba­don járhasson a közönség. Csónakvállalat minden pillanatban alakulna, amely a für dőzőket átvinné a túlsó partra és akkor a komáromi slrnntl közel esnék a városhoz! Ezt sokezer fürdőző kívánja, ez elől igaza i ne térjen ki a város. Mit akarunk mi itt idegenforgalmat, amikor a strandfürdőnk is messze esik tőlünk, holott könnyen kö­zelebb lehelne hozni! A magyar dal napja A Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége vasárnap, f. hó 28-án ünnepli 75 éves fennállását és ezen jubileumi évfor­dulót a magyar dal kiemelésével. akarja megünnepelni az egész országban. A sok di­csőségben és küzdelemben -eltelt 75 év múlt­ja kötelez minden magyar dalost arra, hogy ne menjen el minden megemlékezés nélkül ezen évforduló mellett. A mai .küzdelmes világban a jubileumi ünnepséget a tervezett keretek között meg­tartani nem lehet, és ezért Komárom vár­megye Törvényhatósági Népművelési Bi­zottsága a lehetőségek keretein »bélül adja fcnCg fényét e napnak olyképpen, hogy fel­hívta a vármegye dalegyesületeit, hogy ki­sebb körzetekben, 3—4 község összevonásé-, val emlékezzenek meg a magyar dal ünne­péről. Hasonló megkeresést kaptak az ösz­­szes iskolák, cserkészcsapatok, levente-egye­sületek, férfi- és leány-egyesületek stb., és ezen munkába máris nagy agilitással kap­csolódott he Csallóközaranyos. Gúla, Felső­­galla, Bánhida. Tatabánya, Vértesszöllős és inég .sok más község. ■ A magyar nóta az öntudatébresztésnek leg­kiválóbb eszköze és -ezt a fegyvert s pemz-eti műveltségünknek kimagasló jelképét elha­nyagolni pem szabad. Azért e napon min­den lelkész, tanár, tanító, egyesületi - elnök és a családban az .édesanya szenteljen né­hány magyar percet a magyar dalnak s zengjeri e napon mindenütt a kedves, szép magyar dal. Szemefényéft óvja 465| a jo szemüveg / Forduljon bizalommal Novak OPTIKÁ-FOTO szaküzieiéhez NÁDOR-UTCA 19 - TELEFON: 39. Márkás fényképezőgépek, látcsövek, optikai cikkek! >•' • . A GyOSz felvidéki és kárpátaljai fiókjának közgyűlése A Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetsége Felvidéki és Kárpátaljai Fiókja f. hó 18-án tartotta közgyűlését. A közgyűlésen Tarján Ödön ügyvezető alelnök ismertette a fiók elmúlt évi működését. Beszámoló­jában visszatekintett a fiók 3 évi működé­sére és megállapította, hogy a vezetőség a fiók megalakulásakor kettős célt tűzött ki maga elé: 1. A visszacsatolást követően elősegíteni a hazatért terület gyáriparának az anyaország gazdasági életébe, való be­kapcsolását és 2. Előmozdítani a hazatért terület további iparosítását. Megállapította, hogy; a vezetőség az első célkitűzését meg­valósította, mert a hazatért terület ipara pia már az egyetemes magyar gazdasági élet szerves tényezőjeként működik. A be­kapcsolás során sikerült mindig megóvni a felvidéki -és kárpátaljai gyáripar érde­keit, sőt ezen túlmenően a fiók kezdemé-i ny ez és ere megvalósított tarifareform és mérlegrendelet révén — amelyeket kész eredményként kiterjesztettek Erdélyre és a visszafoglalt Délvidékre is — a később hazatért l erűi etek gazdasági életének is nagy szolgálatot tettek. A felvidéki -és kár­pátaljai területek iparosítására még annak­idején a felvidéki minisztériummal karölt­ve kidolgozott tervek voltak, amelyeknek megvalósítása az előrehaladott tárgyalások során elő volt készítve. Sajnos, a háborús: viszonyok egyelőre megakadályozták ezek­nek a terveknek a megvalósítását, remél­hető azonban, hogy a háború győzelmes befejezése után az eredeti célkitűzéseknek1 pZ a része is megvalósítható lesz. A fiók vezetőségének megbízatása lejárt és ezért a következő 3 évi ciklusra dr. Hblota János: eddigi -elnök javaslatára vitéz Simonkay Gyula k-ormányfőtanácsost, a Latorca Gaz­dasági. és Ipari Rt. vezérigazgatóját vá­lasztották meg elnökké, akinek személyé­ben kárpátaljai gyáriparos került a fiók élére. Ügyvezető alelnök left Tarján Ödön, ál-elnökké pedig dr. Holota Jánost és R. Yozáry Aladárt választották. A fiók köz­gyűlése -elhatározta, hogy az oroszországi harcok során hősi halált hált felvidéki és kárpátaljai honvédek hadiárvái közül két egyetemi hallgató részére ijOO—500 pengős tanulmányi segélyt fog folyósítani az 1942/ 43. iskolaévben. A nyári gyermekkelt vezetők részére Komáromban a Vármegyeházán 1942. június 30-án tartan­dó egy napos, és június 29., 30. és július I- én tartandó három napos értekezlet tárgysorozata: 1 nap. június hó 29. d. e. 8—i/jlO óráig; Okmányok bemutatása. Jelentkezőívek ki­osztása új jelentkezők részére. Névsor olva­sás. — 1/21Ó—10 óráig: Hivatalos megnyitás. 10—11 óráig: Közigazgatási alapismeretek. Előadó: Dr. Felső Lajos vm. aljegyző. — II— 12 óráig: A szociális munka jelentősége. Előadó: Komáromy írmin, Komárom város szociális gondozója. — 12—1 óráig: A nyári gyermekotthonok felszerelése és berendezé­se. Előadó: Csaba Józsefné sz. Eőrdögh Mar­git óvónő. — Délután 3—4 óráig: Nevelési feladatok és irányelvek a nyári napközj otthonban. Előadó: Juhos Jánosné sz. Pé­­terffy Ilona tanítónő. — 4—Vg-ő óráig: A ki­sebb gyermekek játékos foglalkoztatása. Elő­adó: winkier Mária óvónő. — 1^5—5 óráig: Játék a nyári gyermekk-erthen. Előadó: Wriessnig Maliid óvónő. — 5—1/26 óráig: Énektanítás a nyári gyermekotthonban. Elő­adó: Balogh Eszter óvónő. — 1/26—6 óráig: Mese a nyári gyermekotthonban. Előadó: Turmezey Lászlóné, az »Egyesült Női Tá­bor« kiküldött előadója. — 6—1/27 óráig: Bábjáték. Előadó: Riedl Matild óvónő. 2. nap, június hó 30-án. Délelőtt 10—11 óráig: Az óvoda és a nyári gyermekottho­n-ok igazgatása. Előadó: Dr. Bozán Zoltán m. kir. tisztiorvos. 11—12 óráig1: A nyári gyermekotthonok' konyhá jának szervezése, a gyermekétkeztetés étrendje és a ny-ers­­anyagkiszabás. Előadó: Dornay Erzsébet népélelm-ezési tanfolyamvezető. — 12—1 óráig: A nyári gyermekotthonok leltárának, a természetbeni adományoknak és a pénz­nek kezelése. Előadó: Balogh Gyula, a vár­megyei szövetkezet főkönyvelője. — Délután 3— 4 óráig: A nyári gyermekotthonok célja és jelentősége. Előadó: Turmezey Lászlóné, az »Egyesült Női Tábor« kiküldött előadója. 4— 5 óráig: Az Országos Nép- és Családvé­delmi Alap szervezete és működése. Előadó: Dr. Felső Lajos vm. aljegyző. — 5—6 óráig: Nép- és családvédelmi munkaközösségek. Előadó: Komáromy Irmin, Komárom város szociális gondozója..— 6—7 óráig: A női segítőszolgálat és a nyári gyermekkertek? pártfogó bizottságának szervezése, tevékeny­sége és bekapcsolódása a munkaközösségbe. Előadó: Turmezey Lászlóné, az »Egyesült Női Tábor- kiküldöttje. 3. nap, július t-én. Délelőtt 9—10 óráig: A nyári gyermekk-ert-vezető egészségügyi feladata. Előadó: Dr. Hídvégi János m. kir. tisztiorvos. — 10.—1/211 óráig: Egészségügyi ellenőrzés és -egészségnevelés a nyári gyer­mekotthonban. Előadó: Dr. Koncz Zoltán in. kir. tisztiorvos. — 1/2 H—U óráig: Első segélynyújtás a nyári gyermekotthonban. Előadó: özv. Kaufmann Józsefné m. kir. eü. védőnő. — 11—12 óráig: Házi betegápo­lás. Előadó: Hevessy Dezsőné m. kir. eü. védőnő. — 12—1 óráig: A gyermekotthon vezetőjének hivatása. Találkozás a falu né­pével'. Magatartás az új falusi környezetben!. Előadó: Turmezey Lászlóné, az Egyesüli Női Tábor kiküldöttje. — Délután 3 5 óráig: A tanfolyam hallgatói résztvesznek a tartandó bemutatón. A bemutatót tartja Héjj Erzsébet óvónő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom