Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-06-20 / 25. szám

<v oldal. KOMÁROMI LAPOK 1912. június 20. VARMEGYEI ELET Község — Szövetkezei — Állattenyésztés — Közgazdaság A tatai járás leventéi a honvédekért A tál ii járás leventéi az elmúlt vasárnap a honvédekért járási liisttelen napot ■ ren­deztek. \ járás minden községében a tár­sadalmi egyesületek és iskolák bevonásával egész napon át gyűjtés folyt. A járási szék­helyen az urnák körül a délután folyamán a hánhidai, telsőgallai, tatabányai és tatai le ente-zenekarok sétahangversenyekkel szó­rakoztatták a közönséget, mely nagy szám­ban hallgatta végig a kitűnő zenekarok mű­sorát. A délutáni órákban a nap is kibújt a felhők közüt és így már délután a kör­nyékbeli falvak lakossága nagy tömegekben indult Tata télé, hogy a leventék tábortűzi ünnepélyének tanúja lehessen. Az Esterházyak gyönyörű parkjában, a szabadtéri játékok színhelyén, a madárdalos és virágillatoktól terhes levegőjű park sza­bad színpada előtt már alkonyaitól kezd­ve mindig nagyobb csoportokban érkezett Uug a nézőközönség, melyet a fáradhatat­lan levente-zenekarok felváltott játékkal szó­rakoztattak mindaddig, amíg a műsor meg nem kezdődött. Komoly hazafias szavalatok, a piarista diákok leventecsapatának szép régi magyar nótát után Péntek Gyula le­vente köszöntötte a közönséget és bajtársait, majd vidám jelenetek, leventék csoportos gúla-gyakorlatai, talajtornája szórakoztatták a közönséget. Maid ismét énekszámok, tata­bányai és tatai leventék vidám tréfái, az alsógall'ai leventék szájharmonika együttesé­nek és a felsőgallai levente énekkarnak sze­replése tarkították a vidám és gyorsan per­gő, jól rendezett műsort, melyet Solymos Endre diáklevente hatásos beszéde után a leventék ballagása fejezett be. A kb. 3000’ főnyi nézőközönség poínpás tűzijáték fénye inetlctt oszlott el a nézőtérről. A minden tekintetben jól sikerült pompás levente-nap és táljortüz a leventéket közelhozía a kö­zönség szivéhez. A rendezés és előkészítés nagy munkáját Nagy a hőnyi Zoltán és Kovács Endre főhadnagyok és C z e r­­imann Ferenc hadnagy végezték nagy kö­rültekintéssel. Az egész napi gyűjtésnek anyagi eredmé­nye egyébként a következő: 7324 P 24 till, készpénz, 80.000 cigaretta, 22 szivar, 1831 CBjmag dohány, 1176 csomag gyufa és 1198 csomag cigarettapapír. Csaiiókö% népe és a me%őga%dasági köxépiskoía »Dunaszerdahely és a polgári iskola« cím alatt nemrég írtam a lapban és emlí­­,tettem a mezőgazdasági középiskola szük­ségességét Dunaszerdahelyen a reálgim­názium helyébe. De nem fejtettem ki vé­leményem, csak megemlítésére szorítkoz­tam, — mert hiszen a polgári iskola ügyével kívántam foglalkozni. Úgy ér­zem, adós maradtam az olvasónak a mezőgazdasági középiskola szükségesebb voltának indokolásával, ha már válasz­tani kell a gimnázium és a gazdasági középiskola között, tekintettel a speciális helyzetre. Elő.ebocsájtom, hogy az adott­ság és pusztán népi érdek indokaim ge­rince. Elfogult nem lehetek, mert gyer­mekem már felnőtt, — magam polgári iskolát nem jártam, hanem gimnáziumot. Csallóköz népe majd ioo o/o-ban földet művel, ez adja foglalkozását, ebből cl. Ki többön, ki kev esebben szánt, vet, arat. A mezőgazdasággal kapcsolatosan állat­­tenyésztést is folytat. Nagyobb száza-' léka ma is öregapái nyomdokain jár, ahogyan attól látta, kevés újítással foly­tatja ma is. Nem szólok az uradalmak­tól, nagygazdaságokról, — bár ott sem általánosítható a korszerű gazdálkodás lénye, — találkozni ott is maradisággal, ■ askalapossággal. Megdönthetetlen szük­ségesség, hogy ipari vidékre iparisko­lák, kereskedő népnek kereskedelmi is­kolák kellenek, ha nem akarnak elveszni a nagy életharcban, — úgy agrár-népnek gazdasági iskolák a szellemi leadói, ki­sugárzói. Úgy vélem, ez vitán felül áll, — itt is az adottság adja a helyzetet;.­­Ez ellen érvelni lehet, de nem a többség érdekében. Nem az én megállapításom, hogy agrárkultúránk sok kívánnivalót hagy maga után. Amennyire jogásznem­zet vagyunk, — de a sok földünk mellett nem korszerű, nemzetgazdaság paran­csolta agrárnemzet. Mi más indította földm. miniszterünket, hogy felállítja a körzeti ispánságokat, hogy irányítók le­gyenek a falu gazdálkodásában. Ha ez valóban jönni fog, —- a szándékot tett is követi, — úgy bizony sok gazd. kö­zépiskolai érettségizett ember kell majd. De ettől eltekintve, népünknek nagyon szimpatikus ez az iskolatípus. Én falun élek, közöttük forgolódó, hallom véle­ményüket. Ha most zsúfolt is a gimná­zium, de mellette a gazd. középiskola mondjuk Szerdahelyen, vagy Somorján, vagy Komáromban parallel osztályokkal működne. Érthető is! A falusi gyermek­nek idegen a gimnázium levegője. Nem a tanító, meg a jegyző fiának, hanem annak, akinek a füle nem hallott más­ról, mint a búzáról, rozsról, szeme a jó­szágban gyönyörködött. A falu fia ott­hon szeretné'magát érezni a falak között, de ott az ő apja mesterségéről nem hall semmit, vagy vajmi kéveret és akkor-sem azzal az áhítattal, ahogyan otthon az apja beszélt neki a búzakalásztengerről, avagy dicsekedéssel a jószágról. Azt mondhatná valaki, hogy a földm. isko­lák is teljesen fedik a gazda agrárkultúr szükségletét. Aki ezt állítja, szak­­szerűség szempontjából igaza lehet, . de népünk, ha már fiára költ, azt akarja, hogy érettségi legyen a fia zse­bében, amellyel vagy otthon fog gazdál­kodni, vagy elhelyezkedik más pályán, vagy ha kedve tartja a gyereknek, úgy tovább tanul. Itt nézzünk bele fajtánk leikébe, jól, mélyen; — ott találjuk a büszkeséget. Az ő fia. feje felett ne néz­zen el se a gimnáziumi, se a kereske­delmi érettségizett gyerek és pláne ka­tonánknál a karpaszomány osság a fontos. Na és valljuk meg: ha már költött* fiára, miért ne álljon fia ott a sorban, ahol a más intézetbeli érettségizett. Rá­tarti ő is, hiszen látja lentről, csak azt utánozza. Tegyük fel, hogy a gazda ha­zaviszi fiát gazdálkodni. Hiszem, hogy nemcsak papirost vitt a gyerek a zsebé­iben, hanem tudományt is a fejében. Nem ártana bizony a magyar falukba már most jóegypár gazda, gazdasági érettsé­givel. Szükségtelen magyarázni, hogy nyoma lenne úgy a gazdálkodásban, mint az állattenyésztés terén. Kamatostul be­hozná az államnak az iskolára fordított pénzt. Vége következik Honvédek és leventék gazdasági továbbképzése A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara téli és tavaszi mezőgazdasági szakoktatási tevé­kenysége során több előadássorozatot és előadást tartott a polgári életben gazdáikon dással foglalkozó honvédek és a leventék részére. A honvédelmi miniszter méltányol­va azt az eredményt, amelyet a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara által kezdeményezett mezőgazdasági tanfolyamok a ténylegesen szolgáló legénységen keresztül nemzetneve­lői, gazdasági és kulturális téren elérhetnek, utasította a hadtestparancsnokságokat, hogy ha valamelyik Mezőgazdasági Kamara, vagy egyéb elismert gazdasági szerv ilyen irányú kéréssel hozzájuk fordul, a szolgálat érde­keit szem előtt tartva, részesítsék megfelelő támogatásban. A honvédelmi mmiszter egy­ben felkérte az Országos Mezőgazdasági Ka­marát, hogy a vidéki Mezőgazdasági Kama­rák és eg5;éb gazdasági szervek (mezőgaz­dasági iskolák stb.) figyelmét. hívja fel ha­sonló tanfolvamok önkéntes megtartására. Komárom Ihj. szab. kir. varas polgármestere. 9811/1912. szám. Tárgy: Az 1922. évi születésű á T á kötelesek ö s­szeírása. HIRDETMÉNY A m. kir. honvédelmi miniszter úr 25.618/ ein. 10 1912. számú rendelőiével az 1922. évben szül *íélt álií áikö'.e’esek összeírását rendel le cl. Ennek alapján felhívom a Komáromban lakó 1922. évben született álíításköteies ifjakat, hogy összeírásba vételük céljából a város katonai ügyosztályán (Jókai u. 1. sz. az alábbi időben és sorrendben je­lentkezzenek: 1912. évi június hó 22 < n az A—G 1912. évi június hó 23 án a H—M 1912. évi június hó 24 én az N—Zs bellivel kezdődő nevűek, mindhárom na­pon délután 3—(i óra között. A jeluilkezésre kötelezettek, figyelmét a következő tudnivalókra hívom fel: 1. A jelentkezés alkalmával mindenki hozza magával születési anyakönyvi kivo­natát. Az ideiglenesen távollévők írásban jelentkezhetnek s írásban jelenleni tar­toznak születési adataikat (születési év, hó, nap. hely, atyja, anyja neve, illetőségi le­lve, vallása, iskolai végzettsége, foglalkozá­sa, pontos lakáscíme, nyilatkozót arra néz­ve, hogy zsidónak vagy nemzsidónak le­kül'endo.) 2. A papok és papjelöltek, öröklött me­zőfa daságok birtokosai, családfenntartók és a több katonát adó családok tekinteté-­­ben megállapított kedvezmények valami Ilikére való igény emelésük e étén, vagy tartalékos tiszli, illetőleg tartalékos hon védorvosi, állatorvosi, vagy gyógyszerészi kiképzésre való szándékuk cselén a kellő okmányokkal felszereli kérvényüket a fő­­fo o ás íaVái a :o oióbi; o'íságl oz nyújt sák le. Abban az esetben, ha az öröklőit me :ő;;a d súgok birtokosaira, vagy a es a Iádé nariókra megátlapí o'l kedvezmény re való igény már a tényl >ges szolgálat megkezdése elölt fennállói!, de a szolgálat megkezdéséig nem érvénye í’.etíék és a mulasztási kellőképpen nem igazolták, az igény a póllarlalékba való áthelyezési­­csak a legénység legközelebbi általános felváltása, tehát általában egy évi tényle­ges szolgálat teljesítése után éled fel/ 3. Amennyiben az összeírás idején való lakóhelyükről utóbb elköltöznek és új.la­kóhelyük nagy távolságra fekvése folytán már az új lakóhelyük alapján óhajtanának előállani. az erre irányuló-kérvényüket a város katonai ügyosztályán a fősorozás; megelőzően kellő időben kell beadniuk. I. Mindazok, akik az 1939. évi IV. t. c s: colpontjából nemzsidónak tekintendők, saját érdekükben mielőbb szerezzék iv e n k iga o'ására s o’iá'ó okira'okul:.vég­ből, hogy ezeket az összeírás, de legkésőbb a sorozás alkalmával felmutathassák, ille­tőleg ha tartalékos tiszli kiképzésre jeleni kéznek, azokat kérvényükhöz csatolhassák. A jelentkezési kötelezettség, valamint ál­talában az 1939. évi li. t. e.-kel bevezeteí; hadkötelezettség elmulasztásai a közhírré leli felhívásnak vagy a fcnlhivatkozall törvénycikkből, illelve az annak végrehaj­tása tárgyában kibocsátott rend-eletekből kifolyó kötelezettségeknek nemismeré: nem mentheti. Komárom, 1942. évi június hó 9.-én. Alapy Gáspár s. k. m. kir. kormányíotanácsos. 386 polgármester. Uj és használt Írógépek kedvező részletfizetésre jrá- és számológépek szakszerű javítása, évi jókarbantarlása. Használt Író­gépeket veszünk és eladunk. BORBÉLY és BAR ÁT H Nádor-utca 37. (Nagytrafik mellett.) ^ Meghívó A Komórom-Vidéki Hitelbank Részvénytársaság ielszámolás ólait tekintettel arra, hogy az 1942. június ló-ára d. u. 5 órára összehívott közgyűlés határozatképtelen volt, lisztéit részvényeseit 1942. július 7^én d. u. 3 órakor a Barsmegyei Népbank komáromi fiókjának helyiségében megtartandó újabb rendes közgyűlésre tisztelettel meghívja. Ezen közgyűlés tekintet nélkül a megjelenő rész­vényesek számára is a letelt részvényekre, érvényesen határoz. Felszámolóbizottság. Tárgysorozat: 1. Felszámolóbizofíság jelentése. 2. Felügyelőbizottság jelentése. o. Az 1941. évi zárószámadások, továbbá a felszámoló- és felügyelőbizottság jelentésének tárgyalása és a fel­mentvény megadása. 4. A felszámolóbizottság kiegészítése 2 uj taggal. 5. A felügyelőbizotíság kiegészítése 1 taggal. 6. Esetleges indítványok. Azon t részvényeseket, akik a közgyűlésen Szavazati jogukat gyakorolni kívánják, felkérjük, hogy az alapszabályok23. §-a értelmében részvényeiket a Barsmegyei Népbank komáromi fiókjánál a közgyűlést megelőző nap lejártáig — elismervény ellenében — letéteményezni szíveskedjenek. 384 Komáromban a belvárosban 2X2 szobás komfortos, 2 üz­lethelyiségből álló sarokház eladó előnyös fizetési feltétellel. Cím a kiadóhivatalban. 4V5 —- A Losy Gyors- és Gépíró Szakiskola június 14-én tartotta meg vizsgáját. A fontos, kulturális és gyakorlati hivatási Del öltő szakiskola második alkalommal érkezett el oda, hogy komáromi intézeté­nek növendékeit, akik városunk mindkét részéből, továbbá Gúláról, Almásfüzitőről, Tatáról látogatták az iskolát, vizsgára állítsa azokat s azok a bizottság élőt! te­gyenek tanúságot arról, hogy a kitűnő oktatói érzékkel megáldott tanári kar irá­nyításával s a saját lelkiismeretes mun­kájukkal a tudás, ügyesség mennyi kin­csét gyűjtötték össze a tanév folyamául, A vizsgabizottság lagjai Bálint Mihály a Gyors- és Gépírókat Vizsgáztató örsz. Bizottság elnöke, E r d é 1 y i Ernő a győri Gyorsíró Kör elnöke és Pödör Béla nő­ügyi tanácsos, főigazgatósági szakelőadó voltak. A 75 növendék több csoportban*, vizsgázott. Mindegyik csoport fényes fel­­készültséggel. jó eredménnyel készítette el vizsgái feladatát. A sikeres vizsga ju­­lalma az állam-érvényes oklevél, melynek birtokában a végzett növendékek hivata­lokban, irodákban jól elhelyezkedhetnek, mert a Losy-iskola oklevele kezeskedik a végzett növendék tudásáról. Ezért van állandóan emelkedőben az érdeklődés a szakiskola iránt. Az 1912—43. (anévre már lehel beiratkozni i június 21-e és 23-0 közötti napokon, délelőtt 9 és 11 között Örs a Viktória tanárnőnél Komárom (dél). Templom-utca 12 sz. alatt. (388) Kerles családi ház 3 szobás, a külvárosban 80 pengő bérre! augusztusban, modern, összkomfortos 3 szobás lakásért. Cím a Kubányi drogériában. 400 Komárom Ihj. szab. kir. város polgármestere. 11.979/1942. sz. Tárgy’: Zsidóknak a házfel­ügyelői és házgondnoki (ház­bérlői) alkalmazásból való kizárása. HIRDETMÉNY A m. kir. minisztérium 3530/1942. M. E számú rendelete értelmében zsidót sem, házfelügyelőként, sem házgondnokként (házkezelőként) alkalmazni, sem az ilyen alkalmazási körbe vágó egyes teendők végzésével megbízni nem szabad. Zsidónak a jelen rendelet hatálybalépése előtt létrejött alkalmaztatásán alapuló ház­fel ügyelői stb. jogviszonya az 19-12. évi július hó 31. napjával megszűnik. A ház-* felügyelő köteles a szolgálati lakását a háztulajdonosnak nyomban visszabocsá­­tani. A háztulajdonos köteles nem zsidó házfelügyelőt alkalmazni és őt a ház­felügyelői szolgálati lakással ellátni, mind­addig. amíg a ház állagában lényeges változás nem áll be. Kivételt képeznek azok a házfelügyelők, akik az 19394Y. le. 1.. §-a értelmében nem tekintendők zsidóknak és akik az 1939 :IV. te. 2. §-ában, a 7720/1939. M. E. r. 66. §-ában a 2220/1940. M. E. sz. r. 3. §-ában. vagy a 8850/1941. M. E. sz. r. 2. §-áhan meghatározott kivétel alá esnek, vagy az a házfelügyelő, akinek vele együt­tesen alkalmazott líázastársa nem zsidó A nemzsidó származás igazolására ele­gendő. ha az érdekelt kimutatja, hogy az 1895. évi október hó 1. napja előtt keresz­tény hitfelekezet tagjaként született ha pedig ezután az időpont utón született, kimutatja, hogy mind ő maga, mind szü­lei keresztény hitfelekezet tagjaként szü­lettek és minti a két esetben a büntetőjogi jogkövetelmények terhével írásban kijelen­ti. hogy a jelen rendelet alkalmazása szempontjából nemzsidó. Ha a házfelügyelő alkalmazása folytán helyben vagy a környéken lakás űrül, azt. a lakás felett rendelkezésre jogosult kö­­tele.g a volt házfelügyelőnek — kívánat ára — bérbeadni. Utalással a büntetőjogi jogkövetkezmé­nyekre. figyelmeztetem az érdekelt háztu­lajdonosokat, haszonbérlőket a rendelet szigorú betartására azzal, hogy a llázP felügyelői slb. jogviszony megszüntetését, az új házfelügyelő alkalmazását, az alkal­mazás folytán megürüli lakásnak az el­bocsátott házfelügyelő részére történt biz­tosítását folyó évi július hó 15-én ható-f súgómnak jelentsék. Komárom, 1942. június hó 15. M, kir. kormányfőlanácsos, polgármester megbízásából: Dr. Béltehy Gyula s. k. 392 v. tanácsnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom