Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-01-24 / 4. szám

1942. január 24. KOMAROMI LAPOK 1. VARMEGYEI ELET KÖZSÉG — SZÖVETKEZET — ÁLLATTENYÉSZTÉS — KÖZGAZDASÁG Egyre több a törzskönyvezett állat Komárom és Esztergom megyében A Komárom—Eszfergomvármegvei Állat­­tenyésztő Egyesület a Központi szálló nagy­termében nagy érdeklődés mellett tartotta 1939—40. üzemi évi rendes közgyűlését. Reviczky István alispán elnöki meg­nyitójában örömét fejezte ki afelett, hogy ti közgyűlésen nemcsak, mint eddig történt, á nagygazdaságok tulajdonosai és vezetői, íianem a kisgazdák is igen 6zép számban Jelentek meg, aminek bizonyára az az oka, i a kistenyésstők is kezdik felismerni az állattenyésztés nagy jövőjét saját érdekükben kezdenek tömörülni •az állattenyésztő egyesületek tagjai sorába. Üdvözölte a földmívelésügyi minisztérium •'állattenyésztési ügyosztályának és a Kis­alföldi Szarvasmarhatenyésztők Szövetségé­inek képviseletében megjelent T h i r i n g e r ; László m. kir. gazdasági felügyelő, szövet­ségi igazgatót, akinek köszönetét mond a földmívelésügyi kormányzat állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvéseiért és a Szövetségnek is az egyesület érdekében ki­fejtett eddigi munkálkodásáért. Az egyesület igazgatója számolt be ez­­titán az 1939—40. üzemi évi működésről. A felolvasott számadatok kifejező képét, gyújtották az egyesületi létszám jelentékeny fejlődésének. Örvendetes jelenség, hogy kis­fazdáink ellenőrzött tehénlétszáma közel a síét teszi ki az egyesület tehénlétszámának. Annak ellenére, hogy az év folyamán Nyit­­'ts—Pozsony megye az egyesületből kivált. mégis a jelenlegi állapot szerint az ellen­őrzött tehénlétszám (d377 drb.) tekinteté­ben az egyesület a második, a kisgazda; (3465 drb.) ellenőrzött tehénlétszám tekin­tetében pedig az első legnagyobb egyesület az országban. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy kisgazdáink kezdik fel­ismerni a törzskönyvelés jelentőségét. Meg­köszönte az alispán megértő támogatását és a. vármegye áldozatkészségét, melynek ered­ményekében 1 drb. telivér szimmentáli bá­bolnai üszőt ajánlott fel a tenyészállatvásá­ron kiállított állatok jutalmazására. T h i r i n g e r László m. kir. gazdasági felügyelő, szövetségi igazgató felszólalásában felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a meglévő állatállományukat necsak számszerűleg, hanem minő­ségileg is fejlesszék, mert a háborús viszonyok befejeztével az értékesítési lehetőség csak így biztosítható a legjobban. Jankó Béla csallóköztárnoki gazdálko­dó felszólalásában kisgazdatársai hálás kö­szönetét fejezte ki a vezetőségnek, mely önzetlen és sokoldalú munkásságával igye­kezett szarvasmarhaállományukat magasabb tenyésztési színvonalra emelni. ígéretet tett kisgazda társai nevében arra nézve, hogy az egyesület irányítását követni fogják min­denben, hogy ezzel is hozzájárulhassanak: hazánk jobb és boldogabb jövőjének meg­építéséhez. Érdekei kísérlet a lerméifokozás érdekében . A csehszlovák megszállás'alatt a magára­­'hagyott magvar gazdatársadalom kultúráiig fejlő désének emelése céljából a Magyar Föld­birtokosok és Földbérlők Egyesülete éven­ként gazdaankétot rendezett Pozsonyban. Az ankét, amely rendszerint 3 napig tar­tott, igen nagy "érdeklődés mellett folyt le mindig s azon a külföld is nagyszámú résztvevővel szokta magát képviseltetni. A trisszacsatolás óta az ankétok elmaradtak, az idén azonban szőkébb keretek közt ismét megrendezték az ankétot Pókvárott, <n Fculd—Springer uradalmak iószágfelügye­­lőségén. Az ankétem a Kisalföldi Mczőgazda- Jtógi Kamara részéről dr. F r i d e c z k y Ákos tanácsos vett részt » nagy feltűnést keltett előadást tartott, amelyben a búm bokrosodá-sának jobb kihasz* Hálását * az ezzel járó termésfo­kozást illetőleg érdekes kísérletről számolt be, ame­lyet mintegy hat éve folytat már sikerrel!. ügy véljük, jó szolgálatot tettünk gazda­olvasóinknak. mikor felkerestük dr. Fri­­deczky Ákos kamarai tanácsost s megkér­jük, mondja el pár szóban kísérletének lé­nyegét, amely a szakemberek figyelmét telyan nagy mértékben felkeltette. — Kísérletem elvégzésére egészen egy­szerű megfigyelés indított — mondotta mun­katársunknak a tanácsos. -- Megfigyeltem, hogy a búzatábla szélén nőtt búza dúsabb, bokrosabb, kalásza teltebb. Életlehetősége ennek jobb, mint azoké, amelyek a tábla; belsejében nőnek. A napfényből, a talaj erejéből többet részesül. Ez vezetett arra, hogy az eddiginél ritkább sorokban ves­sem el a búzát. A sorok távolságát az eddiginek kétszeresére növeltem. Az ered­mény: fele vetőmaggal magyar hol­danként átlag 3 métermánsu többlet. — Mikori vetésű búzával kísérletezett tanácsos úr? — Igen, ez fontos... nem lehet használni akármilyen búzát, csak az elsőket, vagyis amelyeket szeptemberben s októberben vet­nek el. — Milyen jelentősége van a kísérletnek? — Igen nagy. Az eddig vetett magnak csak a leiét használva fel, nagy készleteket lehet megtakarítani, másrészt pedig a biz­tos többlettel a megtakarított vetőmagnak 4—6-szorosát lehet elérni. Fontos körül­mény az is, hogy a búza kezelése nem kapával, hanem csak fogas boronával törté-* nik, ami jelentékeny költségmegtakarítás­sal is jár. Meggyőződésem, hogy a növény­­nem esi tők munkájának ezen az úton kell folytatódnia. Kísérletemről különben a Köz­telek című lapban már írtam egy cikket, amelynek nyomán több helyütt eredmény­­nvel végeznek máris kísérleteket, így a Csallóközben is. Biztosították a tavaszi búza- és kukoricavetőmagvakat A kormányzat a lehetőség határain belül ínindent elkövet a termelés előmozdítása érdekében. Arról értesülünk, hogy a kor­mány a legmesszebbmenöen gondoskodott a tavaszi vetőmagszükséglet biztosításáról. Mint ismeretes, a kedvezőtlen őszi idő­járás következtében sok őszibúza-vetés kimaradt. Ezzel kapcsolatban a kormány gondosko­dásának igen fontos része az, amellyel lehe­tővé kívánja tenni, hogy a kimaradt őszi­­búzavetések helyett a tavaszi búza legyen vethető. Ennek érdekében letiltották a mal­moknál az odaérkező tavaszi búzákat. Azo­kat nem szabad megőrölni, hanem vető­mag céljára kell megtartani. Utasítást kapott a Hombár is, hogy tartalékolja a vetőmagnak alkal­mas tavaszi búzát s azt őrlésre ki­adni nem szabad. Ez intézkedések következtében az országban fellelhető összes tavaszi búzakészlet vető­mag céljára biztosítva van. Ha az idő korán kitavaszodik, ami a tavaszi búza vetésének egyik legfontosabb előfeltétele, úgy vetőmag elegendő mennyiségben fog rendelkezésre állani. A másik igen fontos intézkedés a kukorica termelést van hivatva elő­mozdítani. Köztudomású, hogy a tavalyi kukorica meg­lehetősen rosszul érett be, minek folytán csiraképessége gyönge. Intézkedés történt aziránt, hogy a Futura az összes rajta keresztülmenő kukoricamagvakat csíraké­pességre vizsgálja meg és azt a kukorica­­készletet, amely csíraképességénél és egyéb­ként fajtájánál fogva is vetőmagnak alkal­mas, tartalékolja. Értesülésünk szerint ez meg is történt. így tavasszal a vetőmag szétosztásának megfelelő megszervezésével biztosítani lehet a kukoricavetőmag-szük­­ségletet is. Korszerű újítások kincses tárháza, RÁDIÓBAN kissnipertöl—csácsszuperig bő választék áll rendelkezésre, PHILIPS. STANDARD. ORION. SIMENS, TELEFUNKEN és EKA sorozat Mórocz Péter K omárom Nádor u. 15. Telefon 44 Rádió és műszaki szaküzletében. Használt tő ott gramotonlemez' két becserélek, v^^zek, valamint hu'ladekgumit is. Kukoricacsira, szőlő- és dohánymag uz ipari olajok pótlására Az elmúlt két esztendőben a rendkívül kedvezőtlen időjárás károsan befolyásolta olajnövény-termésünket. Minthogy a növényplajípar rendkívül fon­tos, termékei más iparágak számára nélkü­­lőznetetlen fontosságúak: gondoskodni kel­lett és kell a kisebb termés nyomán mu­tatkozó nehézségek áthidalásáról. A hiányzó nyersanyagok pótlására mindenekelőtt a kukoricái sírét vet­ték igénybe. Ez az anyag bőséges olajtartalmánál fogva alkalmas arra, hogy a vegyészeti ipar szá­mos ágában pótolja az ismert olajosmagva4 kát. Az ipari olajok pótlására most további tervekkel foglalkozik a vegyészeti ipar. A szölömagból és a dohányból kívánnak ola­jat nyerni. A szőlőmagolaj és a dohányolaj sok tekintetben pótolhatja az eddig hasz­nált növényi olajokat. Gondolnak arra is, hogy a hulladékzsíro­kat, továbbá az úgynevezett csatornazsíro­kat is feldolgozzák, megfelelő eljárással al­kalmassá teszik az ipari olajfogyasztás ki­elégítésére. Ezekkel a módokkal kívánja a vegyészeti ipar pótolni a napraforgó-, repce-, len-, tök-, ricinus- és szójabab-' termelésünkben mutatkozó kiesést. Betegek többnyit, székrekedést»« H szoktak szenvedni. Vigyázz mi ilyenkor a rendes emésztáerf. „ Betegségben 15.009 pár bakkancsoi osztanak ki a szegónysorsú mezőgazdasági munkások közöli Győrffy-Bengyel Sándor köz­­ellátásügyi miniszter akciót indított a szegénysorsú mezőgazdasági mun­kásság cipőellátása. Az akció ered­ménnyel járt: 15.000 pár bakancsot oszlanak ki az arra legjobban rászo­ruló földmíves lakosságnak, igen mér­sékelt áron. Az akciót a nehéz anyaggazdálkodá­si viszonyok figyelembevételével, ta­karékosan és körültekintően bonyolít­ják le. A miniszter megvásárolt a honvédség kiselejtezett, de polgári használatra még alkalmas készletéből 20.000 pár bakancsot. Ezeket vidéki kisiparosok hozzák rendbe, mégpedig közös műhelyekben, hogy az anyag­gal való takarékoskodás a legnagyobb lehessen. A javításhoz a szükséges anyagokat részben az iparügyi mi­niszter bocsátja rendelkezésre, rész­ben pedig a javításra már nem alkal­mas bakancsokat használják fel erre. így lesz a 20.000 pár elhasználtból 15.000 pár jó! A bakancsokat a mező­­gazdasági kamarák osztják szét. így biztosítják, hogy a rendkívül mérsé­kelt árú lábbeliket valóban az arra legjobban rászorulók kapják meg. — Hídépítési segély. A vármegye kis­­gyülése Kecskéd község részére 3000 pengő hídépítési segélyt szavazott meg a közúti alap terhére s felhívtál a községet, hogy az építési tervet dolgozza át és felülvizsgálás céljából terjessze az államépítészeti felügye­lőséghez. — Tenyészapaállatok beszerzése. Több község tenyészapaállat beszerzését határoz­ta el. A kisgyülés a legtöbb határozatot meg­semmisítette, mert 1942. január 1-töl kezd­ve apaállatokról az állattenyésztési törvény értelmében a vármegye gondoskodik. Ahol azonban az apaállat beszerzése már koráb­ban megtörtént, ott a határozatot a kisgyü­lés jóváhagyta. — Erdélyi kölcsön. Dunaradvány köz­ség 500, Alsógalla 2000 pengő értékben jegyzett erdélyi nyeremény kölcsönt. A kis­gyülés a határozatokat jóváhagyta. — Pzegénvalap megszüntetése. Egyik köz­ség elhatározta, hogy a szegényalapot meg­szünteti és azt a háztartási alapba ol­vasztja be. A kisgyülés a határozatot nem hagyta jóvá, mert a szegényalap vagyona kizárólag szegénycélra fordítható. — Községi adóhivatal. Bánhida község elhatározta, hogy községi adóhivatalt szer­vez és erre vonatkozóan szabályrendele­tet készített. A kisgyülés a szabályrendeletet jóváhagyta. — Ingatlanvétel. Nagymegyer község 1450t pengő vételárért ingatlant vásárolt. A kis* gyűlés a jogügylethez hozzájárult. — Orvosi lakás. Egyik község előbb él? határozta, hogy orvosi lakást épít, majd ez% a határozatát saját hatáskörében megváb tóztatta és kimondta, hogy az építkezési! elhalasztja. A kisgyülé', a határozatot meg­semmisítette és kötelezte a községet, hói az orvosi lakást mielőbb építse; fel korább határozata értelmében. — Irnoki állésszervetsés. Hetény község ben eddig 1 sjegédiegyző és 1 kisegítő mun­kaerő nyeri alkalmazást. Minthogy a s®­­gédjegyzői állás az év legnagyobb ré&zébeif* üresedésben volt s a kisegítő irodai munka ­erő is kiképzése után jobb elhelyezkedést keresett, a község elhatározta, hogy a se­gédjegyzői állást irnoki állássá, a kisegítői állást pedig dijnoki állássá szervezi át, A kisgyülés a felhozott indokoknál fogy» a határozatot jóváhagyta. — Köldinunkaváltság átvállalása. Vértes.­­Somló kőkség elhatározta, hogy' a plébánost és kántortanítói földmunkaváltság felét ma gára vállalja. — Gyermek me lege<1 fi. Gsölösztö kössséa elhatározta, hogy a somorjai iskolákba já­ró csölösztői gyermekek részére napközt melegedőt létesít, ahol a déli szünetben a gyermekek meleg helyen tartózkodhatnak A kisgyülés a határozatot nem hagyta jóvá;, mert So mórján időközben bevezették-.se#); egyhuzamban tanítást és így a déli szün$ élmarad. — Tefekdteugedés megtagadása. Vértes­­tolna község elhatározta, hogy a legeltető­társulat részére istálló céljaira telket en­ged át. A kisgyülés a határozatot nem. hagyta jóvá, mert az átengedni szándékod telek a megjelölt célra nem elegendő, fúl szűk és így a célnak nem felel meg. — Felemelt- kisbírói fizetés. Egyik közi ség g községi szegődményesek illetményt-* nek megállapítása során akként határozott^ hogy a Jnezőőrök fizetését évi 880 pengöm­­a kisblró fizetését pedig 660 pengőre eme«’ fel. A kisbíró a ránézve sérelmes hatéi rozatot megfő!ebhez)e. A kisgyülés a feleit-* bezésnek hely tadott és a kisbíró fizetését iá 880 pengőben állapította meg, mert ez fe* fel meg a legkisebb munkabérnek. — Nyékvárkonyi hírek. Nyékvárkon* községben január hó 4-én és 6-án nug* sikerrel mutatta be a helybeli KALO® műkedvelő gárdáin Ugiin József >Virra­daté című kétfelvonásos színművét. A© előadás mindkét alkalommal zsúfolt kő« zőnség előtt játszódott le. A műkedvelői) nagyszerű gyakorlatról tettek tanúságot* — A földmívelésügyi miniszter Nyékvárkon® község részére háromhónapos "téli gazda­sági tanfolyamot engedélyezett. A tanfo­lyam vezetésével Kubinyi Ödön oki gazdát bízta meg. A tanfolyam most nyf* lőtt meg ünnepélyes keretek között, k megnyi o beszédet Csernyánszkv 1st« ván körjegyző mondotta. Utána Gaát Ferenc r. k) esperes a tanfolyam fontos» ságát és célját ismertette, majd Kübinyl Ödön tanfolyamvezető megkezdte a bá­lra lést. A tanfolyamra meglepő nagyszá­mú jelentkezés történt, az engedélyezel! hatvanas létszám helyett közel 90 hall« aató iratkozott be és a legszorgalmasab­ban látogatják a deresedő fejű magyatt gazdáink, hogy szaktudásukat növelhes­sék. A tanfolyam befejeztével a levizs­­gázott hallgatók az ezüstkalászos gazda címet kapják. — Nyékvárkony község kép­­viselőlestülete elhatározta, hogy levente* otthont és kultúrházat építtet, mivel k helyi egyesületeknek, leventéknek mák módon nem tud helyet biztosítani. A tér­­vek szerint egy 30 méteres nagyterem it épülne, mely a helybeli kulturális céloknak megfelelő helyül szolgálna. Előreláthatólag 40.000 pengős költséggel az építkezés 194% évben megkezdődik. A községben legköze­lebb az artézi kút fúrását is megkezdik. — Megjelent a Gazdasági munkaügyi jogsza' ól ok gyűjteménye. Bánffy Dániel báró földmívelésügyi minisz er előszavá­val Perneczky Béla dr. miniszteri osztály­tanácsos, egyetemi m. tanár és Kováé® Ernő dr. m. kir. gazdasági munkaügyi s. felügyelő szerkesztésében most jeleni meg a Gazdasági munkaügyi jogszabályok Íjyűjleménye. A gyűjtemény magában fog­alja 1867-től napjainkig a gazdasági mun­kajogra és tár:ada'ompo iikára vona'koző hatályos törvényeket és rendeletéket. A könyv ára egész vászonkötésben 20.— P. Megrendelhető a Gazdasági Munkaügyi Jogszal á yok kiadóhiva'.a'ában, Budapest» VI., Podmauiczky-u. 37. II. fe Öskcresztény, perfekt könyvelőt (lehet nő is) gép, esetleg gyorsirással keresünk mie'őhbi belépésre, ,l Ajánlatokat: Lennvár. Almásfüzitő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom