Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-06-13 / 24. szám
Hatvanharmadik évfolyam 24. szám Szombat. 1942 június 13. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre 1® pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.29 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: DR. GAÁL GYULA. Felelős szerkesztő: DR. KÄLLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BÁRÁNY A Y JÓZSEF. Főmunkatársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ueca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Komárom vármegye volt vezetőinek emlékét és a vármegye történelmi eseményeit művészi kivitelű márványtáblán örökítik meg Kisgyűiés és közlpiigeiiüsi bizsifsági ülés a vármegyeházán Országzászlói avatott vasárnap a velünk közös kisebbségi sorsból felszabadult testvérváros: Léva, amely város ott áll a gránicon, hogy első kézzel fojtson el minden megmozdulást, amely a 20 éves gyászos múltat visszaidézni akarná. A legújabb országzászlónál Antal István nemzetvédelmi miniszter mondott avatóbeszédet a nemzet zászlóiának hivatásáról és rendítst. léséről. A zászló — mondotta a miniszter beszéde során — figyelmezteti a magyar lelkeket a helyes menetirány betartására, annak az iránynak a betartására, amelyen haladva alegbizíosabban tudjuk megvalósítani nemzeti céljainkat és felépíteni a jövendő új és erős Magyarországot. Nemcsak a mérhetetlen anyagi kincsekkel rendelkező országok az erősek, hanem azok is, amelyeknek vannak ideáljai, magasabb célkitűzései. Az az erős állam, amelynek fiait nemcsak az állampolgári köte'ék fűzi egymáshoz, hanem a közös eredet, a közös múlt és a közös küzdelmek. Akik a zászlót ma hordozzuk, már keservesen tapasztalhattuk, mit jelent az. ha a nemzet a helyes útról, a jó menetirányból a rossz menetirányba tér le. Micsoda veszedelem lett abból, amikor az irányt jelző zászlónak egyik nem hivatott lobogtatőja nem akart többé az országban katonát látni. Emlékezünk az elmúlt esztendők keserveire mindannyian, akik az úgynevezett mai generációnak felnőtt tagjai vagyunk. Emlékezünk és nem szabad elfeledkeznünk azokról, amik történtek, nem szabad egy pillanatig sem könnyelműen azt hinni, hogy most már az országot soha többé semmi veszedelem nem fenyegeti. Mert csak akkor nem fenyeget minket veszedelem, ha az után a zászló után megyünk, amely valóban hivatott kezekben van, ha azt a menetirányt követjük, amelyet nemzetünk rátermett vezérei jelölnek ki a számunkra. A Gondviselés megáldott minket azzal, hogy ma rátermettek és arra hivatottak tartják kézben a zászlót és mutatják nekünk a menetirányt. Istennek hála, erős és jó kezekben van ez a zászló, az általa mutatott menetirányt követve tudtunk feljutni a trianoni szomorú hullámvölgyből a mai állapotokig, ennek a zászlónak nyomában menetelve jutottunk el a Kárpátokig és lent délen az Alső-Dunáig. Ez a zászló, ha ina készült is, az ezer esztendős ősi magyar életnek szimbóluma, az a.szent ereklye, amelyet még az Árpádoktól örököltünk, mert hiszen színe sem változott, formája is ugyanaz, mint amilyen akkor volt, amikor a honfoglalók közvetlen utódai tűzték ki a magyar végeken. Ezért a zászlóért tengernyi vér folyt és milliónyi magyar hullott el már a csatatéren. De az ő meghozott áldozatuk az utódok számára mindig meghozta, a maga édes és drága gyümölcsét. Ez a zászló jelenti számunkra az ősi magyar katonai erényeket, ez jelenti szántunkra a magyar élet megszakílhatallan folytonosságát. Ez jelenti számunkra a reményt, hoffyha hívek maradunk és kitartunk mellette, valóban felépül az az új Magyarország, amely erősebb és boldogabb lesz, mint amilyen régen volt. Abban a városban lett hitvallást a nemzetvédelmi propaganda miniszter az ország zászlaja mellett, amely velünk együtt csak nemrég tért vissza húsz évi elszalkííottság után az ezerjúnius 9-én tartotta Komárom várme’ gye kisgyűtése és közigazgatási bizottsága szokásos havi ülését a vármegyeház kistermében vitéz Nagy Nándor főispán elnöklése mellett. Kisgyűiés A kisgyűlést 9 órakor nyitotta meg az elnöklő főispán. Napirend előtt Csiba István bizottsági tag szólalt fel a legutóbb megjelent kormányrendelet tárgyában, amely Komárom vármegyét 3500 szarvasmarha eladására kötelezi. A' rendelet az állatárakat oly alacsonyan állapítja meg, (1.30—1.20 P.), hogy emellett a gardákat jelentékeny veszteség éri. Kéri tehát, hogy árkülönbözet a gazdáknak téríttessék meg, hogy így a veszteség, necsak a gazdákra, hanem az egész közönségre. háruljon. Vitéz Nagy Nándor főispán maga is érzi, hogy esetleg méltánytalanság érheti a gazdákat a rendelet folytán és keresi is a módját, hogy azt megelőzzék. Napirendre térve elsőnek Abauj-Torna vármegye átiratát tárgyalták a káromkdoás elleni mozgalomba való bekapcsolódás tárgyában. Az indítványt egész terjedelmében közöljük. Á kisgyűlés javasolja a közgyűlésnek, hogy az indítványt tegye magáévá és j a kérdés elintézését utalja az alispán hatáskörébe avval, hogy a káromkodás üldözéséről szóló törvények és jogszabályok szigorú végrehajtását a vármegye területén rendelje el és ezt ellenőrizhesse is. Vasvármegye felírt a kormányhoz, hogy a tejtermelő gazdák korpával ellátását ne központilag intézzék, hanerp evvel a közellátási kormánybiztosokat bízzák meg. A kisgyűlés javasolja a közgyűlésnek, hogy hasonló szellemben írjon fel a kormányhoz. A Vármegyei Tisztviselők Orsz. Egyesületének átirata alapján javasolja a kisgyűlés a közgyűlésnek, írjon fel a kormányhoz a közigazgatási tisztviselők s*ú‘ussérelmeinek orvoslása céljából s ennek keretében kérje a fizetésrendezést, a várakozási idő leszállítását, személyi pótlék helyett megfelelő előléptetést, valamint a t. főügyészeknek és alügyészeknek a bírói státus szerinti. minősítését. A kisgyűlés szabályrendelettervezetet ajánl elfogadásra a közgyűlésnek, amely szabályrendelet minden községnek kötelességévé teszi, hogy temetőiben . 5 éven belül közravatalozót állítson fel. Ahol a ravatalozó elkészül, tilos a halottat a lakásán felravatalozni és onnan temetni. A kisgyűlés már korábban elhatározta, hogy a vármegye nagyjainak a nevét megörökíti és erre a célra 1000 P^-t éves anyaországhoz, örök meinen tó nekünk ez a húszesztendős szenvedés. Azoknak is, akik a trianoni határokon túl, azoknak is, akik innen élték át. örök memento, mert tudjuk, hogy irányzott elő. Az előkészítés során felmerült az óhaj, hogy a vármegye történelmi adatai és neveze esebb eseményei is örökíttessenek meg. E tekintetben Harmos Károly festőművész tervezetet is dolgozott ki, amely szerint úgy a vármegye nagyjainak névsora, mint a történelmi adatok a nagyterem falán művészi falfestéssel nyernének megörökítést. , A kisgyűlés a terveket magáévá tette, mégis avval a módosítással, hogy a vármegye főispánjainak és alispánjainak névsora márványtáblán örökíttessék meg, amely tábla a nagyterem két ajtaja között a külső folyosó (alán nyerne elhelyezést. Minthogy azonban ez. a módosítás tetemesebb költséggel jár. a kisgyűlés a falfestmények költségeire további 1000 P-t szavazott meg, a márványtábla költségei tekintetében pedig szabadkezet adott az alispánnak, hogy 5000 P-nél nem magasabb összegben azt a szükséghez képest utalványozza. Ezután a kisgyűlés 3000 P segélyt sza: vazott meg Bököd község részére a Főutca karbantartási költségeire és 1000 P-t Nyárasd község részére a községi híd kijavításához, majd letárgyalta az egyes községek részéről jóváhagyás céljából felterjesztett határozatokat. Közigazgatási bizottság A közigazgatási bizottság ülése d. e. fél 11 órakor kezdődött az alispán havi jelentésével. A jelentés beszámol a hősök emlékének megöléséről, a Faluszö. vétség Bokodi előadásáról, a bokodi hősi emlékmű leleplezéséről. A közellátás nehézségei fokozódtak, különösen a zsír- és húsellátás terén. Tartani kell a liszthiánytól is, mert már elérkeztünk az úfiermés előtti utó’só hónaphoz. A vármegye lakossár ga azonban példás hazafiassággal és megértéssel hozza meg áldozatait. A közigazgatás ellátása is mind nagyobb nehézségekbe ütközik. Sok tisztviselői állás betöltetlen, a közig, gyakornoki állásokra pedig fél év óta egyáltalán nincs jelentkező. A belügyminiszter engedélyével 4 nyugdíjas tisztviselőt hívtak be szolgálattételre. A közbiztonság kielégítő volt. Tűzvész 11 esetben fordult -elő, a károk nagyrésze biztosítás utján megtérült. Az aüspáni jelentéssel kapcsolatban gróf Eszlerházy Móric biz. tag szóvátette a szarvasmarha beszolgáltatás tárgyában kiadott kormányrendeletet. Indítványozza, sürgönyileg kérte a vármegye a rendelet végrehajY • fásának elhalasztását'f mert az állattok csak most kezdenek magukhoz jönni a téli takarmányhiány után, az azonnali beszolgáltatás tehát sok kárt 'jelentene kilókban. Kérdi, hány százalék nem la;toltuk be a helyes menetirányt és tűrtük, hogy avatatlanok keiébe kerüljön a lobogó. Tanultunk a múltból, 1918-nak fevilézlett kísérleteit soha napfényre nem engedhetjük. esik a beszolgáltatásból a vármegyére és miként vetették ki ezt az egyes községekre. Reviczky István alispán válaszában hivatkozik arra, hogy a végrehajtás előkészítésére mindössze 6 nap állott rendelkezésre és igy azt minden részletében kidolgozni nem is lehetett. A múlt évi összeírás szerint a vármegyére az állatszükséglet 8 0/0-a esik és ez alapon adott némi direktívát a községeknek. A 3500 darab kivetett kontingensből. június 30-ig 1050 db. szállítandó le, ami az előjelek szerint önkéntes felajánlás utján biztosítva nem lesz, mert a nagygazdaságok egyáltalán nem ajánlottak fel semmit, minthogy ezekben III. oszt. álalt nincs, márpedig a rendelet csak ezekre vonatkozik. Bittó Kálmán biz. tag javasolja, írjon fel a bizottság a kormányhoz, hogy a //. és I. osztályú állatok felajánlását is tegye lehetővé és ezek árát is aránylagosan állapítsa meg, mely esetben a szükségelt mennyiség egész biztosan önkéntes felajánlás utján nyer biztosítást. Az indítványt a bizottság elfogadta; az alispán jelentését pedig tudomásul vette. Dr. Boncz Nándor árvaszéki elnök az árvaszék ügyforgalmát, Jánossy Károly pénzügyigazgató pedig a múlt havi adóforgalmat ismertette, amit a bizottság szintén tudomásul vett. . Dr. Székelyhidy György tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügyi állapotban változás nem észlelhető. Fertőző-betegség járványszerűen nem lépett fel sehol. A születések száma 532, a halálozásoké 298 volt és így a természetes szaporodás 234 lélek. A csecsemőn h alan dóság 10.80/0. Ordódy István biz. tag a köztisztaság terén észlelhető ' hiányos tüneteket teszi, szóvá és kéri, hogy necsak a teljesen szegények és vagyon ialanok, hanem a törpebirtokosok is igénybe vehessék az ingyenes orvosi kezelést és gyógyszerellátást. Kívánatosnak tartja, hogy a köztisztaságot a leventék és iskolások intézméjí nyes vizsgálátain keresztül a családokra is terjesszék ki. Reviczky István alispán szerint a felszólaló túlsötéten látja a helyzetet. Vannak bajok, de nem oly nagy mértékben, hogy attól meg kellene ijedni. Az egészségügyi vizsgálat a leventéknél és az iskolákban állandóan folyamatban van, s minden zavaró jeleniség esetén megtörténnek az intézkedések. Az azonban kétségtelen, hogy a szappanhiány hátrányosan érezteti hatását. Dr. Székelyhidy György t. főorvos rámutat arra, hogy az orvosi szegén yellátásban a törpe vag yo n ú a k is részesülhetnek -akik a költségeket, csak akkor kötelesek megtéríteni, ha vagyoni helyzetük javul. A tiszti főorvos jelentésének tudomáí .sulvétele után Imreit Géza kir. ügyészségi elnök terjesztette elő jelentését, mely szerint a fogház egészségi állapota gielégítő, az élelmezés egyhangú ugyan, de egyelőre még fennakadás nélküli. Vitéz Szabó István kir. tan felügyelő ismertette a vármegye közoktatásügyi
