Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-06-06 / 23. szám

i

I

>942. június 6.

KOMÁROMI LAPOK

3. oldal.

... i—.....

KATOLIKUS NAP

Mint már jelentettük, a komáromi Kát. Akció holnap, június 7.-én rendezi meg a szokásos évenkénti Katolikus Napot a Katolikus Legényegyletben igen gazdag műsorral.

Az idei Katolikus Napnak különös jelentőséget és súlyt kölcsönöz az a körülmény, hogy az ünnepi beszédet dr. Nyisztor Zoltán, a kiváló publicista, néhai nagynevű Bangha Béla jezsuita atya egyik legbensőbb munkatársa mondja Bangha Béláról, mint a katolikus sajtó újjáteremtőjéről. Dr. Nyisztor Zoltán néhai Bangha Béla Páter életét már könyvben is megírta és ennek nyomán állítjuk, hogy ennek az életnek ő a legjobb ismerője és leghivatottabb ismertetője. Ezért számíthatunk arra, hogy ünnepi beszéde során esetleg olyan új adatokkal is szolgálni fog hallgatóságának, amelyek eleddig ismeretlenek voltak előttünk. De értesülésünk szerint az ünnepi szónok /

beszédében ki fog térni a napi prob, lémákra és azokra a feladatokra, amelyek a jövő Európa és jövő Magyarország szempontjából minden ma ' gyárrá várnak és így beszéde ezen aktualitásánál fogva még nagyobb érdeklődésre tarthat számot. i

Éppen ezért a rendezőség az ünnepségen szívesen lát mindenkit, felekezeti különbség nélkül és kéri is a minél na* gyobb számú részvételt.

Az ünnepi beszéd alatt a terem ajtóit bezárják,

hogy az esetleges járás-kelés a hallgatóság figyelmét ne zavarja.

A teljes műsort -a kiragasztott hatalmas falragaszok hirdetik, de mi is közöljük.

A Katolikus Nap ünnepi sorrendje:

Délelőtt: Istentiszteletek az ■ összes templomokban a szokásos időben.' A templomok előcsarnokaiban a Karitászhölgyek adományokat gyűjtenek a Katolikus Értesítő számára. Délután Sárakor: Ünnepi műsor a Katolikus Legényegylet Br. Eötvös-utcai székházában:

/. rész. A Legényegylet nagyiérmében. i. Magyar Hiszekegy. Énekli a közönség. 2. Szép vagy Úrnőm. Énekli a giné názium vegyeskara, vezényel Krizsán József. 3. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Nyisztor Zoltán, pápai kamarás. 4. Laudate Dominum. (XVI. század.) Énekli az Egyházi Énekkar vegyeskara, vezényel Sendlein János. 5. Pápai Himnusz( Énekli a közönség.

// II. rész. A 'Legényegylet kerthelyiségében: 1. Griegl: Hódolati induló. Játsza a gimnázium /zenekara, vezényel Krizsán József. 2.1 Mozdulatkórus, esernyő és karikatánc. Előadják a Simor iskola tanulói. 3. TorVaj átékok. Bemutatják a Majláth-iskola növendékei, Pathó László vezetésével. 4. Kánonok. Éneklik a Majláth-iskola növendékéi, vezényel Turcsán Ottmár. 5. Aratóünnepi tánc. Bemutatják

a polgári leányiskola növendékei. 6. Katolikus vallásom. Énekli a Simor-zárda énekkara.

Belépőjegyül a szokásos jelvények szolgálnak. A fehérszínű jelvény pótolja a gyermekjegyet, ára 30 fillér, a fehér és sárga színű együttesen a felnőtt jegyet, amely a nagyteremben ülőhelyre is jogosít, ára 60 fillér.

Két napig tett „intelligencia-vizsgát“

Érdekes esemény színhelye volt az elmúlt héten a komáromi bencés gimnázium: az ország számos más tanintézetévet. együtt tehetséges gyermekek rátermettségi fokának megállapításával foglalkozott. A közoktatásügyi kormányzatnak igen helyes elgondolása volt, miután számos vidéki intézet elöljárt e tekintetben, - hogy olyan szegénysorsú magyar gyermekeknek 'is helyet juttasson a középiskolákban, akiknek szülei egyébként sohasem gondolhattak volna arra, hogy gyermeküket taníttassák. Hány magyar tehetség kallódik el csak azért, mert apja-anyja nem bírja a neveltetéssel járó nagy kiadásokat s nem akadt pártfogó, aki a tehetséges kisfiú hóna alá nyúlt volna. Hányszor fordul elő, hogy tanévzáró vizsgák alkalmával azt mondja a tanító: »Ezt a gyermeki pedig érdemes lenne tovább taníttatni, .felsőbb iskolákban műveltein//« De nincsen erre mód s az okos kis gyermek soha nem viheti följebb, mert az apja napszámos volt, vagy pedig vékonyfizetésű segédmunkás valami ipartelepen..

Régi, súlyos kérdése ez a magyar közoktatásügynek. Pénz kérdése főleg:

hogyan teremtsen elő az ország anynyi pénzt, hogy ingyen taníttathasson sokezer szegénysorsú gyermeket.

A kérdés megoldása Kolumbus tojása: minden behatott középiskolás behatáskor a Horthy Miklós alapra 2 pengő 50 fillért fizet, aki pótvizsgázik, az már jelentősebb' összeget, az ismétlő-tanuló 50 pengőt is: ebből az összegből, ami így országszerte összegyűlik s Horthy Miklós-alap a neve: taníttatják a szegénysorsú gyermekeket. Igazságos elv: a rpssz tanulók s a tehetősek taníttatják a jóltanuló szegényeket!

Az első évben 600 gyermek fog ebből az alapból tanulni az ország különféle középiskolájában. Aztán minden évben újabb hatszáz: nyolc év múlva 4800 gyermek. Az ösztöndíjat azonban megkapja főiskolás korában is, mindaddig, amíg nem végez. Persze, jó tanulmányi eredményt kell felmutatnia.

TIZENKILENC KISFIÚ

jelentkezett a komáromi bencésgimnáziumbán erre a »t'ehetségvizsgára«. Ti-A jelvényeket a délelőtt folyamán a templomajtókban árusítják, az Unióban, a Vavra-cukrászdában és a Kát. Legényegyletben pedig elővételben kaphatók.

A kerti műsor alatt és után a katolikus hölgybizottság rendezésében biiffé is lesz, kérjük azonban a megjelenőket, hogy kenyérváltó jegyet szíveskedjenek hozni magukkal.

Az ünnepség d. u. 5 órakor kezdődik. Belépésre a kibocsájtott jelvények jogosítanak.

tizenkilenc falusi szegénysorsú gyermek

zenkilenc gyermek, szegény szülőnek, bányásznak, pásztornak, zsellérnek, napszámosnak gyermeke (mert csakis a legszegényebb néposztályok gyermekeiről lehet szó), akiket otthon a tanító választott ki, hogy álljon helyt a faluért s az iskoláért. Komárommegyei volt mind a tizenkilenc, a déli járásokból s az ógyallai járásokból. A Csallóközből alig: a Csallóközben talán még nem értették meg egészen ennek a mozgalomnak a jelentőségét s elhanyagolták az illetékesek.

I

A kultuszkormány rendeletéből csak olyan helyen fogadhatnak el jelentke' zöket a tehetségvizsgára, ahol internálás is van: az étkeztetés és a bennlakás kérdését csak internáiusi rendszerrel tudják megoldani. \

»Vasútkázó« iskolásgyerek: ez nem célja a mozgalomnak.

A gyermek illő félelemmel beállított a gimnáziumba, felkészülve számtannal, nyelvtannal, helyesírással, földrajzzal,

— s a helyesíráson kívül mindebből semmit se kérdelek tőle.

A tehetségvizsgá'at ne n tanulmányi ered■ menyekre volt kiváncsi. Az a gyerek, aki egyébként jól biflázott, szorgalmas volt, de magához való, természetes esze hiányzott: könnyen elbukott a vizsgán. Talpraesett gyerekeket kerestek, nem pedig színjeles magolókat.

Ennélfogva a kérdések is különösek voltak. - a gyerek ilyesmikre aligha számíthatott.

TUDSZ-E INDIÁNUL?

A rendelet megkívánta, hogy olyan tanár vizsgáztasson, aki közvetlen modorú, gyermekszerető s nem a katedra magasságából Ítélkezik. Az első feladat a tanár számára tehát az volt, hogy a gyermek elfogódottságát felolvassza, az ijedt kis falusi gyermek bizalmába beférkőzzék, elbeszélgessen vele s így indítsa a vizsga göröngyös útjára a jc< lentkezőt. A tanítók, akik a gyermekeket Komáromba küldték, még csak nem is ismerték a vizsgái módszereiket. A gyerek teljesen önmagára volt utalva..

Egyik nap írásbeli vizsgának vetet-Hogyan vizsgálták

a komáromi gimnáziumban a tehetséges gyermekeket?

l> " —

mából, melynek falát díszíték évközben; a harangok megszólaltak. A kát. clems papi díszben, az apátplébános baldachin alatt, szentséggel a kezében, papi süveggel, a mirdstráns-tiúk piros zubbonyban, erre öltött fehér ingben csengetyüikkel csilingeltek, mások a haldaehint vitték; két felöl a városi hajdúk, szintén díszöltözetben, panyókára vetett mentében, esákósan, kihúzott karddal haladtak szép csendesen: a baldachin után következtek a káplánok, a komáromi ferenerendi barátok misetniondó ruhában, vagy a reverendára öltött fehér ingben, pároson.

A körmenethez csatlakoztunk mi is. Midőn a polgárőrség előtt elhaladt a papi menet, azok Habt Acht -ot kommancíiroztak (a vezénylés szó még akkor nem! volt használatban .

A céhek zászlóikkal a Megye-útca elején állottak tel és onnét csatlakoztak a körmenethez, a Szentháromság oszlopánál szeműn kbe itinit a szép látvány, az egyes céheket követő cigányzenével; ezen komoly, egvházias melódiák csak emelték az ünnepély díszét.

Ä mészárosok vérpiros nehéz selyemből készült óriási zászlóját, melynek közepét szentkép díszítette, nyolc vagy tíz rúdon vitték, kétfelöl és középen a céhbeli mesterek vagy legények, arany* vagy ezüst lelógó bojtjait külön emelve vitték; a .zászló maga, s rúd ja természetes és csinált virágbokrétákkal, szalagokkal volt borítva, de még az azt vivők karja, válla, kucsmája; is virágokkal, szalagokkal volt díszítve, elől ment a bárdot vállán vivő mészáros legény, ki a virág- és szalagtól elborítva nem volt látható. A zászló fölemelve az emeletes házak padlásáig ért (öl. így haladtak a többi céhek: molnárok, superok, szabók, stb. szintén több nyelű, különböző1 színű zászlókkal; lehetett akkor- ily óriási

zászló tíz is; több céh után külön cigánybanda haladt. Ezek után következtek az egynyélíi zászlók, szintén mind lönlíszítve, még a vivők-is. A ragyogó nap a sok csináltvirág arany és ezüst csillámainak fényét még fokozta. \ .

A menet egyik fényes jelenete volt \ a szekeresgazdák fölvotíúlása, mentéjükön két felül a vállról lelógo tenyérnyi. Szélességűi, filigrán inivü, ezüst láncaikkal és/diónagyA ságú gombjaikkal. Ilyen fényes nlente volt akkor Komáromban szái^sps, inosi - már nyolc-tíz ha maradt belőle. ö

A proeessio a Szentháromság elölt készített lombsátor-olfár előtt, majd a városház kapuja előttinél és a kispiaeoíY az/ Eiselt-ház előtt megállapodott. Míg mindenütt a rövid istentisztelet tartott, pihdntünk, némelyek még a sűrű szagos/fii s virág levelekre le is telepedtek a falak mellé, a lombok alá.

Midőn visszatért a menet a piacra, a templomi dob és trombita hangjai mellett lépkedtek a díszpolgárok is sorban és fölállottak helyükre. A szónokló pap Sziegler könyvkereskedése előtt fölállított szószékről tartott szentbeszédet, melyet a hívek ájtalosan hallgattak; minket pedig, iskolás fiúkat ezalatt szabadon eresztettek, a zászlóvivők is pihentek.

Uccu gyerekek! Futottunk a katonákhoz. Mindig szerettük ezen rendes hadsereget nézni, törökpiuzsikájukat hallgatni és díszlövéseiket • megfigyelni. Már töltöttek volt, púkor odaérkeztünk és a vezénylő tiszt Habt Acht«-ot. azután Schlagt an Hoch-ot kommandirozott. Ekkor a katonák puskáikat lövésre nyújtották löl, mi pedig fülünket befogtuk. A -Feuer!« vezényszóra egyszerre sütötték el puskáikat. Nem Így a polgárok (természetesen a németeknek, mint előkelőbbeknek, gazdagabbaknak elsőség adatott; de ezek is, azok is rosszul lőttek,

egyesek utólagosan sütötték el a puskáikat» Mi jót mulattunk ezen, nevettünk, kukoricát pattogtatnak és más ilyen megjegyzést tettünk; ha valamelyik pajtásunk apja a feüyveres polgárok közt volt, azt büszkén mutogatta.

^Ds, jazalatt a pap is elvégezte a prédikácTSTa^s a templom harangjai megszólaltak Siettünk sorba állni mi ás, agat tán bekísértük a menetet Szent András templomba. ^Szétoszlottunk úgy dél táján, a 'kimerült polgárok haztünentek, vagy a korcsmákban a nap eseményeit tárgyalták bor mellett Puskáikat az inasok vitték haza, vállra vetve, mert a mester némi büszkeséget helyezett, abba, hogy neki apródja van. Mások1 a házak fala híreitől a még be nem hordott gulyákat lopkodták és futva húzták maguk: után, hogy aztán azokból otthon lombsátrat alkossanak.

Nagybátyám már évek óta nem rukkolt ki, de azért ott függött a szoba falán' fekete rámában polgári oklevele szép írásban és képben, a diploma két • szélén egyenruhás német polgár állott őrt, még pedig/Kiszíne-» zett képben.

Ebéd fölött aztán patHarchalis modorban, nagybátyám az asztalion ülve, sorban kikérdezte az asztal végén ülő tímárlegénye-.' két: Mit prédikált a pap? De ezek. sunyin vog lak és bizony nem adtak valami kielégítő választ; azonban volt közöttük, aki hallgatta a tisztelendő urat és aztán helyesen megfelelt a kérdésre.

Nemsokára bekövetkezett az 1848-iki nagy özönvíz, elsöpört mindent, a Szent András temploma leégett, bedőlt, a-szép zászlók ott égtek cl: a polgárság nemzetőrséggé alakult át, de ez is elmúlt, megszűnt a céhrendszer. . -Mi maradt meg tehát? Egv tündérálom, melv a mái realisztikus világban mint ködfátyolkép lebeg emlékezetünkben.

ték alá, a másik nap a szóbeli következett.

Mást nem követeltek a gyerektől, minthogy teljesen biztos helyesírási készséget hozzon magával.

Mik voltak a kérdések? Ezeket az ■ Országos Magyar Falusi Tehetségmervtés« mozgalmának budapesti központja írta elő.

Megnézettek a kis nebulóval egy képet. Ezt kellett emlékezetből leírnia. Meghűlték a gyerek megfigyelőképességé;, képzelőerejét, stVusát, helyesírását.

Felolvasták előtte a »Farkas és a róka« című mesét. Mondja el saját szavaival : jól megértette-e a mese csattanóját? Verset mondattak el a gyerekekkel.

Aztán fogas kérdések következtek '• Utána tudja-e mondani a tanárnak ezt a latin idézetet: »Quads rex, tails gr ex«: Blumen blühen im Garten.- Hát, a mi magyar gyerekeink ajkán bziony mind furcsán virágzottak ki ezek a szavak: nehezen küzdöttek meg velük.

Majd fesztelen beszélgetéssel pillantottak bele a gyerek leikébe, gondolatvilágába, mi érdekli, mi a felfogása a legkülönfélébb kérdésekről? —- Ez viszont igen jó feladat volt, mert a gyes rek egyhamar elkezdett mesélni az otthonáról, a barátairól, kedves állatairól, családjáról. Néha meglepően okosan.

Aztán vizsgálták asszociatív képességeit: szópárok, szóellentétek szerkesztése volt a feladat. Emlékezőképességét vették vizsgálat alá. Hiányos mondatokat kellett kiegészítenie helyesen. Szárnysorok törvényszerűségét kellett folytaiW nia, kaptak néhány gyors számolási felj adatot, fejszámolásra, vizsgálták a térszemléletét kockák segítségével (ez is nehéz lecke volt), felolvastak előtte tréfás mesét, tele logikátlansággal: megtalálja-e a hibákat a mesében ? I

Legérdekesebb az indián lecke« volt. Tíz indián szót írtak föl előtte: pal, annyit. jelent, hint nagy, katurn: körtil: Teher, és így tovább,' tíz szót. Mo^t gyorsan feladták a leckét: írd fel, fiam: nagy fehér kör, kis kerek négyszög... S a gyereknek gyorsan össze kellett szedni a szavakat, megfelelő sorrendbe rakni, hát bizony ez is nehéz lecke volt,

NEM V MEMÓRIA,

■pem a biflázó emlékezőtehetség, liánéin a fantázia, a köVetkeztetőképesség, az ítélni-tudás, a megfigyelés, és ezek gyorsasága, pontossága volt a vizsgálat célja. Egyszóval nem a gyerek tudását, hanem rátermettségét nézték. '

A természetes eszű gyerekek győztek. A feleleteket s az eredményeket pontozták, így került ki a sorrend. Az eredj* rnényt a pesti központtal kellett közölni. Az fogja aztán megszabni, hány gyermeket taníttathat a Horthy Miklós alap Komáromban a jelentkezettek közül ?

Szülők, tanítók, gyermekek izgatottan várják az eredményt. Adja Isten, hogy minél jobb legyen, s minél több szegénysorsú, okos magyar gyerek tanulhasson a többivel együtt s vigye sokra' nemzete javára!