Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-06-06 / 23. szám
Hatvanharmadik évfolyam 23. szám Szombat 1942 június 6 Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: DR. GAÁL GYULA. Felelős szerkesztő: DR. KALL A Y ENDRE. Szerkesztő: DR. BÁRÁNY A Y JÓZSEF. Főmunkatársak: SZOMBATHY YIKTOR és NEHÉZ FERENC r Értekezlet volt a városházán a legégetőbb és legsürgősebb problémákról Lakáshiány — Városi bérházak — Leventeotthon és mozi — A leányközépiskola elhelyezése Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. A lakásínség Komáromban a felszabadulásunk pii* iauotától kezdve állandó tárgya a megbeszéléseknek anélkül, hogy csak valami csekély javulás is észlelhető volna e téren. Panaszkodunk, jajgatunk, evvel kimerül minden ténykedésünk. Sirámokból pedig nem keletkeznek kót-háromemeletos bérpaloták. A cseh megszállás alatt csak megvoltunk valahogy. Akkor sem hőségben, de volt éppen annyi lakás, amennyi kellelt s ami hiány mutatkozott, az is a szegény néposglályl kényszerítette az uralmon volt szociáldemokrácia nagyobb dicsőségeí c'a sáncok kazamatáiba és a várfalakhoz ragasztott fecskefészkekbe. Az a kevés építkezés, ami történt, szintén főként a kislakásos házak számát szaporította s a húsz év alatt alig épült 3—4 kisebb bérház. Mégis megvoltunk, mert kevesebb volt a városijain a hivatalnok és ami volt is, jelentékenyen igénytelenebb volt. Elég magas fizetésű tisztviselők egy- vagy legfeljebb kétszobás lakásban laklak fürdőszoba nélkül és mégis elégedettek, voltak, mert fizetésük nagyobb részét minden hónapban cltudták küldeni a prágai vagy brünni nagybankokba. Felszabadulásunk óta a helyzet egyszerre megváltozóit. Több új és magasabb hivatal költözött városunkba magasrangú, igényesebb, a higiéniára is sokat adó tisztviselőkkel, akik csodálkozva látták, hol laktak, miben éltek cseh elődeik. Nemcsak új hivatalok elhelyezéséről kellett lehűl gondoskodni. hanem a magasabb intelligenciájú tiszlvisclő és a nagyobb számú katonatiszti család lakásigényét is ki kellett volna elégíteni, ami végül is a húsz éves siketnéma iskola és a kultúrmérnöki . hivatal elköltözéséi eredményezte és megakadáiyozója lett annak, hogy még más hivatalokat telepítsenek le városunkba, amelyeket pedig' ideszántak. S ez a mérleg bizonyára niég kedvezőtlenebb lett volna ránk nézve, ha a jobbparti városrész ki nem segít bennünket. A baj ma is veszedelmes méretekei ölt és azzal fenyeget, hogy további intézményeket is áttelepítenek más. szerencsésebb városokba, amelyek a cseheknek kedvesebbek és biztatóbbak voltak, mint a szín magyar Komárom. Az építési kedv azonban ennek ellenére sem jött meg, sem magánosok, sem közüíelek nem törték magukat, hogy tőkéikké! segítségére legyenek ennek az elhanyagolt városnak. Hallottunk MAIM. OTI és egyéb építési szándékról, hallottunk gyárak letelepedéséről, a felszabadulás örömmámorában tett könnyelmű ígéretekéi azonban senki sem váltotta be. Nem váltotta be pedig azért, mert a komáromi építkezés rossz üzletnek mutatkozott. Ingyen telket ajánlott fel a város az OTI-nak, a MABI-nak, ingyen telepeket kínálgaltunk gyáraknak, vállalatoknak, de a csábítás még így sem sikerült, inert a hazafias felbuzdulást nyomban Ichiggasztotla a reális számolás. Megállapították rövid összeadás-kivonás ulán, hogy ill minden házbért és minden vállalati jövedelmet elvisz az adó. Kihozlak, hogy morális alapon nem lehet oiy magas házbért számítani, amely mellett az építkezésbe befektetett tőke meghozná legalább a szerény bankbetét! kamatot. Tudnunk keü ugyanis, hogy a városi pótadó kizárólag a házakat és a földbirtokot terheli, a polgári jövedelem,. a tőkekamlal s általában a kere-Komárom városnak több olyan égetően fontos kérdést kell előbb-utóbb megoldani, amelyek a város jövőjére, fejlődésképességére, erkölcsi nívójának fenntartására döntő befolyással vannak. Alavv Gáspár polgármester ezekből a problémákból kiragadta a legsürgősebbek és legégetőbbek némelyikét Js ezek előzetes megbeszélésére szakértőkből és városi bizottsági tagokból álló szűkebbkörű értekezletet hívott össze június hó i. napjának d. u. 5 órájára a városház nagytermébe. Azért hívott össze csak értekezletét, mert előzetesen tájékozódni akart afelől, vájjon érdemes-e a felvetett kérdésekkel foglalkozni és azokat a közgyűlés elé terjeszthető módon előkészíteni. Ugyanis a felvetett kérdés mind olyan, amely nagyobb előkészítés igényel, ezt pedig meg lehet takarítani-, ha az értekezlet hangulata nem kívánja a kérdéseket napirendre hozni. Az első kérdés a lakásínség, amely mindén fejlődést megakadályoz városunkban. Dr. Bélteky Gyula volt az ügy előadója, aki mint a lakáshivatal vezetője közvetlenül látja a veszélyt, amely a sok kielégítetlen lakásigénylés nyomán elmaradhatatlan. Ehhez járul még, hogy a földművelésügyi miniszter Kontárromban kíván gazdasági felügyelőséget létesíteni, amihez a 3 hivatali helyiségen felül újabb tisztviselői lakásokra volna szükség. Ugyancsak a lakásigények számát növeli a létesítendő leányközépiskola tanári kara, nemkülönben a jobboldali járásbírósági épület kiürítése folytán hajléktalanul maradó bírósági tisztviselői kar. A lakásigénylés tárgyában kiadott miniszteri rendelet megadja a városnak a jogot és módot arra, hogy — amenynyiben a tisztviselők elhelyezése nehézségekbe ütközik és más megoldási lehetőség nem található, —- igénybe vegye a nagyobb lakások kényszer útján foganatosítható megosztását. A kérdés tehát az, hogy az adott helyzetben éljen-e város evvel a jogával és mily módon hajtsa azt végre ? Többek hozzászólása után az a vélemény alakult ki, hogy az üresen álló lakásokat a város haladéktalanul alakítsa át lakhatókká és foglalja le, set azonban mentes póladótól. Igaz. hogy mentes a gyárvállalat is, ele nem ínentes a társulati adó s ennyiben érinti a pótadó magassága a gyárak letelepülésének rentábililását. Ám, ha más városok költségvetéséi lapozzuk, azt látjuk, hogy vannak köztük olyanok, amelyek még magasabb pótadóval terhellek és mégis van bennük építési és vállalkozási kedv. Tehát akkor mi az oka annak, hogy Komáromban olyan ritka az új épület, mint a fehérholló? Egyszerűen az, hogy nincs városépítési politikánk. Évekkel ezelőtt indítvány hangzott el a városi közgyűlésen, hogy az új épületek részére biztosítani kell hosszabb lejáratú póladómentcsséget, amilyent a csehek sem iagadtfak meg (ölünk. Az indítvány a nagylakások közül pedig csupán a 6, vagy ennél több szobából álló lakásokat vizsgáltassa felül szakértőkkel atekintetbeh, meg van-e a lehetősége annak, hogy egy-egy nagyobb lakásból két komplett lakás alakíttassák. Természetesen figyelembe kell venni azt, hogy a nagylakások bérlői ezáltal ne kerüljenek ezáltal tarthatatlan helyzetbe. Komáromban 40 olyan lakás van, amely 6, vagy ennél több szobából áll. Ezeket összeírják, a lakásokról vázraj - '/okát készítenek és ezek alapján egy szakértőbizottság mond véleményt az igénybevétel lehetősége felől. A második felvetett kérdés, vájjon az OTI részéről felajánlott és a közgyűléstől már elfogadott 500.000 P törlesztéses kölcsönnel megkezdje-e a város a tervezett bérház felépítését a mai nehézségek mellett is és ha igen, hova épüljön az annyira óhajtott bérház? Miután a közelmúltban itt járt miniszterközi bizottság maga is felhívta a várost, hogy a már megszavazott kölcsönt vegye igénybe és az építkezést még fokot zódott áldozatok mellett is kezdje ■ meg, az értekezlet szintén erre az álláspontra helyezkedett, mert új lakások építése nélkül megáll a város fejlődése. Javasolta az értekezlet, hogy a f ootballkert utcai részére építsenek egy emeletes, 8—10 két és háromszobás, modern lakásos bérházat, a jobb parton pedig a tisztviselőtelep mellett néhány földszintes ikerlakásos házat, amint ez a kölcsönből teljk. A harmadik megoldásra váró kérdés a leventeotthon és a mozi elhelyezése. Törvény kötelezi a városokat, és községeket, hogy leventéik részére otthont létesítsenek. Ez alól a kötelessége alól a város immár tovább kibújn inem tud, a mai ideiglenes és a katonaság szívességéből élvezett otthon már túlságosan szűk, a célnak semmikép sem felel meg. — De nem felel meg a célnak a Jókai mozgó helyisége sem, amelyet a jogosítottak ugyancsak a katonaságtól bérelnek, amely azonban tűzrendészed szempontból olyannyira veszélyes, hogy beazonban indítvány maradt, szegény kiesi féreg nem tudott megnőni. Hol hkadt meg? miért akadt meg, nem tudjuk, csak annyit tudunk és látunk, Jiogy úgy az állami, mint a városi adómentesség kérdése megoldatlan. Pedig addig nem fogunk épülni, nem fogunk fejlődni, amíg jogerős határozatok és rendelcték nem szabályozzák ezt a kérdést. Okos építési és városfejlesztési polilikának pedig ez az alfája és ómegája. Fel kell osztani a várost a városias fejlődés irányának megfelelően több körre s kimondani, hogy pld. a belvárosi körön beiül épült ház 35 éves, a középvárosi körijén épült 25 éves, a külső perifériákon épült ház 15—20 éves állami és városi pótadómentességben részesül. Különösen szükség van erre in«, ami-Szcrkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. szüntetésétől, illetve betiltásától kell tartani. Ez pedig annyit jelent, hogy a bal parti városrész megfelelő helyiség híján mozi nélkül marad. A javaslat a leventeotthon és a mozi kérdését együttesen véli megoldhatónak. Építési kölcsönt a város könnyen szerezhet, ilyent több oldalról is felkínáltak már. Ennek igénybevételével javasolja tehát az értekezlet, hogy a \ város együttesen építse meg a levenr teolthom és a mozgóképszínházat, mert így ez utóbbinak bérbeadásával az egész építési költség amortizációja biztosítható volna. Az egyelőre felvetett kérdések közül az utolsó a leányközépiskola elhelyezésének kérdése volt. Erre a célra a jobbvparti járásbíróság épületét, amely a város tulajdona, az itt járt miniszteri bibizottság némi átalakítás után megfelelőnek találta, kikötötte azonban, hogy a város ingyen bocsássa azt az állam használatába és az átalakítással járó költségeket is viselje. Az értekezlet az ingyenes használathoz való hozzájárulást javasolja a közgyűlésnek, at átalakítási költségek vállalását azonban nem. További probléma, miként történjék a szeptemberben már megnyíló két gimr náziumi és egy kereskedelmi osztály elhelyezése addig, amíg a járásbíróság épülete megürül és a kívánt átalakítások befejeződnek? E tekintetben a jobbparti zárdaiskola és r. kát. elemi iskola ajánlottak fel egy évre megfelelő helyiségeket, amelyek azonban siintén némi átalakítást igényelnek. Az értekezlet felkérte a városi főmérnöki hivatalt, hogy a legszükségesebb á alaki:á okra nézve készítsen tervezeteket és költségvetést és annak alapján határozzon a kisgyülés. Az így kialakult vélemények alapján tehát most már megindulnak az-előkészítés munkálatai, helyszínelések, tervek, költségvetések készülnek és ezek alapján g. pénzügyi bizottság, kisgyülés és közgyűlés feladata lesz a határozathoizatal. A magunk részéről is 'feltétlenül szükségesnek tartjuk a felvetett problémák mielőbbi megoldását, azonban ezúttal is hangsúlyozzuk, amint vezércikkünkben is kifejtjük, hogy ez még min désak fél, vagy negyed megoldás, toldozás-íoldozás, látszatmunka a föld színe, fölött, amely csak ideig-óráig használ, holott a gyökérig kell lehatolnunk, ha ezeket a kérdéseket egyszer és mindenkorra meg akarjuk oldani. kor az építési anyag beszerzése nemcsak rendkívül nehéz, hanem méregdrága is. Aki ma épít, az jutalmat érdemel és nem pótadóemelést s a házbéradóalap évről-évre indokolatlan felemelését. Rövidlátó adórendszer az, amely örülni tud a pillanatnyi magasabb bevételnek, de nem gondolja meg, hogy evvel rövidesen tönkreteszi az adóalanyokat és fokozódó arányban csökkenti az adótárgyakat. Amíg tehát nem lesz okosan kidolgozott, előrelátó városépítési és fejlesztési politikánk, addig legfeljebb csak toldozunk-foldozunk a nagylakások furcsaízű igénybevételével és apró-cseprő építkezésekkel, de a kérdést gyökeresen megoldani nem tudjuk.
