Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-05-09 / 19. szám
1942. máju-s 9. KOMÁROMI LAPOK 5. «ldaL. ROVÁS ES Egy lelencgyerek szomorú útjáról szól az utóbbi évek magyar könyvtermésének egyik legérdekesebb, legizgatóbb írása. Mollináry Gizella írta a könyvet, a kétkötetes regény címe: »Betévedt Európába«. Sokan azt hitték, hogy valami divatos, utópisztikus mű, a képzelőerő korszerű szülötte s előítélettel lévén a címmel szemben, •— óvatosan kikerülték az olvasását. Pedig a könyv megdöbbentő, mert minden sora igaz s minden sorából annyi »fantázia s szenzáció« lüktet, amennyit divatos külföldi szerzők is nehezen tudnának belegyúmi könyveikbe. Dickensre kell gondolnunk s á szomorú sorsú Twist Olivérre, amikor az Európába betévedt kis balkáni származású lány, Mollináry Gizella életének megdöbbentő regényét olvassuk. Ezeket a fejezeteket maga az élet írta, az írónő nem tagad le semmit, ■ nem hallgat el s nem szépít: a könyv : így, a maga szörnyű igazságával megdöbbentő s lélékzetellálítóan érdekes. Pedig mi történik csupán benne ? Valamikor a kilencvenes évek elején egy szlavóniai kis horvát lányt, — egy állomásfőnök nyolcadik gyermekét, — megszeret egy véletlenül arravetődött utasember, egy fiatal olasz orvos. Az orvos ötödnap elutazik, a nagyon szép, fiatal leány utánamegy Pestre s világrahoz •egy kislányt. Azt, aki később, sokkal később, megírta e könyvet, életének sorát. Az anya, a kis horvát lány zülleni kezd, a pesti élet dobálja, a férfiak játékszerévé válik. A kislány, Gizella szenvedi meg ezt a zaklatott életet s végigjárja a törvénytelen gyerekek, a lelenclányok ■életútját. Az életút Telelőjén visszapillant s már, mint férjes asszony, — (ma tekintélyes férfi oldalán él) — könyvbe foglalta életének első tizennégy esztendejét. A könyv mély és tiszta, mint a hegyi tó!, nem vádol, nem átkoz: — csak megmutat. Egy törvénytelen kislány sorsában az egész társadalom tükörképe villog, a gyámszülők s a lelenc-rendszerek, az anyjára éhes férfiak s a pénz, a jószív s a betegség, a szerelem s a gyűlölet akkordjai zen dűlnek meg e könyvben, — olyan kiforrott, tökéletes írás, mintha a sors Mollináry Gizellát születése pillanatától arra rendelte volna, hogy ő legyen a törvénytelen lelencgyerekek sorsának hírközlője, rajta keresztül lássunk be olyan titokba, amelyet az álszemérmes társadalom nyilván félve rejteget. Mindenki olvassa el ezt a könyvet: úgy magaslik ki a kommersz-irodalom s a nyavalygó, heppiendes, üres könyvek közül, mint a torony fénylő csúcsa a zsupfedelek fölött. Ne féljünk szembenézni önmagunkkal. Mintha féléiét lenne erre a kérdésre egy német film, amelyet ehéten pergettek Komáromban: »Isten veled, Franciska!« címen. A filmszalag változatos, érdekes, lélektanilag igaz, kitűnően rendezett képeket pergetett előttünk s csak a játék végén derült ki, hogy milyen finom propaganda, ügyesen rejtett szándékosság volt úgyszólván minden kockája. Egy világotjáró fénykép-tudósító bolyongása és hazatérése: ez a film rövid tartalma. A gazdagon kereső s amerikai világlapoknak dolgozó riporter mindenütt ott van, ahol »történik valami« a világon s jez a láza kergeti végig a földgolyón. Szerelemre is alig van ideje. Halló! Figyelem 1 Saját érdekében keresse fel Somorjai János fűszer és csemege üzletfél, hol naponta friss muravidéki hentesáru, kitűnő fajborok, párlatok, likőr, cukorka és déligyümölcs különlegességek a legnagyobb választékban. Szolid árak, pontos kiszolgálás. Komárom, Klapka-tér 9. - Telefon 215. DICSÉRET Megszeret egy lányt, mire azonban arra kerül a sor, hogy el is vegye, »szerelmük gyümölcse« — (mint a régi regényírók mondanák,) — már vidáman visong a bölcsőben. A gyerek tehát egy esztendeig törvénytelen. A leány éppenezért eltűnik a családi házból s kerüli özvegy édesapját, nehogy a szégyen után találkozni legyen vele kénytelen. Egyszer azonban mégis találkoznak. A lány sírva borul apja mellére s már-már vallani akar, amikor az apa jóságosán veregeti meg lánya arcát s megbocsátóan mondja, hogy régen tud mindent. A szerelmet is, a gyermeket is. — Nem haragszol, apám ? — Most nem olyan időket élünk, nem vagyok nyárspolgár, — mondja az apa, hogy lánya szívén a sebet segítse behegeszteni. Mi ez, ha nem a legfinomabb propaganda, a gyermek iránti szeretet apoteózisa ? Ma, a szörnyű világkavargás alatt az egyén élete feloldódik a többség céljában s akaratában s ha egyáltalán gyermek életéről s születéséről van szó, akkor, mégis, a gyermek élete a fontosabb s nem az angyalcsináló bába lúdtolla... Ne érhessünk félre: a propaganda nem azt mondja, hogy törvénytelen gyermekek születését mozdítsuk elő. Nem. Hanem azt, hogyha már az Isten áldása elkövetkezik, akkor ne gyalázzuk meg ezt az áldást és ne bábaasszonyok orsójával s zugörvosok injekcióstűjével szerződjön az anya, vagy a szülői kar, hanem a klinikával s a szülőszobával... A propaganda maga is hangoztatja, hogy a frigyet minél hamarább törvényesíteni kell. Az Istentől rendelt törvéijyeket be hell tölteni s a polgári törvénykönyv paragrafusai is jelentkeznek jogaikért. Csakhogy: összevetve a kis Mollináry Giza szenvedéseit a filmbeli Franciska gyermekének áldott sorsával, nem szebb-e, ha a társadalom a megbocsátás és szeretet álláspontjára helyezkedik, mind az anyával, mind a gyermekkel szemben, — ha már egyszer a gyermek világra kívánkozott, — mintha az ártat-; lan gyermeken s elsodort anyán tölti ki bosszúját. S legfőképpen és elsősorban a gyermeken ne! A gyermek nem tehet róla, hogy, mint a tavaszi palánta, napfényre, szeretetre, gondozásra s megértésre vágyik. Mert a világon sok rossz és keserves dolog van. De, ha már bekövetkezik a rossz, akkor ne fessük még feketébbre, s ne süllyesszük még mélyebbre, Iranern igyekezzünk javítani, amit az ember, rosszakaratában, önzésében, sietésében elrontott. (sz. v.) Törlik az árvizek és belvizek által borított földek adóját A pénzügyminiszter utasította a pénzügyigazgatóságokat, hogy az 1942. évre előírt földadót és járulékait töröljék olyan területek után, amelyeket gátszakadás, gátvágás vagy fakadó belvíz és egyéb belvizek következtében keletkezett árvizek mind az 1941., mind az 1942. évben elárasztottak és amelyek így gazdaságilag használhatatlanhá váltak. A károk június 1-ig jelenthetők he. Ugyancsak törölni kell az 1942. évre kivetett földadót és ennek járulékait az olyan földeknél, amelyeket hatósági rendelkezés folytán zsilipek bezárásával vagy a víztöltések átvágásával árasztottak el vízzel azért, hogy ezáltal megmentsenek községeket vagy nagyobb fontosságú területeket az árvíz pusztításaitól, feltéve, hogy az ilyen módon elárasztott területek ebben a gazdasági évben mezőgazdasági termelésre nem használhatók. Ha egyes bejelen, ett területekről, amelyeken a termés az árvíz folytán kipusztulj!;, a vizet olyan időben vezették le, hogy azok ebben a gazdasági évben még sikerrel hasznosíthatók, a kivetett földadó és járulékai háromnegyed részben engedhetők el. Az 50 százalékos földadó és a járulékok elengedésében részesíthetők azok a földterületek, amelyek 1941-ben nem szenvedtek árvízkárt, azonban 1942-ben víz alá kerültek és ennek következtében megmunkálhatók nem voltak. Ezeket a földeket még akkor is részesíteni kell ebben a kedvezményben, ha a fakadó belvíz földárja által gyakrabban ismétlődő károsodás már a minőségi osztályok megállapításánál figyelembe vétetett. uhája uj SZÄLÄY-nal festeti es tiszt itatja. Komárom, Nádor-utca 14. sz. - Saját ház. Hz új menetrend us 4-én lépett életbe az új vasuli menetrend, melynek Komáromot érdeklő részét az alábbiakban közöljük. Honnan? Komárom dél: Hova? érk. indul Győr ............................. 3.55 4.00 Budapest keleli p.u. Szentgotthard . . 4.33 4.44 Budapest keleli p.u. Komárom dél . . — * 4.55 Esztergom Komárom dél . . — 5.22 Székesfehérvár Komárom dél . . — 6.03 Érsekújvár Komárom dél . . — 6.10 Bicske Bicske.................. 6 47 6.52 Hegyeshalom Komárom dél . . — 6.57 Ács Székesfehérvár .- . 7.30- --Komárom dél ÁCS . i , . . . 7.41 — Komárom dél Érsekújvár . . . 8.08 9.26 Hegyeshalom Budapest keleti . . 9.11 9.10 Somorja Komárom dél . . ' --— Komárom dél Esztergom .... 10 10 —■ Komárom dél Székesfehérvár . . 12.— — Komárom dél Budapest keleti (gyo rs) 12,40 12.50 Érsekújvár, Berlin Hegyeshalom (gyors) 13.28 13.31 Budapest keleti Komárom dél . . — 12.45 Győr Komárom dél . . — 14.03 Székesfehérvár Érsekújvár . . . 11.27 — Komárom dél Komárom dél . . — 14.15 Ács Budapest keleti (gyo rs) 14.31 14.33 Hegyeshalom Komárom dél . . 15.03 Érsekújvár Ács.................................... 15.01 .--Komárom dél Komárom dél . . — 15.40 Esztergom Bicske.................. 15.57 —- ’ Komárom dél Győr .................. 16.52 ' --Komárom dél Érsekújvár (gyors) 17.05 17.15 Budapest keleli Komárom dél . . — 17.17 Székesfehérvár Komárom dél . . — 17.56 Érsekújvár Székesfehérvár . . 18.52 — Komárom dél Hegyeshalom . . 19.08 19.18 Budapest keleli Budapest keleti . . 19.36 19.43 Győr Érsekújvár . . . 19.40 — Komárom dél Esztergom . . . 19,19 — Komárom dél Somorja .... 19. .52 — Komárom dél Komárom dél . . — 21.12 Somorja Budapest keleli . . 23.32 23.42 Szentgotthard Magyar feltalálók Érdekes, igen ötletes, színes képes magyar naptár került a napokban a kezünkbe. A Magyar Eszperantó Szövetség adta ki ezt a naptárt, amely a magyar feltalálók arcképeit mutatja be, megjelölvén mindegyiknél, hogy milyen korszakalkotó találmánnyal tette híressé fajtáját. A legérdekesebb ebben az arcképsorozatban az, hogy a feltalálók között sokan vannak, kiknek nem magyarhangzású nevük van, de szívvel-lélekkel magyarok voltak. Nagyon hoszszú lenne az összes neveket ellsorolni, de néhányat felemlítünk már csak azért is, hogy emlékezetébe idézzük mindenkinek, hogy a feltalálók között igen sok magyar nevével találkozunk. Kempelen Farkas, aki 1804-ben halt el, a sakkautomatát találta fel, Kőszeghy Károly, aki 1848-ban halt meg, a gázálarcot, Kosztka Károly a 19. században találta fel a gépfegyvert, Puskás Tivadar a telefonközpontnak és telefonhírmondónak volt a feltalálója, Bláthy és társai a traneformátort adták a világnak, Bánky Danát a turbinát, Eötvös Lóránd báró a gravitációs ingát, Virág József és társa a gyorstávírót, Szakács Gábor a lángszórót, Kandó Kálmán az elektromos mozdonyt találta fel. Jedlik Ányos a dinamóval lepte meg az emberiséget. Irinyi János a foszforos gyufa feltalálója. Petzwal József találta fel a fényképező lencsét. Az 1877-ben meghalt Segner András János már a vízturbinával foglalkozott. Az összes neveket nehéz volna felsorolni, de ebből a felsorolásból is kitűnik, hogy az emberiség boldogítói között is megállta helyét Magyarország és’ ez a tény is erősítsen meg bennünket abban a tudatban, hogy ha kicsin}' nemzet vagyunk is, megvan a helyünk a nap alatt. Betegek többnyire székrekedésben !* szoktak szenvedni. Vigyázzunk ilyenkor a rendes emésztésre. Betegségben szükséges a A ruhaellátás terén mutatkozó nehézségek csökkentése A ruhaellátás terén mutatkozó nehézségek csökkentése érdekében a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara felterjesztésben kérte a ■földmívelésügyi minisztertől, hogy hívják fel a gazdaságokat arra, hogy 100 holdanként 400—600 EI-öl kendert vessenek, melyet vagy otthon háziiparilag, vagy kender-« gyárakban részbérért dolgoztatnának ki. Ehhez szükséges lenne, hogy engedélyezzék a kendergyárakban, a háziipari célokra, saját gazdaság részére szükséges kender fonállá való feldolgozását. A szövést háziiparilag falun is el lehet végeztetni. A Kamara területén elég kis szövőszék áll üzemben. A kócból előállított erős fonalból zsákokat, a többi, finomabb fonalból pedig erős vásznat lehetne előállítani, amelyből a munkásoknak inget, kabátot, hosszú nadrágot készíthetnének. Bár az így készült ruha csak nyárra való, mégis nagyban hozzájárulna a mezőgazdasági munkásság ruhaellátásának biztosításához. 400 R-öl vetési terűiéiből bérfeldolgozás mellett 20 drb. zsákot és 10—12 teljes iüunk ás ruhára való vászonanyagot lehet biztosítani. Előfizettél már a Komáromi Lapokra? ~ Megérdemli: bátran küzd a keresztény magyar ügyért! T
