Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-04-25 / 17. szám
1942. április 25. KOMiAOMl LAPOK 3. oldal. Misztirívm játék a Legényegyletben Többen feldolgozták már azt a középkorból ránkmaradt misztérium-játékot, amelynek hősét, egy bűnökben elmerült embert váratlanul számadásra szólít fel az Ur. Hoíímannsthal »Jedermann«-]át az egész világon ismerik. A salzburgi ünnepi játékoknak egyik legnagyobb sikere! A Komáromi Katolikus Legényegylet tagjai nehéz feladatra vállalkoztak, amikor ezt a középkori misztérium-játékot tűzték ki vasárnapi műsorukra. Az előadás külön érdekessége, hogy nem a Kállay Miklós fordításában nálunk is ismeretes »Jedennannal« próbálkoznak, hanem volt elnöküknek, Szunyegh Xavérnek eredeti feldolgozását hozzák színre. A verses formában megírt »Mindenki« maradéktalanul adja vissza az eredeti mű minden szépségét. A szereplők, nagy lelkesedéssel, már hetek óta készülnék az előadásra. A nagy mő zenei részét Sendlein János karnagy betanításában az Egyházi Énekkar adja elő. 2M Fő útvonalon egy iroda és rakiárhelység eladó vagy bérbeadó. Cím a kiadóhivatalba n_ Komáiora közelebb kerül Budapesthez Új Kandó mozdonyokkal 120 klloméiorre fokozzák a Budapait-Hegyoohalmi vonalok sebossógét — Rővldebb lösz a Budapesi- Komirora kBzBIll monelidö A villamosvontatású vonatközlekedés történetében jelentős haladást jelent a MÁV-nak az a terve, hogy meggyorsítja a vonatok sebességét a budapest—hegyeshalmi vonalon. Már építik a Ganz-gyárban azt a két Kandó mozdonyt, amelynek energiáját 4000 lóerőre fokozzák az eddigi 2500 lóerős villamos mozdonyokkal szemben. Ezidőszermt a MÁV villamos mozdonyai óránkint 100 kilométeres sebességgel haladtak a hegyeshalmi vonalon, mint például a tata komáromi egyenes pályán. A 4000 lóerős Kandó mozdonyokkal , a sebesség 120 kilométerre fokozható óránkint. Tekintettel arra, hogy a budapest—hegyeshalmi vonal teherbíró képességét növelték, biztosra vehetjük, hogy a két új mozdony elkészítése után a menetidőt nagyon is csökkenteni fogják és a májusi új menetrendben már ez az időesökkentés bizonyosan szerepelni fog. Számíthatunk arra, hogy Komárom és Budapest között egy egész félórával rövidül meg a menetidő és egy óra alatt már elröpít bennünket a vonat szépséges fővárosunkba. •sémijét. Tömegesen jelentkeztek az ideológia-szállítók, igazukat védelmezve s má*ok igazságait támadva — a tömeg tehetetlenül sodródott: megfelelő tárlatból úgy. AéXfift ki na egésa magyar közélet, mint egy karnagyát vesztett zenekar, mindenki játszotta a maga szólóját és az így beállőtt harcban mindegyik oldal iparkodott «színéit felvétetni a tömeggel. A tisztulási folyamat természetesen magával hozta a csoportokra szakadást és az új szellemi; áramlatok nyomán új arcok vetődtek fel a kisebbségi magyarság közéletében. Európa és az anyaország friss szellemi áramlatai besugározták az egész vidéket és nem hagy-> ták érintetlenül az új társadalmi rend, új életforma kialakulását figyelő embereket. Cikkezésekben, előadássorozatokban a magyal- kisebbség minden búját és baját feltárták. Rámutattak a vérző sebekre: a nép siralmas gazdasági és egészségügyi helyzetére, az iskolaügyek elégtelenségére és a* Írástudatlanság szörnyű pusztításaira. így vált a magyarság előtt ismeretessé mindaz a mulasztás, amelyet a huszas évek magyar vezetői kihagytak a gyakorlati munka mellőzésével és a társadalmi egyesületek elkövettek a műkedvelő színjátszás fantasztikus elburjánzásával. A népi szellem közel húszéves háttérbeszorulása most vált döbbenetes valósággá és kiderült, hogy az ideológia tettreváltásához nem elegendő a magyar középosztály vékony rétege, hanem a Ma est* 8 órakor: „D élvidéki a Kultúrpalotában záróbeszédet Komárom város közönsége nevében Alapy Gáspár polgármester mondja. Dr. Hegedűs László, a DMKSZ igazgatója a délvidéki magyarság elnyomatás alatti életéről tart előadást, Herezeg János író, a Kalangya c. folyóirat főszerkesztője pedig a Délvidék irodalmát ismerteti, Kívülük előadással szerepel Szobonya László, a kitűnő közgazdasági író, Cziráki Imre novelládtól olvas fel, Kiss Lajos dr., az újvidéki konzervatórium igazgatója a délvidéki népzenéről értekezik. Külön érdeklődésre tart számot a horgosi kulluregyesűlet népi táncos csoportja, amely festői viseletben, eredeti zenekíséreltel a Délvidék legszebb magyar táncait mutatja be. Az esten közreműködik a Komáromi Dalegyesület kiváló vegyeskara Schmidt Viktor karnagy vezetésével, Kiss Béla pedig, a ref. tanítóképző intézet kitűnő szavalója a délvidéki lira legszebb gyöngyeiből KIKSOTELY hírneves! 'ZONGORATERME 'VILMOS CSÁSZÁR-ÚT66 (^oIódM ó(áa/médik£l ad elő. A vendégeket bemutatja .« aa egyes műsorszámokat konferálja Varga Imre, a SzMKE központi titkára. Jegyek elővételben kaphatók az Unió könyvkereskedésben 2, 1 és —.50 pengős árban. Fényképkiállítást rendez a JESZO amelynek emléke okvetlenül maradandó értékké válik majd azok számára, akik a magyar sorsközösség gondolatának ügyét a szívükön viselik. Komárom büszke örömmel öleli magához a Délvidék kulturális vezetőit, íróit, költőit, zenészeit s azokat, akik a bácskai falu népének éluiakarását, tudásál s értékeit jöttek megmutatni nekünk. Mint már jelentettük, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség a Széchenyi Magyar Kultur Egyesület meghívására küldte a felvidékre képviselőit, akik ma, szombaton este 8 órai kezdettel kultürest keretében lépnek fel a Jókai Egyesület Kultúrpalotájának nagyi er méhen. A vendégeket Révay István gróf, a SzMKE orsz. ügyv. elnöke fogja köszönteni, míg a Mint már többször hírt adtunk róla, a JESZO május 24—31. között két kiállítást is rendez a Kultúrpalotában »Humor a művészetben« címmel és művészi fényképkiállítást. Tekintettel arra, hogy a kiállítás' tiszta jövedelme a Magyar Vöröskereszt javát szolgálja, ezúton is felkéri a rendezőség a művészetért és jótékony célért áldozni kész magánosokat és közületeket, hogy a fényképkiállítás erkölcsi sikeréhez díjazásra alkalmas tárgyak, vagy készpénz felajánlásával hozzájárulni szíveskedjenek. A visszacsatolás óta ez az első ilynemű kiállítás városunkban, melyen az ország minden részéből szerepelnek kiállítók: nem közömbös tehát, hogy a kiállítás erkölcsi és anyagi sikere milyen lesz. A kiállítási feltételek a ■ következők: 1. A kiállításon résztvehet minden magyar műkedvelő fényképező, bármely tárgykörből készített művészi értékű fényképpel. 2. A kiállításra bármely eljárással készült. legalább 18x24 cm. méretű, nem színezett (fényes vagy matt) művészi értékű kép küldhető be, íelragasztatlanul. Ünnepnapja van ma Komárom városnak: falai közt üdvözölheti az éppen most egy- éve felszabadult Délvidék képviselőit, akik azért jöttek el ide hozzánk, hogy» a közös sors. a közös szenvedés és a közös öröm emlékeinek jegyében testvéri módon megismerkedjenek s ölelkezzenek velünk. Nem véletlen, hogy ez az ölelkezés éppen Komáromban történik meg először a Felvidéken. Komárom kisebbségi sorsában együk legnagyobb erejű vára volt a magyarságnak, ahonnan a legjelentősebb nemzeti és kulturális mozgalmak indultak el annakidején. Komáromnak ez a fontos, irányító szerepe nem ismeretlen a hasonló sorsban élt délvidéki testvérek előtt sem, akik csakúgy» figyelemmel kisérték az itt folyó életet, akárcsak mi az övékét. Komárom tisztában van a mai nap jelentőségével. A magyar szellemi egység, közös akarat dokumentumu lesz a déi> vidéki vendégszereplés, magyar nép széles rétegeinek bekapcsolására van szükség. Mert nemcsak a pártpolitika, hanem a kultúrális és gazdasági szervezkedés is csak akkor lehet erős, ha. s kisebbségi sorsban élő nép. minden rétegét összefogja. A vajdasági magyar közművelődési egyesületek az eltelt esztendők harcában úgy* megerősödtek, hogy megfelelhettek már a helyi kultúrális feladatoknak, azonban nem volt nehéz rájönni arra, hogy ez már nem elegendő Évről-évre sokasodtak a feladatok, mindjobban emelkedett az út a szervesebb és általánosabb jellegű magyar kultúrmunka felé. Már nemcsak öntudatosító, hanem nevelő és társadalomsegítő munkára volt szükség. A szerb kormányok részéről a képviselőházba »beemelt« képviselők semmit nem tudtak elérni, intézményes intézkedés a magyarság javára még az iskolaügyekben sem történt. A városi és a községi élemi iskolákban az elaggot, régi magyar tanerők tanítottak, a tanyai iskolaépületek üresen álltak: nem használt a magyarság intervenciója. Az országban az egyetlen magyar tagozatú gimnázium Szabadkán működött s a nyolc osztályba^ összesen harcim magyar tanított. Évenként öt-hat érettségizett magyar diák hagyta el az intézetet, ami a magyarság számarányához mérten lizedespont nélkül ki sem fejezhető. Egészségügyi téren hasonló volt a helyzet: Belgrád csak a szlávokról gondoskodott s a magyarokról mindig megfeledkezett. A pusztító magyar gyermekhalandóság, a terebélyesedő analfabétizmus és a szegénysorban élő magyar nép gazdasági leromlása felmozdította a közösségért dolgozók sorait, s az új nemzedék rátalált igazi útjára. A szabadkai »Magyar Jövő - mozgalom analfabéta tanfolyamaival, vándorkönyvtáraival, csecsemővédö akciójával, vándor-babakelengyéjével és a napközi otthon szervezésével útat mutatott, óbecse, Zombor, Újvidék és Nagybecskerek hasonló mozgalmakat indított. Bánátban a Magyar Népkönyvtár kiadványai mozgósították a falusi értelmiséget s a szervezkedő parasztságot. Észak- és Délbácskában pedig a közművelődési és gazdasági egyesületek ingyenes tanfolyamai önludatosították, nevelték a népet. A pártpolitikai szervezkedés gyakran belenyúlt az egyesületek rendjébe 3 bár egyes csoportok világszemléieti különbségek miatt farkasszemet néztek egymással — a színvonal emelkedett, a műkedvelő színjátszás és »kultúrvacsorázás« mellett most már a kultúrelőadás is kivívta magának a polgárjogot és a sok-sok; sírvavigadós mulatozás után megtalálták azt a reális útat, amelyen építeni és dolgozni lehet és kötelesség. A nagyhorderejű feladatok megoldásúhoz azonban már nem volt elegendő a közművelődési egyesületek erkölcsi és anyagi 3. A beküldhető képek szánna 6 drb. 4. Minden kép hátlapján fel kell tüntetni a kép címét, sorszámát, a szerző nevét és ponlos címét. Az adatoknak a nevezési ívvel egyezniük kell. 5. Á bírálóbizottság a kiállításra beküldött képeket átválogatja. Határozata f-ellebbezhetetien. 6. A legjobb képeket a bíráló bizottság díjazásban részesíti. 7. Az olyan kiállító, aki országos, vagy» nemzetközi kiállításon már helyezést nyert, csak versenyen kívül vehet részt képeivel. 8. A beküldött képeket a legnagyobb gonddal kezelik. Az eredeti csomagolásban küldik vissza, de az esetleges károkért nem vállalnak felelősséget. 9. Nevezési díj 3 P, diákoknak 1 P, mely összeg nem kérhető vissza. 10. A nevezési díj és kézbesítés díja (3.10, ill. 1.10 P) postautalványon, a képek ajánlott nyomtatványként a következő címre küldendők: dr. Pazar László pü. s. titkár, Komárom, Hold-u. 2110. Ugyanitt átadhatók a képek személyesen is délután 2—4 óra közölt. 11. Beküldési határidő: 1942. május 14. 12. A képek beküldésével a beküldő e feltételeket magára nézve kötelezőnek ismeri el. Nevezési ív és felvilágosítás kapható: dr. Pazar László Komárom, Hold-u. 2110, d. u. 2—4 óra között, vagy távbeszélőn Komárom déli központról 456 számon (8—14 óráig). Továbbá a Novák foto-optikai szaküzletben, Komárom, Nádor-u. és a Dobos drogéri» és foto szaküzletben, Vármegye-u. Vikiéi Kovarik gyártmányú, három lóerős benzinmotoros cséplőgarniiura eladó Cséplődob szélesség 50 cm. Cím : Gál János Dnnamocs. 89. sz. tökéje: uz egész kisebbségi magyar területet átfogó megmozdulásra volt szükség, hogy a magyar nemzeti kisebbség kataszterének felállításával lehetővé tegyék a szerve* és rendszeresített társadalomsegítő munkát. Huszonkét esztendő után, az új európai háború kellős közepében vált megvalósíthatóvá a magyar közművelődési és gazdasági szövetség gondolata. A két ország közötti közeledés és a magyar-jugoszláv örökbaráti szerződés a legnehezebb légkörben is módot nyújthatott arra, hogy Újvidéken, . a dunai bánság székvárosában megalakítsák a jugoszláviai Magyar Közművelődési Szövetséget. Célja az volt, hogy maradéktalanul átfogja az egész kisebbségi nyelvterületet, anyagi és erkölcsi eszközökkel munkalehetőségeket teremtsen a már meglévő egyesületek és szövetkezetek! számára. A szövetség megalakulásával lezárul a jugoszláviai magyar kisebbség kultúrmoz galma. Az elnyomatás és kiszolgáltatottsági nehéz esztendőin átvergődve és abban a kemény harcban megedződve eljutott ez a szegény nép a felszabadulásig. Levetkőzte magáról a másodrendű állampolgárság rongyos gúnyáját s megtisztulva belépett az anyaországba. Bácska, Tiszavidék, Baranya és Bánát magyarsága anyagiakban leszegéuyedett, de lelkileg gazdag és megerősödött nép: az Alföld tiszta és egészséges szellemét hozza magával... .
