Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-04-18 / 16. szám
1942. április 18. MlUItMI LAPW 5. öttel. Kulakok közt A parasztok baromi sorsa a bolsevizmus alatt (M. kir. honvéd haditudósító század közlése.). Kulak. Icy nevezik magukat. De azt a tolmács legbehatóbb érdeklődésére sem tudjuk tisztázni, vájjon a szovjet-rabszolgává nyomorított orosz kisgazdának csak a bolsevizmus adta-e ezt a nevet, vagy régebben is használatban volt-e már. Ezek a szerencsétlen rongyos, fáradt emberek, akik most itt ülnek előttünk az egykori kolhosz-kőzpönt majorjának lócáján • akiknek barázdás arcából, megtört szeméből évtizedek szenvedése sír ki, mindenesetre már nem tudnak választ adni e kérdésünkre. A régi cári Oroszország és a bolsevizmus között egy tűzben és vérben őrjöngő forradalom szörnyű emlékei alkotják a talajt s ezek az emberek annyit szenvedtek, hogy irtóznak minden visszaemlékezéstől. Most itt ülnek a kolhoszmajor fala mellett S várják, hogy sorrakerüljenek a vetőmagra való előjegyzéshez. — A szövetséges csapatok gondoskodnak arról, hogy a meginduló tavaszi munkáknál bőséges vetőmag álljon rendelkezésükre s bevethessék ezeket a huszonöt évvel ezelőtt tőlük, vagy szüleiktől elkommunizált földeket. , A fiatalabbak nem is tudják- elképzelni, hogyan lesz az, hogy megint saját földjükön gazdálkodhatnak majd az ukrán parasztok? Képtelenek felfogni, hogy maguk rendelkeznek majd földjük, termésük, jószágaik fölött s gyűjtögethetnek, takarékoskodhatnak és szorgalmas munkájukkal meggyarapíthatják vagyonukat. Valami hihetetlen meseként hallgatják az öregeket, amikor azok megmagyarázni igyekszenek: mit jelent majd a magántulajdon viszszaállítása további életükben. Mi persze az öregekkel beszélgetünk inkább a tolmács segítségével, mert azoknak vannak- még fogalmaik legalább is a cári világ életéről. Azt persze' ők sem tudják, hogy a civilizált nemzetek élete mekkorát fordult az első világháború óta is s hogy más agrárorsgágokban a kisgazda a nemzet legjobban megbecsült eleme és hogy; á munkásságról is messzemenő szociális gondoskodás történik. Az egyik öreget faggatjuk, a hírhedt kolhosz- rendszerről. — Úgy volt az — dörmögi —, hogy jött a bolsevizmus. Akkor azt mondották nekünk,- hogy olyan jó dolga lesz a parasztnak, amilyen még sohasem volt. Ebből ugyan semmit sem láttunk, mert a vörösök mindenünket elrekvirálták, még azt is, ami a. család és jószág legszűkebb élelmezésére kellett volna, de azzal, vígasztal-« tűk magunkat, 'hogy ez bizonyosan, fcsáfe kezdetben van így s majd jön a parasztnak Ígért mesebeli jóvilág. A vörösök váltig hitegettek, hogy csak ne panaszkodjunk, majd ök gondoskodnak mindenről, a központi élelmiszerraktárakból. De hiába múlott áz idő, bizony nem kaptunk semmit. Ránk köszöntött az éhség, a jószágunk meg romlott, majdpedig sorra döglött. Mikor pedig ezek elIeH felszólaltunk és küldöttséget küldtünk Kievbe, a szószólóinkat agyonlőtték. Akkor már láttuk, hogy valami gonosz hamisság van a dologban. Félpercig maga elé mered az öreg, azután . így folytatja: — A rákövetkező tavaszon megkaptuk a vetőmagot, de csak kévését s annak is jórészét magunk ettük meg éhségünkben, meg a jószágunkat etettük, hogy talán sikerül őket megmenteni. így persze a földéknek már csak egy részébe jutott mag, a többi veletlen maradt. Igaz, nem is igen lett volna mivel szántani, mert az igasjószágunk közben elpusztult Mikor a komisszárok látták, hogy mennyi föld marad vetetlenül, ezért minket fenyítettek s ütöttek, vertek. Azt mondották, magunkra vessünk, mert a termés után éppen úgy kell adóznunk, mintha minden földet bevetettünk volna. így is lett. Annyi termést kéllett beszolgáltatnunk, hogy végkép semmink se maradt. Ézekután kijelentették, hogy haszontalanok vagyunk, nem tudunk gazdálkodni, nem érdemeljük meg a földet, tehát megszüntették a magántulajdont s elkoinmunizálták a földjeinket is Ezek fölött most már az állam komiszárjai rendelkeztek egész Oroszországban. Akkor alakították át a nagyobb majorokat kolhoszközpontokká. ök dirigáltak s mi meg csak szovjet-kulakok lettünk. Az elhullott jószágaink pótlására traktorokat küldöttek ki a kolhoszokba, meg szántó- és vétőgépeket. No, azok inkább rozsdásodtak, mint dolgoztak. Mert hol benzinjük nem volt, hol meg elromlott valamelyik alkatrészük s hónapokig kellett várni a Kievből kért szerelőkre. Persze, ezalatt legtöbbször elmúlt a munkaidő s fjgy a földek közül megint sok maradt vetetlenül. De baj volt az .aratással is. A kaszákat már kezdctl>en olszedték tőlünk, nehogy agyonverhessük velük kínzóinkat, az aratógépek meg minduntalan elromlottak és kevés is volt belőlük. Ilyenkor hát egész családunkat. neki hajtották a komisszárok a vetéseknek és sarlóval bajlódva keltett learatnunk. Nem csoda, ha sok gabona száron pusztult el. Most mái- egy másik öreg ukrán szólal meg: — Akkor már nem volt semmink. A termés se a jmién'k, a föld se. Csak. a robot, így hát azt hittük, Hogy adót se követelnek tőlünk, ha egyszer semmink sincsen. De a kolhdsz-komisszárok megint becsaptak bennünket. Egyszerűen más nevet adtak az adónknak. Megszabták ugyan, - mennyi termést kell kapnunk a családunk után, meg a meghagyott egy-szál tehenünkre és a disznóra, de mivel minket okoltak a j bevetetlen földekért, meg a kolliosz-traktorokat és felszerelést is velünk törleszttették« hát annyi termést levontak a megszabott járandóságunkból is, hogy a maradékból csak szakadatlan éhezéssel tudtuk valahogy fenntartani magunkat; Akkor mán láttuk, hogy minden hazugság volt. Egyszerű munka-barmok lettünk, akiknek látástól vakolásig robotolni kelkdt b még csak a hasunkat sem tölthettük meg ezért az állati hajszolódásért. A kolhosz-munkások keresete olyan kevés volt, hogy öt hónapi keresményünkből sem tudtunk ruhát venni, egy pár bakancsra pedig ráment másfélhavi’ keresete. az egész családnak. így rongyolódtunk le egészen. A gyerekeink nyáron .«egészen pucéran jártak s mi magúnk is szinte csupaszion robotoltunk, hogy legalább télire megkíméljük az utolsó rongyainkat. Szólni persze nem lehetett, mert nyomban fejbelőttek mindenkit, aki kinyitotta a száját. Mit tehettünk volna ? Tűrtünk, szenvedtünk, sínylődtünk. Csak: a piezci, meg erdei vadaknak volt jobb dolguk, mert azok legalább' te.leszedhették a bendőjüket, addig isA amíg ledurrantoíták őket. Tizennégy kulak ül' a falmenti lócán s hallgat és bólogat . . .Most megint az előbbi öreg szólal meg:- Ez volt a kiilák sorsa. ; A Éhség, munka egészen a döglésig. Akár a barom, amit hajtanak, igáinak. nyírnak, fejnek 8 a végén lebunkóznak. ' - . Nem volt különbség az állat élete, meg az ember élete között. Akinek esze volt, annak látnia kellett, hogy nem érdemes- megszületni s irigyeltük azokat, akik haldokoltak S még azt mondogatták a komisszárok, meg a tanítók, hogy mi élünk a legirigylésreméltóbban az egész világon, tehát legyünk boldogok, hogy így élhetünk és hogy egész életünkkel a bolseviki államrendszert szolgálhatjuk. Én nem tudom, hogy a bolseviki állam kit boldogít. Mi csak jóllakni szerettünk volna, dé «abban sem volt módunk. A kolhosz-élethez képest még a cári világban való életünk is mennyország volt Verje, meg az Isten azokat, akik ilyen állati módon szenvedtettek bennünket. 'uhája uj lesz, ha. 8fi SZALAY-nál __________ festeti es tiszt itatja. Komárom« Nádor-utca 14. sz. - Saját ház. Balon inpregnálás! „HORMOCITH B“ krém egyetlen nap alatt megszünteti az arcbőr kellemetlen húzódását! „HORMOCITH B“ krém megakadélyozia ax időelőtti ráncok keletkezését és viMtaadja az arcbőr fiatalos rugalmasságát 1 Még ma vegye meg illatszer- és JLJr Et&' foioszaközletéfaen KOMÁROM, VÁRMEGYE-UTCA 9. TELEFON 210. Sárközi Feri és cigányzenekara muzsikál minden este a „D U N A* -kávéházban Éjjel 3 óráig nyitva! Komárom, Dunaparton. Kitűnő étterem és szálloda. Tenyészíóvásár Komáromban. Amint előző számunkban már közöltük, a kopiáromi m. kir: állami méntelep kát og. parancsnoksága a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarával, a ; Komárom vármegyei Gazdasági Egyesülettel és a Nyitra-Pozsony vármegyei Lótenyésztő Egyesülettel karöltve május 3—6. napjain lódíjazással és kiállítással egybekötött tenyészlóvásárt rendez a komáromi méntelepen. A kiállítás főképp azon célt szolgálja, hogy' a Kisalföld lótenyésztő gazdáinak módot és alkalmat nyújtson elismerten jó minőségű lótenyészanyagának kiállításszerü bemutatására és magas tenyészértékével arányban álló áron való értékesítésére. Egyúttal lehetővé teszi., a visszacsatolt Bácska, és Erdély tenyészlóany,agától kifosztott tenyésztőinek, hogy a szerb, illetve román uralom alatt tönkre ment tenyésztésüket elsőrangú tejiyészapyag beszerzése folytán felfrissíthessék. A. lóvásárral ’.kapcsolatban a rendezőség ipari kiállítást ...is rendez a méntelepen, amelyre a mezőgazdasági-, Háztartási- és élelmicikkeket gyártó legismertebb budapesti és. vidéki gyárakon és cégeken kívül Betegek többnyire nékrekedésben la eaoktak »2enved.nl. Vigyázzunk Ilyenkor a rendet emésztésre. Betegségben . A-V r^L\\ szükséges »VJ»”’"““ rengeteg helybeli iparos és kereskedő kiállító is jelentkezett. Változatossá teszi az amúgy is látványosság számba menő kiállítást délelőttönként a díjazott lovak elővezetése, délutánonként pedig a minden nap 3 órai kezdettel megtartandó urasági és gazdafogát előhajtasok, úrlovaspők, katonatisztek és úrloyások, valamint tiszthelyettesek és legénység díjugratása és egyéb lovasbemutatása., A kiállított lovak bírálata május 2-án, délután 3 órakor veszi kezdetét. A bíráló bizottság elnöki teendőit vitéz nemes felsődriethomai Pettkó Szandtner Tibor ezredes, a m. kir. földmívelésügyi minisztérium lótenyésztési főosztályának főnöke válláalta, sőt kilátásba helyezte, hdgy amenynyiben ennek annakidején nem lesz állategészségügyi akadálya, Magyarország egyetlen lovas-zenekarát, az európai hírnévre szert tett bábolnai hadiárva-lovászfiú zenekar kőzpepiüködését is engedélyezi. " A kiállítás ünnepélyes megnyitása, amelyre közéletünk számos előkelősége és mezőgazdaságunk legkiemelkedőbb megszemélyesítői jelentették már be megjelenésüket, május hó 3-án. 10 • óra 30; perckor veszi kezdetét. « A lódíjazás nyertes lovai, valamint az ugró'- és hájtÓszámokban nyertes lovasok és h ajtók részére már eddig is igen számosán ajánlottak fel értékes tiszteletdíjakát, amelyek a téhyésztökedv fokozására igén alkalmasak és a győztes lovasoknak és hajtóknak maradandó kedves emlékül fognak szolgálni. Budapest gyógyfürdőméi* vándorkiállítása Komáromban ' . ■ ■* * Ma, szombatan, vasárnap és hétién tskistheié mag a KSzpestl Szálloda nagytanáéban Budapest Gyógy- és Üdülőhelyi Bi’zottsága és a Székesfővár'os Idegenforgalmi Hivatala ;új hírverési eszközzel, vándorkiállítással kívánja népszerűsíteni Budapest gyógyfürdőit és nevezetességeit. ilyen vándorkiállítás ma. szombaton nyílott meg.. Komáromban, a Központi Szálloda nagytermében. Nyitva lesz ma, szombaton, vasárnap és hétfőn d. e. 9—-i és d. u. 3—6 óráig. Belépődíj nincs, f A kiállításon bemutatják^. ^Budapest gyógyfürdőit és nevezetességeit • filmeken.és előadásokat tartanak. • A kiállítás felette érdekes és a közönség szíves figyelmébe ajánljuk. Szórakozva tanulhatunk ott és igen sok szépet, lebilincselőt láthatunk, Aki csak teheti, tekintse meg! MEGHÍVÓ Az 1898:XXHI. 1. c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet« kötelékébe tartozó Komáromi Járási Hitolszövetkesel mimt az Oruigei KSzpootf HltoIozSvoikoset tagja 1942. évi április hó 24-én, délelőtt 11 órakor, határozatképtelenség esetén 1942. évi május hó 5-án d. e. 11 órakor. Komáromban, a saját helyiségében rendes közgyűlési tart, melyre a tagokat az alapszabályok 57. §-a értelmében meghívjuk Vagyon Mérleg «zárni,a 1941. december 31-én. TeKer . Egyenként ar. P Összesen «ar. P Egyenként ar. P —■WS—'” ■ . 1 ’ Összesen ar. P Pénzkészlet , Pénzintézetek 0. K. H., Budapest 5l0.861.20 M. kir. Ptp., Bpesl 63.934.90 Egyéb pénzűit. . 7.187.34 Kölcsön-állomány Váltókra 1.222.947.43 Kötelezvényekre 1,211.295.24 Folyószámlákra 245.916.51 Értékpapírok Ingatlanok Berendezések Kincstári kamathozzáiár. Kezességek: ar. P Í44.855.70 118.646,57 581.983.44 Üzletrészek Tartalékok - Rendes alap Külön fedezeti ’ 83.409.49 4 000 85.873'f)9 87.409 49 2,680.159.18 21.800-164.691.10 4.100.— 401.86 Betétek Könyvecskékre 2,193.546.57 Folyószámlákon 1,119.729.33 Hitelezők Fel nem vett osztalék Átmeneti tételek Tiszta nyereség Kezességek: ar. P 144.855.70 3,313.275.90 9.660 — 363.71 72.152.49 3.047.47 Komárom. 1911. Összesen: 3,571.782.15 december 31-én. összesen: 3,571.782.15 Az Igazgatóság. Veszteség Eredmény számla 19-11. december 31-én. Nyereség Egyenként ar. P Összesen ar. P Egyenként ar. P Összesen ar. P Betétkamatok Kiadások Személyi Dologi Adók, illetékek Leírások Tiszta nyereség 59.340.78 13.711.52 2.208.10 132.012.74 75.260.40 6.847.40 3.047.47 Kamatjövedelem Házbérjöyedelem 213.560.73 3.607.28 Komárom. 1041. Összesen : 217.168.01 december 31-én. Összesen: 217.168.01 Az Igazgatóság. r
