Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-04-18 / 16. szám
Hatvanharmadik évfolyam 16. szám. Szombat, 1942 április 18. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tüzoltószövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre li pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2.5# pengő. Egyes példány ára 0.29 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — Főszerkesztő: DR. GAAL f:YULA. Felelős szerkesztő: DR. KALLAY ENDRE. Szerkesztő: DR. BÁRÁNY A Y JÓZSEF. Főműnk«társak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik mkiden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A vármegye integritása éppoly nagyjelentőségű a vármegye hű lakosai előtt, mint az jország épsége a haza hü gyermekei számára. Ezt a ragaszkodást nemcsak a hagyományok tisztelete hozza magával, hanem a hosszú évszázadokon keresztül kifejlődött és vérré vált őszszetartozás érzése is. Amint egy nagy család az egész nemzet, ugyanúgy szübebb családi kört alkot a magyar vármegye is. Amint fájdalommal tölti el az egész nemzetet, ha családja jegyes tagjait a hatalmi szó, a kényszer idegen uralom alá hajtja, ugyanúgy fájdalmas az egész vármegyére, ha területének megcsorbításával testvéreit elszakítják tőle. Ez természetes is, hiszen a magyar vármegyék csaknem egykorúak magával az országgal. Kileneszáz évvel ezelőtt alapította első nagy és szent királyunk a vármegyéket. Ilyen hoszszú időn keresztül pedig a közös célok, közös érdekek, közös életrend, tehát a törekvések és vágyak azonossága annyira át- és átszőtte egy-egy vármegye területét,és lakóit, hogy ennek a több évszázados életközösségnek a hirtelen megszakításába az érdekeltek soha sem tudnak belenyugodni, bármennyire is ajánlatosnak mutálná azl az úgynevezett praktikusság, mert hisz az emberi tulajdonságok örök törvénye szerint az érzelem mindig erősebb az értelemnél. A nemzedékről nemzedékre álöröklődöDí együttérzés oly erőssé fejlődik ki a hosszú évszázadok során, hogy azl még jelentékeny gazdasági előnyök sem képesek kiölni a szívekből, annál kevésbé holmi apró-cseprő kényelmi szempontok. Ebben rejlik az irredentizmus magyarázata is. Magunkról tudjuk, hogy akkor is törellehül élt bennünk a magyar hazához visszatérés vágya, amikor elszakítottságunk alatt anyagi helyzetünk gondtalanabb volt, mint honi testvéreinké. Vágytuk a magyar szegénységet, mert magyar volt s testvéreinkkel abban is osztozkodni kívántunk, amint évszázadokon keresztül osztozkodtunk velük jóban-rosszban egyaránt. Ez a sorsközösséghez való ragaszkodás szólalt meg a napokban a borsodmegyei alispánban is, amikor a megyéjét fenyegető hasonló veszély ládára önérzettel kiáltotta a nálánál nagyobbak és hatalmasabbak szemébe, hogy »megyémből pedig egy talpalatnyi főidet sem engedek!« — s Ugyanez a lélek sugalta a Komárom vármegyétől három évvel ezelőtt elszakított területen lakó öreg magyar úr tolláira ezeket az egyik régi barátjához intézett sürgönysorokat: »Borsód megye alispánja szolgáljon például Komárom vármegyének!« örömmel vesszük tudomásul ebből a sürgönyből, hogy vármegyénk elszakított részében is él az irredentizmus, jól esik testvéri szívünknek a testvéri szeretet és a hazavágyódás e nemes megnyilvánulása, amiből beigazolva látjuk, hogy a vér nem válik vízzé. Biztosítjuk őket, hogy mi sem nyugodtunk bele kileneszáz éves határaink megcsonkításába, ami annak idején nem okozott nekünk sem kisebb fájdalmat, mint amiiyen nagy volt afölötti örömünk, hogy visszatérhettünk magyar hazánk ölébe. Ebben a nagy örömben is első gondolatunk és összefogásunk a vármegyénk megcsonkítása elleni tiltakozásban nyert kifejezést, amit alapos megokolással írásban juttattunk el az illetékesekhez. Szabályrendeletek napja a vármegyénél Kisgyűlés és közigazgatási bizottság Április 14-én tartotta a vármegye kisgyűlése és közigazgatási bizottsága szokásos rendes havi ülését a vármegyeház kistermében. Mindkét ülésen vitéz Nagy Nándor főispán elnökölt. Kisgyűlés A kisgyűlés d. e. g órakor kezdődött s miután napirend előtti felszólalás nem volt, nyomban a tárgysorozat került tárgyalás alá. A közgyűlés elé tartozó ügyek nagyrészét régi szabályrendeletek módosítása és újak alkotása tette. Ugyanis a legutóbbi közgyűlés kimondta, hogy az idejét múlt régi szabályrendeleteket hatályon kívül helyezi, a részben elavultakat pedig korszerűen módosítja, vagy pedig újakkal pótolja. Ezt a programot kezdte meg most a kisgyűlés. így újjáalakítását javasolja a kisgyűlés a vasúti átjáróknál és közúti kanyaroknál a szabad kilátás biztosítása tárgyában alkotott régi vármegyei szabályrendeletnek, mert az azóta kifejlődött nagy gépkocsiforgalomnak ez már nem felel meg. Az új szabályrendelettervezet előírja, hogy a közlekedésre veszélyes helyeken az áttekintést szabaddá kell tenni, ilyen helyeken fát, sövényt, kerítést csak oly mértékben enged meg a szabályrendelet, hogy az a kilátást ne zavarja. Az áttekintést gátló tárgyak eltávolítás sára az illetékes főszolgabíró hívja fel a tulajdonosokat s lajki a felhívásnak eleget nem tesz, nemcsak kihágás címén büntethető, hanem az eltávolítás az ő költségére hatósági úton foganatosítható. A kisgyűlés hosszabb, de magvas jogvita u'án kimondta, hogy elfogadásra ajánlja a tervezetet a közgyűlésnek. Ugyancsak újjáalakításra ajánlja a kisgyűlés a várnagyi teendők és a szolgaszemélyzetről alkotott régi szabályrendeletet is. A kisgyűlés itt javasolja, hogy a »várnagyi« elnevezést a hagyományok megőrzése kedvéért továbbra is hagyja meg a szabályrendelet, a szolgaszemélyzet elnevezést pedig ugyancsak a hagyományos »,hajdú« névvel jelölje meg és zár jelben említse csak az I. és II. altiszti és kisegítőszolgai elnevezéseket. Várnagy a mindenkori irödaigazgató, de akadályoztatása esetén mást is kinevezhet az alispán. A hajdúkat ugyancsak az alispán nevezi ki, valamint ő bocsájthatja el. A törvényhatósági kezelés alatt álló utakon hófúvás, hegyomlás, árvíz esetén előforduló közlekedési akadályok elhárítása tárgyában is szükségét látja a kisgyűlés szabályrendelet alkotásának. Ugyanis a kereskedelmi kormány rendeletet adott ki e tárgyban az összes törvényhatóságok részére, amely rendelet szerint ily esetben közmunkát kell igénybe venni. Ámde Komárom vármegye e tekintetben azt a szociálisabb gyakorlatot honosította meg, hogy a közmunkát a lehető legritkább esetben veszi igénybe. A be-Az országos öröm első mámorában azonban elveszett a mi jelentéktelennek láíszó fájdaljmunk s mert akkor még egyáltalán nem volt sem főispánunk, sem alispánunk, aki borsodi módra megálljt kiálthatott volna és tiltakozásunknak súlyt adhatott volna, az apró helyi érdekek tülekedésében igazságunk elsikkadt. Ma azonban már vannak kiváló vezetőink, van megyéjét szerelő törvényhatósági bizottságunk, akik az irrenyújtott szabályrendelettervezet ezt a kétféle megoldást egyesíti olyként, hogy a költségvetésben rendelkezésre álló. fedezet erejéig megengedi az alispánnak, hogy napszámosokkal végeztesse el az elemi csapások okozta akadályok elhárítását és eleve fektesse fel azokat az útvonalakat, amelyeken a hasonló munkálatoknál közmunkát igénybevenni nem kíván. Kötelezi továbbá a szabályrendelet a községeket, hogy hóekéket tartsanak s a községi utakat ezek segítségével tegyék járhatóvá. — A kisgyűlés a javaslatot ugyancsak elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Módosításra ajánlja továbbá a kisgyülés az iskolai rend védelme tárgyában alkotott régi szabályrendeletet, amely módosítás főként átstilizálásban áll. A medvei híd építésével kapcsolatban kiépítésre kerül a Győr—Galánta közötti alkum útvonal. Ez több helyen átszeli a megyei utat s ezt felüljáróval óhajtják megoldani. Ehhez azonban egy körülbelül iooo km, hosszú új útkanyar kiépítése válik szükségessé a vármegyei úton, amit a vármegye köteles elkészíttetni. Erre a célra ajánlja a kisgyűlés a közgyűlésnek, hogy a jövő évi költségvetésébe 35.000 P-t állítson be. Kovács Károly bizottsági tag írásbeli indítványt adott be a közgyűléshez, írjon fel a kormányhoz, hogy a vidéki keresztény vaskereskedök áruval való ellátását terjessze ki. Ugyanis rendelet szabályozza, hogy a vaskereskedők 50 százalékát kaphatják annak az anyagnak, amit 1939. évben kaptak. Ámde a felszabadult területeken többen még nem is voltak 1939-ben vaskereskedők. illetve csak ekkor kezdték ezt a foglalkozásukat, méltánytalan tehát, hogy ezeknél is az 1939. év legyen az irányadó. A kisgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a kérdés sokkal sürgősebb, semhogy elintézésével a legközelebbi közgyűlésig várni lehetne. Ezért az indítványt alispáni hatáskörbe utalta és felkérte az alispánt, hogy ez ügyben az illetékes köröknél sürgősen járjon el. Há azonban eljárása nem vezetne eredményre, úgy az indítvány közgyűlés elé kerül. Ezután a kisgyűlés saját hatáskörében a \ ár (ne gyei ázi építkezések Lefejezéséhez még szükséges 2380 P költséget megszavazta,. majd az egyes községektől jóváhagyásra felterjesztett határozatokat bírálta felül. Közigazgatási bizottság A közigazgatási bizottság d. e. fél 11 órakor kezdte ülését az alispáni jelentéssel. Eszerint az abrak- és takarmányhiány érezhető volt a vármegyében, ami a zsírellátásra is kihatással volt. Egyébként a közellátás tekintetében a helyzet tűrhető. A vármegyei közigazgatásban mindjobban érezhető a munkaerők csökkenése, ami az ügyek elintézését nagyban akadályozza, késlelteti, sőt egyes ügyágakat kénytelenek lesznek teljesen kikapcsolni. Ezért foglalkozott az alispán a nyugdíjas tisztviselők behívásával, ez azonban nem jelent teljes pótlást. Az eredményt jelenteni fogja. Tetézi a bajt, hogy a meghirdetett közig, gyakornoki állásokra pályázó egyáltalán nem jelentkezik. A közbiztonság az elmúlt hónapban kielégítő volt. Tűzvész 4 esetben fordult elő. - A lakosság áldozatkészsége a hadiszolgáltatások tekintetében p>éldás. Ordódy István biz. tag indítványozza, írjon fel a bizottság a kormányhoz, hogy a vármegye területén megejtendő tagosításoknál hatalmazza fel a tagosító bírót, hogy az illető község házhelyigényére, valamint egyéb közérdekű létesítményekre (levente gyakorlótér, lőtér, iskola,1 óvoda stb.) céljaira is megfelelő területeket kihasíthasson. — A bizottság az in(leulák jajkiáltásait nem engedik keresztül a fülükön, hanem szívük)«? vésik azokat. Az ő kezükben jó helyen tudjuk vármegyénk sorsát és így nyugodtak lehetünk afelől, hogy tőlük telhetőén mindent elkövetnek vármegyénk területi épségének visszaszerzéséért és megragadják az első kínálkozó alkalmat, hogy az egész ősi vármegye minden lakójának leghőbb óhaját teljesedésbe vigyék. S ezt a vármegye közönsége el is várja tőlük. dítványt elfogadta, az alispáni jelentést pedig jóváhagyóan tudomásul vette. Dr. Boncz Nándor árvaszéki ülnök az árvaszék működéséről terjesztette elő statisztikai adatokat tartalmazó jelentését, Jánossy Károly pénzügyigazgató pedig az adókivetés és behajtás eredményeit ismertette.Dr. Székelyhidy György t. főorvos jelentése szerint a közegészségügyi állapxrt kedvező, fertőző betegség járványosán nem lép>ett fel. A természetes szaporulat az elmúlt hónapban 22Í lélek, a gyermekhalandóság 9.76 °jo, tehát kedvező. Legkedvezőbb az eredmény —- 4.7% — a gesztesi járásban. A halálos balesetek száma 3. lmreh Géza kir. ügyészségi elnök a törvényszéki fogház helyzetéről terjesztett elő jelentést,, mely szerint a fegyelmi és egészségügyi helyzet kielégítő s az élelmezés sem mutat fel aláhúzásra érdemes hiányokat. A kir. tanfelügyelő jelentéséből megtudta a bizottság, hogy a nem állami ta< nítók ideiglenes díjlevelét a kormány bekérte s így remény van ahhoz, hogy díjaikat véglegesen meg fogják állapítani. A tanítók a múlt hóban 18 napon keresztül végeztek díjtalanul összeíró munkálatokat a közoktatásügyi miniszter rendelkezése folytán. Az állami iskolák tanítói létszámát a miniszter megállapította úgy, hogy e létszám mellett a tanítás biztosítottnak tekinthető. Dr. Deme Sándor műszaki tanácsos az államépítészeti hivatal, Pünkösdy Pál a gazd. felügyelőség jelentését terjesztette elő, dr.. Bajor László m .ldr. íőáliatorvospedig az állategészségügyről számolt be. Jelentéseiket másutt részletesen ismertetjük. A gazdasági felügyelő jelentésénél Bittó Kálmán bizottsági tag szóvátette, hogy a mezőgazdasági munkások napszá-