Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)

1941-01-11 / 2. szám

1941. január 11. KOMÁROMI LAPOK 7. oldal. közgazdaság Mit kell tudni a sertésvágást korlátozó rendeletről? A sertések levágásának korlátozása tár­gyában hozott rendelet egyes intézkedéseit általában félreértették. Ezért az illetéke­sek a következő magyarázattal szolgálnak: A gazda saját hizlalású sertését akkor is levághatja, ha a sertésből kikerülő fe- 1 héráru az ő házanépének szükségletét jó­val felülhaladja, természetesen a fölös fehérárut (zsír, szalonna, háj) hatósági áron el kell adni. Ennek megtörténtét a hatóság ellenőrzi. Egyesek a rendelet rendelkezéseit úgy magyarázzák, hogy egyéni fogyasztás cél­jára vett sertést nem vághatnak ugyan le, azonban megvételhetik a húsiparossal s levágott állapotban, mint hízott vagy fél­­'sertést vehetik meg. Természetesen ez az — Az árvízsujtotta területek földadó­jának elengedése. A pénzügyminiszter uta­sította mindazokat á pénzügyigazgatósá­­gokat, amelyek területén nagyobbmérvű vízkárok fordultait elő, hogy az idén ki­vételesen az árvízsujtotta olyan területek­nek a földadóját is el kell engedni, a ká­rosodás mérvének megfelelően, amelyek­nek alacsony, lapályos fekvése és vizet át nem eresztő sajátsága vagy vizenyőssé­­ge a kataszteri osztálybasorozásnál an­nakidején figyelembe nem vétetett. Ezzel eljárás a rendelettel ellentétben áll, mert nyilvánvaló, hogy az ilyen sertés magánfogyasztás céljai­ra vágatott le, nem pedig közfogyasz­tásra, mert a közfogyasztás azt jelenti, hogy belőle nem egy-két személy részesül, ha­nem a vásárlók nagyobb köre. Aki ily mó­don jár el, kihágást követ el. Egyébként a rendelet célja az volt, hogy a magánháztartások néhány kg. fe­héráru szükséglete miatt ne lehessen leölni egész sertést s ezáltal évekre szóló fel­­halmozódást előidézni, akkor, amikor az pmberek ezrei csak' hétről-hétre és éppen a halmozások miatt egyes esetekben csak nehézségek útján tudják szükségleteiket kielégíteni. a rendelkezéssel a kormány orvosolja azt a több vármegyében felmerült sérelmet, hogy egyes pénzügyigazgatóságok az 1910. évi árvizek és talajvizek okozta mérhetet­len károk ellenére a földjük jövedelmétől (lágyrészben vagy egészen elesett és sú­lyosan károsult gazdáktól azzal az indo­kolással tagadták meg a kérelmezett föld­adómérséklést, illetve elengedést, hogy a szóbanforgó kárt a kataszteri osztályozás­nál már nem vették figyelembe. Pénzt takarít meg, ha GYŐRBE jön és felkeresi Szabó László t. Társa DIVATÁRU ÜZLETÉT, BAROSS-ÚT 11—13 SZÁM Szövet, selyem, mosó, fianell, függöny, szőnyeg, vászon és damaszf áruk nagy választékban SPORT § * i n li á z Utóhang a Vértes-társulat komáromi szerepléséhez Vértes Károly színtársulata kedden, technikai okokból, az ördög nem alszik című darabot adta, de búcsúelőadásának voltakép a hétfői Három a kislány-t, Schu­bert örökszép melódiáira írt kedves dal­játékot szánta. A Három a kislány őszinte, meleg sikert aratott, a legmelegebbet Vér­tesék komáromi tartózkodása alatt, ami­nek az oka kizárólag abban rejlett, hogy a darab főszerepére Laurisin Lajost, a M. Kir. Operaház kitűnő művészét hívták meg vendégszereplésre. Két zsúfolt ház tapsolt — délután és este — a vendég­­művésznek, ami megint csak arról győz­hetett meg mindenkit, hogy mesebeszéd az: Komárom nem szeret színházba jár­ni. Komárom közönsége igenis, kedveli a színházat, de csak akkor, ha igazi művé­szetet, valódi színházat kap. Ezt üzenjük a már eltávozott Vértes Károlynak is, akit arra kérünk, ha a jövőben ismét eljön hozzánk, ilyen, Három a kislány-hoz ha­sonló előadásokkal örvendeztessen meg bennünket többször s akkor mi sem saj­náljuk a belépőjegy árát. Mert bizony a Vértes-szintársulatról ki­alakult véleményünk, leszögezve azt, hogy különben jószándékú s igyekvő társulat­nak tartjuk, nem minden tekintetben a legjobb. A társulatnak, határozottan, van­nak kitűnő erői, de általában véve bizony meglehetősen gyenge. Akkor, amikor a társulat a mai körülmények között szinte kizárólag operettre kénytelen beállítani a műsorát, okvetlenül szüksége volna éne­kes színészekre. Merjük állítani, hogy Ko­máromban nem fordult még meg színtár­sulat, amely olyan gyenge hanganyaggal rendelkezett volna, mint Vértes Károlyé: A társulatnak nincs például sem prima­donnája, sem szubrettje megfelelő, Vér­tes Nelly kedves jelenség a színpadon, de csak a fiatalságával hódít: énekhangja gyenge, ha magasabb hangot próbál, az nyers s szinte bántó. Játékában is sok hiba van: ezen a téren is sokat kell fej­lődnie. Pécsi Irén kissé talán kellemesebb hanggal rendelkezik, de orgánuma nincs, játéka darabos, erőltetett, egyforma. Ká­rolyi Jutka ügyes szubrett, jól táncol, A lezajlott színi Mint minden szini-szezon után, most is összeállítjuk a legutóbbi színi évad statisz­tikáját. Ezzel meg akarjuk könnyíteni a jövő krónikásának munkáját, aki majd valamikor megírja a komáromi színészet történetét. V értés Károly igazgató másodízben jött el hozzánk. Az előadásokat 1940. nov. 23-án kezdte meg a Legényegylet szín­háztermében és a szezont ez év január 7-én fejezte be. A színi évad tehát 46 Papból állott. Ez idő alatt 45 esti és 23 délutáni, összesen 68 előadást tartottak. Előadtak 28 darabot, amelynek túlnyo­mó része persze operett volt, mert sajnos, a közönséget csak az operett érdekli. Meg­próbálkozott a társulat pár színművel, mint például: A híd, Sasfiók, Süt a nap címűekkel, de sajnos a közönség viselke­dése kikényszerítette az operettek túlsúly­ba jutását. A társulat tehetséges táncos­­komikusa: Szabó Sándor életképe, a Májusi vihar, drámai darab létére is 3 kedvesen játszik, tetszik is mindenkinek, de csak addig, amíg nem énekel: hangja egyáltalán nincs. Melódia helyett való mo­noton csacsogása kellemetlenül hat. A nők közül egyedül Pintér Rózsi nyerte meg tetszésünket: vérbeli komikának ismertük meg, amellett, hogy drámai hangjai is vannak. Keveset igényelt hangocskája kel­lemes. A férfiak közül Sass Imre a leg­megfelelőbb bonviván: elég szépen éne­kel, viszont mindig egy pózban. Sassnak a játéka inkább tetszik, a Májusi vihar­ban alakított szerepét megtartjuk emlé­kezetünkben. Várady Lajost tartjuk Vér­tesek legnagyobb erejének, kitűnő orgá­num ú színész, átérzett játékát élveztük mindig: legnagyobb sikerének a Májusi vihar parasztlegényét s a Híd Kossuth-ját (jártjuk. Károlyi János és Vértes Károly szintén komoly erők mindketten. Előbbit a Híd Széchenyi-szerepében valljuk leg­jobbnak, utóbbinak pedig különösen pa­rasztfiguráira emlékezünk. Szabó Sándor, a táncoskomikus, természetes humorral rendelkezik: a karzat kedvence lett. Szép drámai alakítást is láttunk tőle: saját da­rabjában, a Májusi viharban. Az évad utolsó előadásain ismertük csak meg a közben érkezett Végh Józsefet, állítólag Erdélyből került Vértesélvhez, ha így van, kijelenthetjük: nem vall vele szégyent a felszabadult Erdély. Apróbb szerepeket játszhatott csak Végh József, de láttuk, hogy többre képes: ízes humorral rendel­kezik, táncolni is tud, ötletesen. A társu­lat többi tagja közül megemlíthetjük még Oroszy Lászlót, Fodor Istvánt, Tábory Erzsit, a többiek azonban igen gyenge já­tékot mutattak. Mindent összevetve: Vértes Károlytól egységesebb, jobb hangú, néhány új, kü­lönösen női erővel megerősített társulatot várunk jövőre. Zenekara, Lászlóffv Lajos karnagy vezetésével, jól végzi feladatát s bizonyára a zenekarnak is több öröme telik majd abban, ha jobb énekeseket kí­sérhet. Jókai városa örömmel s áldozni, támogatni akaró igyekezettel várja kul­turális súlyához méltó, hivatása magasla­tán álló színtársulatát! (sif) évad statisztikája előadást ért meg, ami Komáromban iga­zán nagy szó. A fenti darabokon kívül színre kerülték a következő operettek: Tokaji aszú ötször, Fehérvári huszárok, A három huszár, A nóta vége, Aranykalász négyszer, Mit su­sog a fehér akác, Én és a kisöcsém, Vade virágos Maros partján, Lehullott a rezgő­nyárfa, Víg özvegy kétszer, Sárgarigó fé­szek négyszer, Zimberi-zombori szépasz­­szonv, Luxemburg grófja kétszer, Tisztes­séges Anna háromszor. Mágnás Miska, Szép élet a huszárélet kétszer, Bécsi gyors háromszor. Fiatalság bolondság három­szor, Az ördög nem alszik négyszer, Po­zsonyi lakodalom, Rozmaring háromszor, Három a kislány kétszer. Az előadóit 28 darab túlnyomóan ma­gyar szerző alkotása. Mindössze 3 idegen szerző műve szerepelt csak a műsoron:' Sasfiók, Főnyeremény, bohózat, Három a kislány, operett. (bj) FEST, TISZTÍT MINDENNEMŰ RUHÁT BŐRKABÁTFESTÉS. PLISSÉROZ, GOUVRÍPOZ 7ü özv. Sznlay János,.0 Saját ház Komárom, Nádor-utca 14, Nem ünnepelhet újabb 40 évet a KFC, ha a hatóságok részéről nem kap megfelelő támogatást — mondotta Bárány Anzelm, a KFC elnöke 1941. január. A Komáromi Football Club 1940. évben érte meg fennállásának 40-ik évét. A ju­bileumi ünnepségeket a kedvezőtlen viszo­nyok miatt kénytelen volt elhalasztani a vezetőség az idei évre. Ennek a nagy­­múltú és sokszor keserves küzdelmeken keresztülment egyesületnek az életében egy idő óta egészen új erők indultak útnak, hogy kiirtsák azokat a csökevényeket, amelyek az elnyomatás ideje alatt szinte szükségszerű tényezőivé váltak. Ma tisztá­ra keresztényi és — ha lehet — még ma1- gyarabb szellemben és a tiszta sporter­kölcsi felfogásban folyik a munka, amely­nek irányítása Bárány Anzelm. elnök nevéhez fűződik. Az 1941-ik sportév megkezdése előtt fel­kerestük a KFC fiatal és rövid idő alatt is annyira népszerűvé vált elnökét, Bárány Anzelmet és felkértük, hogy ismertesse Komárom vá­ros sportközönségével az egyesület ter­veit, előkészületeit és reményeit: egy­szóval, mit vár az új esztendőtől. Bárány az ő közvetlen szívélyességével állt rendelkezésünkre és csillogó szemmel, valóságos rétori tűzzel beszélt egyik leg­főbb szívügyéről, a KFC-ről: — 1941-ben akarjak megünnepelni fenn­állásunk 40-ik évfordulóját és természe­tes, hogy csak jót várok az új esztendő­től. Főleg anyagilag akarunk megerősőd- Ini, e célból gazdag műsort állítottunk ösz­­sze. Január ll-én (most szombaton) Plu­­hár István, a rádióból ismert és megcso­dált szpiker és dr. Sárosi György, á vi­lág egyik legjobb játékosa fog előadást tartani a Kultúrpalotában. Február 8-án rendezzük meg a hagyományos reprezen­tációs KFC-bált a Központi szálló összes termében. Március 15—16-ára tervezzük a jubileumi ünnepségeket, amelynek kereté­ben a Ferencváros és még egy közeli csa­pat részvételével jubileumi tornát rende­zünk. Ugyancsak március hóban fog a nyilvánosság elé lépni kitűnő tomászgár­­dánk, majd április havában az ökölvívó csapatunk. — A legkomolyabban foglalkozunk lab­darúgóink előkészítésével a nehéz bajnoki évadra. A tornatermi edzéseket máris meg­kezdtük, ezeken kívül hetenként egyszer külön sportoktatásban részesülnek. Igyek­szünk erősíteni is a gárdát, nevekről azon­ban ma még nem beszélhetek. — Minden tervezésünk, igyekezetünk és munkánk azonban csak akkor érik gyü­mölccsé, ha érezzük és tudjuk, hogy a sportszérető közönség a hátunk mögött áll és bátorít bennünket. Éppen ezért a leg­kérőbb hangon fordulok a város közönsé­géhez: előlegezze bizalmát. A KFC nem a klubért dolgozik, hanem a városért. Tu­dom, beteg ez az egyesület, de érdemles szeretni a gyermeket és dolgozni érte. Ha seg^sép** kérünk, ne forduljanak el tőlünk, ha a KFC-ről van szó, ne engedjük magunkat befolyásaim az eddigi eredményektől, sem a sötélhen bujkáló egyéne!-:?81. akik csak a saját érdekeiket és érdemeiket védik, de való­jában a múltban sem lettek semmit. Ma a direktórium — átmeneti vezetőség — van az egyesület élén, de dolgozniuk kell azoknak is, akik kívül állnak. Aki mellőzjWnck érzi magát, az nem igazi sportember! — A kritikából van elég. Ne csak bírál­­gassanak, hanem segítsenek bennünket, ne csak jótanácsot adjanak, hanem támogas­sanak bennünket a kivitelezésben is! A magasabb-, hivatalokhoz is fordulok. A KFC íigvp' az íí i"gyük is. Tudom, hogy minden ült sok a munka, de a KFC a város, sőt a vármegye ügyét is képviseli. Elvárom, hogy ők is megfelelő támogatásban részesítsenek bennünket. Merjék exponálni is magukat mellettünk! S adjanak egész falatot, ne csak mindég egy morzsát. Meg lehet győződve úgy a sportközön­ség, mint a hivatalok, hogy a KFC ve­zetősége részéről erőnfelülí, de becsü­letes munka folyik. Nem ünnepelhet újabb 40 évet a KFC, ha a hatóságok részéről nem kap megfelelő támogatást! — Nagy hittel és rendíthetetlen biza­lommal indulok neki az 1941-ik esztendő­nek. Hiszem azt, hogy a vezetőség, a já­tékosok, a közönség és a hatóságok tu­datára ébrednek annak, hogy mekkora fe­lelősség nyugszik a vállukon, hogy mit jelent egy új jövőt kialakítani, mit jelent elismerést néni váróan egy nagy eszmény­ért dolgozni, küzdeni. A KFC jelszava: Kedv, Küzdelem, Kitartás. Kedvvel, mun­ka- és játékkedvvel, rendületlen kitartás­sal küzdünk a jobb, a boldogabb jövőért, így remélem azt, hogy ez az újév valóban új és boldog lesz. — Még be sem fejezheti Bárány elnök a nyilatkozatát, már is kopognak az ajtón: a KFC direktóriuma jön össze, hogy meg­beszélje a téli előkészületeket és Idossza mindenkinek a szerepét. Mindannyian fia­tal, mégis komoly emberek, akiknek a szívében ugyanaz a vágy ég: megerősíteni, felvirágoztatni a KFC-t, hiszen negyven éves ez az egyesület, tele dicsőséggel... Ugv érezzük, hogy Bárány szuggesztív ereje, hihetetlen ambíciója és akadályt nemismerő lendülete minden nehézséget le fog gvőzni és a KFC újból az lesz, ami volt: a magyar sport egyik nagy erőssége. (véső) A KFC direktóriuma csütörtökön este teljes ülést tartott, amelyen fontos folyó ügyeket tárgyalt le. Nemcsak Komáromban, hanem messze vidéken is óriási érdeklődés nyilvánul meg a KFC rendezése: Pl uhár István, az utolérhetetlen rádiószpiker és dr. Sárosi György, a csodálatos futballművész szom­bat esti előadása iránt, amely, a Kultúr­palotában lesz. A KFC február 8-iki jubileumi báljának előkészítő munkálatai teljes erővel meg­indullak. Rövidesen sor kerül a meghí­vók kibocsátására. A bál, mint mindig, most is a farsang legkiemelkedőbb tár­sadalmi eseményének Ígérkezik. Késműves, műköszörűs és acéláru szaküzlet Iraschek József Komárom, Kórház-tér 6 (a katonai kórházzal szemben) Nagy választékban beszerezhetők: ollók, k<*sek, borotvák sfb. Szakszerű köszörülések. Korcsolyáik szakszerű k i hzöföí óse ______________ ■ 50ú

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom