Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)
1941-01-18 / 3. szám
i. »Idftl. KOMAROMI LAPOK 1941. január US. PÉTI SÓ 17% N. MÉSZSALÉTRQM 15.5% N. KÉNSAVAS AMMÓNIÁK 20.5 % N. Budapest V., Nádor-u. 21. KÖRZETI KÉPVISELET UIVEIIEZETE kisalföldi kirendeltsége KOMÁROM Kossuth-tér 48. Az iskolaszéki felszólalások helyreigazítása Kaptuk a következő levelet: Budapest. 1910. december 30. Igen tisztelt Szerkesztő úr! Betegségem miatt csak most kaphattam meg. kerülő úton. a Komáromi Lapok f. hó 21-iki számát. Tisztelettel kérem, hogy a Községi Iskolaszék ülése című cikkben foglalt és személyemet, valamint működésemet súlyosan sértő iskolaszéki felszólalásokkal szemben az. alábbi megállapításoknak b. lapjában helyt adni szíveskedjék. Nem felel meg a valóságnak, hogy a zeneiskolában nem folyt rendszeres tanítás. A tanári könyvek és minden egyes növendék füzetében őrá-A MÁV személyforgalma három napig szünetel az egész országban Az Államvasutak igazgatósága közli, hogy az országosan beállott rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében vasúttecnikai okokból, valamint a szomszédos külföldi vasutaknál beszüntetett csatlakozó vonalok elmaradása miali a gyors sínautóbuszvonatok, motorvonatok, niunkásvoiiUlolk, valamin! a nemzetközi vonatok kivélelével az összes személyszállító vonatok közlekedése január 17-éai. pénteken <1 órától kezdődően előreláthatóan három napi időtartamra szünetelni fog. A MÁN' igazgatósága felkéri az utazó közönséget, hogy utazásait saját érdekében halassza cl. meri a jelzett időn Uíl az utazás nem biztosítható. FELVIDÉKI MEGVÁROK 8 ROMÁNIÁI MENEKÜLTEK testvéri farsangja az öreg Duna mentén Dunamocs. január 17. Kiküldött munkatársunktól: Egy hír ragadta meg figyelmünket a minap, valamelyik pesti újságban: Kassa 3.3 romániai magyar menekültnek adott hajlékot s ellátást. Olyan esemény ez. olyan szép gesztus, ami kétségkívül megérdemli, hogy a magyar közönség tudomást szerezzen róla. Ám úgy vétjük, százszorta érdemeseid), de tán kötelesség is, hangot adni annak, hogy Komáromtól pár kilométernyire egy csöndes, nem is olyan gazdag, de csupa-szeretet. csupa-kedvesség kis dunamenti falucskában 76 Romániából kiiiklözüll magyar kapod szállást, élelmei. Dunamocsnak hívják ezl a falucskát, amely a nevét nem kisebb embertől kapta, mint Mochtól. aki a pozsonyi vár négy tornya közül a legerősebbet építette, valamikor, sok-sok száz évvel ezelőtt... I HOGY FARSANGOL EGY FALI? | Szánok röpködnek az óceán, csengőszóval van tele az egész falu. A1 szánokon leányok, legények, A leányoknak jó dolguk van most: még a boltba sem kell gyalog menniük, de még a szomszéd házig sem. mindig akad. aki felveszi őket a szánra. Hová mennek? kérdezzük egy deres-csikó jó szán-tulajdonostól. A Mocsolyára! hangzik a felelet. Mocsolya : külön falu Dunamocs határában. a régi szőlőhegyen. A házak: borospincék. Vau olyan dunamocsi öreg magyar, aki az első számít óta lábát se teliéi 'issza a faluba: kint telel a Mocsolyán. Kin! alszik, kint főz. kint tölti az egész farsangot, ió mocsi vinkó mellett. A Mocsolya különben hetedhét vármegyében híres, még pedig arról, hogy a dicsőséges: cseh uralom alatt id hangzott el legtöbbször a magyar Him('.kaknem valamennyien' egyszerű munkások. Egyik napról a másikra mondtak fel nekik a gyárban legtöbbjét kitoloncolták, de van. aki önként jött. mert nem bírta tovább a kegyetlenségeket. Egy ilyen meséli :-- Mikor átjöttünk a határon, azl mondták a román katonák: Visszajönnétek még, éhendöglötök Magyarországon! Hogy érzik magukat ill? Amerre csak jöttünk, mindenhol a legnagyobb szeretettel fogadlak. Ennünk van elég. Iénuligái is kapunk. Csak az elhagyót! rög. a szülőföld húz bennünket. Esténként bizony, s éjszakánként sok sírás történik itt a kaszárnyában. De reméljük, hogy megnyugszunk s a magyar kormány jóindulata megszünteti nyomorúságos helyzetünket. A menekültek közös konyhán étkeznek, az egyik falusi vendéglős főz számukra. A dunamocsiak mindent megtesznek, hogy a kedvükben járjanak, sőt feledtetni igyekeznek velük szomorú sorsukat. A napokban előadás volt a református iskolában, a műsort ingyen nézheti ék végig. Kérték a rendezői, badet énekeljenek valamit ők is. Persze, engedélyt kaplak: az Erdélyi Himnuszt zengték el megindítóan, úgy, hogy mindenki könnyezett, aki jelen volt. — Legközelebb magunk rendezünk szindarab-előadást. — mondja a menekültek A Dózsa VIGADÓ ÉTTEREMBEN Magyar konyha, kitűnő fajborok. —o— Pénteken halászlé! —0— „Erdélyi flecken." vezetője — a műsort onnan hoztuk. Arad mellől, bánat fog zokogni benne meg a remény!..... ERDÉLYI HHGÉDCSZó Bánat és remény: erre gondolunk akkor is. mikor hazafelé jövet a katolikus iskola előtt megállunk. Az iskolában a helybeli Sportegyesük'! zenekara próbál. A zenekarba bevettek egy erdélyi kiüldözöttel is, aki nagyszerűen kezeli a hegedűt. Ez a fiatalember volt a legszoiuorúhb «I meneküllek közi. most ez a legvidámabb. Hegedűt kapott. Vigasztalója tett a szárazta. Ül a cimbalom mögött, éppen egy magyar nótát játszik. Ismeretlen dallam errefelé. lent születhetett a vadvirágos Maros partján, régen, vagy a legutóbbi húsz év alatt. Gyönyörűen játszik a fiatalember, mozdulatlan arccal, messzibe-néző tekintettel. A bánat s a remény szobra lehelne ez az erdélyi fiatalember: az arcával, hegedűjével.. . Nehéz Ferenc. „Turul“ SZÁLLODA és ÉTTEREM Komárom, Ferenci József rakpart 10. Központi fűtés. — Penziórendszer. Kitűnő konyha. — Polgári árak. Es.énkím fátyol MISI és zenekara muzsikál. Nagykomárom népmozgalmo az utolsó fiz évben Az elmuli évtizedben ijesztően kicsi a természeies szaporulat ról-órára vezetett tanári bejegyzések bizonyítják, hogy a zeneiskolában rendszeres tanítás folyik és folyt. Vezetésem alatt a ,zeneiskola tananyag tekintetében többel nyújt, mint amire köteles, mert a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által a zeneiskolák részére előirl tananyagon felül a Zeneművészeti Főiskola tantervé alapján tanít. A növendéklétszám csökkenésének oka, részint a tandíjak felemelésében, (amihez érdekem nem fűződik), részben a gazdasági viszonyok általános rosszabbodásában keresendő. A nehéz gazdasági helyzet miatt az ország majdnem minden zeneiskolájában erősen csökkent a növendéklétszám, sőt több kisebb zeneiskola bezárni volt kénytelen. Nem felel meg a tényeknek végül az sem, hogy a vármegyétől »többféle címen« kapnék segélyt. A beosztott tanárok fizetésüket pontosan kapják. Mély tisztelettel újólag kérem, hogy fenti nyilatkozatomat az egyenlő elbánás végett nb. lapjában közölni szíveskedjék, s maradtam Sárloryné Yotisky Emma a komáromi zeneiskola igazgatója, oki. zenetanár nusz. S ami az érdekes ebben: itt még a csendőrök se ti ttolták a legszentebb magyar éneket, pedig akárhányszor egyenest a fülükbe énekelték a mocsiak. De az kellett volna, hogy szóljanak egy szót is! Járjuk az uccákat, a lassan hulldogáló hóban, miközben három kapuból is kiszólnak. hogy térjünk be néhány frissen sült farsangi fánkra. | VALAKI A DUNÁBA UGROTT! [ Simsik János, a révész, újságolja, miközben a, Dunapart felé ballagunk: — Éppen most fogtunk ki egy asszonyt a Dunából. — Hogyhogy? — Beleugrott. öngyilkos akart tenni. — Kicsoda volt? — Egy romániai menekült... íme, ü román emberiesség, a bécsi döntés iránti »hűség« emléke itt is kísérli fent, az északi Duna partján. Persze, hogy tragédia van a vízbeugrás mögött. Az asszony, aki öngyilkosságot kísérelt meg a jeges Dunában. 80 éves. Nyolcvan évig élt Délerdéty egy kis magyar falujában, ott is született. Meghalni már nem volt ideje ott. Puskatussal taszították át a határon, gyermekeitől, unokáitól elszakítva. | EGY KASZÁRNYA MENEKÜLT Kétemeletes, modern épület áll a Dunaparton. A csehek finánckaszárnyája volt. Ide telepítették be a menekülteket. Hetvenhatan vannak összesen, férfiak, asszonyok, leányok, gyermekek. Nem nagyzolási mánia, se nem lokálpatriotizmus csupán, de nem is utópia, ha a Nagykomárom elnevezést használjuk. Csupán a legalkalmasabb, legösszefogóbb névmegjelölése ez városunknak. Mert északi és déli, ó és új, anyaországi és visszacsatolt, 1 és 4. vagy jobbparti és hatparti megkülönböztetések mindenre alkalmasak. csak arra nem. hogy a már törvényhatóságban egyesített városrészeket szellemileg és társadalmilag is összehozzák egy kalap alá. Miért fontos a népszaporulat ? Mindenki tudja, hogy egy ország nemcsak kultúrája, tehát szellemi élete, kereskedelme. ipara, anyagi és hadserege, tehát fizikai réven emclkedhetik magasra és vívhatja ki magának az elismerést, a megfelelő helyet a többi népek között s egyben biztosíthatja is függetlenségét, hanem igen fontos és jelentős tényező e harcában ía természetes szaporulat állandó emelkedése is. Ugyanígy vagyunk egy ország városai közötti versengésben is. A múltban szinte a szemünk láttára fejlődött, népesedett és került elénk a rangsorban sok város, amelyeket pedig húsz évvel ezelőtt megelőztünk, Hogy ez így történt, eddig nem tehettünk sokat róla, de most szabad hazában. szabad lehetőségek között minden téren meg kell indítanunk a harcot, hogy régi helyünket ismét visszafoglalhassuk és véflre túljussunk :.i sokat emlegetett 30 ; z r r 1 Kkesea. E tekintetben igen nagy fontossága van a természetes szaporulatunknak. Mii mond a statisztika? 1930 és 1940 között nagyon sok tanulságot nyújt nekünk a statisztika. Először bemutatjuk a két városrész együttes népmozgalmi statisztikájúl. amely a következő : Mérlegtechnikában jártas könyvszakértő vagyok. Díjtalan felvilágosítás. Spielberger Béla, Halász-u. 4. szám. Telefon 200. (23) ÉT születés halál természetes szaporulat házasság 1930 340 454 86 196 1931 549 370 t79i 230 1932 513 452 61 209 1933 461 337 124 216 1934 425 381 44 219 1933 500 393 107 235 1936 452 387 65 207 1937 441 425 19 210 1938 485. 454 31 216 1939 514 490 24 217 1940 655 518 137 201 1930-tól 1940-ig 5538 4661 877 2356 Évi átlagban ez: 303 születésnek. 424 halálozásnak, 79 természetes szaporulatnak és 214 házasságkötésnek felél meg. (1940-ben tehát magasan felülmúltuk születés és halálozás szempontjából az évi átlagot, ugyanígy a természetes szapora-» lat is sokkal magasabb, ellenben a házasságok száma némi csökkenési mutat.) Az a tény, hogy a természetes szaporulat száma ilyen kicsi, nem megnyugtató egy cseppet sem. Ennek mély okai vannak. Nemcsak gazdasági és népjóléti, hanem jelentősen erkölcsi oksorozat húzódik meg mögötte. Fontos lenne a családi élet anyagi lélfölléíeleinek biztosítása, tisztulni kell a házáról»! etikájának s akkor a liázas- Umsaknak az Istennel és nemzetünkkel szemben fönnálló felelősségtudata újra elevenné lesz. Mert minden eszközzel harcolnunk kell, hogy népesedési arányunk csökkenjen. Mert az utóbbi év fellendülése nem látszik tartós következményűnek s maga az a lény, hogy 1930—1910 között csak 877-eI szaporodott a város társadalma, mindenkit gondolkodóba ejthet. Még egy tanulságos statisztika . Ha az okokat keressük és mélyebben akarunk a népmozgalom körüli rejtelmekbe hatolni, még ;>gy érdekes statisztikát kell bemutatnunk, amely - szintén nagyon tanulságos városunk lokálpatriótái számára. Ez a statisztika az északi és déli városrész külön népm,izgalmát mutatja be 1930-tól 1938-ig. amíg az anyakönyvek külön voltak vezetve: Üzletátvétel: A mélyen tisztelt közönség szives tudomására hozom, hogy Komáromban Rákóczi-u. 19. szám alatti Sörös Lajos jóhír nevű kádárműhelyél f év január 1-től átvettem és saját nevem ala t tovább fogom vezetni. Kérem a helybeli és vidéki rendelők további szives pártfogását. Teljes tisztelettel: Fónad József kádár.
