Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-08-17 / 33. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam 33. szám Szombat, 1940. augusztus i. Alapította: néhai TUBA JANOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A román küldöttség átvette a magyar javaslatokat Hivatalos jelentés a turnu-severini tárgyalásokról Komárom, augusztus 16. A Zsófia hajó pénteken délelőtt román időszámítás szerint 11 óra 20 perckor (nálunk 10 óra 20 perc) érkezett meg Turnu-Severinbe, ahol a hajóállomáson Bárdos sy László bukaresti magyar követ, a budapesti román követ, valamint az Olt-tartományi helytartó és a helyi hatóságok vezetői fogadták a küldöttséget. A Hóry András vezetésével érkezett küldöttség tagjai: vitéz Náday István altábornagy, vitéz Ujszászy István vezérkari ezredes, S z e n t p étery György vezérkari százados, Zilahi-Sebes Jenő miniszteri titkár,a külügyminisztérium sajtóosztályá-Félóra hosszat tartott az első tanácskozás A kölcsönös bemutatkozás után megkezdődött a tanácskozás. A tanácskozáson először kicserélték a meghatalmazásokat, majd Hóry András követ beszéde és a magyar javaslatok átnyujtása következett. Hivatalos jelentés Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a pénteki első találkozásról a következő hivatalos közleményt adták ki: A magyar és román tárgyalóbizottság tagjai pénteken délben Turnu-Severinben megnyilóülésre öszszeültek. A tárgyalás a Bibicesoualapílvány palotájának nagytermében folyt le. A kölcsönös üdvözlőbeszédek elhangzása után, amelyekben kifejezést adtak annak a kívánságnak, hogy a megbeszélések eredményesek legyenek, valamint a felhatalmazások igazolása után Hóry András m. kir. titkos tanácsos, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a- magyar küldöttség vezetője átadta Pop Valér meghatalmazott miniszternek, a román bizottság vezetőjének a magyar kormán}' javaslatait. A román álláspontot, valamint a román kormány javaslatait az aug. Augusztus húszadikán Immár kilcncszáz eszi ende je annak, hogy a magyar nép ünnepli első szent királyát. Szent István kultusza a XI. század végén, Szent István szenttéavatása után kezdődött. Előbb csak népünnepek, törvénycikkek, egyházi ünnepségek alakjában éli, majd az aranybulla általános ünneppé ©melle, mely napon a nemzet királya országos törvénynapot is köteles volt tartani. Az ünnep napja azonban még mindig nem volt egységes; előbb a nagy uralkodó halála napján, majd a szent Jobb föltalálása, később a szent Jobb hazahozatalának napján, Budavár visszafoglalásának évfordulóján tartottak szent István ünnepeket, míg végre Mária Terézia augusztus 20.-át tette kötelező országos ünneppé. Majdnem kétszáz éve tehát, hogy augusztus 20-án milliók ajkán zeng az ének: »Hol vagy István király, Téged magyar kíván«. Téged kíván hagy király e nemzet égi patrónusául, közbenjáróul, védelmezőül küzdelmeiben. bajában, elnyomoítságában és mcgalázottságáhan, szabadon, vagy idegen járom alatt nyögve. Hozzád fohászkodik nyíltan, fényes ünnepségek keretei között, vagy titokban, idegen rendőrkopók elöl rejtőzötten. Ide nem szűnik meg Téged hívni, Benned bízni, mert alázattal bámulja a Te szellemed nagyságát, mély hited mellett csodálatos erélyűdet, holes előrelátásodat, szilárd akaraterődét és áldásos jóságodat. De fokozottabb bittel, bizalommal és reménnyel talán soha sem kértük szent Jobbod segítségét, mint Trianon óta, amikor kockát veteitek szép birodalmadra, széldurakoiták és prédaként szétosztották az ólálkodó éhesek és kapzsik között s néped öt ország halárai közé szaggatva szántabánla, hogy hűtlen lett a Te nemes eszméidhez, hüllen lett a hagyományokhoz, hűtlen ahhoz az Istenhez, akihez Te vezetted el őt a kereszténység összefogó erejével. S Te megmutattad népednek, hogy tudsz elnéző is lenni, tudsz krisztusi szeretettel meghocsájíani. Halálod kilencszázadik évében, melyet rólad Szent István évének neveztünk el, csodát műveltél. Idegen iga alatt nyögő néped egy részéi visszavezetted csonkahazájába, vér nélkül, áldozatok nélkül. Letöröltél sok könnyet, megszüntettél tömérdek szenvedést, keserves húsz év után öröm mosolyt varázsoltál néped fáradt arcára. A következő évben eljuttattad nemzetedet birodalmad északkeleti határáig, ahol ezer évvei előbb dicső ükapád, Árpád fejedelem átlépte a Kárpátok hágóit, örömünk fokozódott, hálánk nagyobbodott, bizalmunk erősítődön. Kérve kérünk szent király, »magyarok tündöklő csillaga«, ne vondd meg tőlünk csodatevő jóságodat ebben az évben sem, amikor koronád egyik legszebb gyöngye, Erdély felé tekintünk reményteljes szemekkel. Erdély felé, melyet Te csatoltál országodhoz a kereszténység elszakíthatatlan szálaival, amikor a reakciós pogány Gyula lörzsfőt leverted. Erdély felé, mely a török hódoltság és a Habsburg erőszak idején megmentője, fenntartója, megőrzője volt ma is élő szellemednek, magasztos eszméidnek. Erdély felé, ahol most durva elnyomoítságban, megalázotlságban, szegénységben, bilincsbe verten sínylődik néped »gyászos öltözetben Te előtted sírván!« Míg mi itthon a Te szent névnapodon régi hagyományainkhoz híven országos ünnepet készülünk rendezni tiszteletedre, az alatt Túrna Severinben néhány alázatos magyar szolgád azon fáradozik, hogy vér és áldozatok nélkül megtörje a Te szépséges Erdélyeden esett huszonkét esztendős igazságtalanságot. Kérve kérünk, küldd el követségben járó hív szolgáidnak a Te nagy szellemed felvilágosító erejét, sugároztasd telkükbe rettenthetetlen bátorságodat, kölcsönözd nekik igazságunk mély meggyőződését és mindenek előtt a Te nak helyettes vezetője és Ujváry Dezső követség! titkár. A román küldöttségben Pop Valér miniszteren a küldöttség vezetőjén és Dragalina tábornokon kívül Silviu Dragomir volt kisebbségi miniszter, Brosu követségi tanácsos és egy katonai szakértő is résztvesz. A magyar delegáció H ó ry András titkos tanácsos, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezetésével 12 órakor hagyta el a Zsófiát és a Dunaparthoz közelfekvő Kultúrpalotába Hajtatott, ahol a hatalmas könyvtár-teremben várta őket Pop Valér vezetésével a tíztagú román delegáció. A tárgyalás valamivel több mint fél óra hosszat tartott s egy óra előtt öt perccel ért véget. A román delegáció pénteken délután 4 órakor hagyta' el Tumu-Sev érint és visszautazott Bukarestbe, hogy kormányával tárgyalhasson. a tárgyalásokról 19-én, hétfőn délelőtt K10 órakor Turnu-Severinhen tartandó legközelebbi ülésen adják elő. A pénteki tanácskozás befejezése? után Sirnion tartományi helytartó a kultúrpalota különtermében ebédet adott, amelyen a magyar és a román küldöttség tagjai teljes számban resztvettek. Bárdossy László bukaresti követ délután a Simplon-expresszel Zilahy- Sebess Jenő miniszteri titkár, a külügyminisztérium sajtóosztályának h. vezetője és Budnay András követségi titkár kíséretében Bukarestbe utazott, ahová éjfél előtt érkeztek meg: A magyar küldöttség többi tagja a Zsófia hajón marad Turmi-Severinben. A Bukarestbe utazott magyar megbízottak és a román bizottság tagjai a hétfő délelőtti ülésre ismét visszatérnek Turnu-Severinbe. Istenbe vetett mélységes hitedet, segítsd őket nehéz és felelősségteljes munkájukban! Törd meg ellenfeleink büszkeségét, önhittségét, gőgjét, győzd meg őket jogtalanságuk, igazságtalan makacsságuk, bűnös önzésük, kapzsiságuk felől! Ne tűrd, hogy amit Te adtál nemzetednek, azt továbbra is Idegenek bitorolják, üss szét szent jogaroddal azok közölt, akik továbbra is igában akarják tartani erdélyi népedet, Csaba királyfi utódait! Légy velünk most is nehéz óráinkban, hogy ismét elmondhassuk, világgá kiálthassuk, amit elmondtunk és világgá kiáltottunk Kormányzó urunk komáromi bevonulása napján: Szent István csodája! Harmadik csodája! Református napok Magyar kálvinista testvéreink látogatnak cl több napra hozzánk, hogy az ősi város történelmi falai között tartsák meg fontos tanácskozásaikatj, közgyűlésüket és országos nagygyűlésüket. Jézus alázatos szolgái: a református lelkipásztorok az ország minden részéből Komáromba sereglenek, hogy egyrészt az Országos Református Lelkészegyesület keretébe tartozó és megoldásra váró aktuális kérdéseket, problémákat megtárgyalják s másrészt beszámoljanak az egyesület jóléti intézményének áldásos működéséről. Vallásoktalók és segédlclkészek s a református nők is egyjegyűinek külön konferenciára, hogy az egyház életében való munkálkodásuk] irányát és módját hivatásuk és rendeltetésük szerint megállapítsák. A kálvinista lelkipásztorok élén itt lesznek az országos nevű vezetők, D. Ravasz László dr. püspök, konventí elnök, D. Révész Imre dr., Farkas István, Medgyaszay Vince, Berták Béla és Magda Sándor püspökök, Szabó Imre budapesti esperes, a világi vezérek közül Balogii Jenő dr. ny. igazságügyminiszter, konvenli világi elnök, fáji Fáy István kultuszminiszteri és Szilassy Béla dr. földmívelésügyi államtitkárok, Nagy Nándor főispán, Szabó Zoltán dr., Yasady Béla dr. egyetemi tanárok és más előkelőségek. Az ő megjelenésük nemcsak: súlyt, de fényt is ad a komáromi nagyi napoknak, melyek nevezetes eseményt képeznek városunk történetében. Az Országos Református Presbiteri Szövetség nagygyűlése koronázza be a lelkipásztorok konferenciáit, amelyen Magyarország presbitereinek képviselői fognak megjelenni igen jelentékeny számban, hogy meglátogassák a felszabadult magyar területek reformátusságáiuk reprezentánsait s testvéri szeretettel fogják meg egymás kezét a Krisztus nevében, akinek fényes életepéldája mutat irányt és célt az egyház életében is. Az egyház elöljáróinak fontos feladatai kerülnek a presbiterek IX. konferenciáján napirendre és pedig nemcsak egyházi értelemben, hanem nemzeti vonatkozásban is, mert hiszen a történelem tanúsítja, hogy a magyar református presbiter négyszáz éven keresztül nemcsak egy házában teljesítette kötelességét, hanem a haza szolgálatában is a legelső sorokban küzdött mindenkor. Hazánknak a magyar kálvinista egyház egyik erős oszlopa volt a múltban, tartó pillére ma is és az marad a jövőben is. Szabadságharcok, vértanuk, gályarabok emléke hirdetik hűségűket, lörhetetlensfgükel, áldozatkészségüket és ezek az emlékek ma is kötelez-; mek, ma is buzdítanak és ma is irányítanak. A lélek fellángol és a hit megerősödik c szent emlékekre, amelyeknek csodálatos ereje jótékonyan alkot az egyházért és a hazáért egyaránt. A református konferenciák hozzanak áldást az egyházra és a magyar hazára, s a Mindenható kegyelme ny ugodjék meg azokon, akik Ilii szívvel és odaadó tiétekkel szolgálják a szent ügyet! Ezzel az óhajjal köszöntjük szerclettel a konferenciák tagjait, magyar testvéreinket Komárom történelmi falai között! (;—) T
