Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-08-17 / 33. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam 33. szám Szombat, 1940. augusztus i. Alapította: néhai TUBA JANOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A román küldöttség átvette a magyar javaslatokat Hivatalos jelentés a turnu-severini tárgyalásokról Komárom, augusztus 16. A Zsófia hajó pénteken délelőtt ro­mán időszámítás szerint 11 óra 20 perckor (nálunk 10 óra 20 perc) ér­kezett meg Turnu-Severinbe, ahol a hajóállomáson Bárdos sy László bukaresti magyar követ, a budapesti román követ, valamint az Olt-tarto­­mányi helytartó és a helyi hatóságok vezetői fogadták a küldöttséget. A Hóry András vezetésével érke­zett küldöttség tagjai: vitéz Náday István altábornagy, vitéz Ujszászy István vezérkari ezredes, S z e n t p é­­tery György vezérkari százados, Zi­lahi-Sebes Jenő miniszteri titkár,­­a külügyminisztérium sajtóosztályá-Félóra hosszat tartott az első tanácskozás A kölcsönös bemutatkozás után megkezdődött a tanácskozás. A tanácskozáson először kicserélték a meghatalmazásokat, majd Hóry András követ beszéde és a magyar javaslatok átnyujtása következett. Hivatalos jelentés Mint a Magyar Távirati Iroda je­lenti, a pénteki első találkozásról a következő hivatalos közleményt adták ki: A magyar és román tárgyalóbi­­zottság tagjai pénteken délben Tur­­nu-Severinben megnyilóülésre ösz­­szeültek. A tárgyalás a Bibicesou­­alapílvány palotájának nagytermé­ben folyt le. A kölcsönös üdvözlőbeszédek elhang­zása után, amelyekben kifejezést ad­tak annak a kívánságnak, hogy a megbeszélések eredményesek legye­nek, valamint a felhatalmazások iga­zolása után Hóry András m. kir. tit­kos tanácsos, rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, a- magyar kül­döttség vezetője átadta Pop Valér meghatalmazott miniszternek, a ro­mán bizottság vezetőjének a magyar kormán}' javaslatait. A román álláspontot, valamint a román kormány javaslatait az aug. Augusztus húszadikán Immár kilcncszáz eszi ende je an­nak, hogy a magyar nép ünnepli első szent királyát. Szent István kultusza a XI. század végén, Szent István szenttéavatása után kezdődött. Előbb csak népünnepek, törvénycikkek, egy­házi ünnepségek alakjában éli, majd az aranybulla általános ünneppé ©melle, mely napon a nemzet kirá­lya országos törvénynapot is köteles volt tartani. Az ünnep napja azonban még mindig nem volt egységes; előbb a nagy uralkodó halála napján, majd a szent Jobb föltalálása, később a szent Jobb hazahozatalának napján, Budavár visszafoglalásának évfordu­lóján tartottak szent István ünnepe­ket, míg végre Mária Terézia augusz­tus 20.-át tette kötelező országos ün­neppé. Majdnem kétszáz éve tehát, hogy augusztus 20-án milliók ajkán zeng az ének: »Hol vagy István király, Téged magyar kíván«. Téged kíván hagy király e nemzet égi patrónusául, közbenjáróul, védelmezőül küzdel­meiben. bajában, elnyomoítságában és mcgalázottságáhan, szabadon, vagy idegen járom alatt nyögve. Hozzád fohászkodik nyíltan, fényes ünnepsé­gek keretei között, vagy titokban, idegen rendőrkopók elöl rejtőzötten. Ide nem szűnik meg Téged hívni, Benned bízni, mert alázattal bámulja a Te szellemed nagyságát, mély hi­ted mellett csodálatos erélyűdet, holes előrelátásodat, szilárd akaraterődét és áldásos jóságodat. De fokozottabb bittel, bizalommal és reménnyel talán soha sem kértük szent Jobbod segítségét, mint Tria­non óta, amikor kockát veteitek szép birodalmadra, széldurakoiták és pré­daként szétosztották az ólálkodó éhe­sek és kapzsik között s néped öt or­szág halárai közé szaggatva szánta­­bánla, hogy hűtlen lett a Te nemes eszméidhez, hüllen lett a hagyomá­nyokhoz, hűtlen ahhoz az Istenhez, akihez Te vezetted el őt a keresztény­ség összefogó erejével. S Te megmutattad népednek, hogy tudsz elnéző is lenni, tudsz krisztusi szeretettel meghocsájíani. Halálod kilencszázadik évében, melyet rólad Szent István évének neveztünk el, csodát műveltél. Idegen iga alatt nyö­gő néped egy részéi visszavezetted csonkahazájába, vér nélkül, áldozatok nélkül. Letöröltél sok könnyet, meg­szüntettél tömérdek szenvedést, ke­serves húsz év után öröm mosolyt va­rázsoltál néped fáradt arcára. A kö­vetkező évben eljuttattad nemzetedet birodalmad északkeleti határáig, ahol ezer évvei előbb dicső ükapád, Árpád fejedelem átlépte a Kárpátok hágóit, örömünk fokozódott, hálánk nagyob­bodott, bizalmunk erősítődön. Kérve kérünk szent király, »ma­gyarok tündöklő csillaga«, ne vondd meg tőlünk csodatevő jóságodat eb­ben az évben sem, amikor koronád egyik legszebb gyöngye, Erdély felé tekintünk reményteljes szemekkel. Erdély felé, melyet Te csatoltál or­szágodhoz a kereszténység elszakít­hatatlan szálaival, amikor a reakciós pogány Gyula lörzsfőt leverted. Er­dély felé, mely a török hódoltság és a Habsburg erőszak idején megmen­­tője, fenntartója, megőrzője volt ma is élő szellemednek, magasztos esz­méidnek. Erdély felé, ahol most dur­va elnyomoítságban, megalázotlság­ban, szegénységben, bilincsbe verten sínylődik néped »gyászos öltözetben Te előtted sírván!« Míg mi itthon a Te szent névnapo­don régi hagyományainkhoz híven országos ünnepet készülünk rendez­ni tiszteletedre, az alatt Túrna Seve­­rinben néhány alázatos magyar szol­gád azon fáradozik, hogy vér és ál­dozatok nélkül megtörje a Te szép­séges Erdélyeden esett huszonkét esz­tendős igazságtalanságot. Kérve ké­rünk, küldd el követségben járó hív szolgáidnak a Te nagy szellemed fel­­világosító erejét, sugároztasd telkük­be rettenthetetlen bátorságodat, köl­csönözd nekik igazságunk mély meg­győződését és mindenek előtt a Te nak helyettes vezetője és Ujváry Dezső követség! titkár. A román küldöttségben Pop Valér miniszteren a küldöttség vezetőjén és Dragalina tábornokon kívül Silviu Dragomir volt kisebbségi minisz­ter, Brosu követségi tanácsos és egy katonai szakértő is résztvesz. A magyar delegáció H ó ry András titkos tanácsos, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezetésével 12 órakor hagyta el a Zsófiát és a Dunaparthoz közelfekvő Kultúrpalo­tába Hajtatott, ahol a hatalmas könyv­tár-teremben várta őket Pop Valér vezetésével a tíztagú román delegá­ció. A tárgyalás valamivel több mint fél óra hosszat tartott s egy óra előtt öt perccel ért véget. A román delegá­ció pénteken délután 4 órakor hagyta' el Tumu-Sev érint és visszautazott Bu­karestbe, hogy kormányával tárgyal­hasson. a tárgyalásokról 19-én, hétfőn délelőtt K10 órakor Turnu-Severinhen tartandó legköze­lebbi ülésen adják elő. A pénteki tanácskozás befejezése? után Sirnion tartományi helytartó a kultúrpalota különtermében ebédet adott, amelyen a magyar és a román küldöttség tagjai teljes számban reszt­vettek. Bárdossy László bukaresti követ délután a Simplon-expresszel Zilahy- Sebess Jenő miniszteri titkár, a kül­ügyminisztérium sajtóosztályának h. vezetője és Budnay András követségi titkár kíséretében Bukarestbe utazott, ahová éjfél előtt érkeztek meg: A magyar küldöttség többi tagja a Zsófia hajón marad Turmi-Severin­­ben. A Bukarestbe utazott magyar meg­bízottak és a román bizottság tagjai a hétfő délelőtti ülésre ismét vissza­térnek Turnu-Severinbe. Istenbe vetett mélységes hitedet, se­gítsd őket nehéz és felelősségteljes munkájukban! Törd meg ellenfeleink büszkeségét, önhittségét, gőgjét, győzd meg őket jogtalanságuk, igazságtalan makacsságuk, bűnös önzésük, kapzsi­ságuk felől! Ne tűrd, hogy amit Te adtál nemzetednek, azt továbbra is Idegenek bitorolják, üss szét szent jogaroddal azok közölt, akik tovább­ra is igában akarják tartani erdélyi népedet, Csaba királyfi utódait! Légy velünk most is nehéz óráinkban, hogy ismét elmondhassuk, világgá kiálthassuk, amit elmondtunk és vi­lággá kiáltottunk Kormányzó urunk komáromi bevonulása napján: Szent István csodája! Harmadik csodája! Református napok Magyar kálvinista testvéreink láto­gatnak cl több napra hozzánk, hogy az ősi város történelmi falai között tartsák meg fontos tanácskozásaikatj, közgyűlésüket és országos nagygyűlé­süket. Jézus alázatos szolgái: a refor­mátus lelkipásztorok az ország min­den részéből Komáromba sereglenek, hogy egyrészt az Országos Reformá­tus Lelkészegyesület keretébe tartozó és megoldásra váró aktuális kérdése­ket, problémákat megtárgyalják s másrészt beszámoljanak az egyesület jóléti intézményének áldásos műkö­déséről. Vallásoktalók és segédlclké­­szek s a református nők is egyje­gyűinek külön konferenciára, hogy az egyház életében való munkálkodásuk] irányát és módját hivatásuk és ren­deltetésük szerint megállapítsák. A kálvinista lelkipásztorok élén itt lesznek az országos nevű vezetők, D. Ravasz László dr. püspök, konventí elnök, D. Révész Imre dr., Farkas István, Medgyaszay Vince, Berták Bé­la és Magda Sándor püspökök, Sza­bó Imre budapesti esperes, a világi vezérek közül Balogii Jenő dr. ny. igazságügyminiszter, konvenli világi elnök, fáji Fáy István kultuszminisz­­teri és Szilassy Béla dr. földmívelés­­ügyi államtitkárok, Nagy Nándor fő­ispán, Szabó Zoltán dr., Yasady Béla dr. egyetemi tanárok és más előkelő­ségek. Az ő megjelenésük nemcsak: súlyt, de fényt is ad a komáromi nagyi napoknak, melyek nevezetes ese­ményt képeznek városunk történeté­ben. Az Országos Református Presbiteri Szövetség nagygyűlése koronázza be a lelkipásztorok konferenciáit, ame­lyen Magyarország presbitereinek képviselői fognak megjelenni igen je­lentékeny számban, hogy megláto­gassák a felszabadult magyar terüle­tek reformátusságáiuk reprezentánsa­it s testvéri szeretettel fogják meg egymás kezét a Krisztus nevében, akinek fényes életepéldája mutat irányt és célt az egyház életében is. Az egyház elöljáróinak fontos fel­adatai kerülnek a presbiterek IX. konferenciáján napirendre és pedig nemcsak egyházi értelemben, hanem nemzeti vonatkozásban is, mert hi­szen a történelem tanúsítja, hogy a magyar református presbiter négy­száz éven keresztül nemcsak egy házá­ban teljesítette kötelességét, hanem a haza szolgálatában is a legelső so­rokban küzdött mindenkor. Hazánk­nak a magyar kálvinista egyház egyik erős oszlopa volt a múltban, tartó pillére ma is és az marad a jövőben is. Szabadságharcok, vértanuk, gá­lyarabok emléke hirdetik hűségűket, lörhetetlensfgükel, áldozatkészségü­ket és ezek az emlékek ma is kötelez-; mek, ma is buzdítanak és ma is irá­nyítanak. A lélek fellángol és a hit megerősödik c szent emlékekre, ame­lyeknek csodálatos ereje jótékonyan alkot az egyházért és a hazáért egy­aránt. A református konferenciák hozza­nak áldást az egyházra és a magyar hazára, s a Mindenható kegyelme ny ugodjék meg azokon, akik Ilii szív­vel és odaadó tiétekkel szolgálják a szent ügyet! Ezzel az óhajjal köszönt­jük szerclettel a konferenciák tagjait, magyar testvéreinket Komárom tör­ténelmi falai között! (;—) T

Next

/
Oldalképek
Tartalom