Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-11-23 / 47. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hctlvanegyedik évfolyam _____ 47. szám ____________Szombat, 1940. november 23. Alapította: néhai TUBA «ÍÁNOS. ..............................................■■—HM....■■■— Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Magyarország az új világrend mellett Komárom, — november 22. Magyarország újabb sorsfordulóhoz érkezett. Csatlakozott Magyarország ahhoz a háromhatalmi egyezmény­hez, melyet szeptember 27-én Német­ország, Olaszország és Japán képvi­selői írtak alá Becsben. Magyarország önként csatlakozott a világtörténelem e legnagyobb diplomáciai művéhez és tépésével újra szentesítette azt a szo­ros baráti viszonyt, amely Magyaror­szág és a tengelyhatalmak között ed­dig is fennállt s amely a régi, a vi­lágháborúban karddal és vérrel meg­pecsételt kapcsolatot erősíti meg élet­­re-halálra. A csatlakozást közös élet­érdekek li ózták létre s ha Magyaror­szág eddig csak középeurópai érdekek védelmére állolt oda a tengelyhatal­mak mellé, a mostani bécsi aktus európai, sőt világpolitikai jelentőség­gel bír. Mert szövetségbe kerüli a messze Kelet egyik nagyjövőjű nagy­hatalmával, Japánnal is. A most már négyhatalmi egyezmény a béke cél­jait szolgálja, a várvavárt új Európa kialakulását segíti elő s a történelem­nek szükségszerűen új fejlődését vi­szi előbbre. Magyarországnak külön­leges helyet akarnak biztosítani a ten­gelyhatalmak az új európai rendben, mert erre határozott politikájával s Németországhoz és Olaszországhoz való baráti hűségével érdem ekei szer­zett. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter szerdán délelőtt érkeztek Bécsbe és (léiben megtörtént az ünnepélyes ak­tus. Magyarország képviseletében gróf Csáky külügyminiszter írta alá az egyezményt. Nagy jelentősége van az aktusnak Magyarországra, mely első­nek írta alá csatlakozását a hármas szövetséghez s ezzel mintegy a nagy­hatalmak sorába lépett. A három cikkből álló jegyzőkönyvbe foglalt Okmány második cikke hivatkozik a hármas hatalmi egyezmény negyedik cikkére és kimondja, hogy amennyi­bén a jelzett negyedik cikkben emlí­tett közös szakbizottságok oly kérdé­seket tárgyalnának, amelyek Magyar­­ország érdekeit érintik, a bizottságok tanácskozásaiba Magyarország kép­viselőjét is be kell vonni. A három­­hatalmi egyezmény tudvalévőén ki­mondja, hogy a szerződéses okmá­nyok a tartós béke előfeltételének te­kintik, hogy a világ minden nemzete hozzájusson a neki kijáró térhez. Ezért elhatározták, hogy a nagyke­­letázsiai térre és az európai terüle­tekre vonatkozó törekvéseiket illetően vállvetve együtt fognak működni, leg­főbb céljuk lévén, hogy a dolgoknak olyan új rendjét teremtsék meg és tartsák fenn, amely alkalmas az ot­tani népek fejlődésének és jólétének előmozdítására. Az új rendért, az új ! Európáért egyesültek a tengelyhatal­mak. amelyeknek erre való törekvésé­iben vesz részt Magyarország. Az aláírással kapcsolatos kormány­nyilatkozatban hangsúlyozza a nía­­j gyár kormány, hogy a hármas hatal­mi szövetség azért alakult, hogy az emberiségre nehezedő háború továb­bi kiterjedésének gátat vessenek és :hogy a világnak minél hamarabb visz­­íszaadják a tartós és igazságos békét. ■Magyarország, melyet az igazságtalan párisi békeparancsok földre kénysze­rítettek, azokhoz a hatalmakhoz for­— POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLOP ZSIGMOND és SZOMBATID VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor iiccá 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. — Bízzunk önmagunkban és abban az erőben, amit a nemzet kifejt — mondotta gró! Teleki Pál miniszterelnök a MÉP póri vacsoráján A Magyar Élet Pártja csütörtöki klubnapján Eszterházy uccai helyi­ségében vacsorát rendezett, melyen, a párttagok igen nagy számban vet­tek részt. 'A vacsora során Spelt Ernő a párt nevében meleg, lelkes szavakkal üdvözölte Teleki Pál miniszterelnö­köt eredményes bécsi utazása alkal­mából. A vacsora résztvevői a minisz­terelnököt hosszú ideig tarló meleg ünneplésben részesítették. Feszüli érdeklődés közepette gróf Teleki Pál miniszterelnök emelke­dett szólásra. ■ffrr; Melegen köszönöm nektek a ked­ves üdvözlést mondotta többek kö­zött a miniszterelnök —, a bizalmat és a szeretetek amellyel körötökben most ismét találkozom. Spell Ernő azt mondotta, hogy eredményeket értünk el. Igen, eredményeket, de ezek az eredmények ezúttal inkább és első­sorban európai eredmények. Mi kö­vetkezetesen haladtunk ezen az úton. Én hagytam az emberekeL beszélni, kételkedni, hangoskodni, sőt inszinu­­áhv is, mert nj ugúlt" •bibéi* vigv :k. s mindez engem nem sokat zavart és izgatott. Én már hosszú esztendőkkel ezelőtt írtam arról, amiről ma annyit beszélnek, az új világról, az új irány­ban való fejlődésről. Nem regény vagy riport formájában, de tudomá­nyos megalapozottsággal s megírtam már ükkor, Hogy igenis új világ kez­detén vagyunk. S azt a vonalat, ame­lyet követünk s amelyet Gömbös Gyu­la barátunk követett, én régen látom, régen tudom — és őszintén követem. S mondhatom, ezt az őszinteséget künn hamarabb vették észre, mini idebenn. Az őszinteséghez nem kell hangosnak lenni, az őszinteségei úgy kell gyakorolni, hogy« a közös kérdé­sekben az ember mint barát visel­kedjék s nemcsak magát szolgálja, hanem a barátot Is. S minél erősebb a bizalom, annál többel tartozik az ember a másiknak, annál kevésbbé szólhat arról, hogy mit beszélgették. : — Az a terület, amelyet Európának neVezünk, mindenkor egységes életei élt. Ha új államok keletkeztek, azok ólyan formákat vetlek fel, amelyek a többihez simulnak és alkalmazkod­nak. Mert senki a világon nem füg­getlen tökéletesen, nem független min­den tettével, hanem függ attól, hogy mivel tartozik másoknak, különösen barátainak. — De az önként vállalt kötelezett­ség s annak igaz, benső átérzése más, mintha az ember alacsony számítás­ból, gyenge koldus gondolkodásból adja fel függetlenségét mással szem­ben. Ezt a függetlenséget megóvjuk s -ez a barátságot nem gyengíti, hanem ellenkezőleg erősíti. „Bízzunk önmagunkban és abban az erőben, ami! a nemzet kifeji' A mai időkön átvergődni és a nemzeteket, akár kicsinyeket, akár nagyokat átvezetni, óriási felelősség és feladat. Nem önzés az, amikor azt kérem, hogy ehhez a nagy feladathoz minél több időkiméletet kapjunk. Ma mindazoknak, akik országo­kat vezetnek, az a kötelességük, Hogy biztosítsák Európa stabilitását, Hogy közös erővel és egyetértésben átvezes­sék Európát azokon a nehéz problé­mákon, amelyek messze felelte álla­nak az államigazgatás mindennapi feladatainak. Egymásra kell, hogy ta­láljon az ember ezekben a feladatok­ban s meg kell, hogy találja azt a közös bizabnat, hogy ezt igazán akar­ja, gondólja és munkálja. Csak azok­nál az országoknak van létjogosultsá­guk, amelyek európai célokat akar­nak szolgálni, amelyek fel tudnak emelkedni arra a színvonalra, aliol európai célokat is szolgálnak. Mi ezer éve, legalább is már Árpád óta szol­gálunk európai célokat s ha más nemzetek Európában tudnak ide emel­• Komárom Ülj. szab. kir. város törvény­­hatósági bizottsága november 20-án ren­des közgyűlést tartott a városi székház nagytermében. A Hiszekegy elmondása után vitéz. Nagy Nándor főispán üdvö­zölvén a megjelenteket, a közgyűlést meg­nyitotta. Napirend előtt Fejei Géza ipar­testületi elnök, biz. tag szólalt fel a hely’-« ben állomásozó csapatoknál előfordult ipa­ri munkáknak segédekkel történt végez­tetése miatt. Konkrét esettel igazolta ezt az eljárást, ami az arra képesített ipa­rosok mellőzését mutatja. Felkéri a köz­gyűlést, hogy ez állapotok megszüntetése céljából keresse meg az állomásparancs­nokságot, hogy adotf esetben minden ipari, murikát pályázat útján adjon ki, hogy így az önálló iparosok juthassanak munkához. A közgyűlés egyhangúan elfogadta az in­dítványt. Majd áttért a közgyűlés a tárgysorozat­ra, melynek pontjait dr. Csukás István főjegyző, dr. Vízkelely Sándor, dr’. Igó Aladár tanácsnokok, dr. fielesfai Ottó al­jegyző. dr. Szabó Gábor fogalmazó, Hajda kedni, .miért legyünk mi azok,,akik ezt a készséget odadobjuk? — Nem minden nemzet alkalmits arra, hogy ebben a munkában részt vegyen, mert nem mindegyik van ebben a lelki állapotban, de ahhoz, hogy részt vegyen, nem kell okvetle­nül számszerűleg nagy nemzetnek lennie, a megbecsülés meg lehet kö­zöttük s számarányra való tekintet nélkül összefoghatnak Európa újjá­építésére. Természetesen az újjáépí­tést nyilván nem a tetőn fogják kez­deni, hanem a ház ama részein, ame­lyeket szélvész közepette is lehet meg­építeni. Ha több nemzet épít ilyen házat, s mindegyik ilyen józansággal, város lesz belőle, amelyet úgy hív­nak, hogy új Európa. Ezen dolgo­zunk kölcsönös bizalommal s ha az egyik meglátja a másikban, hogy a bizalomra érdemes, hittel, bizalom­mal fordul feléje. . — Azt hiszem, mindannyian teljes bizalommal lehelünk a jövő iránt, azzal a bizalommal, amivel a józian komoly ember lehet. Aki egyenes úton jár, azt tisztelni fogják minden­kor barátai is, ellenségei is. Marad­junk tehát azon az úton, amelyen eddig jártunk. Bízzunk önmagunk­ban, bízzunk abban az erőben, amit a nemzet kifejt Ne várjunk csodá­kat, de bízzunk magunkban úgy, hogy ezt a szemek villogásából mindenki láthassa, meri akkor hinni fognak ezeknek a szemeknek. A miniszterelnök beszédét a vacso­ra résztvevői megújuló tapssal és nagy tetszéssel fogadták. Jenő főmérnök és Fridrich János szv. fő­tanácsos ismertették. A közgyűlés a Kormányzó Ümak az er­délyi részek visszacsatolása alkalmával küldött hódoló feliratra érkezett köszö­netét tudomásul vette. Zcchmeister Sán­dor indítványára a Kishíd uccát gróf Tfe- Jteki Pál ucéánafc, a Kórház-teret pedig Kánya Kálmán térnek nevezte el a köz­gyűlés, dr. Szíjj Ferenc indítványára pe­dig a Nádor- és Vármegyeház nccák kö­zött elterülő Iskola-uccát id. dr. Alapy Gyula uccánat: nevezték el. Az egészség­bizottság tagjaiul megválasztották Fülőp Zsigmond, Czibor Géza, Balogh Miklós, dr. Kathona Tibor, Csízy István, Kollányi Miklós, Királyi Miklós, Fadgyas Aladár, Czike Imre és Surányi Ferenc biz. tagokat. Kaubek Emit adótiszt egy évi fizetésnél­küli szabadságol kapott, az egyik 1. o. al­tiszti állást személyhez kötötten műszaki altiszti állássá szervezték át. A MABI általi kilátásba helyezett bérház építésére nézve a közgyűlés úgy határozott, hogy az épít­tető részére a volt városi szegényházi Rendes közgyűlés a városnál Új uccanevek — A zsidó piaci árasok ügye — Nem módosítják az uccobatkolási szabályrendeletei — Karácsonyi segély dúlt támogatásért, melyek létjogaikért hurcoltak és a diktátumuk revíziójára törekedtek. Magyarországnak az utób­bi két esztendőben sikerült a;; Német Birodalom és Olaszország segítségé­vel vérontás nélkül és békés úton a trianoni békediktátum területi rendel­kezéseit módosítani. Az egész ma­gyarságot hálára kötelezte le e kél nagyhatalom, mely tettekkel is bebi­zonyította, hogy a revíziót mindenütt, ahol erre csak a legkisebb lehetőség is adódik, békésen törekszik végre­hajtani. Magyarország összes szom­szédaival, amelyek történelmi fejlő­désének jogait elismerik, jó kapcsola­tokat kíván fenntartani és kijelenti a kormánynyilatkozat, hogy ez a szö­vetség senki ellen sem irányul. A jö­vőbe veteti szilárd bizalomtól eltölt­ve, azzal a szándékkal csatlakozik Magyarország a háromhatalmi egyez­ményhez, hogy úgy jelenleg, mint a háború f elszámolásakor erejéhez meg­felelően járuljon hozzá a Déikelei- Európa szerencsésebb politikai és gazdasági újjárendezéséhez. Magyarország csatlakozását a kül­földi Lapok nagy jelentőségűnek tart­ják és úgy a német, mint az olasz sajtó elismeréssel emlékezik meg er­ről a történelmi lépésről, mellyel Magyarország részesévé Vált a ten­gelyhatalmak által előkészílell új rendnek. A csatlakozás, elmélyíti Ma­gyarországnak Olaszországgal és Né­metországgal való szolidaritását és ezt valódi szövetséggé alakítja át,..— írja a Giornale d’ Italia c, olasz lap-» ban Gayda s a Berliner Börzenzei­­tung így ír: Magyarország ezzel hitet tett az új világrend mellett. — Dél­után Hitler vezér és kancellár két óráig tartó kihallgatáson fogadta a magyar miniszterelnököt és a kül­ügyminisztert, akikkel a legteljesebb megértésben folyt a, megbeszélés. A nagyhatalmi esoporl erős Magyaror­szágot akar és világviszonylatban Ma­gyarország belső megerősödésén fog ezentúl dolgozni. Magyarország tehál a csatlakozással tekintélyben és je­lentőségben növekedett és meg va­gyunk arról győződve, hogy a ten­gelyhatalmak oldalán a háromhalal­­mi szövetség minden vonaikozásbaa javára fog szolgálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom