Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-13 / 28. szám
1940. július 13. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. BÚCSÚZUNK EGY RÉGI KOMÁROMI ÉPÜLETTŐL ---------»--------Lebontották a megyei levéltárat - Kultúrképek ebből az öreg házból A komáromi vármegyeházán nagy átalakítási munkálatok folynak, új főispán i, alispáni lakások, új levéltár épül. Ezekkel az építkezésekkel kapcsolatban lebontották a megyeház udvarán állott régi megyei levéltárat, ahol negyedszázaddal ezelőtt Komárom és Komárom vármegye egyik erős kultúrközpontja volt, bár az épület eredeti rendeltetése nem a tudományok hajlékadása volt, mert eredetileg istállónak épült, ahol a vármegyei urak négyesfogatainak lovai nyerítettek és toporzékoltak, mint vérbeli fajlovak. Szükségből azután átalakították, áll-) ványokkal, polcokkal fülkékre osztották és beköltözött oda a megyei levéltár gazdag anyaga, és odakerült a Kulcsár István, az első hivatásos magyar újságíró által ajlapílott vármegyei könyvtár ezelőtt száz esztendővel. E helyiségben levéltárnokoskodott Micskey Géza, akire még az öregek közül nébányan emlékeznek. Majd ide kerül, ebbe az ódon bolthajtásos épületbe dr. Alapy Gyula, a vármegye tudós főlevéltárnoka, aki nagy lelkesedéssel veszi kezébe n vármegyei könyvtár ügyét. E könyvtárhoz csatlakozik kezelésre Komárom város népkönyvtára, a Ghyczy Könyvtár, a Múzeum Egyesület Könyvtára* így hatalmas könyvanyag gyűl össze, a könyvtár forgalma egyre nő, Ghyczy Dénes alispán, mint a könyvtárbizottság elnöke kinevezi vármegyei; könyvtárosnak dr. Baranyay József lapszerkesztőt. A könyvtár forgalma azonban könyvtári kisegítőt is kíván, így kerül oda Vajda Ernő, a mostani világhírű hollivoödi filmíró is. Könyvtári órák alatt (hétfőn délután és péntek délelőtt) mozgalmas élet van a levéltárban. Dr. Alapy Gyula, dr. Baranyay József és a kisegítő sokszor nem bírják hármasban lebonyolítani a forgalmat, szívesen jönnek segíteni a megyei tisztviselők, közigazgatási gyakornokok, főispáni titkárok stb. Alapy Gyula itt szerkeszti a Levéltárosok Lapját, a Vármegye Közigaz-' gatási Naptárát, dr. Baranyay Józseffel együtt a Komáromi Újságot és ai Vármegye Hivatalos Lapját. Alapy és Baranyay itt írják tudományos munkáikat, Baranyay itt szerkeszti a Csallóközi Lapokat és a kétszáz évesnél idősebb és messze földön híres 'Komáromi Kalendáriumot. A munkatársak, a kézirattal próbálkozók egymás' kezébe adják a kilincset, valóságos Helikon ez a régi helyiség. Tudósok, művészek is gyakran megfordulnak itt: Gulyás Pál, a most elhunyt Császár Elemér, Komáromi Kacz Endre festőművész, Istók János szobrászművész. Híres zongoraművészünk: Berzsenyi Janó sits József, az államépítészeti hivatal főnöke, Liszt Ferenc egykori tanítványa mindennapos vendég itt. Takáts Sándor neves történetíró, ha a komáromi Erzsébet szigeti villájában nyaral, ha bejön a városba, csak ide látogat el szívesen. Mohi Adolf Tatáról, Sörös 'Pongrác Pannonhalmáról, Hérics Márton Kisbérről, Wenninger Ernő Szőnyről gyakran ellátogatnak ide. A komáromi ref. püspökség titkárai közül Pongrácz József, Vas Vince szintén gyakori vendégei ennek a kultúrközpontnak, ahol a komáromi és vármegyei múzeum egyesület ügyeit is intézik. Itt szövődnek irodalmi tervek, itt bontja ki szárnyait a Jókai Egyesület megalapításának terve, a Kultúrpalotái megépítését is itl tervezik, valamint a létesített komáromi emléktáblák és szobrok ügyeit is. A vármegyei urak közül mindennapos vendégek Kürthy István, Ghyczy Dénes, Asztalos Béla, Galba Károly, Bathó Lajos, Csányi László, Fáy István, Ágoston Miklós, Joó István. Aztán jönnek az ősöket, leszármazásokat keresők százai. Dr. Alapy Gyulának és helyettesének, dr. Baranyay József helyettes levéltárosnak sok dolgot adnak ezek. Alapy megírja itt Komárom megye nemesi családai című nagy művét, amely megkönnyíti az ősök keresésének nem egyszer bonyolult munkáját. Az őskeresők között legkitartóbb volt dr. Konkoly Thege Balázs ügyvéd, a Ko-) máromvidéki Takarékpénztár ügyésze, aki a Konkoly család őseit az oldalágakkal együtt kereste, több éven át mindennap félnapot töltött a megyei levéltárban. Az első uccai ablak-Komárom, július 2. Megdöbbentő halálos szerencsétlenség történt az elmúlt szombaton Komáromban. A tatarozási munkálatok alatt álló kétemeletes megyeháza homlokzatát, közvetlenül az eresz alatt új felirattal látják el. A felirat betűit aranyozással teszik megkapóbbá. Ezeknél a munkáknál segédkezett Fekete József 17 éves festőtanonc, aki a délutáni órákban a 25 méter magas állványon egy kifeszített vászonlappal védte a betűkre hintett aranyport a szél járása ellen. A forró naptűzésben a fárasztó helyzetben levő fiatal tanonc megszédült s hátra akart dőlni az állás védőkorlátját képező deszkának. Azonban az álláson az előírásszerű kettős korlát helyett csak egyetlen; deszkái alkalmaztak, amely olyan magasan volt elhelyezve, hogy a kifáradt s megszédült tanonc a korlátdeszka alatt lezuhant a Vármegye uccára. Súlyos koponyaalapi töréssel, eszméletlenül terült el a kövezeten. Azonnal bevitték a vármegyeháza udvarára, ahol rögtön orvosi segítségben akarták részesíteni, de a fiatal tanonc percek alatt jkiszen-» vedelt. Fekete József tragédiája mélyen megrendítette a forgalmas Vármegye-A rohanó kor csákánya .ezt a régi Rultúrközpontot is kikezdte, sőt lebontotta, hogy új, modern épület emelkedjék ott. Az emlékezés e kis mécsesével világítok rá erre a sol<t kultúrát magában foglalt, eltűnt ódon épületre. (bj) ucca járókelőit, akik tömegesen futottak össze a szerencsétlenségre. A fiatal tanonc Brandeisz Gusztáv festő s mázolómestemél volt alkalmazásban, aki azonban nem dolgozik a megyeháza tatarozásánál s csak párnapra adta oda a fiút kisegítőül B ód i s nevű iparostársának, aki a festési munkálatokat vállalta. A nyomozás megindult, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. Befőzés cukor nélkül (A háziasszonyok ügyeimébe) Azt hiszem, nincs egyetlen háziaszszony sem, aki a gyümölccsel zsúfolt kirakatokat, a csarnokokban, a piacokon a teli gyümölcskosarakat és a roskadozó gyümölcsfákat látva, nem gondol nehéz szívvel arra: vájjon hogyan fogunk befőzni az idén? A gyümölcs, hála Istennek, megvan hozzá. Ha tehát a cukor kevés, vagy még kevesebb, a cukortól függetlenül kell — és lehet — eltenni. Bégi, gyakorlott háziasszonyok nagyon jól tudják, hogy az elrakott gyü-í mölcsöt nemcs'ak a cukor konzerválja, hanem az eltevés módja és' a szalicil is. Éppen azért még akkor sem hasz-, náltak 78—80 deka cukrot, amikor bővében voltunk. Annái kevésbé, mert jól tudják, hogy a túlsók cukor éppen úgy megöli a gyümölcs zamalát é*; ízét, mint a teát és a feketét. A túlsók cukor uniformizál. Olyan, mint a vendéglők generálszósza. A gyümölcs egyéni íze kevés cukorral vagy teljesen cukor nélkül érez-j hétő igazán. Az 1911—18-as háború második esztendejében már csak befőzésre teljesen alkalmatlan nyers cukrot leheteltkapni, de mert befőzni mégis akartunk, kitaláltunk és átvettünk egymástól mindenféle módszert, amelyek beváltak a gyümölcsök túlnyomó részénél. A savanyú és nagyon leves gyümölcsöket nem lehet teljesen cukor nélkül eltenni. Ámde húsz deka cukrot számítva a gyümölcs' kilójára, reme-Mórocz Péter Komárom Nádor u. 15. Telefon 44 Rádió', villany- és műszaki szaküzleí. CORDATIC autógumi, R1V golyóscsapágyak, a világhírű STEYR-PUCH motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok és rendes kerékpárok, a CONTINENTAL írógépek és PFAFF varrógépek körzefkép^Iselete. A PÁTRIA gramafonlemez újdonságok és egyéb gyártmányok is, valamint az összes cikkek nagy választékban raktáron. Villanyszerelés I Javító műhely! MEGNYÍLT 1 a „Turul" étterem | iVerthelyisége, lt85 ahol esténként FÁTYOL MISI és zenekara muzsikál. Megrendítő halálos szerencsétlenség a Vármegye-uccában Kéiemeleinyi magasságból az úttestre zuhant egy festőtanonc mindenkinek A katonának, a munkásnak, a földművesnek, a tisztviselőnek, a háziasszonynak, a gyermeknek mindenütt otthon, munkahelyen, táborban, iskolában, túrán, nyaralásnál nélkülözheíeílen hőpalack kül megoldható a kérdés; ha még mindig savanyúnak találjuk, a használatban néhány szem feloldott szaharinnal lehet tovább édesíteni. A nem túllövés gyümölcsök mindegyike elrakható és eltartható teljeSen cukor nélkül. A cseresznye, meggy kimagolva, keményein üvegekbe tömve, saját levében, tetején késhegynyi szalicillal, huszonötperces kigőzölés után épp úgy eláll, mintha szirupba raktuk volna. Ez a kimagozott cseresznye nagyszerű réteshez, de komp ólnak is. Kimagozás nélkül, csak kompótnak éltévé, egy liter vízhez húsz deka cukorral, te te-, jén késhegynyi szalicillal, a rendes kigőzöléssel jobb, mintha mézédes szirupba tennők. A sárga- és őszibarackból, szilvafélékből, almából, körtéből vagy birsből főzzünk nagyon lassú tűzön olyan sűrű lekvárt, amilyent csak lehet. Varrjunk régi fehér vászonból szalámi vastagságú, két arasz hosszú zsákocskákat és ha a lekvár teljesen kihűlt, töltsük a zsákocskákba. Akasszuk a napra, vagy levegős helyre és hagyjuk megszáradni. Télen, ha fogyasztani akarjuk, lehúzzuk a bőrét és vékony szeletekre vágva tesszük a vajaskenyérre. A háború alatt asszonyaink alaposan kipróbálták ezeket a recepteket és uzsonnákon nagy sikerük volt. Hogy a gyerekek nagyon szerették ezeket a csemegéket, mondanunk sem kell. Nem volt reggeli, tízórai, uzsonna és vacsora, hogy ne kaptak volna. Ezek pótolták az akkor már ré«en nélkülözött csokoládét, kakaót, rizst és egyebeket. A mostani cukorfejadagot vagy ennek egy részét a befőzést idény alatt takarítsák meg a háziasszonyok, bog}’ azokat a gyümölcsöket, amelyeket nem lehet teljesen cukor nélkül eltenni, télre megmenthessék. Gyermeknél a méz jól pótolja a cukrot, egészséges felnőttnél pedig jó kisegítő a szaharin. Konyhai célokra, salátákhoz, főzelékekhez és egyéb édesítéshez a szaharin tökéletesen megfelel. Éppen így megfelel teába vagy kávéba is, mézzel egyenlő arányban keverve különösen. (-) Gyönyörű Tropikál és Póröz öltönyeim vannak. — Az ára pont az Ön zsebéhez készült: P 43 Mérték után is készítünk mindent WEINER Ruhaház Komárom, Baross-utca 12. j
