Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-06-08 / 23. szám

1940, június 8. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. Sikerüli a könyvnap Komáromban Légoltalmi gyakorlatok június első felében A m. kir. honvédelmi miniszter ti legutóbbi őszi légoltalmi gyakorlat óta tovább fejlesztett légoltalmi fel­­készültség jelenlegi mértékének ellen­őrzésére és az elvégzett munka ered­ményének megállapítására a folyó évi első légoltalmi gyakorlatokat június lió első felében fogja megtartani. A légoltalmi gyakorlatokat a miniszter utasítására a tekintetbe jövő városok­ban és községekben a légoltalmi pa­rancsnokok fogják meglepetésszerű­en elrendelni. A gyakorlatok tartama légy teljes nap (24 órja) s a városok és községek azokat minden rögtönzés és egyéni kényelmet szolgáló könnyí­tések szigorú mellőzésével, teljes harc­­szerűséggel hajtják végre. Mindenki­nek becsületbeli kötelessége, hogy a most dúló háborúk tapasztalatainak figyelembevételével fegyelmezett ma­gatartást tanúsítson, a légoltalmi rend­szabályokat teljes komolysággal és lelkiismeretességgel a legszigorúbban betartsa. Különösképen arra kell ügyelni, hogy lakásból (üzletből slb.) még ajtó nyitáskor se szűrődjék ki a legcsekélyebb fény sem. A mai há­ború ugyanis igazolja, bogy az e té­ren elkövetett legcsekélyebb könnyel­mű elővigyázatlanság vagy mulasztás beláthatatlan következményekkel jár­hat, mert az ellenséges repülők éjjel éppen azokat a helyeket támadják meg bombáikkal, amelyek fénykiszű­­rődéssel árulják el magukat. Fegyel­mezetten és lelkiismeretes pontosság­gal kell végrehajtani a légoltalmi gya­korlatokat, mert komoly eset bekövet­kezésekor csak a teljes körültekintés­sel végrehajtott légoltalom biztosít­hatja a polgári lakosság veszélytelen­ségét____________________________ A könyvelés bizalom dolga. Köny veltessen szakemberrel. Spiel­­b erg er Béla Komárom, Halász­­ucca 4. Telefon: 200. (248) Berlin számokban Felület tekintetében Berlin a vi- 1 ágvárosok 6-ik helyén áll 884 négy­zetkilométernyi területével, Bécs, Rio de Janeiro, Róma, Los Angeles és Brisbane mögött. Lakosság szerint New York és Tokio után harmadik helyen áll 4.34 millió lélekkel. London 8.57 millió lakosi számol ugyan, de csak a távol és legtávolabb fekvő kül­városokkal, ha ezek lakosságát leszá­mítjuk, akkor Berlin mögött követke­zik. Berlinnek éppen annyi a lakossá­ga, mint Svájc fele. A német biroda­lomhoz viszonyítva Berlinben lakik az egész német lakosság 5.6 százaléka, va­gyis másként kifejezve minden 17-ik német állampolgár berlini. A birodalmi főváros évente 7.48 millió tonna szenet fogyaszt, tisztán a városi köztisztaság céljaira évente 778.682 köbméter vizet használnak fel.i Az utcai világításra évente 57 millió köbméter világítógázt használnak. A berlini földalattit évente 16 milbó utas használja, a gépkocsik száma 270.000 drb. A város közigazgatásánál, vala­mint a városi üzemekben 101.332 em­ber van alkalmazva. A 80.000 hektár­nyi városi területből 30.000 hektár mezőgazdaságilag használt felület, amelyen 104 ősparaszt dolgozik. — 16.500 h. erdőből 2200 hektár párk­­ból áll. A népességet illetőleg érdekes, hogy Berlinben naponta 153 polgár hal meg, mig óránként 7 gyermek születik. Na­pi átlagban 125 frigyet kötnek. A ber­lini kórházakban 32.000 beteg fekszik. A hidak száma 927, míg a lakóhá­zaké 199.120. Az utolsó állatösszeírás alkalmával megállapíttatott, hogy a fővárosban 17.000 lovat, 20.000 szarvas­marhát, 1.05 millió szárnyasállatot tar­tanak, azonkívül gyümölcsfákban3.73 millió darabot számláltak össze, ami­ből almafára 1.13 millió darab esik. Tehát már Berlin maga gyümölcs­­szükségletének jelentékeny részét sa­ját termeléséből képes fedezni. A vá­rosi könyvtárak 2.23 millió könyvet kölcsönöztek ki. 35.806 volt a beveae­­tett cégek száma és 3.6 millió liter sört termeltek. A város évente 312 millió kg búzát és 260 millió kg rozsot fogyaszt, húsban az évi fogyasztás el­éri a 168.4 millió kg-ot. Az ember a könyvekhez menekül. Jóbarát a könyv, megbízható vezető az egyre bonyolultabb európai úta­­kon. Vigasz és üdítő forrás. A könyv­nap mindig ünnep, a szellemnek, be­tűnek, gondolatnak, magyar megnyi­latkozásnak ünnepe. Komárom is ki­vette részét a könyvnapból s nagyon szívesen, sok könyvet vásárolt. Mik fogytak Komáromban? Legtöbb köny­ve Somogyváry Gyulának fogyott. Sorrendben utána Herczeg Ferencet és Harsányi Zsoltot keresték. Móricz Zsiginond antológiája, a »Magvető« szintén igen népszerű lelt. Ellenben A VÁNDORKÖLTŐ A kávéházban egyszerre csak ott áll az asztal előtt, meghajlik, bizonyos gőggel :s fenséggel, aztán eléd teszi a verset. Kartonpapirosra nyomatta a verset, hogy időtálló legyen. Kell is ez a külső eszköz, szükséges a papi­ros vastagsága, egyébként nem bírná el semmilyen papiros sem ezeket a kegyetlen verseket. Bosszantóan rossz verseket szülnek mostanában a ván­dorköltők, gyehennára valókat. Aszon­­gya például a sorshoz intézett »köl­teményében« a szombatesti vándor­dalnok : Oh mily kétszínű aljas vagy Kérlek, rimánkodok néked És te gúnyosan kikacagsz, Oh te undok átkos féreg. Az undok, átkos féreg tudniillik a sors, amely oly kegyetlen a vándor­­költőhöz, hogy a költő másként nem tudott bosszút állni rajta, csak úgy, hogy verset írt a sors ellen. Nemte­len, de szomjas bosszú, annyi bizo­nyos. A vándorköltő tehát megáll az asz­talod előtt, leteszi a kartont (hogy bem kár a mai világban a jó papiros­ért!), a papiroson láthatod a költő fényképét s olvashatod a verset. A mi költőnk Esztergomból jött. Onnan, ahonnan Babits Mihály néz szerte lá­tó szemeivel a világba. Esztergomból s ilyen rossz költő! Buggyos nadrág­ja alól meztelen lábszára feketéllett, cipőjén a honi por, — a vers egyéb­ként 10 fillérbe került. Ezekből kellene megszervezni az első ejtőernyős brigádot. HAJH, »EXPONÁLT« VITÉZSÉGÜNK! A napokban, beszélgetés közben, azt mondja egy felvidéki ismerős: — Mennyi derék, bátor, csodálato­san harcias ember is lehetett a mi kisebbségi életünkben. Sokkal több, mint amennyit mi ismertünk annak­idején. Ezek a derekak, bátrak, neve­zetesek most kezdenek előbújni s már-már oly tömegesen vannak is­mét, hogy elhomályosítják az eget. Mindenki most kezdi igazolni önma­gát, utólagosan, amikor az ellenőrzés már körülményesebb s amikor azok, akik valóban kinn álltak a kisebbségi élet gránicán, már csak fáradtan le­gyintenek, ha újabb harcosok jelent­keznek. — Csak bámulok, — folytatja a ba­rátom, — hogy utólag ki mindenki volt kitartó, bátor kisebbségi harcos, ki mindenki áldozott, anyagilag, szel­lemileg, ki mindenki hirdeti magáról, hogy üldözték a csehek. Mert most Jókai künyvnapi könyvei meglepően kevés számban fogylak. Főképen szép­irodalom »mehlt«, a komáromi könyv­olvasók érdeklődése csekély a tudo­mányos, komolyabb munkák iránt. Világtörténetet vásároltak nébányan s zenei irodalmai. A költők közül Ady, Kosztolányi és József Attila gyűjteményes köteteit keresték. A könyvkereskedő azt mondja, meg van elégedve a köny vnappal. Tisztek, tiszt­viselők vásároltak lőképen, a diák­sereg vakációra készül: gyengén je­lentkezeti. Ez a komáromi könyvnap mérlege. mindenkit üldöztek a csehek, minden­kinek sérelme, bántalma volt, — ki­nyíltak utólag a fájdalomvirágok s is­mét divat ezeket a hamis virágokat hurcolni, mutogatni. Olyan vérszom­jas férfiak jelentkeznek, akik — ha hinni lehetne előadásuknak — a ki­sebbségi élet minden hajnalán leg­alább is egy csehet reggeliztek. Társa­ságban, vagy négyszem között és nyil­vános helyen záporozik az ön dicsek­vés, az öndicséret megfelelő illataival egyetemben. Akik sohasem voltak a magyar párt tagjai, azok »titokban alapították«, akik soha egy krajcárt nem áldoztak, azok »ráfizettek a ma­gyarságra s most valami rejtélyes alapból kártérítésüket követelik, akik minden csehszlovák írnok előtt hét­rét görnyedlek, azok most amerikai ízű gengszter-históriákat tudnak me­sélni csehekkel viselt dolgaikról. — Ismerjük a céget, a »nem expo­nálom magam« című társaság nagy­számú tagjait. Ezek a megbújok most tajtékzó szájjal igazolják magukat, — hiszen ki törődik már velük s ki em­legeti a republika dolgait! De ezeknek az önmagukat nem exponál óknak kell az utólagos dicsfény, kell az önigazo­lás, kell a bámulat, környezetükben még szükséges a megszállási rémtör­ténet. így történik meg aztán, hogy Pé­csett, vagy Pesten, vagy Tatán járván, megszólítanak odavalósi urak. »Isme­ri X. Y. urat?« — kérdik. — »A napok­ban itt járt, elmesélte a megszállás alatt viselt dolgait. Nahát kérem, hogy az milyen bátor, jellemes, derék, áldo­zatos magyar ember volt! Szinte el sem hiszi az ember! önök remekül viselkedtek, uraim!« Mert a »nem exponálom magam« feliratú urak megváltoztatták a cé­gért s fel-alá járván az országban, hangosan kiáltozzák: »Jaj, de magyar voltam, jaj, de megszenvedtem! Bá­muljatok engem!« És mindenki bámulva-ámulja őket, csak azok nem szólnak egy szót sem, akik valóban megharcolták a harcot. Minek szóljanak? Hadd játsszék a gyerek a maga önigazolási játékaival, hadd higyjé el később önmagáról, hogy milyen fene-magyar volt. Hiszen, lármázni még lármázhatná­nak. Csakhogy ott a baj, hogy ezek a kitűnő önigazolók egyébként is rend­kívül ügyes emberek s ők szedik le a tejföl javarészét... Mert ez a fajta mindenütt megta­lálja a maga számítását. Csak ott ex­ponálja magát, ahol értelme van s csak akkor, amikor szükséges! De akkor aztán teleszájjal! (thyvi) Emelték a tűzifa órái A tüzifatermelés az elmúlt tél rend­kívüli időjárása miatt nagy nehézsé­gekbe ütközött és csak jelentékeny költségemelkedés mellett volt folytat­ható. A kitermelésnél foglalkoztatott munkások bérének és a fuvarozási költségeknek emelkedése a termelési költségeket oly mértékben fokozta, hogy a múlt esztendőben megállapí­tott tüzifaárak emelése vált szüksé­gessé. Az Árellenőrzés Országos Kor­mánybiztosa mosl új rendeletet adott ki a tüzifaárak szabályozására. A termelői árak vagononkinl 20 pengővel emelkedtek, mig a fo­gyasztói árak vagononként mint­egy 40 P-s emelkedést mutálnak. Ezek szerint az aprított bükk tűzifa ára fuvartételben 4.80-ról 5.20 pengő­re emelkedett, míg az egészein kis Hételek ára 6 pengőről 6.40-re. A gyúj­tófa árát is szabályozta az árkor­mánybiztos és pedig úgy, hogy meg­határozott méretben készített kötegek árát állapította meg, tehát az eladási ár nem súly szerint, hanem kötegen­­kint értendő. — Előadás a családvédelemről. Az iskolánkívüli népművelés keretében június 16-án d. m. 5 órakor a Ivat. Le­gényegylet nagytermében Lcdnicz­­ky József alsógallai plébános előadást tart a családvédelemről. Az előadást kísérő műsort az alsógallai műkedve­lők töltik be. Az előadásra, melyre be­lépődíj nincs, különösen felhívjuk vá­rosunk közönségének a figyelmét. Má­sutt is igen nagy érdeklődés és elisme­rés kísérte ezt az érdekes és tartalmas előadást. Zeneiskolai bizottság ülése A komáromi köz«, iskolaszék zeneis­kolai bizottsága május 30-án a polgár­­mesteri hivatalban Szijj Ferenc dr. kormányfötanácsos, iskolaszéki elnök vezetésével látogatott ülést tartott. Az ülésen résztvett Kazacsay Tibor min. tanácsos, a zeneiskolák országos felügyelője is, akit az elnök meleg szavakkal üdvözölt Kazacsay Tibor a bizottságot részletesen tájékoztatta azokról a rendelkezésekről, amelye­ket a zeneiskolákra vonatkozó mi­niszteri rcndeletek tartalmaznak s amelyeknek figyelembevételével lehet a komáromi zeneiskolát is továbbfej­leszteni. Az országos felügyelő az ülést megelőzően meglátogatta a ze­neiskolát, ahol megfigyelte a tanítást s az iskolában szerzett tapasztalatait közölte a bizottsággal. Véleménye sze­rint a zeneiskola városi jellege to­vábbra is fenntartandó s reméli, hogy az iskola, ha a város a miniszteri ren­deletek alapján új szervezeti szabály­zatot készít s a szükséges költségek fedezetéről gondoskodik, igen értékes zenei kultúrintézménnyé fejlődhet Szóba került, hogy a zeneiskola folya­modjék államsegélyért, amire nézve az országos felügyelő támogatását készséggel felajánlotta. A megindult vitában Alapy Gáspár kormányfőta­nácsos, polgármester, K á 11 a y End­re dr., W á n k a y László, Szül a­­csik Lajos, Fülöp Zsigmond, Su­ta c s i k László dr., Schmidt Viktor, és Votisky Emmy zeneiskolai igaz­gató vettek részt és az a vélemény alakult ki, hogy a zeneiskolai bizott­ság szükségesnek tartja a zeneiskola városi jellegét fenntartani és a költ­ségek részbeni fedezésére államköl­csön iránti kérelemmel kell a város­nak a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztériumhoz fordulni. Szijj Ferenc dr. elnök hálás köszönetét mondott Kazacsay országos felügyelőnek a szí­ves felvilágosításokért és további jóin­dulatát kérve, az ülést bezárta. Figyelem 1 fi . W. . f aiyol Nisi és cigányzenekara minden este a TURUL étteremben muzsikál Jégverés előtt biztosítsd termésedet]

Next

/
Oldalképek
Tartalom