Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-12-21 / 51. szám
2. oldal KOMAROMI LAPOK 1940. december 21. J^cüiájcswvyux. LEGSZEBB AJÁNDÉK A KÖZISMERT <yíieio%£ eyAmdJÁA&uihs találkozni a mindennapi élet vásári Kajában. Mikor az eszme győzedelmeskedett, visszavonultak a munkás polgári életbe. Nem állottak ki a fórumra hangosan dicsekedni, nem követeltek a nemzeti kötelcsséglcljesítésért jutalmat. Bőséges jutalmuk volt a kötelességteljesítés öntudata. De Dióst eljöttek és életjelt adlak magukról és jól telték, őszinte örömet okoztak jelentkezésükkel minden magyar embernek, hiszen olyan időket élünk, amikor hívatlan próféták akarják reformálni a szegedi hitvallást. Hívatlanok'és hangoskodik. Jó volt, hogy eljöttek a régiek, azok, akik a miniszsü Mákos és Aioslekercs: &fo2ZBVd@Ók: 16 dkg. liszt, lh csomag Or. Oetker-féle sütőpor. 12 dkg. vaj, Z tojássárgája. csipet só, 3 evőkanál tejföl. (zen anyaglól sima tésztát gyűrűnk. Késfoknyi vastagra kisodorjuk, dió-, vagy máktöltelékkei megtöltjük, rudat formálunk lelnie, tojással megkenjük és világossárgára sütjük. MákostÖétüíék: darált mákot jól cukrozott tejjel felfűzzük, kevés citromhéjat és törött fahéjat adunk hozzá. DióföSieíék: darált diót Dr. Oetker-féle vanillincukorral. kevés mézzel és rummal felfőzzük, kihűlve megtöltjük fenti tésztát, Reeeothönuoet tnoánsógra ingyen küld üti*. Oetker» J2. gyár. Budapest. Vili., Canti-utca 25. Dr. OETKER SÜTŐPORRAL ÉS VANILLINCUKO terelnök szerint magyarok, mert a jövőt építve, hívek a múlthoz. A mai történelmi idők nagy feladatok elé állítanak — így hangzott Horthy Miklós vasárnapi szózata — lés ezeket csak úgy tudjuk tökéletesen megvalósítani, ha öntudatos nemzeti alapon állva, híven teljesítjük kötelességünket ott, ahová a magyar sors állított Ezért élő valóság ma is a szegedi gondolat! A gazdasági élet és termelés tervszerű kiépítése Dr. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter kü önleges megbízatása — Laky Djzső műepjptpmi tanári közellátási miniszternek nevelték ki Magyarország Főméltóságú Kormányzója a miniszterelnök előterjesztésére dr. Reniényi-Schneller Lajos m. kir. titkos tanácsos, pénzügyminisztert. pénzügyminiszteri állásában való változatlan meghagyása mellett, mint külön ügykörrel megbízta a gazdasági élet és jelesen a termelés tervszerűségének kiépí'ésével, valamint az egyes gazdasági tárcák működésében az összhangnak biztosításával. Kistáli dr. Laky Dezsőt, a m. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományegyetem tanárát, országgyűlési képviselőt pedig tárcanélküli miniszterré nevezte ki a Kormányzó az 4917 évi XI. t. c. alapján az ország közcllátásának vezetésére. A pénzügyminiszter nagyfontosságú megbízatása a jövő problémáinak megoldására vonatkozik. Az ő feladata lesz előkészíteni a gazdasági életre a jövőben váró teendőket. Laky Dezső tárcanélküli miniszter feladata viszont a jelen gazdasági kérdéseire vonatkozik, azoknak az intézkedéseknek az előkészítése, amelyek az ország közellátásával vannak összefüggésben, így a nagyközönségnek élelmiszerrel, tüzelővel és egyéb elsőrangú közszükségleti cikkekkel való ellátása. Az ország gazdasági ügyeinek irányításában beállott változásról, az új miniszteri hatáskörökről és teendőkről gróf Teleki Pál miniszterelnök a felsőháznak csütörtökön tartott ülésén nyilatkozott. ORSZÁGOS KÖZELLÁTÁSI HIVATAL FELÁLLÍTÁSA A kormány rendeletet adott ki a közellátás egységes irányításáról és intézkedéséről. A rendelet megállapítja, hogy a közélelmezés és általában a közszükségleti cikkekkel való ellátás egységes irányítása és intézése az 1917. évi XI. törvénycikk alapján kinevezett tárcanélküli miniszter (közellátási miniszter) hatáskörébe tartozik. A közellátási miniszter hatáskörébe utalt ügyek intézésére Országos ÉJFÉLI HARANGSZÖ Irta: Nehéz Ferenc. Csörgő Jani nyomorék gyerek volt, még ötödikes e'.emisla koráig is csak akkorkára tudott megnőni, hogy a Rédly tekintetes úr Tisza kutyája félfejjel nagyobb volt nála. A hátán ormótlan púpot viselt Csörgő Jani, amiből pedig egyik legnagyobb Szerencsédensége következeit szegénynek, mert a plébános úr, tapintattal " bár, de mellőzte a ministrálásnál. Ugyanis a plébános úr azt a sajnálatos tapasztalatot tette, hogy valahányszor Csörgő Jani a ministráns, a templomban kuncogás meg nevelgélés történik. Janinak olyan rosszul állt a minister-ruha, a púpja annyira felhúzta a szoknyát meg a karinget, hogy a csirkefogó iskolások nem tudták megá.lni mutogatás és vincogás nélkül. Pedig, ami azt illeti, a magam részéről éppen minislrálás közben győződtem meg Csörgő Jani jószívéről. Krisztus koporsóját őriztük egyszer, nagypénteken: Jani, Kovács Zsiga, Szántó Miska s én. Délután volt, senki se tartózkodott a templomban, csak mi, strázsák. Szántó Miska, aki a legnagyobb csavargó volt, akit életemben láttam, mit gondolnak, milyen gondolatra vetemedett? Azt mondta, hogy et kellene csenni pár koronát Krisztus koporsója mellől, abból a pénzből, amit a jámlwr koporsó-látogatók hullogattak oda. Mind a hárman belesápadlunk a gondolatba, szólni se tudtunk a megdöbbenéstől — Ez rablógyilkosság... — lehelte Csörgő Jani végre. — Ha megteszed, még életedben a pokolba jutsz! Szántó Miska lehajtotta a fejét: — Beteg az anyám, orvosság kék neki s egy hatosunk sincs, — mondta a kétszínű gazember. — Ne beszéjj, — vágott neki Kovács Zsiga — az anyádat reggel láttam vízér menni a Dunára. Semmi baja se vót. — Cigarettára kék a píz, disznóságl — fakadt ki Csörgő Jani. Szántó Miska felkapta a fejét, a szeme szikrázott. Fölvett három koronát a szenlkoporsó mellé telt tálcáról. — Föladlak a plébános úrnak! — súgta reszketve Csörgő Jani, láttam, egy csepp híjjá csak, hogy nem*kezdi el a rívást. Szántó Miska kihúzta magát, az arca olyan volt, mint aminőnek a bal latorét ábrázolják. Óriási gyerek volt, hatalmas mancsokkal, rettegett az öklétől mindenki. Azt mondta: — Agyonütlek benneteket, ha elárultok! Nem árultuk el, gyarló emberek voltunk mind a hárman. Másnap délben megint én voltam a soros istrázsa, Csörgő Janival. Mikor kitakarodtak a népek a templomból s csak ketten maradtunk, Csörgő Jani eíőkolort a zsebéből két csehkoronát meg öt darab húszfillérest, azaz összesen három koronát s letette a koporsóra. Félévig spórolta ezt az iszonyú-nagy összeget, de letette, a topott pénz helyébe. Ilyen ember volt Csörgő Jani. De mondom, a ministerségének aztán, egyik napról a másikra beföl egzett. Fájt a" szíve szegénynek s ezt megérzete, úgy Közellátási Hivatalt szerveznek. Ennek szervezetébe tartoznak: 1. a m. kir. kereskedelmi hivatal, 2. az árellenőrzés országos kormánybiztosa, 3. azok a személyek, akiket más miniszterek tárcájának létszámából — különösen a földművelésügyi minisztériumnak a közellátási ügyeket intéző ügyosztályából — és más hivatalokból osztanak be, 4. azok a személyek, akiket a szükséghez képest a közellátási miniszter ideiglenes minőségben alkalmaz. A közellátási hivatal a közellátási- miniszter vezetése alatt működik, ügyvitelének rendjét a miniszter állapítja meg. A kereskedelmi hivatal tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint az árellenőrzés országos kormánybiztosa mellé rendelt személyzet a közellátási miniszter felügyelete és fegyelmi hatósága alá tartoznak, a más minisztériumok tárcáinak létszámából beosztott tisztviselők azonban csak ideigleneseit vannak a közellátási miniszternek alárendelve, amíg kirendeltségük tart. A kereskedelmi hivatal a közellátási hivatal keretében továbbra is végzi az ipari nyersanyagellátást és a külkereskedelmi politika körében hozzáutalt tennivalókat. E részben a kereskedelem- és közlekedésügyi és a szükséghez képest más illetékes miniszterek a kereskedelmi hivatal személyzetét — a közellátási miniszter felügyeleti jogának érintetlenül hagyása mellett — továbbra is igénybe veszik. Az árellenőrzés országos kormánybiztosa a közellátási miniszter felügyelete alatt folytatja működését. A közellátási hivatalban ideiglenesen alkalmazott személyeket is ügykörükkel kapcsolatosan a büntetőjogszabályok szempontjából és a titoktartás szempontjából közhivatalnokoknak kell tekinteni. A rendelet kihirdetésének napján, vagyis már szerdán életbe lépett. Előadás az igazi magyar énekről Vasárnap este valóban kitűnő, — szórakoztató s egyben rendkívül tanulságos előadást hallott a Jókai Egyesület kullurházában megjelent közönség: Manga János tartott előadást »A népzene szerepe a felvidéki magyar életben«. Manga János, aki ógyallai tanítósága alatt időt és alkalmat szerez arra, hogy a magyar népi zene legrejtettebb kincseit is feltárja a Felvidéken, fővárosi tudományos körökben is elismert művelője a tárgyi és szellemi néprajznak. A Jókai Egyesület múzeumának néprajzi részét o rendezte legutóbb. Évek óta gyűjti Kodály és Bartók példájára az ősi magyar dallamokat, véteti fel fonográf-lemezre a falusi emberek énekeit, muzsikáját s egyike azoknak, akiknek már bebizonyítaniuk sikerült, hogy a magyar népi zene semmiképpen sem azonos a cigánymuzsikával s az úriszobák hamiscsengésű »magyar dalaival«. Előadása rendkívül színvonalas volt; bevezetőül a népi zene lényegéről beszélt, majd az egyes népek zenéje közötti rokonhatásokról szólott, végül az ősi magyar zenei formákat, a dallamok három csoportját ismertette, szakszerűen s mégis élvezetes formában. Még Ázsiából hozott ősi dallamok csendültek föl Mangínó-Felker Mária pompás énekhangján s Sendlcin János zongorajátékában, valamint agramofónlemezeken. E hármas segítséggel sikerült ábrázolnia az előadónak a régi magyar népi zene érdekességeit, azokat a dallamformákat, amelyektől városi emberek, zeneileg máskép műveltek, elszoktunk. A csodálatosan gazdag magyar lélek zenei kivetítődései zendültek meg, megható volt a városi ember találkozása a falu alig ismert muzsikájával. Talpraesett, városi stílusú előadás volt, mind az előadónak, mind a zenei illusztrátoroknak igaz érdeme Kár, hogy a karácsony előtti vasárnap nagy társadalmi forgatagában az előadásra kevés érdeklődő jutott. Az ilyen előadás feltétlenül megismétlendő s műsorát a magyar városokkal mind meg kellene ismertetni. Az előadást szíves szavakkal dr. Pálos Ferenc, a Jókai Egyesület közművelődési osztályának elnöke vezette be, s ő mondott köszönetét Manga Jánosnak s munkatársainak az élvezetes előadásért. (sz. v.) látszik, a plébános úr is. Addig-addig gondolkozott a plébános úr, míg végre ki-, sütött Jani számára, kárpótlásképpen, egy másik fog alkozást. Kinevezte harangozónak,. a sekrestyés mellé. Jani attól kezdve szívvel-lélekkel a harangozói hivalásnak élt. Ebben azlán nem érezhetett mellőzést. Senki se harangozhatott az iskolások közül, csak ő. De nem is mulasztott volna el egy harangozást sem. Reggel korán kelt, az öreg Gergely bácsi, a sekrestyés, mindig a templomajlóban ta'álta már. Csörgő Janinak lassan a harangok lettek legjobb barátai. Bármerre lépett, mindenfelé csak az emberek rosszaságát, gúnyolódását kellett tapasztalnia. Jani a harangokhoz menekült minden bánatával, minden keserűségével. S érezte, hogy a harangok megértik őt. Tudta, hogy a harangok csengő szava ér leghamarabb az Istenhez, az égbe. Va'ahányszor meghúzta az öregharang kötelét, s- a búgó, szárnva'ó hangok kiröppenlek á toronyból, mindig úgy érezte, hogy a hangokkal a szíve is elrepül, panaszával, fájdalmával egyűlt. — Nemsokára itt a karácsony, — mond-, ta égyszercsak Gergely bácsi — örömet harangozz ám akkor, János! Jani szívénél ú^y ülődött neki ez a szó: öröm, mint a hideg adventi szél az. arcának. Nem örült még ő sohasem az életl)en. Gergely bácsi, mintha beléje látott volna, magyarázni kezdett: — Karácsony a szerelet ünnepe. S a szere'.et a legnagyobb öröm. Meglásd, a harangok is máskép szólnak maid, mint máskor De persze, ebhez az is szük-Diszmngynr. női és fériiruhn zsinórozésok, mindeniéle bátorpaszományok. zsinórok és katonai kiszerelések legolcsóbban HALÁSZ JÁNOS gombkötő- és paszományosmesternél GYŐR, ARANY J.-U. 22. Műhely: Levente-utca 14. 461 séges, hogy aki harangoz, azt is megfogja a szeretet s hogy az is örüljön... — És hogy tudja megfogni az embert a szeretet? — Hogy? — simitotla meg az ál lát Gergely bácsi, mert bizony ilyen kérdésre nem számított. — Hát...- úgy, hogy senkire se haragszik az ember, hanem minden embertársának csak jót kíván. Csörgő Jani ettől kezdve úgy várta a karácsonyt, hogy senki se jobban. Elhatározta, hogy senkire se fog haragudni, mosolyogni fog akkor is, ha valaki a bandzsa szeme miatt, vagy a púpja miatt gúnyolja. Az ádventi rorátékon mindig csak á harangokat figyelte s úgy vette észre, hogy a harangok egyre tisztábban, egyre vidámabban, egyre örömestebb szólnak... így jött el a karácsonyeste. Egy csapat isko'ásgyerek ment az uccán, I a-á íznyájukban csörgött a dió. Szántó Miska volt a vezérük. Köszönleni jártak. Mi' or összetalálkoztak Csörgő Janival, Szántó Miska belemarkolt a zsebébe s egv rakás pénzt tartott Jani arca elé: Öt koronát kerestem márt — mondta. büszkén. Jani szelíden kérte: — Hadd menjek én is veletek. Szántó Miska nagyot, gúnyosat nevetett. -— Te? Iszen te elcsúfítanád a társaságot. Te kúdús! Idomtá'.an-nagy öklével rávágott Jani púpjára s röhögve elfutott a többiekkel. Jani az ütéstől lerogyott a hóba. Szörnyű fájdalmai: érzett, úgy érezte, nteg
