Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-06-01 / 22. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza

Hatvanegyedik évfolyam 22. szám____________ Szombat, 1940. június 1»

Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr.

Előfizetés:

Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő.

Az igazi keresztény és nemzeti politika

Komárom, májas 31.

A keresztény és nemzeti politika fogalmáról, lényegéről és céljairól beszélt gróf Teleki Pál miniszterelnök az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga jubiláris közgyűléséin és amikor azt mondotta, hogy a politika nem lehet egyéb, mint a nemzet összefogásának gyakorlata, a nemzeti politika legigazibb lényegét emelte ki. Sokak szemében a politika az egyéni érvényesülésre való törekvést, tülekedést, pártok alakítását, párthívek toborzását jelenti, pedig ezek a politikai életnek tulajdonképen mellékes, sőt nem is nagyon rokonszenves jelenségei. Az igazi keresztény és nemzeti politika — amint a miniszterelnök megállapította — nem lehet egyéni érdekek versenye és nem lehet irigykedések küzdelme. A keresztény politika az egyes ember szempontjából az egyén munkájának és érdekeinek felolvadása a köz szolgálatában.

A nemzeti politika tehát a szétbontás és a pártharcok helyett a nemzeti erők összefogására törekszik. Ennek jelentőségét talán éppen a mai nagyon válságos időkben, amikor a legnagyobb nemzetek is minden erejüket megfeszítve küzdenek létükérl és jövendőjükért, nem kell különösen hangsúlyozni. Kereszténnyé pedig ezt a politikát elsősorban az a felfogás teszi, hogy ennek a politikának legfontosabb alapja a család. A magyar családot, a családi otthonokat kell megerősíteni, mert ezeken épül fel a magyar társadalom és az egész nemzet. Ennek a politikának a megvalósítása pedig nem is annyira a politikusok és a kormányférfiak kötelessége, mint inkább a társadalom egyes tagjainak, a polgároknak s mindazoknak, akik; a nemzet életében részt akarnak venni. Meg kell szűnnie magyar és magyar közt a gyűlölködésnek, az egymásra való irigy kedésnek, amelyek sajnos ma oly nagy szerepet töltenek be a közéletben és magánéletben egyaránt.

Éppen ezért az igazi keresztény és nemzeti politika elveit kell érvényesíteni a magánéletben, a közéletben és az egyesületek életében is. Ezen a téren nagyon nagy feladatok várnak éppen az egyesületekre, amelyeknek meg kell kezdeniük végre azt a nevelő munkát, amely a magyar társadalmat a múlt hibáitól és gyengeségeitől megtisztítja'és lelkiségét az új keresztény és nemzeti Magyarország követelményeinek megfelelően átformálja. A társadalom- és nemzetnevelés terén ugyanis nem várhatunk mindent az államtól, a közoktatástól, ebbe a nevelő munkába tehát bele kell kapcsolódnia minden magyar embernek, aki a nemzet sorsát szívén viseli.

A magyar életnek egy nagyon sajnálatos jelenségét tette szóvá a miniszterelnök, amikor a »fecsegésről« és a »fecsegőkröl« emlékezett meg. Hangsúlyozta ugyan, hogy nem kívánja ezeknek a fecsegéseknek a jelentőségét túlbecsülni és már cáfolatukat sem tartja érdemesnek, de kétségtelen, hogy ez a rosszindulatú hírterjesztés, amelyet méltán nevezhetünk közéleti pletykálkodásnak, nagyon alkalmas arra, hogy józan, komoly elemeket a munkától eltérítsen. Fel kell tehát venni a küzdelmet az alattomos szájpropaganda aknamunkájával szemben, amely — akarva

Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

Lélekemelő ünnepséggel áldozott

Komárom városa

a világháborús hősök emlékének

Komárom, május 31.

Az elmúlt vasárnap, május utolsó vasárnapján, amely napot a magyar kormány rendele te folytán az egész ország a világháborúban elesett hősök emlékének szenteli, Komárom városa a helybeli 22. honvédgyalogezreddel karöltve kegyeletes emlékünnepélyt rendezett a dunajobbparti volt városháza előtt álló hősi emlékszobornál. A lélekemelő, szép ünnepélyre az egyesített város közönsége ritkán látott óriási tömegben vonult ki:

az egyesítés óta talán még egyszer sem történt meg, hogy a két1 városrész társadalmának egyeteme ilyen impozáns módon nyilatkozott volna meg egy rendezés alkalmával. A kegyelet s a hála érzése forrasztotta össze ezen a napon a két városrészt.

— A magyar hősök életpéldájából tanuljunk a hazáért soha meg nem alkuvó magyar lelkiséget.

Ahogy ők egyek tudtak lenni a hazaszeretetben, mi is legyünk egyek mindig, még akkor is, ha gonosz kezek konkolyt szeretnének elhinteni közöttünk.

Ne akarjunk különbek lenni egymásnál, csak a hazánkat szeressük s szolgáljuk életünkkel, halálunkkal, mert akkor bizonyos, hogy eljön a teljes magyar feltámadás.

A gyönyörű beszédet lelkes taps fogadta, majd a Komáromi Koszorús Dal egye sülét férfikara Schmidt Viktor vezénylete mellett a Szózatot adta elő precízen, mély hatást keltve. Egy díszruhás levente ezután vitéz Somogyvári Gyula »Ivangorodi trombitás« című híres költeményét szavalta el kitünően, érzéssel. Az emlékmű megkoszorúzása következett: az egyházak koszorúinak elhelyezése után Bot Lay ezredes a helyőrség, L a p o 1 d y Mátyás kir. rendőrtanácsos a rendőrség, Czibor Géza a Járási Általános Ipartársulat, Laky Nándor a Grémium, Gyalókay Kálmán a Komárom és Vidéke Ipartársulat, Prágay János az ókomáromi HONSZ, Márkus Lajos az újkomáromi HONSZ, Somogyi István a Tűzharcosok, J ak ü ss Benő dr. a MÁV Önsegélyző Egylet koszorúját tette le kegyeletes szavaié kíséretében az emlékműre. Ugyancsak koszorúval fejezte ki kegyeletét a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara s am. kir. pénzügyőrség helyi kirendeltsége is, végül pedig Komárom város közönsége koszorúját helyezte el mély hatást kiváltott rövid beszéd kíséretében Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos polgármester. Az ünnepélyt a Himnusz zárta be, melyet a honvédzenekar játszott el.

Megalakult a Komárommegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet

A megjelent előkelőségek soraiban ott láttuk Nagy Nándort, Komárom vármegye és város főispánját, Gregor o v i c s Lipót esztergomi kanonokot, Les tár István dr. prépostplébánost, Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos polgármestert, F ülöp Zsigmond és Szijj Ferenc dr. m. kir. kormányfőtanácsosokat, S o ó s Imre dr. törvényszéki elnököt, Bottay ezredest, nagyszámú tisztiküldöttség elén, valamint több más előkelő személyiséget, az intézmények s társadalmi egyesületek küldöttségeit. A tanintézetek növendékei zászlók alatt jelentek meg s résztvettek az ünnepélyen az éppen Komáromban rendezett Katolikus Leánynapra felrándult falusi lányok csoportjai is, az andódi, füssi, naszvadi, csicsói, nagyigmándi, stb. leánykörök festői népviseletbe öltözött tagjai.

Az ünnepélyt a 22. honvédgyalogezred zenekarának Magyar Hiszekegye nyitotta meg, majd Kossányi Jó-t zsef »Regősének« című saját alkalmi versét szavalta el rendkívüli hatással. Ezután Fadgyas Aladár, a jobbparti evangélikus egyház lelkésze lépett az emlékmű elé s tartotta meg ünnepi beszédét.

— Ezekben a világtörténelmi időkben — kezdte beszédét Fadgyas Aladár, — amikor a föld szinte eresztékeiben ingadozik, amikor milliók vívják a világtörténelem legszömyűbb harcait s egyik napról a másikra népek tűnnek el s minden magyar szív Nagymagyarország feltámadását várja, ime: mi megállítjuk az időt ezen a napon, hogy hőseink emlékének áldozzunk. Tesszük ezt azért, mert

éppen most tudjuk leginkább,

hogy mit jelent a hazáért életet áldozni.

Fadgyas Aladár beszéde további során visszapillantást tett a világháború ezer szenvedésére, a magyar kard becsületéről s legyőzhetetlenségéről szólt, majd így folytatta:

vagy nem akarva — gyengíti és bomlasztja a nemzet erejét, lassítja a nemzeti munka ütemét és lazává, ernyedtté teszi a nemzeti társadalmat, amelynek ma igazán tömör sorokban kell állania, hogy a magunk és gyermekeink életét .biztosítsa a magyar jövő számára.

A m. kir. belügyminiszter és pénzügyminiszter a községekben inségjárulék kivetését rendelte el, amelyet a Vármegyei Szociális Alapba kell befizetni. Az így befizetett összeg egy kisebb hányada karitatív segélyekre fordítható, az alap nagyobbik felét azonban a megélhetésében veszélyeztetett lakosság gazdasági helyzetének javítására kell fordítani, mint forgótőkét.

E cél elérése végett a belügyminiszteri úgy intézkedett, hogy az inségj árul ékok ilyetén felhasználása vagy egy közjóléti bizottság, vagy pedig egy közjóléti szövetkezet létesítése útján történjék.

Komárom vm. legutóbbi közgyűlése a szövetkezeti forma mellett foglalt állást^ mert ezt mozgékonyabbnak és cselekvési szabadságában kevésbbé korlátozottnak látta, mint a bürokratikus megkötésektől szabadulni nem tudó bizottsági formát. Ezért utasította a vármegye alispánját, hogy a Komáromvármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet mielőbbi megalakítását ejtse meg.

Reviczky István alispán a szövetkezeti alapszabályok tervezetét elkészítette és mint alapító, felhívással fordult Komárom vármegye lakosaihoz, hogy a szövetkezetbe lépjenek be és annak 1940. évi május 30-ára Komáromba kitűzött alakulóközgyűlésén jelenjenek meg.

A felhívás eredményeként az alakuló közgyűlésen nagy számban jelentek meg a meghívottak és máris jelentékeny menynyiségű üzletrészt jegyeztek.

Az alakuló közgyűlés elnökévé egyhangúan Reviczky István alispánt választották! meg, aki a közgyűlés megnyitása után üdvözölte a megjelenteket és ismertette a szövetkezet előkészítő munkálatait. A' jegyzőkönyv vezetésére Kiss István dr.-t kérte fel.

Kiss István dr., a közigazgatástudományi egyetem adjunktusa felolvasta az aLapszabálytervezetet. Eszerint a szövetkezet célja az inségjárulék szociális felhasználása, melyet Komárom vármegye közönsége a szövetkezet rendelkezésére bocsájt. Ezt az összeget a szövetkezet a megélhetésében veszélyeztetett lakosság gazdasági helyzetének megjavítására, a rászoruló lakosság gazdasági megerősítésére, ezek részére munkaalkalom biztosítására és szociális színvonaluk emelésére használja fel.

A szövetkezet korlátolt felelősséggel alakul, a tagok csupán befizetett üzletrészük erejéig felelnek a szövetkezet kötelezettségeiért. Egy üzletrész 5 P. A szövetkezet tagjai lesznek: a vármegye, a vármegyei számvevőség, a gazdasági felügyelőség, az iskolánkívüli népművelési bizottság kijelölendő tisztviselői, a vármegye szociális tanácsadója, a közjóléti előadó és a vármegye törvényhatósági bizottságának, lakosságának oly tagjai, akik kellő szakkép-1 zettséggel rendelkeznek.

Az igazgatóság legfeljebb 20 tagból áll, elnöke hivatalból a vármegye mindenkori alispánja, tagjai hivatalból a tiszti főügyész, a gazdasági felügyelő, az államépítészeti hivatal főnöke, a vármegye közjóléti előadója és szociális tanácsadója. A' felügyelőbizottság 4 tagból áll, elnöke a vármegye mindenkori főispánja, helyettese a számvevőség főnöke. Az igazgatóság ést fplügyelőbizottság tagjai működésükért díjazásban nem részesülnek.

Minthogy a szövetkezet célja nem nyerészkedés, a szövetkezetnek tiszta haszna nem lesz, az üzletrészek után tehát osztalék nem jár. Ugyancsak nem kerül felosztásra a szövetkezet megszűnése és feloszlása esetén annak vagyona sem, hanem azt karitatív célokra keit fordítani.

Az alapszabályok felolvasása után Virágú Zsigmond dr. (Tata) azon aggályának adott kifejezést, hogy az inségjárulék beszolgáltatása esetén a községek elesnek attól a lehetőségtől, hogy népkonyhákat tartsanak fenn s az iskolásgyermekeket tej- és egyéb segélyben részesítsék. Reviczky István alispán rámutatott arra, Ihogy a befolyó összeg kisebb része ezután is karitatív célt szolgál s így ha korlátoltabb mértékben is, de a községek ezután is kifej thetik eddigi karitatív működésüket.

Ezután a közgyűlés az alapszabályokat egyhangúan elfogadta, majd áttért az igazgatóság és a felügyelőbizottság megalakítására. Az alapszabályok ide vonatkozó rendelkezései szem előtt tartásával az igazgatóság tagjaiul egyhangúan Reviczky István alispán, Alapy Gáspár polgármester komáromi, Barlal Iván etre harcsai, Belesük Sándor dr. komáromi, Bittó Kálmán sárosfai, gróf Kálnoky Sándor és Király József csicsói, Péntek Pál ácsi, Ruttkay Béla szentpálpusztai, Ivánkay Kálmán banai, Nagy Jenő, Hinléder Fels Jenő tiszti főügyész, Deme Sándor dr. államépítészeti főnők, Elekes Imre gazd. felügyelő komáromi, Mihelics Vid budapesti, Szaniszló József dr. szociális előadó komáromi, Magyary Zoltán egyet, tanár budapesti, Pénzes József kömfödi. Hajdú Sándor győri és Wiesenbacher József tatai lakosokat, at felügyelőbizottság tagjaiul pedig Nagy Nándor főispán és Budinszky Lajos vm. számvevőségi főnök komáromi, Eszterhá^j Móric gróf budapesti és Fülöp Zsigmond komáromi lakosokat választották meg.

Végül Kiss István dr. ismertette a szövetkezet munkaprogrammját, mely az Esztergás-rendszer javított, a célt jobban megközelítő elveit teszi magáévá. Erre a részletes munkaprogrammra legközelebb még visszatérünk.

Az alakuló közgyűlés berekesztése után az igazgatóság nyomban megtartotta első ülését, amelyen az igazgatóság alelnökévé Ivánkay Kálmánt választották meg, majd az utalványozások kérdésében foglaltak állást, Magyary Zollán dr. egyetemi tanár pedig rendkívül értékes előadást tartott a. szociális megsegítés e rendszeréről, melynek segítségével komárom vármegye közigazgatási mintavármegye lesz.