Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-30 / 13. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza 13. szám Szombat, 1940. március 30 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÜP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 20. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Eredményes munka az egységért Komárom, — március 29. Másfélévi eredményes működés után megszűnik a felvidéki tárcanélküli minisztérium, mely a visszacsatolt területeknek az anyaországba való végleges beolvadását segítette elő. Nagy körültekintést igénylő s minden részletre kiterjedő fáradságos munkát végzett ez a minisztérium, amelynek élén vitéz Jaross Andor minden idejét és erejét arra szentelte, hogy az unifikálás sok nehézséggel járó végrehajtása a haza és az érdekelt területeken lakó magyarság javára történjék s hogy az anyaország jogrendszerébe való beilleszkedés az egész Vonalon minden fennakadás nélkül végbe menjen. Az elmúlt másfélév átmeneti ideje alatt rengeteg kérdés várt megoldásra s ezeknek előkészítése, beállítása és az ország törvényeinek keretei között leendő megoldására vonatkozó kezdeményezés mind a tárcanélküli miniszter gondját képezte. A kormány előtt a felszabadult területek minden felvetett kérdését a felvidéki miniszter világította meg és azok elintézése az ő véleményének figyelembevételével történt. S ha még hozzávesszük azt, hogy a miniszter mindennapi terhes elfoglaltsága mellett a kormány tagjainak valamennyi tanácskozásán is résztvett, akkor lud-i juk csak értékelni azt a munkál, melyet Jaross Andor végzett. Normális politikai viszonyok mellett az egyesítés munkája nem okozott Volna annyi gondot, de a mostani súlyos külpolitikai idők nehézségei a kormány valamennyi tagja részére különleges kötelességeket írnak elő, amelyek az unifikáeió végrehajtásában is jelentős szerepel játszottak. A tárcanélküli minisztériumnak nemcsak arra kellett törekednie, hog^7 a visszatért magyarság minden tekintetben megfelelő elbírálásban részelsüljön a hazában és hogy az új jogrendszerbe minden zökkenő nélkül beleilleszkedjék, hanem egyik legfőbb feladatát képezte, hogy a húsz év alatt jogaiból kisemmizett magyarság az új keretek között érvényesülhessen és életlehetőségét a magyar hazában megtalálja. Nehéz feladat hárult a táreanélküli minisztériumra a második zsidótörvény végrehajtásával, melyet a visszacsatolt területeken próbállak ki. I)e ennek a feladatnak is sikerrel felelt meg a minisztérium, mely az igazság alapjaira helyezkedve, minden esetet alaposan megtárgyalva intézte el a legkényesebb ügyeket is úgy, amint azt a közérdek megkívánta. Számtalan személyes ügyben kellett állást foglalnia, mert hiszen mindenki, aki a visszacsatolt területen élt, a felvidéki minisztériumban keresett támogatást. Csak az olyan tetterős, áldozatrakész és a magyarság ügyét szívén viselő férfiú volt képes az emberfeletti feladatokat sikerrel megoldani, mint vitéz Jaross Andor, aki valóban fáradhatatlanul, éjt nappallá téve dolgozott magyar testvéreiért a miniszteri székben is. Nem volt olyan jogos ügy, melyet magáévá nem tett volna s nem volt senki, aki hozzá kéréssel fordult, hogy meg nem hallgatta volna. Figyelme és gondja mindenre kiterjedt és éppen olyan határozottsággal emelt szót a felszabadult területek Lakói érdekeiért a kormányban, mint amilyen bátran védte meg a Az olasz és magyar kormány tevékenysége szilárd összhangban van a dunamedencei és a balkáni béke megőrzésére nézve Gróf Teleki Pál miniszterelnök Rómában Gróf Teleki Pál miniszterelnök a húsvéti ünnepeket Olaszországban töltötte és ezl az alkalmai felhasználta arra, hogy meglátogassa Mussolinii és Ciauo gróf külügyminiszteri. A miniszterelnök kedden találkozott a Dúcéval a Venezia palotában, ahol a két vezető államférfin közölt hosszabb megbeszélés folyt. A Duce Giano gróf jelenlétében fogadta Teleki miniszterelnököt. A megbeszélésről a következő hivatalos jelentést adlak ki: A Duce ma este K órakor Ciano gróf jelenlétében fogadta Teleki Pál gróf magyar miniszterelnököt, akivel csaknem két óra hosszat tarló megbeszélést folytatott. A szívélyes megbeszélés azl a szándékol eredményezte, hogy a jövőben minden téren még jobban elmélyítik a két ország együttműködését az immár 13 év ót:: fennálló barátság! egyezmény alapján, amely egyezmény kiáltotta az események tüzpróbájál. Ez a barátság tökéletesen összeegyeztethető az Olaszország és Németország, valamint Németország és Magyarország között fennálló kapcsolatokkal, úgyszintén az Olaszország és Délszlávia közötti viszonnyal. A kél kormány szilárdan el van lökéivé arra, hogy különösen a jelenlegi körülmények között tevékenységüket összhangba hozzák a dunamedencei és a balkáni béke megőrzése céljából. A szívélyes hangú és sokatmondó hivatalosjelentéssel az egész világ sajtója foglalkozott és mindenütt melegen fogadták azl. Általában kiemelik, hogy Olaszország és Magyarország együttműködése legfőbb tényezője a Dunavidék biztonságának és békés fejlődésének. Olaszország és Magyarország a békéért dolgozik és mindent elkövet, hogy Európa délkeleti vidékéről a háború vesz élv ét e 11 á vo lit; a. Gróf Teleki Pál miniszterelnök csütörtökön egyórás kihallgatáson jelent meg XII. Pius pápánál, aki melegen érdeklődött Magyarország sorsa felől és a miniszterelnökkel áldását küldte az egész magyar nemzetnek. A miniszterelnök március 28-án este indult el Rómából hazafelé, útközben a miniszterelnök Budapestre való viszszatérése előtt Triesztben megszakítja útját, de vasárnap már hazaérkezik. Hétfőn délután minisztertanácsot tartanak, melyen Teleki Pál miniszterelnök beszámol római útjáról. A jövő héten újra megélénkül a politikai élet. Hamarosan összehívják a két ház külügyi bizottságát s ezek előtt fogja ismertetni a miniszterelnök a római eszmecseréket. Minthogy a képviselőház húsvéti szünete véget ért, kedden ismét összeül a Ház és folytatja a földművelésügyi miniszter törvényj avasla tán ak t árgyalását. A város háztartási alapjának költségvetése az 1940. évre A belügyminisztérium alá rendelt városi számvevőség által kiadott 1940. évre szóló költségelőirányzathoz Friedrich János számv. főtanácsos indokoló javaslatot csatolt s ennek alapján ismertetjük a város háztartási alapjának költségvetését. örömmel vehetjük tudomásul, hogy a személyi illetmények egy részét, nevezetesen a város nyugdíjasainak illetményéi. ami összesen 90.030 pengőt tesz ki. a 9910/1939. M. E. sz. rendelet szerint az államkincstár viseli átmenetileg. A kormány e rendelkezése olyan összegnek megtérítése alól mentette fel a városi, ami 50°/o pótadónak felel meg s így a város adófizető közönségének helyzetén jelentékenyen könnyített. Ennek az összegnek levonásával ebben az évben a tisztviselők és alkalmazottak illetményére 456.645 pengőt irányzott elő a költségvetés, törvényhozásban sorstestvéreit, akikkel húsz év szenvedése fűzi őt össze egy egész életre. Ha talán az egyesítés munkája egyeseknek nem váltotta valóra álmait, az a haza és a köz érdekét szolgáló nagyvonalú munkának értékét semmivel sem csökkenti, mert az bizonyos, hogy a táreanélküli minisztérium az unifikáeiőt inaradéknélkiil végrehajtotta és rendeltetését becsületesen betöltötte. A nemzeti ami az előző évihez képest (552.020 P) 95.375 pengő megtakarítást jelent. Tekintve a város súlyos anyagi helyzetét, igen üdvös dolog volna, ha az államkincstár ezen átvállalást nemcsak az átmeneti időre, hanem továbbra is megtartaná. Egyébként az illetmények az összkiadások 32.25 %-át teszik. A költségvetésben az általános igazgatásra személyi és dologi kiadások címén 444.894 pengőt irányoztak elő, ez alatt a cím alatt foglalták össze a közigazgatás, rendészet, államrendészet, tűzrendészet, katonaügy és adókezelés szükségletét. Az előadó a telefonelőfizetési és helyi beszélgetések díjainak nagyságát kifogásolja és intézkedést kér az átvonuló katonák beszállásolásával felmerülő súlyos kötelezettség enyhítésére. De soknak találja a nyomdai kiadásokat is. gondolat és a keresztény erkölcs szellemében végzett munka eredményei érezhetők lesznek az egész országban, melynek sorsáért és boldog jövendőjéért a hazatért magyarok éppen olyan odaadással és áldozatosan készek közreműködni, mini a magyar; haza minden régi fia. Az egyesítés műve befejeződött, szálljon a végzett érdemes munkából áldás magyar hazánkra! (.—) A közegészségügynél a szükségletek ebben az évben 46.077 pengővel emelkedtek és így 72.622 P-ben irányozza elő a költségvetés a végösszeget. E cím alatt irányozzák elő a közegészségügyi igazgatás kiadásait, továbbá a mentőállomás, fertőtlenítő intézet, fürdők, járvány elleni védekezés, nemibeteg-gondozás, tüdőbeteggondozó intézet, zöldkereszt-szolgálal, Stefániaszövetség, temetőravatalozó (Dunajobbpart), háziszemétfu varozás, közkutak, nyilvános illemhelyek szükségleteit. Az állategészségügy címe alatt 84 ezer 202 pengő az előirányzott őszszeg, melyben úgy a személyi, mint a dologi kiadások helyet foglalnak. A közoktatás, közművelődés és vallás rovat alatt összesen 174.585 pengő az előirányzat. Ebből a tanügyi szükségletek (személyi és dologi) 115.900 pengőt, a közművelődés szükségletei 28.970 pengőt és a vallásügy 29.715 pengőt tesznek ki. A tanügyi kiadásoknál javasolja az előadó, hogy feliratban kérje meg a város a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a tanítók államsegélyét — tekintettel a város súlyos anyagi helyzetére — a most folyósított 45 o/o-ról 80 »o-ra emelje fel. A városi zeneiskolánál megjegyzi az előadó, hogy az iskolát a város továbbra csak az esetben tartsa fenn, ha az összes kiadások megtérülnek. A kegyúri kiadásoknál a dologiak 3245 pengővel emelkedtek, az egyházak segélyezésénél pedig egy múlt évi rendes közgyűlés határozata szerint 44 30 pengő emelkedés mutatkozik, mivel az egyházak segélye ezentúl a világháború előtti állapot szerint a lélekszám arányában állapittatik meg. A szegényügy és népjólét rovalnál az előirányzott összeg 94.441 pengő, ebből a szegényügyre 43.840 s a népjólétre 50.601 pengő jut. E tételnél a szükségletek 23.650 pengővel emelkedtek. A közélelmezés rovatban a közvágóhíd, árucsarnok és piacterek szükségletei vannak előirányozva. Összesen 36.708 pengő. A városépítés címe alatt a város szabályozásával felmerülő kiadások 3090 pengőben, a sétányok és faültetések, vagyis a városi kertészet 15.005 pengőben irányoztattak elő. Utak és műtárgyak készítésére 74.620 pengőt, árvédelemre 5410 pengőt, uccák és terek tisztítására 26.555 pengőt s a közvilágításra 33.260 pengőt állítottak be a költségvetésbe, melynek végöszszege 157.940 pengő. A városi kertészetre vonatkozólag megjegyzi az előterjesztés, hogy megfontolandó volna: vájjon nem volna-e helyesebb a kertészetet bérbeadni. A vagy on igazga lásnál 137.523 pengő az előirányzat, mely az ingatlan és ingó vagyon kezelése, a jogok és javadalmak, hordójelző, mázsaház és a házi fuvarozás körül fölmerült szükségletekből áll. Végül a város tartozásaival foglalkozik a jelentés, e címen 306.425 pengőt vettek föl a költségvetésbe. Ez összegből a tőketörlesztésre 130.140 pengőt, kamatokra 176.050 pengőt és vegyes kiadásokra 235 pengőt állítottak 1m\ A költségvetés tartalmazza a fedezetet is s az egyes rovatoknál beállított összegek végeredményben jelentős hiányt mutatnak a szükségletekkel szemben. Az általános igazgatásnál az előirányzott fedezel 686.010 pengő, t I
