Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-23 / 12. szám
8. oldal. KOMAROMI LAPOK ' fi!', .--^r j, t -v, * M' 1»V»PCÍUS '2ß. Kellemetes húsvéti tanátsok az Lotsoló Ifjak számára Drágalátos Ifjú Barátim! Mivelhogy bé-köszöntött az régerivárl ' husvétnak lenyességes innepe, amikor is annak második naptyán tik sokféle Otkolonyokkal és másnemű párfőnyös Spritze’ lökkel összveszedelözködve (sapatostul roharinyátok meg ama Lyányos Házak portáit és oltand védtelen frájjqk és kisaszszonykák között krudélis rivalgások középébe Revolulziól Oszközlendtek, mikoris az szerentsétlen áldozatok örvendező Orlzákal vágni kötelezve trendnek, tik penigh be-rontva az Szalonyba, ott tanálható mindennémű tzukrászi tákolmányok és egyéb!) farantzia módra készíteti Mignyonok és kandérizáll gvimeltsek ellen betstelen lámadásokat eszközöltök, ennél fogva feltételeztem Emien-Magamban, hogy lisztölt Személletek mégjavitni és hő lelkű leleteket belsessé tenni óhajtandó leszek, az inncpi Lotsolás környüllévő szahálláit Néktek meg-állapitom, ki-nyomatom és zsurnál által publikálttá teendem. 1- ső. Válogasd ki az lotsoló üvegtsét oly módon, hogy az a hivságos női szemek előtt minnél tetszetősebb tegyék, valamint az gyimeltsiiek nemtsak húsa, hanem külső ábrázattya is számit, miként úgy egyes embereknél is, Ketses és kellemetes legyék nemtsak az üveglse, hanem aimak belsősége is. Szappanvnak vizes és szagos oldattyát ne igen használd, mert jutalmad esetleg Nyak-le vesse lészen. 2- sodik. Minthogy lotsolni, nem penigh sprittzelni mégy, ennél fogva nem borbélok labdás üveggyil, avagv rusnya Békák formázattyát szorongass kezednek ügyiben. avagv mezei virágok csíny ált íarmájját tűzzed áramtól vonalas kabátodra, ily• kép pen szólva Ideálodhoz: Szagojja meg, Tzuntzika eme szerény ibolát! Mire Ő, kábítva álnok szózatodtól, odahajol és te, meg-nyomva jobb vállad tömésit, patsuli Niagarával lottsantod szemközt az Boldogtalant, hanem előbb engedélt kérsz és tsakis annak cl-lehelése után öntözd' meg a, ház szépséges Virágát. 3- adik. Az mamárul sohse feledkezzél meg, mertha Sorsod szerentsétlen alakulása következtében később netán Anyósodul tisztölheted, rettentő bosszút teend rajtad, amit még tsak le-írni sem lehet, olyan Rettentő. Inkább tsillapitsd szüved Háborgássait, ha netán evésre alkalmatos apró tzukros dolgokkal kínáltától, mire a Mama ilylorma megjegyzésekkel biztogattya párolgó etyepetyédet: — Egyék tsak, líiu Barátom, eme izéket az én ides Tzuntzikám sikeritette az maga tisztöleltyire, minnél lógva Te nekigyürközöl Ifin Ember és újabb ditséreteket zengedözöl az tzukros mitsodák inagasztalására, miket nevezett Tzuntzika félre nem ért és ujíent kénálgatni kezd. így mégyen ez, miként az phisicában az Ön-induetio, vagyis mig az mitsodák el nem fogynak, vagy újabb áldozat nem akadand 4- edik. Az papát ineg-lotsolnod nem szükségeltetik, de Stantzi és Tzili tántikat mód felett igen. Ezen műveletek közepette óvakodj bárkinek is az otkolonyt az szeme közé borítani, vagy az tsudálatos firhangokat le-lotsolni, mert soha többé meg nem hivattatsz, hanem uton-utfélen Durva Fitzkónak neveztetek Nem muszáj az Stantzi néni körül lábatlankodó Tzirinos nevű matskaállal farkán sem tipornod, amit ő vészes »Miau!« kiáltással nyugtáz, és egyben le-hántva lábodrul az bőrt, az háziaktól Bitang néven hivatok 5- ödik. Tzuntzikával különösen légy óvatos viselkedésű, mert ha Őt magadra bőszíted, nagy-bátsikájának, aki neked mathematica tanittó Tanárod, be-beszélli, hogy Te milyen hentzcgésekkel fitogtattad ebbéli Okosságodat és a következő órán fél-tutzat szekimdát, mind-közönségesen Tsikót is nyílik alkalma az Tanári Nőiesbe beirandni. Egyébként marattam őszinte tisztöletein ki-fejezése mellett és tzukros mitsodákban bővelkedő lotsolást kévánva — vitéz — Kis- és nagykereskedők szives figyelmét ezúton hívom fel Komárom VI., Klapka György-út 11. sz. alatt most megnyílt sitii mlpiiii Tisztelettel: Vízcr Jenő ecetgyáros. A komáromi protestáns egyházak finn-estje március 31.-én a ref. templomban] Onni Talas budapesti finn követ és családja Komáromban' megpróbáltatások víhara-inügy bau is hősies elszántsággal küzdött finn testvérek támogatására az egész j világon megdobbantak a nemes szivek és Magyarországon mindenüll szeretettel karolták fel a derék testvér-’ nemzetet, bogy ’megsegítsék élet-halálharcot vívott küzdelmében. Az oroSzfinu háborúban a finnek a világ leghősiesebb nemzetévé küzdölték fel magukat s a súlyos veszteségekkel kötött kényszerbéke még hatványozottabb mértékben ébresztette föl Suomi iránt a testvéri pártfogói szeretet lángját. Most még lelkesebben és még .nagyobb áldozatkészséggel kell sietni fiim testvéreink segítségére, hogy az erőszak állal tőlük elvett régi történelmi városok helyébe építendő városok és falvak megteremtésének nehéz munkájában mellettük álljunk és halhalós támogatást nyújtsunk részükre. Ez a nemes gondolat vezette a komáromi négy protestáns egyházat, amikor elhatározta, hagy a finn testvérek javára nagyszabású templomi estet rendez. A finnestét a Jókai-ucc ai református templomban műre. 31-én fogják megtartani, gazdag finn vonatkozású pontokból álló műsorral. Az esten megjelenik családjával Onni Talas budapesti finn követ is, akinek] hitvese, a kitűnő éiickműyésznő több finn énekszámot fog előadni. Az esi folyamán Po d m ,a n,i c z ky j Pál báró egyet, tanár fart a finn nem- \ zetről előadási, F adgyas Aladár ev. j lelkész imádkozik és bibliát olvas, G y e r ty á n f yné P r á g ay Zsófi, a kiváló művésznő és S á r y Imre ref. lelkipásztor énekszámokat adnak elő, a Ref. Tanítóképző vegyeskara és a jobbparti egyházban működő református egyházi vegyeskar a finn dalköltészet örökbecsű termékeit adja elő, alkalmi szavalat is lesz s a gyülekezet éneke vezeti és zárja be a 1 emplomi minepély 1. A vendégeket és a közreműködőket F ü 1 öp Zsigmond ref. főgondnok üdvözli, G a 1 a in b o s Zoltán ref. lelkipásztor pedig záróbeszédet mond. Az ünnepélyen felszólal a finn követ is, akinek jelenléte valóban nagy jelentőségei ad a komáromi evangélikus és református egyházak c nemescélú ünnepélyének. Az ünnepély végleges programját most állítja össze a rendezőség. A finn esi iránt nemcsak Komáromban, hanem az egész vármegyében igen nagy és szeretetteljes érdeklődés nyilvánul meg. A SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM (Budapest centrumától 12 percre.) - A legideálisabb magaslati gyógyhely. - Tökéletes klinikai berendezkedés. - Penzió: P 14-tól. (Igazgató főorvos: Dr. GYÖRKI BÉLA) TALÁLKOZÁSOM A HALÁLLAL! A halállal tudtommal kétszer találkoztam. Tudtomon kívül talán többszőr i,s. '' Hiszen kisgyerekkoromban tüdőgyulladásom volt és az orvosok lemondtak rólam, de én nem fogadtam szót az orvosi véleménynek. nem haltam meg, de a halál biztosan oil ácsorgót! az ágyam végénél. Erre a lalálkozásra nem emlékszem tisztán, mert igen nagy lázam volt. Tudtommal a halállal 1919 május elsején délelőtt 11 órakor találkoztam. A csehek már előzőleg, április 29-én letartóztatlak. mini magyar lapszerkesztőt, aki a csehek bejövetele előli azt írtam a Komáromi Újságban, hogy fegyverrel kell ellentállni a közeledő cseheknek. A letartóztatás a Komáromi Újság kiadóhivatalában történt, az akkori Spitzerféle könyvkereskedésben. Hat szuronyos katona jött be egy rendőr kíséretében. A rendőr, aki még magyar voll, nagyon nestelte a dolgot, hát a keserű lapdacsot szépen csomagolva akarta beadni és azt mondotta: Tekintetes úr kérem ez alall engem értett), nagyon kéreti a nagyságos űr (ez alatt a rendőrkapitányt értette) és a méltóságos úr is (ez volt a zsupán) nagyon szeretné, ha he tetszenék fáradni a várba! No hát ilyen szíves meghívást már nem utasíthatok vissza, hát gyerünk mondottam én érthető akasztófahumorral. Az uecán az üzletekből gyakran kihallatszott az a megjegyzés: Ni, ott viszik a szerkesztőt! Itt most csak röviden írom meg az esetet, majd más alkalommal részletesen. Május elsején reggel a túlsó oldali kommunista támadás után a garnizon áreszt emeletén levő várbeli fogházunk közelében történtek az uccai harcokban elfogott szerencsétlenek kivégzése. Tisztán lehetett hallani a kétségbeesett kiáltást, hogy oly fiatalok vagyunk még, ne bántsatok. Erre nyomban sortűz következett, aztán pár perc múlva újra kezdődtek a drámai jelenetek. Fogolytársammal, dr. Kováts Gyula fogorvos barátommal hatvan ilyen lövést olvastunk meg. Tíz órakor egy cseh kapitány négy szuronyos katonával jött be és dr. Kováts Gyulát! Makaluzó ólasz parancsnok közbelépésére kiszabadították. Kováts barátunk megígéri, hogy a mi kiszabadításunk érdekében beszélni fog Makaluzóval. Egy óra múlva visszajön a négy cseh katona és egy céduláról neveket’ olvasnak föl. Elferdített nevek, például Brenyai. Én szerencsétlen jelentkeztem, mert azt hittem, kiszabadulok. Amikor az épületből kiérünk, rémülten látom, hogy nem a kijárat felé vezetnek, hanem oda, ahol a délelőtti kivégzések történtek. Az agyonlőttek hulláit teljesen megfosztották ruháiktól és meztelénüt temették el a pár arasznyi mély gödörbe. A kiontott embervér annyira átitatta a homokos talajt, hogy bokáig süppedtem a homokba. A fal mellé állítottak. A négy puskás katona fölhúzta a ravaszt. A’ halállal való találkozás rémes emlékezéseket zúdított az agyamba. Emlékeztem rá, hogy ez az a hely, ahol pár hónappal előbb Virágot, a rablóvezért agyonlőtték. Németül kiabáltam az előttem álló katonákra, hogy gyorsan, schnell! Az élet utolsó pillanatában azt kértem az Istentől, hogy a golyók ne csak az életemet oltsák ki,’hanem a pompás Omega órámat is zúzzák szét, hogy a gazember hullarablók ne vehessék majd hasznát. Volt egy fölemelő pillanatom is. az a ludat, hogy a nagy rejtélybe, a halálba józan, ép ésszel lépek be, míg a haldoklók rendesen elvesztik eszméletüket a nagy pillanat előtt, amikor átlépik a rejtély küszöbét, a halált. A halállal való találkozásomat nem lehetett félreérteni. Az esőköpenyegemet a hátam mögött a földre terítettem, hogy iné a puszta földre essék holttestein. Később hallottam orvosoktól, hogy az agyonlőttek nem hátra, hanem előre buknak, így hiába terítettem ki a köpönyegemet. A sok schnellezésemre az történi, hogy a fal mellől elvezettek a sáncárokba és a lövésre kész katonák egy kapu felé néztek. Előírt ítéletet vártak onnét és csak azután akartak agyonlőni. Az ajtó ki is nyílott és kijött egy cseh ezredesj Valamit szól! a katonáknak. Ezek egy kapuhoz kísértek, azt kinyitották, ott állott egy tehervonat, arra földobtak és vittek Therezienstadtba. Találkoztam a halállal, de még nem vili el. Második találkozásom a halállal az idén történt, február 15-én éjjel 12 és 1 óra között, künn az uccán, harminc fokos hidegben. Hazafelé igyekeztem, de annyira meg voltam hülve, hogy csaknem minden lépésnél meg kellett állnom, hogy levegő után kapkodjak. Az ucca néptelen volt, méteres hótorlaszok nyújtózkodtak végig a járdák mellett. Az üt pár percnyi, ha az ember egészséges, de így köhögve és zihálva egy órát vett igénybe. Észreyeszem, hogy egy falusi gazdaforma ember szembejön velem és nagyon figyel engem. Hatalmas furkósbot a kezében, nagy (tarisznya a vállán, mintha az ős Bakony rengetegeiben valami pásztor ember lett volna. Amikor mellettem elmegy, nagyon megnéz és azt kérdi tőlem, hány óra van? — Félegy — feleltem. Később észreveszem, hogy az én emberem megáll, majd utánam jön lassan, kimért léptekkel. No, ez bizonyosan fejbe akar kólintani azzal a hatalmas furkósbottal. Amenynyire lehetett, siettem, de a halálfélelem kisebb volt bennem, mint a testierőm és azt gondoltam, jöjjön aminek jönni kell. Egyszer úgyis meg kell halni, hát álljunk meg és várjuk be a halált. Segítségért kiáltozni éhben a dermesztő éjszakában úgyis hiába. Megint találkozni fogok a halállal, amely ezúttal biztosan el fog vinni. Megálltam, mert hiába, erőm elhagyott és nem tudtam tovább menni. A íurkós botos halál lassan közeledett felém. Amikor odaért elém, azt kérdezte: — Maga az a szerkesztő, az a költő? — Álnév alatt ugyan írtam verseket, de nem tartom magam költőnek — feleltem. — Kapaszkodjék belém az úr, látom, hogy rosszul érzi magát, majd hazakísérem — szólott a halálnak tartott öreg bácsi. — Köszönöm a szívességét bátyámuram, de én fulladok és minden lépésnél meg kellene állnunk, hát csak magamban vergődöm haza — feleltem, aztán szépen leparoláztunk és békésen elváltunk. Hiába találkoztam megint a halállal, nem vitt el. Azt gondolta, hogy majd elvisz ez a köhögés, ami miatt alig tudtam vánszorogni... Dr. Baranya? wf. Függönykelmék, kézimunka fonalak, ; szőnyegszövő anyagok, sabion minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. Hogyan keletkezett a mai Szent András templom? Sárgult belük a város levéltárából Az első Szent András templom* mely a mostani Helyén állt és András-falva idejében épült, jóval kisebb volt a málnái és egy tornya volt. Építési ideje a levéltár adataiból meg nem állapítható, de az 1587. évi tanácsi jegyzőkönyv már m egem lék szik róla. Az első templom az 1600-as évek elején bontalott le. A mostani Szent András templom elődje 1624-bén épült. Egykorú írás szerint »Szentandrássy István erdélyi püspök által felszentelve az akkoron ill csekély számú ka t ölik usok im a helyéül«. E templomot 1711-ben a jezsuita rendnek adta a város, Eszterházy Imre hercegprímás, esztergomi érsek jóváhagyásával. Az 17(53. évi földrengés a templomot -súlyosan megrongálta, bolthajtása beszakadt, kél tornya ledőlt. A jezsuita-rend 60 ezer forintnyi költséggel új ráépít lette, tornyok nélkül. 1780-ban a Szent Benedekre mi re szállt, majd 170!) augusztus 13-án a kegyúri joggal együtt a városra ruháztátott és plébánia-templommá lett. A város az 1823. évben nagyobbszabású javítást végeztetett rajta 20.000 forint költséggel. E költségvetés említi a Szent András méreted. mely szerint szentélye 9 és fél öl hosszú, 5 öl és 5 láb széles, 10 öl magas, hajója pedig 31 és fél öl höszszú, 13 öl magas és 16 öl szeles, 18 ablakkal. A földindulás után — mondja tovább az írás — fából készült remek bolthajtás fedte a templomot s tornyok tetőzete zsindelyből valónak. Voll kél nagy sekrestyéje, 20 változatú orgonája, 64 képfaragó munkából készült remek padja, 10 oltára és 7 harangja, melyek mind .az 1848. évi tűzvész martalékaivá váltak. E szerencsétlenséget így örökíti meg a templom történetét tárgyaló írás: »A dühöngő lángok a fa fedezetű toronyhoz tapadva rettentő ropogás közt emésztő el a gyúlékony fa anyagból álló tetőt és az egyházba harapózva az egészet megsemmisítő. Imaházunk be- és leégve a harangok a tornyokban összeolvadlak, rettentő dörgéssel vészt osztva hullának le; így hamvasztattak el minden templomaink egyedül a város szélén az úgynevezett Rozália Kápolnát mentvén meg az ég«. Az 1848. szeptember 16-i tűzvész után egy ideig a Rozália kápolna volt a katolikus hívek imahelye, míg a romjaiból újra felépített Szent Andrást 1867-ben fel nem szentelték. Azóta, 1896-ban bádoggal fedett csonka tornyait a mostanival cserélték tel éa kisebb külső, belső javítással eredeti formáját meghagyva hirdeti Isten dicsőségét. Farkas Péter. KUSTYÄN MARTON épület és díszmű bádogosmester Komárom, II. Rákóczi F. u. 28. Elvállal az öszszes e szakmába vágó munkákat és javításokat a legelőnyösebb árban. Költségvetéssel díjtalanul szolgálok *3 Lakás: Sugár ucca 2856 szám
