Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-09 / 10. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. március 9. tytQztk.er Katolikus sajtódélután a Legényegyletben szontlátni. De példaadó módon kell más községi épületet s hozzátartozó udvart is karbantartani. Néhány községben az uccákat, tereket megdöbbentően piszkos, gondozatlan állapotban találtam, — mondja tovább az alispáni rendelet, — tapasztaltam azt is, hogy a trágyalé, egyéb szennyvíz az uccára folyik, az útárkok bepiszkolódnak s nincsenek gyalogjárdák, nincsenek átjárók, a közkútak környéke fel töltetlen s ez a víz fertőzését vonja maga után. Mindezen rendetlenségek a folyó évben feltétlenül megszüntetendők. A közönséget arra kell szoktatni, hogy az utca lehető legtisztább képet nyújtson. A terek tisztántartásáról az elöljáróság gondoskodjék. A magánudvarokban tapasztalt hiányosságokon mihamarább szintén javítani kell. E célból bizottság felállítása a célszerű s a bizottság járná be az udvarokat s adna utasításokat. Cél: a feltétlen tisztaság és rend! A kedv fokozása, főleg az eredményesség szempontjából elenged hetellennek tartom az udvarversenyek rendezését, május 1—október 15 között. A házak előtt, valamint a tereken eok a fahiány s a fásítás nem; egységes. Ezen is segíteni kell. Közterületek fáinak locsolása, gondozása iskolásgyermekekre, leventékre bíeandó. A szegény nép kereseti lehetőségének előmozdítása céljából eperfa ültetése ajánlatos. Ajánlató^ még a meggy, cseresznye, szilvafa ültetése. A rendelet figyelme a továbbiakban kiterjed a községi bikaistálló tisztántartására, a közlegelők karbantartására, majd így végzi: »Jól tudom, hogy a főjegyző urak s elöljáróságok az eddigihez nem hasonlítható emberfeletti munkát végeznek. A megfeszített munka ellenére is meg kell kívánnom, bog}’ e kérdésekkel a múlthoz viszonyítja sokkal erőteljesebben foglalkozzanak. A jövőben nem fogom legértékesebb munkatársaimnak tekinteni azokat, akik csak a belső, irodai, papír os-adminiszlrációbin kifogástalanok, hanem értékesek elsősorban azok lesznek, akik a falu szociális, kullúrális, gazdasági felemelésében, a megélhetésében veszélyeztet e!t közönség megerősítésében eredményesen tevékenykednek.« Az alispán az ellenőrzést maga fogja gyakorolni, a főszolgabírák pedi,g évente kétszer jelentik, hogy az egyes községben milyen a fejlődés, ki mit alkotott. * * * Ez a rendelet önmagát dicséri. Aki ismeri számos községünk elmaradt állapotát, aki sokszor látott már elhanyagolt hivatalokat, piszkos uccákat, csúnya gazdasági udvarejkat, aki fájdalmasan panaszkodott a magyar falvak elmaradottságáról, az teljes mértékben helyesli ezt az intézkedést. Remélhetőleg üdvös hatása ; lesz a nemes versenynek s a községek széppé tevését, a virágos versenyt magunk is figyelemmel fogjuk kísérni, időrőlidőre magunk is beszámolunk egy-egy érdemesebb község ilyen téren való haladásáról. Mert a rend, tisztaság, kullúrális, társadalmi, népjóléti előhaladás egyúttal az egész országnak javára is szól. Rend a háztájon, a hivatalokban: rend a lélekben; rend a magyarok országában! A Kát. Akció rendezésében március hó 3-án délután 5 órára hirdetett sajtódélután a legteljesebb siker jegyében folyt le. A kiváló fővárosi szereplők meghallgatására megtelt nemcsak a nagyterem, hanem a földszinti kisterem is, ahová az előadást hangszóró utján közvetítette az előrelátó rendezőség. L e s t á r István dr. prépost-plébános nyitotta meg a gazdag és változatos műsort, aki megnyitó beszédében üdvözölte a megjelent előadó vendégeket s hangoztatta a jó sajtó fontosságát, aminek különösen -előkelő szerepet juttat napjainkban a nemzetközi konstelláció, amikor világnézetek vívnak élethalálharcot szellemi és katonai harctereken egyaránt: K r a y István báró, nyug. min. osztálytanácsos beszélt ezután a sajtó erejéről. Gyönyörűen felépített beszédében találóan mulatott rá arra, Hogy amit a világháborúban 4 éven keresztül nem tudott elérni az ellenség fegyvere, azt elérte a destruktiv sajtó. Ez tette előbb idegessé a központi hatalmak katonaságát és polgári társadalmát, majd fokozatosan megmételyezte a bizalmakban céltudatosan legyengített lelkeket, míg végül is a hazaárulás magasztalásával megadta a kegyelemdöfést hazánknak, nemzetünknek. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy nem volt kiépített, megszervezett, erős keresztény sajtó. Azóta ennek belátásában javult ugyan a helyzet, de még mindig nem elegendő erős a keresztény sajtó tábora, sok tennivaló áll még előttünk e téren és ezért hívja a közönséget együttes, vállvetett munkába. A nagy tetszéssel és zajos tapssal fogadott beszéd után Kinizsi Andor, a Nemzeti Újság munkatársa tréfás, szellemes csevegéssel szórakoztatta a közönséget, Incze Aurél énekművész pedig főként hazafias, irredenta erdélyi dalokat adott elő. Mindkettőjüknek igen nagy közönségsikere volt. Polónyi Ferenc dr. jezsuita atya egy órás előadásban szintén a keresztény sajtó fontosságát bizonyította. Gyakorlati példákkal mutatta be a. keresztény és a destruktiv sajtó közötti külömbséget. Különösen ma észlelheti a felületes szemlélő, hogy a szemforgató destruktiv lapok is keresztény hangokat pengetnek. Ez azonban csak látszat és tendenciája a megtévesztés. Ezt abból láthatjuk, hogy ha valahol például jelentősebb keresztény megmozdulás történik, erről a keresztény lapok kimerítő tudósítást adnak, míg az álkeresztények vagy meg sem említik az ilyen eseményeket, vagy ha tessék-lássék írnak is róluk, legfeljebb megírják, hol voll pld.- a gyűlés, kik voltak ott, milyen idő volt, szóval megírják a külsőségeket, a lényeget azonban agyonhallgatják. S az a szomorú, hogy ezeket az ál keresztény lapokat. is a keresztények pénzelik, mert hisz országunkban a kereszténység túlnyomó száma mellett keresztény támogatás nélkül lapot fenntartani nem lehet. Hihetetlen, hogy pld. 7 millió katolikus csupán két katolikus napilapot képes fenntartani, míg más lapok sokkal nagyobb példányszámban és szédítően terjedelmes hirdetési rovatokkal jelennek meg. Ez a közöny, a nemtörődömség és az önérzet hiányának az eredménye. A keresztény sajtónak, bármily felekezetű legyen is, a nemzetet kell szolgálnia. Találóan hasonlította a nemzetet az emberi testhez, melynek két karja van, az egyik a katolikus, a másik a protestáns erő. E két kéz külön-külön ugyan, de egy célért, a test jólétéért kell, hogy küzdjön. Küzdenie kell nemcsak szóval, hanem írásban, a sajtó útján is. És ebben a küzdelemben minden kereszténynek részt kell vennie, ha másként nem is, de legalább, saját sajtója támogatásával és az ellenséges sajtó nemtámogatásával. A hatalmas erejű előadást majdnem mondaíról-mondatra szakította félbe a közönség dörgő tapsa és végül elragadtatással ünnepelték a kiváló előadót. Mihályi János, a Központi Sajtóvállalat főtitkárának lelkesítő szavai után Lestár István dr. zárta be a minden tekintetben jólsikerült sajtódélutánt, melynek megrendezéséért Polóny Béla dr.-t, a Kát. Akció sajtóosztályának elnökét illeti teljes elismerés. Igmándi offenzíva! az emberi életkor 80 éves haláráig. TELEFONSZÁM: 299 FATELEPE KOMÁROM RÁKÓCZI FERENC-U. 42. TELEFONSZÁM: 299 Hagyományos ünnepi keretek között üli meg Komárom március 15-ének évfordulóját A magyar szabadság hajnalhasadásának ragyogó napját: március 15-ét az idén is hagyományos lelkesedéssel s hazafias érzéssel üli meg Komárom városa, mely az 1848—49-iki szabadságharcban döntő jelentőségű szerepel jálszott. A 1 a p y Gáspár kormánvfőíanácsos, polgármester értekezletre hívta össze ez ügyben az egyházak, iskolák és a kultúrális egyesületek vezetőit, akik szerdán d. u. állást foglaltak az ünnepély rendezése tárgyában. Az értekezleten a polgármester sajnálatos gyengélkedése miatt nem vehetett részt s helyette dr. Csukás István főjegyző, helyettes polgármester vezette a megbeszélést. A város vezetőségének az volt az elgondolása, hogy a március 15-iki ünnepélyt a Jókai Egyesülettel, a Dalegyesülettel s a többi egyesületekkel óhajtja rendezni sah. polgármester a részletekre nézve kérte a megjelentek előterjesztését. Szijj Ferenc dr. kormányfőtanácsos, a Jókai Egyesület elnökének, S zo inba thy Viktor főtitkárnak és másoknak felszólalása után az értekezlet megállapodott a szabadság ünnepének sorrendjében, mely a következő: Március 15-én délelőtt 9 órakor a város összes templomában ünnepi istentisztelet, 10 órakor az iskolákban hazafias ünnepélyek. Délután 4 órai kezdettel a Jókai Egyesület Kultúrpalotájának emeleli nagytermében szabadság-ünnep. Ez ünnepélyen a Himnuszt a Komáromi Dal egye sülét férfikara adja elő. Ünnepi megnyitót mond BUDAPESTRE utazó kedves olvasóink figyelmét felhívjuk a PANNÓNIA SZÁLLÓ (Rákóczi-ut 5.) éttermeire. Konyhája egyike Budapest elismerten legkiválóbb konyháinak, árai polgáriak. Színház, hangversenyek után az úri közönség kedvelt szórakozó helye. Télikertjében a rádióból is közismert BURA SÁNDOR hírneves cigányzenekara muzsikál. Esküvők, társasösszejövetelekre külön termek. (6^8 Alapy Gáspár polgármester, Ross József színművész elszavalja a »Talpra magyar«-t. Hajdú Lukács dr. főgimn. tanár ünnepi beszédet mond, mely ulán a Ref. T an í t ó k é p z ő v e g y c s k a r a a »Magyar Hiszekegy«-et énekli el. Ezt szavalat követi s majd a Dalegyesület a Szózat-tal zárja be az ünnepélyt. Az ünnepély után a Kullúrpalota kertjében álló Jókai-szobrot, majd a Klapka-szobrot ünnepélyesen megkoszorúzzák. Március 15-ike nemzeti ünnep, rendes munkaszünettel. — Előadás a Ref. Ifj. Egyesületben. F. hó 5-én tartotta a Ref. Ifj. Egyesület ötödik házi összejövetelét, melynek előadója Teleky Miklós, tanítóképzői zene-tanár volt. Az előadó »Horthy Miklós húszéves országiam« című előadásával a nagyszámú hallgatóság körében általános tetszést és nagy elismerést váltott ki. Előadásában végigvezeti a hallgatóságot Kormányzó Urunk egész életén, gyermekkorát, mint tehetséges és bátor tengerészt, I. Ferenc József király szárnysegédét, az otrantoi hőst, a Navara nevű hajó parancsnokát, a szegedi nemzeti hadsereg parancsnokát, s végül mint bölcs kormányzót, a megtépázott és meggyalázott magyar nemzet megmentőjét és mint országépítőt, hódolattal vonultatja el a hallgatóság előtt. Az előadás sikeréhez nagyban hozzájárultak Tóth István tan. képző növ. és Benkő László adóhiv. tisztv., egyesületi tag szavalataikkal, Vigh Endre szóló-énekével s a ref. tanítóképző intézet vegyeskara Szilágyi István és Kaszó István növendékek vezénylésével. A legközelebbi előadás f. hó 12-én este lesz, gnelynek előadója Rásky Gizella ref. tanítóképző intézeti tanárnő lesz »A mai magyar társadalom« címen. Az előadásokon kisérő számokkal a tanítóképző ifjúsága fog közreműködni. Szeretettel hívnak meg minden tagot és az egyesület barátait házi összejöveteleikre. Mátyás király és Komárom Irta: Baranyay József dr. Ötszáz esztendő ködén át is fényesen, melegen hinti ránk sugarait Mátyás király dicső uralkodása. A népszívében kitörölhetetlenül él emléke. Nem a róla dalolt és szájról-szájra szálló népdalok, versek, nem a róla elmondott mesék, mondák, regék, példabeszédek, nem az uralkodásáról megírt könyvtárak mutatják ezt a kitörölhetetlen tiszteletet, szeretetet, ragaszkodást, hanem az a feljajdulás, amelylyel visszasírja a nép a rajongásig szeretett Mátyást és dicső korát, amidőn így kiált föl a népek milliója: »Vetne Kár ránk esztendőnkint háromszoros adót, örömest elszenvednők, csak visszahozhatnék őt a sírjából!« Tudunk-e a világtörténelemben hasonló esetet, hogy így kívánja vissza és így siratja a nép uralkodóját? A magyar nép ősi, szilaj és szabadságot szerető természete gyűlöl minden terhet, korlátozást, adózást, ha az akármilyen csekély is. Mátyás uralkodása alatt évről-évre több adóteher nehezedett az országra, a nép vállára. És ez az adót gyűlölő nép háromszor annyi adől örömest elviselne, csak visszajönne sírjából az igazságos Mátyás király. Komáromot és Komárom megyét érte az a nagy szerencse, hogy a nép által annyira szeretett, soha el nem feledett király itt érezte magát legjobban, ha a szórakozásra kedve és ideje volt. Ide jött pihenni, ha szélcsend állott be a politikában, ha szabadulni akart az orm szagos gondoktól. Itt szórakozott vadászat: tál, halászattal, sólymászattal, fényes lo- 5 vagi játékokkal. Itt adott megbízásokat az építészeknek, szobrászoknak, festőknek, hogy királyi palotái, kastélyai minél fényesebbek, művésziesebbek legyenek. Itt szőtte jövő politikai terveit. Itt festi meg fia, Corvin János, a Hunyadi gróf, a későbbi liptói herceg jövőjét. Ide hozza szerelmes szíve, itt szövi romantikus szerelmeit. Mátyás 1465-ben volt először Komáromban. Midőn ugyanis a hazánk északnyugali részében dúló csehek ellen indult, hadseregéi Komáromnál szállíttatta át a hatalmas Dunán. Az átszállítást végző révészek jórészt komáromi hajósok voltak. Komárom élelmes elöljárósága siet megragadni az alkalmat s az átvonuló királyt megkéri, hogy a város szabadalmait erősítse meg, ami még ugyanabban az évben meg is történik. Az átkelés alkalmával tekintette meg Mátyás Komárom városát és várát, amelynek fekvése nagyon megtetszett neki és megérlelődik benne az az elhatározás, hogy Komáromiján nagyszerű palotákat építtet. Mátyás komáromi és komárommegyei tartózkodásáról nincsen sok okiratos emlék, mert hiszen a király ide pihenni jött és lehetőleg eltávolította az országos gondokat. 1489-ben Komárom váralján kelt és királyi pecséttel ellátott adomány le veié vei Komáromnak adja a Várköze földet, amelyet most Várföldnek hívnak. Várköze nevét azért kapta, mert az Izsa felé eső Leányvár, amelynek romjai akkor még jól láthatók voltak és a komáromi vár között terüli el. Mátyás nemcsak a Várköze nevű földet adta Komáromnak, hanem a hozzátartozó jogokat, jövedelmeket, szolgalmakat, szántóföldeket, mezőt és nádasokat is, amelyeken csak a nádvágás évente másfélezer forintot jövedelmezett. (Folyt, köv.) — Betörés, — amikor a háziak is otthon vollak. Lengyel Sándor dr. házában betörő járt. A szemfüles betörő altkor kereste fel a lakást, amikor a háziak is otthon tartózkodtak. Az ismeretlen betörő álkulcs segítségével felnyitotta a lakás ajtaját s ékszereket vitt el. Egy elhullajtott melltű terelte a család figyelmét a belörésre. A rendőrség a betörés ügyében nyomoz. Az óvatos betörő nyomot nem hagyott hátra. Valószínűleg a helyezettel ismerős 'ügyén követte el a lopást. Úribirtok Komárom megye Vértpusztán, 10 TM holdas, szántó, kert, kastély és gazszöllő, dasági épület jutányosán eladó. Budapestről és Komáromból MÁV. autó megálló. Felvilágosítás Budapest, XIII., Gömb-utca 80/a tulajdonosnál. (102)
