Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-02-17 / 7. szám

1940. február 17. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Napi ÍO.- pengő könnyű mellékkeresetre tehetnek szert, sőt szorgalommal többre is hölgyek és urak. Ajánlatok “idénycikk,, jeligére Hnnsansiein és Voglsr r. t. hirdetőirodába, Budapest V. Dorottya-utca 8 küldendő. rs Erdélyi írók s székely költők estje: vasárnap Este lél 7-kor, Tromler szálló Mostanában minden figyelem Erdély­­ország felé fordul: naponta hallunk el­keserítő híreket erdélyi véreink üldöz­tetéséről, olvasunk szomorú tudósításo­kat a székelyek szomorú sorsáról. Mi­hez forduljon az üldözött erdélyi ma­gyar ? A szellem kincseihez, az irodalom­­hoz, a magyar lélek erejének fenntar­tójához. Az erdélyi magyar irodalom ma már a magyar szellem legkitűnőbb kin­cseihez tartozik. Uj szint, új hangot ho­zott a magyar irodalomba, írói közis­mertek,, népszerűek. Ezeket a kitűnő er­délyi írókat szólaltatja meg vasárnap délután Ross József, a kitűnő szín­művész. Írókat s költőket mutat be, csupa, erdélyit, székelyt, — a Királyhá­gón túli magyarság szellemi életének jeles képviselőit. Nyirő, Tamási, Dsida (Jenő, Rós Károly, meg a többiek eleve­nednek meg a kitűnő előadó tolmácso­lásában. Felhívjuk az Erdély iránt ér­deklődőket s a magyar irodalom szerel­meseit, hallgassák meg Ross József idei első s egyetlen előadóestjének műsorát. Vasárnap, február 18-án, d.u.'jj óra­kor a Központi szálloda nagytermé­ben. Egységes ülőhely: i pengő, állóhely 50 fillér, diákjegy 20 fillér. Házasságszédelgő péksegéd Kósa Kálmán 26 éves nagycétényi péksegéd nem volt megelégedve kerese­tével s elhatározta, hogy gyorsan s köny­­nyen gazdagszik meg. Kölcsönkért egy kerékpárt s hosszas kalandozás után a tolnamegyei Mőzs községben állt meg. Mőzsön megismerkedett Süveg Károly ottani lakossal s nagyobb földbirtokkal rendelkező felvidéki kántortanítónak ad­ta ki magát. Megszerettette magát a Sü­veg családdal s Süveg Károly leányának kezét megkérte. Másfél hónapig tartott a háztűznéző. A hosszú látogatás végén többszáz pengő értékű ruhaneműt s száz­hetven pengőt csalt ki a leány apjától, s csak a nyitramegyei Nagykér község­ben bukkant fel újra. Itt Mali Árpádtól csalt ki pénzt azzal a mesével, hogy egy selyemgyárban álláshoz juttatja. Nagy­korról Surányba költözött Kósa Kál­mán s itt egy Kovács Erzsébet nevű leánynak kezdett udvarolni, ezzel el is jegyezte magát. Hat hétig élt menyasz^ szonya nyakán, jegygyűrűket vásárol­tatott a lánnyal, pénzt csalt ki tőle, majd az esküvő előtt néhány nappal megszö­kött. A károsultak feljelentették a szél­hámos péksegédet. A csendőrségi nyo­mozás eredményre vezetett, Kósát elfog­ták s bekísérték a komáromi ügyészség­re. Kósa részben beismerte tettét s pénz­telenségével védekezett. Előzetes letar­tóztatásba helyezték. Pénzügyi bizottsági ülés és törvényhatósági kisgyűlés a városnál A törvényhatósági kösgyűlés előkészítése A városi közigazgatás ezen a héten nagy élénkséggel folyt, Komárom vá­ros közgyűlését készítették elő a pénz­ügyi bizottság ülésén és a törvényha­tósági kisgyűlésen. A tagok nagy ér­deklődéssel tárgyalták a terjedelmes tárgysorozatokat, melyeken több fon­tos javaslat szerepelt. A pénzügyi bi­zottság február 12-én tartott ülésén Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester, a február 14-én tartott kisgyűlésen pedig Nagy Nándor fő­ispán elnökölt. Mindkét ülésen behatóan foglalkoz­tak a város kegydíjasainak ügyével, a kegydíjak megállapítására nézve úgy a pénzügy i bizottság, mint a kis­gyűlés egyező javaslatot fogadott el. Egyes tisztviselők fizetési járulékának s több városi alkalmazott évi béré­nek megállapításánál szintéin egy ja­vaslatot tettek magukévá. A személyi illetmények kérdésénél úgy a pénz­ügyi bizottság, mint a kisgyűlés ülé­sén Fülöp Zsigmond volt polgár­­mester felhívta a város vezetőségének és a gyűlések tagjainak figyelmét ar­ra, hogy a két város egyesítésekor az a megállapodás jött létre, hogy mind­két város valamennyi tisztviselőjét, hivatalnokát és alkalmazottját átve­szik és meghagyják az egyesítéskor viselt hivatalos állásában s beosztják a magyar törvényeknek megfelelő fi­zetési osztály okba. Ez az átvétel an­nak az elvnek alapján történt, hogy az új helyzet következtében senki hát­rányt nem szenvedhet, vagyis leg­nál az az elhatározás, hogy a váro­sok birtokában levő és nemsokára le­járó engedélyeket megvonják. Mivel Komáromnak is van mozgószinházen­­gedélye, a kisgyűlés javasolja a köz­gyűlésnek, hogy Sopron város moz­galmát pártfogolja. Többféle szabályrendelet-tervezetei mutattak be a kisgyűlésnek, mely azo­kat elfogadásra ajánlja a törvényha­tósági bizottságnak. A kisgyűlés tárgyalta a csehszlovák reálgimnázium részére vásárolt ingat­lan ügyét. Még a cseh kormánybiz­tosság alatt Nagy Jenő akkori kor­mánybiztos a város közönsége terhére ingatlant vásárolt a csehszlovák reál­gimnázium részére a Gazda-uccában. Ezt az ügyietet Komárom szab. kir. megyei város képviselőtestülete egyik közgyűlésében hatálytalanította és a kifizetett vételárrészlet visszatérítését mondta ki. Dr. Csukás István fő­jegyző javaslatot terjesztett elő a kisgyűlésnek, a hatálytalanításnak a törvényhatóság részéről való kimon­dása iránt ugyanolyan formában, mint azt a képviselőtestület közgyűlése el­határozta. A kisgyűlés a javaslatot egyhangúan magáévá tette és azt el­fogadás végett a közgyűlés elé ter­jeszti. A törvényhatósági közúti alap 1939. évi költségvetését a miniszter jóvá­hagyta, mit a kisgyűlés tudomásul) vett. A városnak a Duna jobbpartján lakó 24 hivatalnoka és alkalmazottja közlekedési segély címén a téli hóna­alábbis ugyanazt az illetményt kapja, amelyet az egyesítés idejében a vá­rostól élvezett. Kérte a felszólaló, hogy ezt az elvet a különböző címe­­meken járó illetmények megállapítá­sánál szigorúan vegyék figyelembe Úgy a pénzügyi bizottság, mint á tör­vényhatósági kisgyűlés ennek az elv­nek alapján hozta meg javaslatait, melyeket a közgyűlés elé terjeszt. A személyi érdekű kérdéseken kí­vül előfordult ügyek közül említésre méltóbbak a következők voltak. Mint ismeretes a város képviselőtestülete és később a törvényhatósági bizott­sági közgyűlés felírt a belügyminisz­tériumba a városi közkórháznak ál­lami kezelésbe való átvitele iránt. A belügyminiszter most értesítette a vá­rost, hogy ezidőszerint nincs abban a helyzetben, hogy a kórházat át­­vegye. A mozgófényképszinház engedélyé­nek a városok részére leendő kiadása iránt Sopron város közgyűlést* átira­tot intézett Komárom városához, hogy tegye magáévá Sopron közgyűlésének ilyen irányú határozatát. Ugyanis a belügyminisztérium illetékes osztályú­A szépek is szebbek lesznek. ha kozmetikát DOBOSNÁL vesznek Komárom, Vármegye-u. 9. (Centrál kávéházzal szemben) pok alatt (hét hóra) az autóbusz havi 8 pengő bérletének megtérítését kérte, amit a kisgyűlés a folyó évre megad­ni javasolt. A Jókai Egyesület évi se-* gélyét 600 pengőben állapította meg a kisgyűlés. Az 1940. évi szemétfuvaro­­zási díj kulcsát a nyersházbér-jöve­­delem 1 »o-ában javasolja megállapí­tani a kisgyűlés. A népmozgalmi nyilvántartó hivatal részére új helyiséget kellett a város­nak bérbevenni. A hivatalt Kubányi Teréz Széchenyi-ucca 2. számu há­zának földszintjén helyezték el. A közgyűlés rendes tárgysorozatá­nak befejezése után Zechmeister Sándor és Gvalókay Kálmán kis­­gyűlési tagok az állandóan dúló rend­kívüli hófúvásokkal kapcsolatos taka­rítás kérdésében szólaltak föl és ami­att emeltek szót, hogy a rendőrség drákói szigorral jár el a háztulaj­donosok ellen, akik minden lehetői elkövetnek, hogy házuk előtt a gya­logjárót megtisztítsák a hótól. A rend­őrség a járdák lefagyott hórétegének felvágását követeli, amit a már 16—18 fokos hidegben lehetetlen teljesíteni. A háztulajdonosok a hóréteg felvágá­sával egyúttal az aszfaltot és a grá­nitkockákat is összevagdalják, amivel a városnak kárt okoznak. A háztulaj­donosok tudják kötelességüket és tel­jesítik is, de szükségesnek tartanák, ha a város polgármestere megkeres­né a rendőrség vezetőjét, hogy ebben az ügyben legyen méltányos a pol­gársággal szemben. Alapy Gáspár polgármester azt ajánlotta a felszó­lalóknak, hogy maga a város tör­­hatósági bizottságának közgyűlése in­tézzen átiratot a rendőrkapitányság­hoz, amit a kisgyűlés elfogadott. TBüifnttaiej, kaxdódifc Ü gyakran Mi a fofy. tatása, Ennek meg* • látására vagy Quit ba tojóba« ASPIRIN tablettákat Komárom thj. szab. kir. város polgármesterétől. 2408/1940. sz. Tárgy: Katonai ellenőrzési szemle Komáromban. HIRDETMÉNY. Az 1939. évi II. t.-c. alapján 1940. «yi február 19. és március hó 28. kö­zötti időkben ellenőrzési szemlét és tiszti bemutatót kell tartani. Az ellenőrzési szemlén megjelenni tartoznak emléklappal el nem látott volt lisztek, tisztjelöltek és hasonállá­­súak, továbbá mindazon tartalékos és póttartalékos legénység, valamint a tiszliiskolát nem megfelelő eredmény­nyel vagy ilyent egyáltalában nem végzett karpaszoniányosok 51 éves kor­ig. (l ehál azok, akik az 1889. évben és azóta születtek), akik legalább 8 hétig egyhuzamban katonai szolgála­tot teljesítettek. A megjelenők hozzák magukkal: igazol vány i lapjukat, egyéb katonai okmányukat és az utolsó lakhely válto­zásáról szóló bejelentőlap szelvényét, valamint születési anyakönyvi kivo­natukat. Akik rendfokozatukat ok­mánnyal igazolni nem tudják, szerez­zenek be két volt elöljárójuk által ki­állított nyilatkozatot, akik becsüle­tükre való hivatkozással igazolják ál­lítólagos rendfokozatukat. A szemle ideje legénység részére február 19. és március 21. között, év­folyamok szerinti beosztásban min­dennap reggel 8 órakor Széchenyi uc­­ca 21. I. alatt. A tiszti bemutatásra megjelenni tar­toznak: Emléklappal ellátott tisztek, tisztjelöltek, lelkészek, orvosok, állat­orvosok és tisztviselők, tisztviselője­löltek, hadapródok és a tartalékos tiszti kiképzésen és ezzel egyenlő ér­tékű szakkiképzésen megfelelt karpa­szomány osok 60. életévig bezárólag. Akiknek szabályszerű egyenruhájuk van, menetöltözetben tartoznak meg­jelenni. Emléklapjukat, igazolvány! lapjukat, születési anyakönyvi kivo­natukat, egyéb katonai okmányukat és szolgálati könyveiket hozzák ma­gukkal. A bemutatás ideje és helye már­cius 26—28. között, ugyanott. Akik az ellenőrzési szemléről, illet­ve tiszti bemutatásról igazolatlanul tá­volmaradnak, a fennálló katonai fe­gyelmi szabályok szerint fenyítést kapnak. Az ellenőrzési szemle és tiszti be­mutatás pontos részleteit falragaszok közük. A felszabadult területről való karpaszományosok közül a tiszti be­mutatón csak azoknak megjelenése kö­telező, akiknek magatartásuk igazol­va lett, függetlenül attól, hogy a hon­védségnél átképezték-e már őket, vágj' nem. A SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM (Budapest centrumától 12 percre.) - A legideálisabb magaslati gyógyhely. - Tökéletes klinikai berendezkedés. - Penzió: P 14-tól. (Igazgató főorvos: Dr. GYÖRKI BÉLA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom